II. Vaja földrajzi nevei
II. Vaja földrajzi nevei
Angyalos (ke., 14). – A közelben volt a gróf Vayak családi sírboltja, s a földterület a kriptán lévő, kiterjesztett szárnyú, kőből faragott angyalról kapta a nevét.
Arany János utca (u., 12). – Az utca a felszabadulás óta épült. Népi neve még nincs. A vajaiak a hivatalos nevet ritkán használják, inkább az ott lakók neve segítségével tájékozódnak.
Árok utca (u., 22). – Ez az utca is 1945 óta keletkezett. Egy mély és széles árok mentén nyitották, erre utal a neve.
Aulich utca (u., 6). – Az utca 1940-ben kapta a nevét. Az akkori népszámlálás idején tizennégy utcája volt Vajának. Ezek közül egynek a neve úgyis történelmi eseményre utalt (1. Tulipán út), s a község jegyzőjének, Molnár Józsefnek a javaslatára a fennmaradó tizenhárom utcát a tizenhárom aradi vértanúról nevezték el. – A névhasználatra 1. Arany János utca.
Bakti út (u., 19). – Azért ez a neve, mert az utca folytatása Baktalórántházára vezet. A hivatalos neve Vécsey utca. – Vö. Aulich utca.
Cigány-telep (fr., 18). – A cigányok házai vannak itt.
Csődörvég (u., 4). – Idősebb adatközlőink szerint a századforduló táján csak három utcája volt Vajának: a Kustorvég, a Kisvég és a Csődörvég. Ez utóbbi arról kapta a nevét, hogy az utca elején állott a községi apaállatistálló. A nép mondja még ritkábban Vasút uccának is, mert a vasútállomásra vezet. Hivatalos neve Lahner utca.
Damjanich utca (u., 20). – A nép ajkán előfordul korábbi neve, a Fő ucca, mert azt tartják a lakosok, hogy ez a legrégebbi utca Vaján. Mégis, ma is sokkal gyakrabban hallható az ősi Kustorvég. Adatközlőink nem tudták megmondani a név értelmét. Egy, a Nyárádyéhoz hasonló magyarázatot a Pesty-gyűjteményben is olvashatunk: „A’ Vár őrség csapatja, a’ Ny. Baktára vezető útnál, nyugotra, a’ vártól lévén szállitva, mellytől mái napig is azon része Vajának Custos végnek neveztetik.„
Dessewffy utca (u., 3). – Vö. Aulich utca.
Fő utca, l. Damjanich utca.
Hatház (u., 24). – Régebben majorság volt itt, mely hat házból állt, s a cselédek lakták. Most már utcává szerveződött, s hivatalos neve Török Ignác utca, a nép azonban ezt nagyon ritkán használja. Ugyancsak ritkán hallható még a Kántorjánosi út név is, mert az utca folytatása Kántorjánosiba vezet.
Jókai utca (u., 8). – Az utca a felszabadulás óta épült. Népi neve nincs, a hivatalos nevet is ritkán használják, inkább az ott lakók neve segítségével tájékozódnak.
Kántorjánosi út, l. Hatház.
Kert utca (u., 17). – Az utcát nemrégen nyitották, s elhelyezkedéséről kapott nevet: egy gyümölcsös mellett fekszik.
Kiss Ernő utca (u., 2). – Vö. Aulich utca.
Kisvég (u., 13). A századfordulón csak három utca volt Vaján, ez az egyik. Neve arra utalt, hogy kisebb volt, mint a másik kettő: a Kustorvég és a Csődörvég. A Kisvég mai hivatalos neve Nagy Sándor utca, de a lakosság még mindig inkább a régi népi nevet használja. Olykor előfordul a Temető út név is, mert az utca a temetőhöz vezet.
Knézich utca (u., 9). – Vö. Aulich utca.
Kustosvég, l. Damjanich utca.
Lahner utca, l. Csődörvég.
Lázár utca (u., 5). – Vö. Aulich utca.
Leiningen utca (u., 15). – Vö. Aulich utca.
Nagy Sándor utca, l. Kisvég.
Nyírbaktai út, l. Baktai út.
Őri út (u., 16). – Az Őr községbe vezető út beépített szakaszát jelöli.
Petőfi utca (u., 11). – Az utca a felszabadulás óta keletkezett, népi neve nincs.
Pöltenberg utca (u., 23). – Vö. Aulich utca.
Schweidel utca (u., 1). – Vö. Aulich utca.
Temető út, l. Kisvég.
Tompa Mihály utca (u., 10). – Az utca 1945 óta épült, népi neve még nincsen. A lakosság ezt a hivatalos nevet is ritkán használja, inkább körülírással tájékozódik.
Török Ignác utca, l. Hatház.
Tulipán út (u., 7). – 1906-ban ezen az úton hozták be az állomásról Kuruc Vay Ádám hamvait. Ennek emlékére a gróf két sor nyárfát ültetett, végig az úton a családi kriptáig. A fiatal fák közé pedig tulipánágyásokat csináltaott, ezekről kapta az út a nevét. Lakóházakat csak 1945 után kezdtek építeni az út mellé, addig kapuval volt a nép elől elzárva.
Vár (é., 21). – A gróf Vay család várkastélya. A hagyomány szerint a XVI. század végén Vay Péter kezdte építtetni. Most a Kuruc Vay Ádám Múzeum van benne.
Vasút utca, l. Csődörvég.
Vécsey utca, l. Bakti út.
Akasztó-hegy (sz., 102). – Kat. térk.: Akasztó hegy; T. 2.: Akasztóhegy. – A hagyomány szerint valamikor akasztottak ezen a kiemelkedő homokdombon. Azt a magyarázatot is hallottuk, hogy Vaját régen víz vette körül, és azok, akik ki tudtak menekülni belőle, ezen a dombon húzódtak meg. De innen már nem mehettek tovább, ezért az éhenhalás elől menekülve inkább felakasztották magukat. – A domb aljában volt korábban egy tó, amelyben halásztak is a régiek. Ennek a neve megvan a Kiss Lajos gyűjteményében: „Akasztóhegylaposa, 10 hold.” – Vizét egy kis névtelen csatorna vezette le.
Akasztó-hegy laposa, l. Akasztó-hegy.
Apács (r., sz., 79). – Kat. térk.: Apács; T. 2.: . – A régi tó átnyúlott Őr község határába is, ott is megtaláltuk a földrajzi nevet. A kataszteri térkép adata egy sokkal nagyobb területre, egy dűlőre vonatkozik, a névnek ilyen jelentést azonban csak a térképezést végző mérnök tulajdoníthatott. Szerepel ugyanis a térképen még egy Apács-tó név, amely ma is él, de mint az Apács tetszőleges variánsa. Pesty adatközlője a következőket írja róla: „Apáts-tó, a néha szárazság időbeni történni szokott ki apadása miatt vette eredeti elnevezését.„ – A mai adatközlők is így magyarázzák a nevet. Többen emlékeznek rá, hogy bő vizű tó volt itt, amelyben halásztak is. Kiss Lajos is említi a nyírségi halasvizekről szóló dolgozatában: „Apács-tó, 1/2 hold.”
Apács-tó, l. Apács.
Baglyos-hegy (sz., 28). – Kat. térk.: Baglyos hegy; T. 2.: Boglyashegy. – Adatközlőink nem tudták megmagyarázni a nevet, nem hozzák kapcsolatba a bagollyal.
Baktai út (u., 91). – T. 2.: Baktai út. – A földút Baktalórántházára vezet, innen a neve.
Bakti út l. Baktai út.
Báró-tag (sz., 52). – A báró Perényieké volt.
Boglyas-hegy l. Baglyos-hegy.
Boglya-tanya (tny., 105). – Hnt. 1962: Boglyastanya (tizennégy házában 229 lakos él, általános iskolája van). – Adatközlőink nem tudták megmagyarázni a nevet.
Bolhás-hegy-dűlő (sz., 74). – T. 2.: Bolháshegy dűlő. – Ma nem ismerik a nevet. A nép a területet a Hosszú-hegyhez számítja.
Ciberés-hegy (sz., 32). – T. 2.: Ciberéshegy. – Régebben ciberét termett. A név Ciberés formában megvan Nyírmadán is. Mindkét helyen dombot jelöl.
Csali (sz., r., 76). – A földet csalással szerezte gazdája, erről nevezték el.
Cseke-tábla (sz., 34). – Régebbi tulajdonosáról nevezték el. Sík szántó.
Csigás (r., sz., 25). – Kat. térk.: Csigás; T. 2.: – Kiss: „Csigás, 20 hold.” – Vizes rét egykor, a partján sok csiga élt.
Debreceni út (u., 101). – T. 2.: Debreceni út. – Az út Nyírbátoron át Debrecenbe vezet, innen a neve. Ma már nem ismerik ezt a nevet.
Dobosi-út-tag (sz. 47). – Kat. térk.: Dobosi út tag. – A nép használja ezt a nevet. Ma a kataszteri térkép megfelelő helyén a Vajai István-tag van.
Földvár (50). – T. 2. Földvár. – A lakosság nem ismeri ezt a nevet, a helyet a Kaszálóhoz számítja.
Fűzfa-kert (sz., 62). – Kat. térk.: Fűzfa kert dűllő; T.2.: Fűzfáskert dűlő. – A területet körülvevő árkon fűzfák voltak, erről kapta a nevét. Ma nem teszik a névhez a dűlő szót, sőt a T. 2.-ről való -s képzős névváltozatot sem használják.
Géza-dűlő (sz., 51). – A Vay Géza birtoka volt. A név gyakrabban használt változata: Géza-tag.
Görgős (sző., 97). – Kat. térk.: Gőrgős düllő; T.2.: Görgős. – Az adatközlők nem tudták megmagyarázni a nevet. Kiss Lajos dolgozatában szerepel egy Görgős-tó név, ez ma is él, és a szőlőhegy mellett, a dűlűút túlsó oldalán elterülő kis rétre vonatkozik.
Görgős-tó (r., 100), l. Görgős.
Gyermekerdő (sz., 89). – Kat. térk.: Gyermekerdő. – Adatközlőink nem tudták megmagyarázni a nevet. Csak a legidősebb adatközlők ismerik.
Háromszöglet (sz., 60). – Alakjáról nevezték el: két dűlőút és egy csatorna határolja.
Hodály-tanya (40). – Kat. térk.: Hodaj tanya; Hnt. 1907: Hodáj tanya. – Adatközlőink már nem ismerik ezt a nevet, a tanyát régen lebontották.
Homok-hegy (sz., 90). – A magas dombot talajáról nevezték el. Van egy másik, ugyancsak közismert neve, amelyet egykori birtokosáról kapott: Orosz-tag.
Hosszú-dűlő (gy., 99). – T.2.: Hosszú dűlő. – A nép nem használja ezt a nevet, hanem Hosszu-gaznak hívja. Ez van a kataszteri térképen is: Hosszú gaz. – Több homokos dombvonulat van ezen a helyen. A vajai adatközlők sem tudták értelmezni a gaz köznevet.
Hosszúgaz, l. Hosszú-dűlő.
Hosszú-hegy (sz., 80). – Pesty: „Hosszúhegy dülő, a’ rajta és benne található hosszas formájú hegy miatt.” – Kat. térk.: Hosszu hegy; T.2. Hosszúhegy. – A nép ma is úgy magyarázza a nevet, mint Pesty adatközlője: méretéről nevezték el. A dűlő szóval megtoldott alak alkalmai változata lehet a névnek, mert ma ilyen formában nem használják.
Ibrányi-tábla (sz., 27). – T. 2.: Ibrányi táblája. – Régebbi tulajdonosáról nevezték el. Ma a birtokos személyragos formát nem használják.
Jánosi út (sz., 107). – T.2.: Jánosi út. – A térkép szerint a Kántorjánosiba vezető út mellett feküdt ez a föld. A nép nem ismeri a nevet, szerintük a terület a Ravaruszkához tartozik.
Karóhordó (sz., r., 69). – Kat. térk.: Karró hordó. – Ma már nem tudják megmagyarázni a nevet. Az adatközlők szerint eredetileg az itt átmenő dűlőútra vonatkozott.
Kaszáló (r., sz., 64). – Kat. térk.: Kaszálló dűllő. – A nép két részre tagolja: van Kis-Kaszálló és Nagy-Kaszálló. Eredetileg összefüggő, hatalmas rét volt, mint a T. 2.-nek erre a területre vonatkozó Kaszáló rét neve mutatja. A Kaszálónak a legkorábban feltört részét ma is Kaszálló-fődnek hívják (Kat. térk.: Kaszálló főld).
Kaszáló-föld (sz., 65), l. Kaszáló.
Kaszáló-rét l. Kaszáló.
Kis-búzaföld (sz., 68). – Fekete talajú sík terület, jó búzát terem.
Kis-Kaszáló (r., 56), l. Kaszáló.
Kis-Ráta (sz., 49). – A Ráta nevű dűlő kisebb részét így különítik el a Nagy-Rátától. A kataszteri térképen az egész területnek Ráto düllő a neve.
Kis-Ruzsa-tanya (43). – Hnt. 1907: Kisruzsatanya; – A tanya már nincs meg. Adatközlőink nem tudták megmagyarázni a nevet.
Kőkút (sz., g., 36). – A hagyomány szerint kőből épített kút volt itt. Erről nevezték el.
Les-hegy (sz., e., 26). – T. 2.: Leshegy. – A vadászok megfigyelőhelye volt ezen a dombon, a nép szerint erre utal a név.
Madai út (ú., 61). – T. 2.: Madai út. – Az út Nyírmadára vezet, innen való a neve. Az út melletti szántó neve a T. 2.-n: Madai út dülő. – Ma nem ismerik ezt a nevet. A nép szerint a terület a Fűzfa-kerthez tartozik.
Mély-völgy (r., sz., 45). – A völgy mérete volt a névadó.
Morvai-hegy (sz., 70). – Pesty: Morvay hegy dülő; T. 2. Morvai hegy dűlő. – Régebbi tulajdonosáról nevezték el a magas dombot.
Nagy-Kaszáló, l. Kaszáló.
Nagy-Ráta, (sz., 39). l. Kis-Ráta.
Nagy-rét (r., 104). – Pesty: „Nagy rét tó, a tömeges nagy mennyiségű víztől [ti. kapta a nevét]„; Kat. térk.: Nagy rét tó; T. 2.: Nagy-rét; Kiss: „A Nagyrét-tóból 21 kat. hold tartozik ide„ [ti. Vajához]. – A nevet ma is úgy magyarázzák, mint Pesty adatközlője. – A Nagy-rét-tó nevet nem hallottuk Vaján.
Nagy-rét-tó, l. Nagy-rét.
Nagy-Ruzsa-tanya (58). – Kat. térk.: Nagyruzsa tanya; Hnt. 1907.; Dienes, 365: Nagyruzsatanya. – A tanyát már régebben lebontották. A Kis-Ruzsa-tanyával együtt a Ruzsa nevű dűlőben volt, így a dűlőről kapták nevüket, de azt az adatközlők nem tudták megmagyarázni.
Naményi-út-dűlő (sz., 55). – Kat. térk.: Naményi út dűllő. – A nép nem használja ezt a nevet. A terület a Fűzfa-kerthez tartozik.
Orosz-tag l. Homok-hegy.
Őr-hegy (sz., 98). – A hagyomány szerint Vaját régen mocsár vette körül. A mocsár szélén állott ez a domb, ahonnan a kurucok az ellenséget figyelték.
Őri út-dűlő (sz., 94). – Kat. térk.: Eőr út dűllő; T. 2.: Őri út dűlő. – A lakosság nem használja ezt a nevet. A terület a Vápához tartozik. Több kisebb domb van itt.
Pacsa-kút tájéka (sz., 33). – T. 2.: Pacsakút tájéka. – Adatközlőink nem ismerik ezt a nevet. Szerintük a terület a Boglyas-hegyhez tartozik.
Pamucsos-hegy (sz., 72). – T. 2.: Pamucsos hegy. – Egy dombra vonatkozik a név. Az adatközlők nem tudták megmondani, hogy miről nevezték el. Elég kevesen ismerik, a dűlő Ruzsa nevét erre a dombra is értik.
Paula-tanya (tny., 87). – Hnt. 1907: Paula tanya; Dienes, 365: Paulatanya. – Az egyik Vay grófnő birtokrészén feküdt a tanya, róla nevezték el.
Pénzesverem (sz., 73). – Pesty: „Pénzes verem düllő kints ásástól” [ti. kapta a nevét]; Kat. térk.: Pénzes verem. – A hagyomány szerint régen a kóborló török és tatár martalócok elől ezen a homokbuckás területen rejtegették Vaja lakosai a pénzüket. Egy másik magyarázatot is hallottunk: Amikor a kuruc katonák nagyon lelkesen harcoltak és győztek, a jóságos fejedelem kitűnő földdel jutalmazta meg őket Vaja határában. A lakosság krumplit vetett bele. Termett abban annyi krumpli, hogy a verem is tele lett, el is adhattak belőle, így aztán pénzük is lett a vajaiaknak. Ezért mondják ezt a földet Pénzesveremnek.
Piros tanya (tny., 66). – Cseréppel fedett házak voltak a tanyán.
Porkolát-dűlő (sz., 82). – T.2.: Porkolát-dűlő. – Ma nem ismerik ezt a nevet. A lakosság szerint a Szigyóu-hegy tartozéka a terület.
Pusztadobosi út (ú., 57). – T.2.: . Az út Pusztadobosra vezet, innen a neve.
Puszta-szőlő-dűlő (sz., 35). – T.2.: Pusztaszőlő dűlő. – Adatközlőink nem ilyen formában ismerik a nevet, hanem a magas dombot Puszta-szőlőhegynek hívják, mert régen szőlő volt itt, de kipusztult. Ez a névforma van meg a kataszteri térképen is: Puszta szőllő hegy.
Puszta-szőlőhegy l. Pusztaszőlő-dűlő.
Rákóczi-tanya (tny., 30). – Dienes, 365: Rákóczi-tanya; Hnt. 1962: – Az 1960-as népszámláláskor 76 házában 340 lakos élt. A tanyának általános iskolája és vasútállomása is van. II. Rákóczi Ferenc emlékére nevezték el.
Ráta (sz., 39,49, 63), l. Kis-Ráta.
Ráta-dűlő, l. Kis-Ráta.
Ravaruszka (sz., 106). – Adatközlőinktől nem kaptunk magyarázatot a névre.
Ravasz-hegy (sz., 41). – T. 2.: Ravaszhegy. – A vajaiak már nem tudták megmagyarázni a nevet, nem ismerik a ravasz szó „róka” jelentését sem. A dombon régebben erdő volt.
Rekettye (sz., e., 38). – kat. térk.: Reketye; T. 2.: Rekettyés. – Bokros, bozótos domborulat, erre utal a neve is. A T. 2.-n szereplő -s képzős változatot ma nem használják.
Rét, l. Nagy-rét.
Rohodi út (ú., 54). – T. 2.: rohodi út. – Az út Rohod községbe vezet. A mellette elterülő szántó jelölésére a kataszteri térképen a Rohodi út dűllő áll, azonban ezt a nevet ma nem használják, a területet a nép a szőlőhegy részének tekinti.
Rohodi út-dűlő (sz., 67), l. Rohodi út.
Rókalyuk – Pesty: „Rókalyuk, a számos rókák tanya helyiségéről.” [ti. nevezték el]. – Ma nem ismerik ezt a nevet.
Ruzsa (sz., r., 59). – Kat. térk.: Ruzsa. – Az adatközlők nem tudták megmagyarázni a nevet. A T. 2.-n szerepel egy Ruzsa laposa név is, ezt ma már nem használják. Az 1962-es helységnévtár pedig még tartalmazza a Ruzsatanya nevét, de a tanyát azóta már lebontották.
Ruzsa laposa (r., sz., 71), l. Ruzsa.
Ruzsa-tanya, l. Ruzsa.
Sárhely laposa (sz., 95). – T. 2.: Sárhelylaposa. – Ma nem ismerik ezt a nevet.
Simongaz (sz., 42). – Régebbi tulajdonosáról nevezték el.
Só-kút (r., 75). – Kat. térk.: Sókút. – Adatközlőink nem tudták megmagyarázni a nevet. Régebben vízállás volt itt.
Szalkai-vápa (sz., 93). – T. 2.: Szalkai vápa. – Régebbi tulajdonosáról nevezték el ezt a dombhátat, de a névadó személyére már nem emlékeznek a faluban.
Szemszúró (e., sz., 31). – Egy bokros, bozótos hely volt régebben, beszélik, hogy a benne járó ember és állat szemét majd kiverte a sok szúrós gally.
Szigyó-hegy (sz., 78). – Adatközlőink nem tudták megmondanni, hogy miről nevezték el. A domb mellett most a termelőszövetkezet majorja van.
Szik-lapos (r., 96). – T. 2.: Sziklapos; Kiss: „Szíklaposa, 3 hold.” – Talajáról és alakjáról nevezték el a mély fekvésű rétet. A Szík laposa névformát ma nem használják.
Szik laposa, l. Szik-laposa.
Szilfás-lapos (r., 46). – T. 2.: Szilfáslapos. – Valamikor szilfák álltak a rét szélében.
Szőke-hegy (sz., 85). – A domb egykori tulajdonosáról kapott nevet.
Szőlő-dűlő (sz., sző., 53). – Több domb van ezen a részen, és az egyiken régi telepítésű szőlő.
Szőlőhegy (sző., 48). – Az 1962-es helységnévtárban külterületi lakott hely neveként szerepel: Szőlőhegy. – Ez a megjelölés a szőlőben lévő csőszházra vonatkozik.
Tasi-hegy (sz., e., 77). – Kat. térk.: Tassi hegy; T. 2.: Tasihegyek. – A hagyomány szerint régebbi tulajdonosáról nevezték el. Több kisebb dombra vonatkozik a név. A T. 2.-n lévő névformát ma nem használják.
Tasi-hegyek, l. Tasi-hegy.
Téglagödör (g., r., 37). – A falusi építkezésekhez itt készítették régen a téglát. A kataszteri térképen Tégla vető formában van meg.
Temető-dűlő (sz., 84). – T. 2.: Temető dűlő. – A községi temető mellett elterülő szántót jelöli.
Tőkés (r., 29). – Mocsár volt itt régen, és sok tőkés kacsa élt benne. A T. 2.-n Tőkéskert formában van meg, és ugyanezt közli Kiss Lajos is: „Tőkéskert, 2-3 hold.” – A lakosság ismeri ezt a nevet is, de a mindennapi nyelvben ritkábban fordul elő.
Tőkés-kert, l. Tőkés.
Töltés (r., 81). – Egy csatorna megy itt, annak a partjára és a mellette lévő területre vonatkozik a név.
Úrbéri legelő (l., 83). – T.2.: Urbéri legelő. – Ma nem használják ezt a nevet. A nép a művelési mód megjelölésével (legelő) tájékozódik.
Vay István-tag, l. Dobosi út-tag.
Vay-tanya (tny., 92). – Egykori tulajdonosáról nevezték el. Az 1907-es helységnévtárban a következő adatokat találjuk: Vay I. tanya, Vay II. tanya. – Az egyiket már nem tudjuk lokalizálni. A Dienes-monográfia (365) is csak egyről tud: Vaytanya.
Vay I. tanya, l. Vay-tanya.
Vay II. tanya, l. Vay-tanya.
Vápa (sz., 86). – Egy mélyedés volt itt.
Vércsés (r., 44). – A rétben egykor sok vércse élt, erről nevezték el. Területe egyre fogy, mert lassan feltölti a homok, és egyre nagyobb darabokat tör fel belőle az ember.
Vércsés-dűlő, l. Vércsés.
Vércsés-rét, l. Vércsés.
Zoltán-kert (ke., 90). – Közvetlenül a falu alatt fekszik, egykori tulajdonosáról, a Zoltán családról nevezték el.
Rövidítések:
A természeti és a művelési mód rövidítései
e.: erdő
é.: épület, gyár
fr.: falurész
g.: gödör
gy.: gyümölcs
ke.: kert
r.: rét
sz.: szántó
sző.: szőlő
tny.: tanya
u.: utca
ú.: út
A község földrajzi neveit Mező András: A baktalórántházi járás földrajzi nevei. Nyíregyháza, 1967. kötetből vettük át. Adatközlők: Bús József (81 éves) nyugdíjas (régebben a várkastély felügyelője volt); Somfai József (45) vb-titkár; Bíró István (68) tsz-tag; Sipos Albert (67) tsz-tag; Tóth Ferenc (78) tsz-tag; id. Nyavádi János (83) tsz-tag; Bíró Dániel (93) tsz-tag. Gyűjtötte: Molnár Mátyás tanár, Kiss Géza tanár, Balogh Sándorné tanárnő és Ferku Imre főiskolai hallgató. Kiss Lajos Vajáról is közölt néhány víznevet (Vásárhelyi hétköznapok 210). A falu kataszteri térképe 1908-ban készült. Az általános iskolában találtunk egy évszám nélküli térképet. Az erről vett adatokat T. 2. jelzéssel különítjük el a kataszteri térkép neveitől.
A település földrajzi neveinek térbeli elhelyezkedése
