II. Kállay János tiszavarsányi földbirtokos szökött jobbágyait nyomoztatja Tiszavárkonyban (1469)
II. Kállay János tiszavarsányi földbirtokos szökött jobbágyait nyomoztatja Tiszavárkonyban (1469)
Mudvai Nagy [magnus de mudwa] Miklós és Topázi [de Thopaz] György Külső Szolnok vármegye alispánjai és ugyanazon vármegye két szolgabírája adjuk emlékezetül;
hogy Nemes székelyi Nagy [magnus de Zekel] István turi és tiszavarsányi [de Thwr et de Thyzawarsan] tiszt Kállay János [Johannes de Callo] Őnagysága megbízottjaiként személyesen elébünk jőve, s az ő nevében óvást tett a következő módon;
hogy János tiszavárkonyi [de warkon] tiszt a Titeli Egyház prépostjának, a Tisztelendő Bálintnak a testvére, ennek a prépost Úrnak a megbízásából magának a panaszosnak bizonyos jobbágyait, akiket a tulajdonát képező Tiszavárkonyban megfogott mint szökevényeket, Szent Mária mennybemenetelének ünnepén [augusztus 15-én] jogtalanul és illetéktelenül, per mellőzésével, hatalmaskodással, noha nem voltak bűnösök, kegyetlenül és keményen megverte, illetve megverette, ennek a panaszosnak nagy hátrányára és kárára; így [székelyi Nagy István] követelte tőlünk, hogy adjunk egy embert a maga igazának kinyomozására;
Mi nyényei [de Nene] Lászlót, a jelenlegi szolgabírót küldtük ki hivatalosan az említett végrehajtásra; Midőn pedig ezen emberünk onnan végül is visszatért hozzánk, elmondta és előadta, hogy ő maga ugyanebben a megyében eljárva – ugyanennek a megyének a nemeseitől és nem nemeseitől, akiktől illett, és akiktől lehetett, nyíltan és titokban eljárva – hitelesen megtudta, hogy azokat az előbb leírt dolgokat a prépost Úr testvére, János nyilvánvalóan elkövette;
Kiadatott a törvényünk helyén, Szent Máté apostol ünnepe előtt a legközelebbi második napon [szeptember 18-án], az Úrnak 1469-ik évében.
(Benedek Gyula forrásközlése, Zounuk 5. 272.p. ; OL. DL 55.890)
