I. Akik beírták nevüket Ugod történetébe

Teljes szövegű keresés

I. Akik beírták nevüket Ugod történetébe
Csák Mór. Feltehetően Ugod várában született 1280 körül. Apja a Csák nemzetségből való Dömötör bán és örökös bakonyi ispán. Hatéves volt, amikor apját elvesztette. A nemzetségben egyedüli fiú volt, így alig húszévesen házasságot kötött Amadé várispán leányával, Albertával. Három év múlva mindketten a domonkosok rendjébe vonultak. Elöljárói Bolognába küldték tanulni. Hazatérve a domonkosok győri monostorában működött, s itt halt meg 1336. március 20-án. Sírja is itt volt, de az 1566. évi tűzvészben megsemmisült. A katolikus egyházban boldogként tisztelik.
 
Ájer Mihály. 1819 szeptemberében (más adatok szerint 1817. szeptember 7-én) született Ugodon szegény szülőktől. Pápán kezdte, majd Győrött Székesfehérvárott és Veszprémben végezte gimnáziumi tanulmányait. 1835-ben két tanulótársával katonának állt a császári-királyi 19. sorgyalogezredbe Győrött. Szolgálatának tíz éve alatt az ezred gránátoszászlóaljában őrmesteri rangig vitte. Tíz év katonáskodás után, 1845-ben kilépett a hadseregből, s polgári pályán, az Első Magyar Déli Vasútnál helyezkedett el. Az 1848. márciusi forradalom Pesten érte. Belépett a 2. Pest megyei önkéntes nemzetőrzászlóaljba, ahol mint kiszolgált katona nemzetőr századosi rangot kapott. Ezt követően részt vett az 1848. szeptember 29-i pákozdi, majd az október 30-i schwechati csatában.
Az 1848 december eleji nagy visszavonulásban zászlóaljával Komárom várába hátrált. Itt a nemzetőrzászlóaljból megszervezték a 71. honvédzászlóaljat, annak hamarosan századosa lett. Részt vett 1848 decemberétől 1849 áprilisáig az ostromlott Komárom védelmében, majd az 1849 június végétől újra osztrák ostromzár alá kerülő Komárom harcaiban, a magyar csapatok valamennyi kitörésében. Különösen a július 2-i monostori ütközetben tűnt ki. Ezért 1849. július 21-én őrnaggyá és zászlóaljparancsnokká nevezték ki. Az 1849. szeptember 3-i kirohanás után parancsnoka, Janik ezredes javaslatára Klapka tábornok 1849. szeptember 23-án alezredessé léptette elő.
Az 1849. október 2-4-i komáromi fegyverletétel után Pesten a Duna Gőzhajózási Társaságnál helyezkedett el. Egy volt bajtársának rejtegetése miatt 1852. március 14-én letartóztatták, majd 1853. szeptember 3-án tizenkét évi, vasban letöltendő sáncmunkára ítélték, s a csehországi Olmütz várbörtönébe hurcolták. Itt töltött el három év nyolc hónapot, s 1857. május 14-én szabadult. Somogy vármegyébe távozott, ott először gazdatiszti állást vállalt, majd 1861-ben vármegyei számvevőnek választották. Innen az Első Magyar Általános Biztosító Társasághoz került, s ott szolgált 1869. augusztus 26-ig. Közben 1868-ban újra megszervezték a magyar honvédséget. Azonnal jelentkezett, őrnagyi rangban a székesfehérvári 65. honvédzászlóalj parancsnokává nevezték ki. Szolgálata alatt 1873-ban alezredessé, majd 1882-ben ezredessé léptették elő. Még ebben az évben nyugdíjazták. 1890-ben mint nyugállományú honvédezredes Pápán élt. Nyugdíjas éveiről és halálának idejéről, körülményeiről adatok nem maradtak fenn.
 
Lukácsek János plébános. A Nyitra megyei Jókő faluban született 1828. november 25-én szlovák nemzetiségű családban. Nagyszombaton volt diák, amikor a magyar polgári forradalom hírére, szlovák származása ellenére, önként a magyar honvédseregbe lépett. Katonai pályafutása ismeretlen. Vallomása szerint 1848. december 16-án részt vett a nagyszombati csatában. A magyar hadsereg 1848. decemberi nagy viszszavonulása során Komárom várába került, ott katonáskodott, és hadnagyi rangot ért el. Bár menlevéllel szabadult Komáromból, de mivel hadnagyi ruhában távozott, 1848. október 6-án Nagyszombaton a császáriak elfogták, vonaton Pozsonyba szállították, s ott a Vizikaszárnyában a császári-királyi hadseregbe sorozták. Miután innen 1850-ben szabadult, a veszprémi papneveldébe iratkozott be növendéknek. Teológiai tanulmányait Veszprémben kezdte, majd Pesten folytatta, s ott szentelték pappá 1853. augusztus 2-án. Először Taszáron, majd Kéthelyen volt káplán, később a Veszprém megyei Hidegkútra került, ahol 1859-től adminisztrátorként tevékenykedett. Az ugodi plébániát 1862-ben kapta meg, s itt szolgált plébánosként élete végéig. Az 1875-78. közötti években az ugodi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1889-től szentszéki ülnökké is kinevezték. Számos értekezése jelent meg az egyházi- és polgári lapokban. Kiváló szónok hírében állott. Élete végéig a 48-as eszmék híve és hirdetője. 1893. május 21-én tagja volt a budavári honvédszobor leleplezésén részt vevő tízfős Veszprém megyei küldöttségnek. Klapka György volt honvédtábornok és Szakács József volt honvédfőhadnagy 1887. október 2-7. között nála, az ugodi plébánián vendégeskedett. Minthogy ezekre a napokra esett az aradi vértanúk emlékünnepe, gyászmisét tartott a mártírok emlékére. 1898. május 26-án hunyt el Ugodon, sírját ma is gondozzák a községi temetőben.
 
Alasz Miklós plébános. Született a Sopron vármegyei Alsószakonyban 1867. december 4-én Alasz József és Pócza Rozália gyermekeként. A gimnázium I–IV. osztályát Sopronban, V-VI. osztályát Győrött, VII. osztályát Veszprémben, VIII. osztályát Egerben járta. A veszprémi papi szemináriumba 1888-ben vették fel. A teológiát Veszprémben és Budapesten végezte. Pappá szentelték 1891. június 29-én. Káplán volt Lesencetomajon 1891. szeptember 22-től, Somlóvásárhelyen 1892-től. Középiskolai hittanári oklevelet szerzett 1892. október 30-án. Káplán volt Kaposvárott 1893. februártól novemberig, majd nevelőkét dolgozott gróf Esterházy Móric Pál nevű fia mellett Pápán 1893-ban. Ezután foglalta el az adminisztrátori állást Ugodon, majd lett 1900–1921 között a falu plébánosa. Hívei javát kereső, körültekintő, erőskezű pap volt, s amellett jó gazda is. Ugodon Kereskedelmi és Fogyasztási Szövetkezetet létesített, népiskolát és tanítói lakásokat építtetett. 1921. október 24-től Devecserbe távozott, s ott volt plébános haláláig, 1934. augusztus 26-ig.
 
Dragovics István plébános. A Vas megyei Vasszécsényben született 1881. július 7-én Dragovics Zsigmond kisbirtokos és Farkas Erzsébet gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte, s 1903-ban érettségizett. Pappá szentelték 1907-ben. Káplán volt Kéthelyen, Nágocson, Enyingen, majd 1910. június 25-től a veszprémi Dávid Árvaház tanulmányi felügyelője és hitoktató. Ezt követően hitoktató Pápán az Állami Tanítóképzőben és az Irgalmas nővérek elemi és polgári iskolájában. Ugodon kezdetben (1922. február 16-tól) adminisztrátor, majd 1930-tól plébános. 1932. október 25-től kerületi esperes. Meghatározó szerepe volt a tizenhárom ugodi ONCSA-lakóház felépítésében.
 
Mayer József igazgató-tanító. A Szatmár megyei Turterebesen született, 1895-ben. Esztergomban halt meg 1977. február 17-én. Ugodban temették el. Iskoláit szülőfalujában és 1909–1914 között a szatmárnémeti tanítóképzőben végezte kiváló eredménnyel. Az 1914–15-ös tanévben Ugodra került segédtanítónak, majd kinevezett tanító lett. Végül, 1957-es nyugdíjazásáig, az iskola igazgatója volt. Kezdettől fogva bekapcsolódott a község kulturális és közösségi életébe. Részt vett a községi olvasókör, majd a népkönyvtár szervezésében. A Katolikus Leány- és Legényegylet szervezésében cselekvő részt vállalt. Az ifjuság valláserkölcsi normák szerinti nevelését a szívügyének tekintette, támogatta az ifjúsági mozgalom működését.
A lokálpatriotizmus erősítésére tudományos kutatásokat végzett a falu történetéről. Ebben a témában is és egyéb területeken is népszerűsítő előadásokat tartott és szervezett. Egykori tanítványai ma is tisztelettel őrzik emlékét.
 
Ajer Mihályról a legrészletesebben Egervári Ödön írt Magyar királyi honvéd törzstisztek albuma, I. (Pest, 1870) című művében. Kiegészítésül szolgált Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848– 1849 (Budapest, 1987) című összeállítása. A plébánosokról, Alasz Miklós, Dragovics Miklós életrajzi adatairól Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára, 1630–1950 (München, 1987) című munkája az alapvető forrás. A pedagógusokról a Pápai pedagóguslexikon (Pápa, 1997) ad tájékoztatást. A felsorolt egyházi személyek adatait a Veszprémi főegyházmegye névtára, 1997 (Veszprém, 1997) című kötetből egészítettük ki. A Mayer József tanítóról írt életrajz elkészítéséhez értékes segítséget nyújtott Rajczi Pál kanonok úr visszaemlékezése.

Ájer Mihály alezredes

Síremlékének felirata

Mayer József tanító
 

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem