VII. Határleírása Szentgyörgyvölgyi adóközségnek, 1851
VII. Határleírása Szentgyörgyvölgyi adóközségnek, 1851
Dobraföldi határ
Szentgyörgyvölgy falu határos Keletről Dobrafölde és Felsőszenterzsébet, keletről Alsószenterzsébet, délről Márokfölde, nyugatról Kebele és Szécsisziget, északról Vas megyei Velemér, északról ;untén Vas megyei ménteki pusztával.
Északkeleti határa kezdődik azon rendes három egymás ellenében felvert határhalmoknál, amelyek Dobraföldéről Szentgyörgyföldére vezetnek rendes szekérútban, északról Métnekipuszta, keletről Dobrafölde, délről Szentgyörgyvölgyi Domjánhegyi határok összeütközéseiknél vannak felállítva.
Ezen halmokat délkelet felé való vonalban, északról dobraföldi erdő, délről szentgyörgyvölgyi domjánhegyi fenyves csalitok közt megy a határ 450 lépésig a valóságban azon határ halomig, és ottlévő tilalomfáig, amelyek a most írt szengyörgyvölgyi domjánhegyi fenyves és puszta parlag földeknek keleti sarkába, felsőszenterzsébeti határ összeütközésénél vannak felállítva. Itt elmaradt északról Márokföld kezdődik pedig keletről felsőszenterzsébeti határ.
Felsőszenterzsébeti határ
Ezen tilalomfa és határ halomtól kelet felé fordul a határ, és délről Szentgyörgyvölgy fenyvese, csalitok, keletről Felsőszenterzsébeti Sós István puszta rétje közt 970 lépés távolságban, két egymás után következő határ halmokon keresztülmenve vagyon egy határ halom a most írt rétnek déli, s délről a szentgyörgyvölgyi Kolgyári szőlője északi sarkában. Amaz tovább ér dél-keleti vonalban, kevéssé jobbra haladva bükkösökkel, délnyugatról szentgyörgyvölgyi tölgy, északkeletről felsőszenterzsébeti fenyőerdők közt, több egymás után következő reszneki határ halmokon keresztül 605 lépés távolságban most érsz kolgyári erdő keleti sarkában, keletről Felsőszenterzsébeti Jankovics család földje, mellette egy kettős fenyőfa tövében varr szintén egy rendes határ halom. Ezen határ halomtól szintén azon délkeleti vonalban, délről szentgyörgyvölgyi szántóföldek, északról szintén felsőszenterzsébeti szántóföldek és fenyvesek közt három egymásután következő határ halmokon keresztül 1205 lépés távolságban megyen a határ az úgynevezett sássosi árok fenekén lévő reszneki határ halomig, onnan egyenesen délnek fordul a határ, és a most írt sássosi, nyugatról szentgyörgyvölgyi puszta fenyves, és kolgyári szőlőhegy. Keletről felsőszenterzsébeti szántóföldek és fenyves erdők közt lesz a határ, azon kettős határ halmokig, amelyek kolgyári szőlőskertek déli sarka közelében a most írtaknak, azoknak, mik két partján délről Szentgyörgyvölgyi Györe család fenyvese sarkában vannak felállítva. Ezen vízárokról és kettős határ halmokról egyenesen lefelé fordul, és megy a határ, s délről szentgyörgyvölgyi fenyves és puszta parlagok, északról felsőszenterzsébeti szántóföldek közt két egymás után következő határ halmokon keresztül 645 lépés távolságban kimegy a határ azon rendes három határ halmokig, amellyel Szentgyörgyvölgye felől, északnak Felső-, keletnek Alsószenterzsébet faluk felé néző rendes szekérútban, annak mindkét felében, nyugatról szentgyörgyvölgyi, északkeletről felsőszenterzsébeti, délrJl alsószenterzsébeti határok összeütközésénél vannak felverve.
Alsószenterzsébeti határ
Ezen három rendes határ halmoktól egyenesen nyugat felé fordul a határ s északnyugatról szentgyörgyvölgyi, délkeletről alsószenterzsébeti szántóföldek között a most írt szekérútnak rendes vonala teszi a határt 459 lépés távolságban azon rendes határ halomig, amely Alsószenterzsébeti Gergulen János szántóföldje nyugati sarkában van felverve. Azon halomtól egészen délkeletnek fordul a határ, és nyugatról szentgyörgyvölgyi, keletről alsószenterzsébeti szántóföldek között emgyen 185 lépésre azon rendes határ halomig, amely keletről alsószenterzsébeti Horváth János, nyugatról a szentgyörgyvölgyi Györe István földjeik sarkában vagyon. Onnan egyenesen délnek fordul, s a most nevezett birtokosok földjeik közt 170 lépés távolságban, szinte a most írt Horváth János és Györe István föléjeik déli sarkában lévő rendes határ halomig megyen. Ezen halomról egyenesen kelet felé fordul, délről szentgyörgyvölgyi fenyveserdő szélében, keletről márokföldi Major Péter szántóföldje sarkááig 82 lépés vonalában megyen a határ, ahol két egymás ellenében néző rendes határ halmok vannak felverve. Itt elmarad északkeletről alsószenterzsébeti, kezdődik pedig délkeletről márokföldi határ, azon megjegyzéssel, hogy márokföldi Major Péter földje szenterzsébeti határban létezik, ahonnan tovább ugyan, azon keleti vonalban, és írt földrészek közt 45 lépés távolságban szinte a most írt Major Péter földje sarkában van ismét egy rendes határ halom, ahonnan tovább is ugyanazon vonalban 90 lépés távolságban az ugyannevezett Szentgyörgyvölgyi Cser fenyves északkeleti sarkában ismét van egy rendes határ halom. Onnan tovább is déli vonalban 110 lépés távolságban, szintén a most írt szentgyörgyvölgyi Cser fenyves szélében van ismét egy rendes határ halom. Azon halomtól viszont keletnek fordul, és délről szentgyörgyvölgyi, északkeletről alsószenterzsébeti fenyvesek közt három egymás után felvert határ halmokon keresztül 240 lépés távolságban megy a határ a többször írt szentgyörgyvölgyi Cserfenyvesi árok keleti partján lévő rendes határ halomig, ahol ismét cl,~l felé fordul, s 145 lépés távolságban ezen most írt vizesárok teszi a határ azon rendes három határ halmokig, amellyek keletről alsószenterzsébeti, délről márokföldi, nyugatról szentgyörgyvölgyi, kolgyári határok összeütközéseinél vannak felverve. Itt marad el valóban keletről alsószenterzsébeti, kezdődik pedig délről márokföldi határ.
Márokföldi határ
Ezen három halmok délnyugat felé való vonalban, északról szentgyörgyvölgyi fenyves, délről márokföldi szántóföldek közt megy a határ. 330 lépés távolságban a sokszor nevezett szentgyörgyvölgyi Cser fenyves déli sarkában lévő rendes határ halomig, ahonnan tovább is délnyugatfelé, délről márokföldi, északról szentgyörgyvölgyi szántóföldek közt 493 lépésre megy e most írt földek végében mezzei szekérút északi szélén lévő határ halomig. Ott délkelet felé fordulva, ezen szekérút teszi a határt 66 lépésre, ahol viszont délnek fordul, és északról szentgyörgyvölgyi, délről márokföldi szántó földek közti mesgyén 540 lépésre megy azon két határ halmokig, amelyeknek egyike a most írt szentgyörgyvölgyi szántóföldek déli végében, a másik pedig márokföldi Berek erdő szélében vannak. Azon halmoktól, majd délnek, majd nyugatnak, össze-vissza való görbülésekkel, több egymás után felvert és el sem téveszthető rendes határ halmokon keresztül menne, 1216 lépés távolságban, jobbról szentgyörgyvölgyi szántóföldek, és részint ritka töllös, balról márokföldi berek erdő, s majd tovább rétek közt kimegy a határ, a szentgyörgyvölgyi plebánus malma alatt lévő pataki hidig, ahol a hidnak déli felében a patak parton van egy rendes határ halom. Ezen halomtól egyenesen délnek megy a határ, és nyugatról a szentgyörgyvölgyi plebániai rétek, földek és csalitok, keletről márokföldi rétek, csalitok, majd tovább szántó földek közt, több egymás után következő rendes határ halmokon keresztül 780 lépés távolságban kimegy a határ Szentgyörgyvölgyéről Márokföldére vezető rendes szekérútig, az ugyanezen Szentgyörgyvölgyl alsó Lángosi szőllős kertnek gyepűjéig, ahol a Plebániai csepeles erdő déli sarkában van egy rendes határ halom, a megírt szekérút keleti szélében. Azon halomról délkelet fejte Való vonalban a most írt szekérút teszi a határt a keleti szilén felvert két rendes határ halmon keresztül 204 lépés távolságban, azon határ halomig, mely a szentgyörgyvölgyi most írt Alső Lángosi és márokföldi ugyanezen Tütősi szőlők összeütközéseinél a szőlőhegy gyepű északkeleti, és a rendes szekér útnak délnyugati szélében van.
Azon halomtól tovább is dél felé megy a határ a megírt szőlők közt 270 lépés távolságában, az azoknak déli végében lévő rendes határ halomig, amely Márokföldi Csóra Pál szőlőbirtokának nyugati sarkában van, amely halomról tovább is délnyugati vonalban, északról szentgyörgyvölgyi plébániai szántóföldek, majd tovább rétek és erdők, délről márokföldi szántóföldek, rétek és majd tovább csalitok közt, többféle jobbra, balra való görbülésekkel, több egymás után fel vert, és el nem téveszthető rendes határ halmokon keresztül menne, 3114 lépés távolságban kimegy a határ Dobronakról Nemesnép felé vezető országos szekérútig, amelynek északkeleti szélén, északról szentgyörgyvölgyl plébániai fenyves erdő, keletről márokföldi nyíres csalit összeütköző sarkaiban van felállítva. Itt elmarad keletről márokföldi, délről pedig a kebelei határ.
Kebelei határ
Ezen halomról egyenesen északnyugatnak megy a határ, és a most írt Dobronak felől vezető szekérút teszi a határt a szentgyörgyvölgyi plébánia; és kebelei határok közt 430 lépés távolságban a Szentgyörgyvölgyről az országútra kivezető szekérútig, amely kereszt útnak is neveztetik. Az ezen szekérúton átkelve, tovább is nyugati vonalban, északról Szentgyörgyvölgy, Kisszeghi délről Kebelei fenyves erdők, és részint szántóföldek közt, az ugynevezett határút vonalán 942 lépés távolságban vagyon a határ azon rendes határhalomig, amely a kebelei, ugynevezett Kecskés hegyre vezető gyalogútnak nyugati felében van. Onnan tovább is szinte nyugati vonalban és az írt határúton, jobbról Tiborszegi fordulatbeli, balról kebelei fenyvesek közt 396 lépés távolságban megy a határ Szentgyörgyvölgy Tiborszegi fordulatból Kebelére vezető, ugynevezett Bertukok útjáig, ahol tovább is szintén azon vonalban, és írt határúton, délről az ugynevezett kebelei Cserta szeg, északról tovább is Tiborszeghi bokros csalitok közt 767 lépés távolságban, a most írt Cserta hegynek gyepűje mellett megy a határ, ezen szőlőhegy gyepűjének északi sarkáig. Innen szinte azon vonalban, s azon mondott határúton, északról a szentgyörgyvölgyi asszonfai fordulatbéli, délről kebelei fenyvesek közt 626 lépés távolságban megy a határ azon rendes határ halomig, amely az asszonfai fordulatból Kebelére vezető szekérútnak keleti szélében, és az írt határútnak déli felén, a kebelei határon felvetve van. Innen, tovább is északról az asszonfai fenyves, és szántóföldek, délről pedig a kebelei fenyveserdő, majd tovább mindkét oldalról rendes szántóföldek közt, a sokszor említett határút vonala képezi 1335 lépés távolságban a határt, azon rendes, és egymás ellenében felvert három határ halmokig, amelyeken ugynevezett Török temetésnél, egyike nyugatról kebelei, másik északról Széchi Szent Lászlói, a harmadik pedig délkeleti és szentgyörgyvölgyi, asszonfai határok összeütközéseik pontjában, a mondott szekérútnak szélein vannak felvetve. Itt elmarad délről kebelei, kezdődik pedig nyugatrul széchi szentlászlói.
Széchiszentlászlói határ
Ezen három halmokról egyenesen délkeletnek fordul a határ, ahol, majd keletnek, majd nyugatnak fordulva, nyugatról szentlászlói, keletről szentgyörgyvölgyi puszta szántóföldek, és csalitok közt, még rendes, és egymás után következő határ halmokon keresztül 974 lépés távolságban, megy a határ Szentlászlóról Szentgyörgyvölgyére vezető rendes szekérútig, amelynek északi felében, északról a szentlászlói, keletről szentgyörgyvölgyi szántóföldek közt egy rendes határ halom van felállítva. E halomról szinte északnak vonulva többféle görbülésekkel, nyugatról szentlászlói, keletről szentgyörgyvölgyi szántóföldek és bokros csalitok közt, öt rendes határ halmokat elhagyva, 906 lépés távolságban kimegy a határ azon rendes határ halomig, amely keletről szentgyörgyvölgyi, úgynevezett nyíresi vízárok szélében, nyugatról pedig sz. Lászlói Vida Ferenc szántóföldje keleti sarkában felhányva van. Ezen halomtól egyenesen északnyugatnak fordul a határ, és északról szentgyörgyvölgyi csalit, délről most írt Vida Ferenc szántóföldje közt, 252 lépés távolságban, egy rendes határ halmon keresztül megy a határ azon másik közelében lévő határ halomig, amely a Szentlászlóról, Szentgyörgyvölgyének vezető rendes gyalogút északi szélén, szentlászlói fenyves kelet sarkában van. Ezen határ halomtól szintén északnyugatnak, majd viszont egyenest északnak fordulva 242 lépésre van egy másik határ halom, mely halomtul ismét észak felé megy a határ, és jobbról szentgyörgyvölgyi Cséplaki Csepeles, balról szentlászlói fenyveserdők közt, két kettős határ halmokat elhagyva 688 lépés távolságban eljut azon három rendes határ halmokig, amelyek a veleméri, úgynevezett Vöröscseri hegy gyepű délkeleti sarkában, egyik, keletről szentgyörgyvölgyi, másik délről szentlászlói, a harmadik nyugatról veleméri határok összeütközésénél, egymás ellenében vetőleg felverve vannak. Itt elmarad délről szentlászlói, kezdetét veszi pedig nyugatról a veleméri Vas megyei határ.
Vas megyei veleméri határ
Ezen hármas halmokról egyenesen északkelet felé fordul a határ, és északnyugatról az úgynevezett Vöröscseri Vas megyei helység hegy gyepűje délkeletről a szentgyörgyvölgyi Verescseri erdő szélében van a határ egyenes vonalban 493 lépés távolságban, a megírt Verescseri hegynek északkeleti sarkáig, ahol Szentgyörgyvölgyéről Vas megyébe átvezető rendes szekérút ezen pont mellett a határon átmegy. Innen, a szekérúton átkelve, tovább is északkeleti vonalban, délkeletről a Géplaki csepeles erdő, északnyugatról veleméri puszta paragok és bokros fenyvesek közt, mégis tovább, mindkét oldalról rendes Csepeles erdők közt, rendes határ halmok többé nem lévén, 769 lépés távolságban kimegy a határ, délről cséplaki Csepeles erdő északi, északról veleméri Vas megyei Vas család rétjének pedig déli szélekig, ahol egy éger, és más tüskebokorból csinált eleven gyepű van. Innen tovább is, északról veleméri rétek, délrő1 a cséplaki közlegelő közt 174 lépés távolságba:, a megírt gyepű vonala teszi a határt, a Velemérből Szentgyörgyvölgye felé alá folyó pataknak délnyugati feléiig, ahol ezen patakon átkelve, tovább is azon vonalban, északról Veremér 'Tóth Farkas háza, délről Cséplaki Szentgyörgyvölgyi Lutár család rétje közt, csekély jobbra és balra való görbüléses gyepű vonala teszi a határt 217 lépés távolságban, a Lutár családot illető cséplaki ugynevezett pusztai szántó földek kezdetéig, ahol ezen mondott gyepű is a déli végi kezdetét veszi a rétek mellett. Innen tovább is ezen vonalban északról. veleméri, délről szentgyörgyvölgyi s egyenesen Lutár család birtokában lévő szántóföldek mesgyéi közt, a mondott, és tovább haladó gyepű vonala képezi a határt 500 lépés távolságban a veleméri határral, cséplaki határon átvezető, ugyanezen árokparti úgynevezett fólatig, mely úgynevezett fólat parton északról Vereméri Vas család szántóföldje déli sarkában van egy terebélyes vadkörtvély fa is. Ezen folat keresztül menve tovább, szintén azon vonalban északról vereméri, Vas megyei, délről szentgyörgyvölgyi, cséplaki fordulat béli szántóföldek közt egy kis darabon az alább írt gyepű, tovább pedig a szántóföldek közt lévő mezei szekérút vonalán megy a határ 470 lépés távolságban Farkasi Szép János örökösei szántóföldjei nyugati sarkáig, ahol marad nyugatról cséplaki, kezdőig pedig keletről Farkasi fordulatbéli határ. Ezen ponttól tovább északról szintén veleméri, délről Farkasi szántóföldek közt, az eddig nevezett mezei út tesz a határt 190 lépés távolságban, Szentgyörgyvölgyéről Métnek felé vas megyében átvezető rendes szekérútig, és az úgynevezett Farkasi fordulatbéli Binótzi hegynek nyugati sarkáig, ahol nyugatról veleméri, északról métneki, délkeletről szentgyörgyvölgyi határok összeütközése pontjaiban három egymás ellenében néző határ halmok vannak felvetve, és ahol a veleméri határ végetér, a métneki, Vas megyei pedig kezdetét veszi.
Vas megyei Métneki pusztának határa
Ezen három halmokról tovább is északkeleti vonalban, északról métneki szántóföldek, délkeletről a nevezett Farkasi Binótzi hegy gyepűje mellett felnyúló, mintegy két öl szélességű puszta gyepes vonal képezi a határt 434 lépés távolságban, a most írt szőlőhegy gyepűjének északi közelébe eső, úgynevezett Harankói fenyveserdő déli sarkáig, ahol van egy rendes határ halom. Ezen határ halomtól az úgynevezett Harankói árok északi partján, szintén azon vonalban, délről Farkasi Csepeles, északról métneki fenyves erdő közt 50 lépésre van 1, tovább szintén azon ároknak észak partján folytonos lépésekkel, 120 lépés távolságban a második, tovább 197 lépésre a harmadik, itt tovább, kissé északnak kanyarodva 267 lépés távolságban a negyedik határ halom, mígnem mindkét felől az írt erdőrészek közt egyesen kelet felé fordulva 344 lépés távolságban eljut a határ azon ötödik határhalomhoz, mely az ugyanezen métneki Kása rétnek délkeleti sarkánál van felvetve. Ezen halomról tovább is északnak nyugatról a nevezett Métneki Kása réti tilos, keletről Farkasi csepeles erdő közt, az úgynevezett sássi ároknak tekervényes vonala teszi 477 folytonos lépés távolságra a határt, egy a vízárok partján keletről fennálló, és X vágásokkal megjelölt határ tölgyfáig. Ezen határ fától kelet felé fordul a határ, és egy X vágásokkal jelölt fenyőfának elhagyása után, szintén mindkét oldalról az elébb írt erdőrészek közt 66 lépés távolságban, egy nagy és X vágásokkal jelölt fenyőfának tövében van az első, tovább 148 lépésre a második, szintén, egy kereszt vágásokkal jelölt nagy fenyőfának tövében, erről szintén azon vonalban, s folytonos lépésekkel északról métneki szántófölddel, délről Farkasi Csepeles erdő közt 241 lépés távolságban egy tölgyfa tövében a harmadik, tovább jobbra kerülve 253 lépésre a negyedik, majd viszont 329 lépés távolságban, a farkasi fenyves északi felében az ötödik, tovább azon vonalban 493 lépés távolságban a hatodik határ halom, amely a Farkasi fenyveserdőnek északi szélén, és a métneki szántóföldek és részint fenyves erdő sarkaiban van, majd tovább szintén azon vonalban északról métneki, délről farkasi fenyves erdők közt, ugyan folytonos lépésekkel 610 lépésnyi távolságban a hetedik, majd tovább 681 lépésnyi távolságra azon nyolcadik határ halom, amely az ugyanezen Haraszti völgyben, délről farkasi csepeles északi, északra métneki nyáros erdő, déli szélében van felvetve. Ezen halomtól egy kissé jobban élet felé fordul a határ és onnan két oldalról a most írt erdőrészek közt 92 lépés távolságban megy a határ azon első rendes határ halmon keresztül, amely egy fiatal csepe tövében van, s mivel további 176 folytonos lépésekkel éri a második, majd tovább 302 lépésnyi távolságban a harmadik határ halmot, míg nem végre 363 lépésekkel jut azon negyedik határ halomig, mely az úgynevezett métneki hosszú rétek végében, délről szentgyörgyvölgyi Farkasi rétek összeütközése pontjában a Farkasi falurétje északi sarka, és a métneki vágás dédi felében van. Ezen halomtól egyenesen délkeletnek fordul, és északról métneki Hosszú rét, délről a Farkasi falurétje gyepűje közt két öl szélességű szekerező gyepű teszi a határt a métneki rétekről, Szentgyörgyvölgyénél átvezető rendes szekérútig, amelyen átkelve, északról a métneki fenyves délről, a Domjánszegi Csalitos erdők közt 153 lépés távolságban találja az első, - tovább ezen vonalban 246 folytonos lépésekre a második, majd tovább 348 lépésekre a harmadik határ halmot, mígnem végre 439 lépés távolságban kimegy azon negyedik határ halomhoz, mely a Szentgyörgyvölgyéről Dobraföldnek vezető szekér útnak nyugati partján, és a métneki írt fenyveserdő délkeleti sarkában van felverve. Ott a határ egyenest északnak fordul, s keletről az úgy nevezett Domjánszeghi Pörös irtási szántóföldek, és csalitok nyugati vége, nyugatról pedig a métneki fenyves erdő közt Szentgyörgyvölgyéről Dobrafölde felé vezető szekérút vonala teszi a határt 230 lépés távolságban azon rendes három határ halmokig, amelyet azon ponton vannak felverve, ahol ezen határ járás megkezdődött, és egyúttal be is záratott.
Kelt Szentgyörgyvölgyi adóközségben február 19-én 1851.
Zakál János ügyvezető tiszts.
Luttár György választmányi tag
Dóra Ferenc választmányi tag
Trakser József választmányi tag
Zakál György választmányi tag
Németh György választmányi tag
Jósa Ádám választmányi tag
Soós Ferenc választott jegyző
(Zala Megyei Levéltár. Urbéri törvényszék iratai. Szentgyörgyvölgy)
