Források
Források
A sárréti táj vonzásában. A zsákai táj földrajzi viszonyait a Marosi Sándor és Somogyi Sándor (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere I–II. (Budapest, 1990.) című könyvének Nagy-Sárrét (279–283.), a Beretytyó–Kálló köze (283–287.) és a Bihari sík (290–294.) című fejezeteiben foglaltak, valamint Lovas Márton tanulmánya (Zsáka természeti viszonyai. Rálátás II. 2001. 3. 26–37.) alapján mutattuk be. Felhasználtuk még Goda Péter és Köteles Lajos (szerk.): Körös-Sárréti útikalauz. (Kondoros, 1984.), Dóka Klára: A Körös és Berettyó vízrendszere szabályozása a 18–19. Században. Egy táj átalakulása. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7., Gyula, 1997.), Papp Antal: A nagy- és Kis-Sárrét vidékének régi vízrajza (Debrecen, 1956.), Somogyi Sándor: Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában (Észak és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv I., Nyíregyháza, 1994.), Kósa László–Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1975.
Emléknyomok az óidőkből. Régészeti vonatkozásban a neolitikumra vonatkozó kutatások a legfontosabbak, Zsáka és környéke jelentős újkőkori lelőhely. Makkay János: A bihari Berettyó-völgy őskori leletei. A Déri Múzeum Évkönyve 1948–1956. Debrecen, 1957. 21–40. Sz. Máthé Márta: Berettyóújfalu környékének története az őskorban. In: Berettyóújfalu története. (Szerk.: Varga Gyula.) Berettyóújfalu, 1981. 11–39. Dani János: A Bihar és a Sárrét őskora. (Itt és Most 5., 1997. 3–8.) Hajdú Zsigmond–Nagy Emese Gyöngyvér. „Biharország” neolitkuma. (Rálátás I., 2000. 1. 2–5.) Selmeczi László: Adatok Bihar régészetéhez II. In: Bihari Diéta III., Debrecen, 2001. 93–102. Területünk, beleértve régészeti viszonyait illetően, községünk belterületét is, a Hereditas sorozat összefoglalásait használtuk és ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
Az első évszázadok. Történeti alapként a Pach Zsigmond Pál főszerkesztésében megjelent tízkötetes Magyarország története összefoglalást és a Benda Kálmán főszerkesztésében kiadott négykötetes Magyarország történeti kronológiája című munkát használtuk fel. A honfoglalás, államalapítás korára vonatkozóan Bóna István: Az Árpádok korai várai (Debrecen, 1998.), M. Nepper Ibolya: Honfoglalók a Hortobágy–Berettyó vidékén. In: Honfoglalása és régészet. (Szerk.: Kovács László.) Budapest, 1994. 151–160., Selmeczi László: Régészeti kutatások Biharban I. „Biharország” a X–XI. században. In: Bihari Diéta II. (Szerk.: Matolcsi Lajos.) Debrecen, 1999. 31–41. A terület települési viszonyaira és történetére nézve Jakó Zsigmond népiségtörténeti összefoglalása mellett (Bihar vármegye a török hódítás előtt. Budapest, 1940.), Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. kötetére (Budapest, 1966.) hivatkozunk. Az Izsákay család család- és birtoklástörténeti adatai Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig III/1. (Budapest, 1901.) 150–155. Haszonnal forgatható Mesterházi Károly: A mai Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárásig. In: Hajdú-Bihari kéziratos térképek. (Szerk.. Komoróczi György.) Debrecen, 1970. Községünk középkori történetét tárgyalja Módy György alapvető fontosságú tanulmánya (Zsáka és környéke a XVIII. századig című. Bihari Múzeum Évkönyve IV–V. Berettyóújfalu, 1986. 151–170.
A Rhédeyek országlása. A török hódoltság nehézségeiről Nyakas Miklós: Querela Comitatus Bihariensis. Adatok a bihari hódoltság történetéhez a Várad eleste utáni időkből. Bihari Múzeum Évkönyve IV–V. (Beretytyóújfalu, 1986. 181–190.) és Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében, 1692 (Budapest, 1943.) című tanulmánya tájékoztat. Csorba Csaba dolgozatában a X–XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról, köztük a zsákai várral is közöl adatokat: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről. A Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974.). A zsákai vár, uradalmi központ történetéről Cennerné Wilhelmb Gizella írt ugyancsak alapvető jelentőségű tanulmánya: Zsáka vára (Bihari Múzeum Évkönyve IV– V. Berettyóújfalu, 1986. 173–180.). Rhédey Ferenc, Bocskai hadvezére, a zsákai váruradalom megszerzője életrajzát Komáromy András írta meg: Rhédey Ferenc váradi kapitány. Hadtörténeti Közlemények, 1894. Rhédey Ferenc hadi tetteire többször kitér Nagy László: A Bocskai szabadságharc katonai története. (Budapest, 1961.) A Rhédey családra nézve még Czakó Károly: Kisrédei Rhédey család története (Budapest, 1929.). Kádár vitéz balladájának művelődéstörténeti vonatkozásait legújabban összefoglalta Ujváry Zoltán: A bakonszegi Kádár-domb névadó hősének balladája. In: Bakonszeg története és néprajza. Bakonszeg, 1990.
A polgárosodás első lépései. Zsákának rendezett és megfelelően gondozott levéltára volt, jóllehet az iratanyag elég kései: a legkorábbi iratok a XVIII. század végéről származnak. A Zsákára vonatkozó iratok java része a debreceni Hajdú Bihar Megyei Levéltárban található. Kutatásuk könnyűszerrel lehetséges a levéltár nagyszerű segédletei segítségével. A zsákai iratanyag zöme az V. 683., a XXII. 683., a XXIII. 759–760., a XXX. 143., 647. számú irategyüttesekben. Az újabb helytörténeti feldolgozásoknál nagy szerepet játszott a lexikalitás, amelynek lehetőségét a XIX. század közepétől nagy sorozatokban kiadott okmánytárak biztosították. Közülük elsőként Fényes Elek munkái említhetők: Magyarországnak, ’s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I–VI. (Pest, 1836–1840.), Magyarország geographiai szótára I–IV. (Pest, 1851.). Ma már a kiadott adattárak közt említhetjük a Pesty Frigyes féle helynévgyűjtés 1864-ben keletkezett Bihar megyei anyagát és benne Zsáka helyneveinek gyűjteményét is, Hoffmann István és Kis Tamás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 1864. Bihar vármegye I–II. (Debrecen, 1998.) A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 66. II. 557–560. Zsákára is érvényesen tárgyalja a bihari parasztság gazdálkodását Papp Klára: A bihari paraszti gazdálkodás a XVIII. században. (Rálátás II. 2001. 2. 1–19.). A zsákaiak messze földön híres juhászatáról Jordán Sándor írt összefoglaló tanulmányt (Rálátás I. 2000. 4. 6–12., Rálátás II. 2001. 1. sz. 21–28. Jól használhatók a korai lexikonok adatait (Tabella locorum 1776., Nagy Lajos: Statistica locorum 1788., Vályi 1789., Korabinszky 1802., Budai Ferenc 1810.) összegző történeti helységnévtár: Magyarország történeti helységnévtára 1721–1875. Hajdú-Bihar megye. (Szerk.: Major Zoltán–Radics Kálmán–Szaszkóné sin Aranka.) Budapest, 1998.
Egy nagyközség gyarapodó közössége. A XIX. század végétől megszaporodtak a megyeleírások, illetve tájleírások, amelyek közül a bihari és sárréti témájúak mindegyike bőségesen ismertette Zsákát is. Közülük elsőnek Osváth Pál munkáját kell említenünk, úgy is, mint sok későbbi feldolgozás forrását. Ostváth Pál: Bihar vármegye Sárréti Járása leírása. (Nagyvárad, 1875.). Zsáka az orosi, dózsai és nagynyomási pusztákkal 382–389. K. Nagy Sándor: Biharország című „útleírásában” ugyancsak szép leírását adja községünknek. III. kötet. (Nagyvárad, 1888. 54–59.). A Magyar Vármegyék és Városok sorozatban Borovszky Samu szerkesztésében megjelent Bihar-kötet is értékes leírást nyújt községünkről. Bihar vármegye és Nagyvárad (Budapest, 1905. 165., 611., 644. Általános tájékozódás szempontjából jól használható a Magyarország Megyei Kézikönyvei című sorozat 8. számaként megjelent Hajdú-Bihar Megye Kézikönyve is. (Budapest, 1998.) Zsáka: 793–796. 2000-ben indult a Rálátás, a zsákai helytörténeti, honismereti, kulturális tájékoztató évnegyedes folyóirat. Különösen fontosak forrásközlései. Minden számában találunk Zsáka és közvetlen környéke történetére, néprajzára, kulturális viszonyaira vonatkozót. Napjaink gyakorlati célokat szolgáló, nagyszerű történeti-néprajzi összefoglalása a Jordán Sándor szerkesztésében megjelent Zsáka falukönyve, (Zsáka, 1996.). Erre a kiadványra gondosan megválogatott, gazdag képanyaga miatt is fel kell hívni a figyelmet.
Köztársaságtól köztársaságig. A Trianon utáni viszonyokat ismertette a Nadányi Zoltán szerkesztette, Bihar vármegye című monográfia is. (Magyar Városok, B. 1938.). A község legújabb kori viszonyait, főleg demográfiáját tárgyalja Kováts Zoltán több tanulmánya is. Közülük a legfontosabb Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig. Bihari Múzeum Évkönyve VI–VII. (Berettyóújfalu, 1991. 119–158.).
Öt évtized fordulatokkal. A hátrányos helyzetű területek és községek gazdasági, szociális, kulturális felmérése során Zsáka adatait is elemezték. Közülük két nagy jelentőségű munka: a községi közművelődési élet elemzésének (1986-ból) Zsákát is érintő mellékterméke Kováts Zoltán tanulmánya. Kováts Zoltán: Határ menti községek demográfiai problémái (Ormánság, valamint Bihar megyei községek példáján). Határon innen – határon túl. Nemzetközi földrajzi tudományos konferencia (Szeged, 1996. 349–353.). Továbbá Süli-Zakar István–Béres Csaba: Hajdú-Bihar megye. A térbeli, társadalmi-gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái. (Debrecen, 1993.).
A hit iskolái. A református egyház és a templom történetéről tájékozódhatunk Vadon Miklós kéziratos egyháztörténetéből (kézirat a zsákai református egyház irattárában, 1909.), Barcsa János: A tiszántúli református egyházkerület története I–III. (Debrecen, 1906–1908.), valamint Várady József: A zsákai református templom és az egyház története című, gazdagon illusztrált tanulmányából (in: Tiszántúli református templomok. Budapest, 1997.). Figyelemre méltó rövid összefoglalás Fodor Éva: A zsákai református templom és gyülekezetének története. Rálátás I. 2000. 2. 5–10.
Hagyomány, ünnep, nótaszó. A régi vizes világ körülményeire nézve a legjobb összefoglalás Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa (Budapest, 1940.), valamint uő.: Régi magyar vízi világ (Budapest, 1977.). Zsáka népéletével, néprajzának két fontos területével két összefoglaló munka is foglalkozik. Bencze Lászlóné: Szivárványos az ég alja. Bihari népdalok. Bihari Dolgozatok 4. (Berettyóújfalu, 1982.). Számos zsákai népdal közreadásával. V. Szathmári Ibolya–Varga Gyula: Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Bihar Megyei Néphagyományok I. (Debrecen, 1984.). A gazdagon illusztrált munka ugyancsak sokat foglalkozik a zsákai fonás-szövés történetével, munkamódszerével, eredményeivel, a zsákai szőttesekkel. A helyi történeti mondákat a Jordán Sándor szerkesztette Zsáka falukönyve tartalmazza.
