III. Az urbárium néhány pontja
III. Az urbárium néhány pontja
„URBARIOMA
Horpácsi Helységnek a mely Az Urbarialis Tabellában
rend Szerént föll jegyzett Földes Urakhoz tartozandó
„első punctom
Jobbágy Ház-Helynek Mi-voltárul.
§. I. Mivel az Jobbágyoknak kötelességeit, s’minden Adozásit az Jobbágy Helynek voltához, és Minémüségéhez kölletik szabni, ezek pedig nem mindenüt egyerányosak, hanem az Határoknak Mivoltához, és azoknak egyébb haszon Vételeihez, vagy is Fogyatkozásihoz szükséges azokat alkalmaztatni, azért ezen Helységben egy egész Jobbágy Ház-Helynek belső Fundusa, az az Ház-Helye, annak Udvara, szürüs és veteményes kertye oly nagy, és téres Helyt foglallyon, a’ minémű két Posonyi Mérő Mag alá kivántatik…
§. II. Külső Appertinentiákbúl pedig ugyan egy egész Jobbágy-Ház-Helyhez Tizennyolcz Hold-szantó Föld, minden egy Holdban két Posonyi Mérőt számlálván, és Rét Hat szekérre való, mivel esztendőnként kétszer kaszáltatik, adassék.” (Az urbárium ezen pontja további két paragrafust tartalmaz.)
„második punctom
A’ Jobbágyoknak Haszon Vételeirül.
§. I. Az 1550. Esztendőnek 36dik Articulusa szerént szabad légyen a’ Jobbágyoknak bort árulni Szent Mihály naptúl fogva Karácson Napig.
§. II. Ha az Jobbágyoknak valamely Irtási vannak, azokat a Földes Ur tőlek el ne vehesse, vagy is Ház-Hely után való Földek közé ne számlálhassa külömben, hanem ha azokban tett munkájokat az Vármegye által előbb igazságossan meg-becsülteti, és a’ szerént találando árát azoknak kész Pénzül meg-adgya. (…)
§. III. Az Jobbágyok Marháinak (a’ mennyire a’ Határ fogja engedni) elegendő legelő Mezejek légyen, melybül vinyó Marhák számára földes Uraságnak Tudtával, és Engedelmével tilalmast is tehetnek, úgy mind azon által, hogy abban a földes Uraságnak vonyó, de nem gulabéli Marhája is szabadon legelhessen…
§. IV. A’ hol Erdő vagyon, ottan az Jobbágyoknak egyedül magok szükségekre dült, és száraz fábul, hogy ha pedig az nem találtatnék, nyersbül is (ki vévén mind az által a Mak, vagy Gyümölcs termő Fákat) tűzre való Fáézás szabad légyen.
§. V. Nem külömben Épületre való Fa is Határban lévő Erdőbül az Job-bágyoknak ingyen adassék oly móddal, hogy az Fákat az Uraság ki jedgyezze, és ki mutassa. (…)
§. VII. Makkoltatásért a’ Jobbágyok, lakó Helyek Határjában, minden darabtul hat kraiczárral kevessebbet fizessenek az Vidékieknél…” (Az urbárium ezen pontja még egy paragrafust tartalmaz.)
„harmadik punctom
A’ Jobbágyoknak Haszon Szolgálatirúl, vagy is Robotyokrúl.
§. I. Minden egész Helyes Jobbágy köteles lészen maga földes Urának minden Hétben egy Napot Nap-kelettül, Nap-Nyugottig (abban számlálván Munkára való Menetelét, és vissza Jövetelét, s’ az Etetésnek, és Itatásnak üdeit). A parlag szántáskor ugyan négy, egyéb eránt pedig két vonyos marhával, és maga Szekerével, Ekéjével és Boronájával ezen Helységnek régi, és állando szokása szerént és ha négy marhája nem volna parlag szántáskor, másval öszvő fogva két nap szánt, de evvel minden parlag szántáskor csak egyszer tartozik szolgálni, nemis lészen szabad föllebb jelentett Marhás Munkát fel osztani, és két napi Munkával dupplázni, s’ arra a’ Job-bágyot kinszeritteni… Marhás Munka hellet pediglen minden Hétben azon egész Helyes Jobbágy földes Urának Két Nap Kézi Munkával dolgozni tartozik. E szerént fél-helyes, fertályos, és nyolczados Jobbágyok proportio szerént, és minemüségekhez képest szolgálni fognak. Parlag szántáskor pedig ha négy marha mellé két személy szükséges, az egyik olyan légyen, a ki csak a marha hajtásra alkalmatos, más munkára pedig nem kénszeréttetthetnek. (…)
§. V. Kaszálás, Aratás, avagy Szüret idejekor akár kézi, akár Marhás szolgálatot dupplán veheti az földes Uraság Jobbágyaitúl, ugy mind azon által, hogy ebbéli dupplán vett Szolgálatok az többi Hetekben számláltassanak. Az egész helyes a duplázást ugy végzi, hogy leghfőllebb egyszer marhás és kétszer kézi munkát tegyen és a fél helyes, fertályos és nyolczados csak az egy hétre esendő robottyát duplázza. (…)
§. VIII. Minden Zsellér, kinek magános Háza vagyon, tizennyolcz napot, minden Lakós pedig, a’ kinek magának Háza nintsen, tizenkét Napot esztendőnként kézi Munkával az Uraságnak szolgálni tartozik, melly szolgálatot semmi üdőben duplázni köteles nem lészen, és ha földgyei fél fertálosnak értékét föl nem érik, azokrul csak kilenczedet ad, és aki fél fertálosnál kevesebbet bir, csak házas Sellér gyanánt tartassék. (…)
§. X. Ellenben a’ Robotáknak kész pénzül való meg váltására az Parasztot erőltetni nem lehet… (…)
§. XII.A’ Szokott, és közönséges Robottyokon kivül a Jobbágyok minden Esztendőben egyszer hosszú Fuarozást Végben vinni tartoznak…
§. XIII. Mivel az Jobbágynak mint Tüzre, mint pedig Épületre ingyen való fáézás meg vagyon engedve, arra való nézve minden ezen Fáézással élő egész helyes, és vonyó Marhával biró Jobbágy tartozik az Uraság Tisztye által ki mutatandó Erdőbül, és két gyalog Paraszt által előre fell vágondó egy öll fát az Uraságnak Házához, Majorjához, avagy más egyébb a’ Dominiumnak kerületiben lévő, és ki rendelendő Helyre vinni. Ezen kötelesség pedig értetődni fog Proportio szerént az fél, fertályos, és nyolczad helyes Jobbágyokra.” (Az urbárium ezen pontja további öt paragrafust tartalmaz.)
„negyedik punctom
Az Jobbágynak Adozásirul.
§. I. Minden Jobbágy, és magános Házzal biró Zsellér esztendőbéli adozás képpen minden külömbözés nélkül tartozik fizetni földes Urának egy Foréntot, melynek felét Sz. György Napra, másik felét pedig Sz. Mihály Napra fogja le tenni, az Lakosok pedig, vagy is más Házában lakó Zsellérek ezen fizetéstül szabadok lesznek.
§. II. Minden egész helyes Gazda fog adni esztendőnként az Uraságnak
két csérkét,
két Kappanyt,
tizenkét Tojást,
egy Icze ki ffözött Vajat.
Mely adózásokra a fél, negyed, és nyolczad helyes Jobbágyok is reájok esendő szám, és Proportio szerént kötelesek lesznek.
§. III. Ezen most jelentett adózásokon kívül minden 30 egész helyes Gazdák egyszer egy esztendőben egy Borjut, vagy pedig a’ helett egy foréntot 30. Krajcárt fognak Uraságnak adni. (…)
§. VII. Egetbor, vagy Pálinka égető Fazéktul, ha azzal valósaggal fog a’ Jobbágy élni, fizessen a’ földes Urának esztendőnkent, két Forintot.” (Az urbárium ezen pontja még egy paragrafust tartalmaz.)
„ötödik punctom
Az Kilenczedrül, és Hegy-Vámrul.
§. I. Mivel ebben a’ helységben az kilenczed eddig az Termésben az földes Urnak nem adattatott, azért minden egész helyes Jobbágy az kilenczed helett hasonló érőbet, vagyis aequivalenst, a feles, negyede, és nyolczad helyes Jobbágy pedig azon hasonlo erőben reá esendő tartozást bé tellyesiteni köteleztetik, úgy mind azon által, hogy áltollyában ezen tartozásnak meg adásában az Bárányokbul, Gidákbul, és Méh kasoktul járó kilenczedis foglaltassék, és ekképpen ennekis lett elég tétele, és meg-váltása értetessék. Ezen aequivalens pedig ki vagyon téve az Urbéri Tabellában mellynek fele a mennyire Rátky Hanibál Pottyondi és Majdon földes Urak Jobbágyit illeti: Sz. György napkor, fele pedig Sz. Mihály napkor fogh fizettettni.
§. II. Az Kenderbül pedig, és Lenbül, vagy kilenczedet ki adni, vagy az hellyet az Uraságnak kenderébül, vagy lenébül egy egész helyes Jobbágy hat funtra való fonyást tenni tartozzék, a’ mint hogy erre a’ fél, fertályos, úgy nyolczad helyes Jobbágy is reá esendő szám szerént köteleztetik.” (Az urbárium ezen pontja további öt paragrafust tartalmaz.)
A hatodik pont hat paragrafusa a földesurak jussairól és jövedelmeiről, a hetedik pont 19 paragrafusa az eltiltott rendkívüli cselekedetekről és helytelen szokásokról szól.
„nyolcadik punctom
Az Jobbágyoknak el tiltatott Allapotokrul, és azok eránt rendelt Büntetésekrül.”
E pont 18 paragrafusból áll, ezért csak azokat idézzük, melyek a jobbágyok testi fenyítésére vonatkoznak:
„§. IV. … a’ midőn a’ testbéli Büntetés éránt az dolog magát elöl adgya, akkoron az bünös, ha erős, és egésséges személy lészen,az Bűnök mivoltához képst 24 Pálcza ütéssel, az Aszszonyi Állat pedig szinte annyi Korbács Csapással büntettessék.
Hogy ha pedig a’ vétkes Személy korossabb, vagy egyéb eránt gyönge Erejű volna, az ollyatin Árestommal, és ha a’ Szükség, és Bünnek mivolta úgy hozná magával, böjtöléssel is, száraz Kenyér, és viz mellett sanyargattassék, arra mind azon által vigyázván, hogy az vétkes Jobbágy saját Munkájának el mulasztásával harmad napnál tovább ne tartoztattassék, ki vévén azt, ha nagyobb gonoszsági hoszszabb Tömlöczözést, vagy büntetést meg érdemlenék. (…)
§. XIV. Ha az Robotra hivattatott Paraszt Röstségbül, vagy más vétkes okbul meg nem jelenik, tizenkét Pálczával büntetessék.” (Az urbárium ezen pontja további négy paragrafust tartalmaz.)
„kilencedik punctom
Azokrul, mellyek az belsö Rend-tartást illetik.
§. I. A’ Biroi hivatalra az Uraság hármot nevezzen, kik közül az köszség egyet az Uraság Tisztyének jelen létében szabadon válaszon, az Uraság mind azon által az válosztottat rosz viselkedésére nézve le tehesse, s’ meg is büntethesse, a’ le tett Biró hellet penig más rendeltessék meg irt mod szerént. Ellenben az Notariust, és Eskütteket az Köszség maga Földes Ura nélkül Váloszt, és el is bocsáthattya. (…)
§. VII. Hogy azok, a’ kik valami módon Sérelmet szenvednek, az Igazságnak gyors szolgáltatása által segétséget vegyenek, erra való nézve ha az Panaszok egy Uraságbéli Jobbágyok, és Zsellérek közöt vannak, tehát a’ pannaszlók a’ földes Uraknál, avagy azok Tisztyeinél igazságot, s’ annak szolgáltatását keressék; ha pedig azoknak az Uraság Tisztye által valami Sérelmek, és Károk történt volna, akkoron az földes Urhoz folyamodgyanak, ennél pedig minden történetre elég tételt nem vévén az Varmegyénél magokat jelentsék.
Azon Esetre mind azon által, ha a’ Jobbágyoknak Panaszi önnön magát a’ földes Urat illetnék, s’ ehhez folyamodván Panaszikrul emlétett földes Ur igazságot nem tenne, olyankor az Jobbágyok egyenessen az Vármegyéhez folyamodgyanak.
§. VIII. Azon földes Ur, ugy annak tisztyei is, a’ kik a’ Jobbágyokat az Vármegyénél, vagy más föllebb való Helyeknél tett jelentések, és Instantiájok miátt meg büntetik, szintén ugy, valamint az Jobbágyokkal kegyetlenül bánók, itéltessenek.”
(Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára IV/A. 1. k. 8. cs.)
