I. Beszélő helynevek
I. Beszélő helynevek
A színes és igen változatos helynévanyagból terjedelmi korlátok miatt csak azok közül válogattunk össze kötetünkbe néhány tucatot, amelyek egyediek és motiváltak, azaz valamilyen módon kötődnek Nagyrábé földrajzához, történetéhez, a település lakosainak életmódjához, szokásaihoz. Az ilyen helynevek általában népi eredetűek: a beszélők eredeti jelentésükben használják őket, e nevek tehát „önmagukért beszélnek”. Éppen ezért beszélő neveknek hívjuk őket.
Ilyen beszélő helynevek Nagyrábén: Berek-kert, Csapszékház, Erdő-kút, Füsti út, Eseró-malma, Kereskedő utca, Nádas-rét utca, Régi temető, Szárcsás, Szép utca, Szerelem-kút, Ásás-oldal, Bika-völgy-hát, Ó-Berettyó, Peres, Pernyés-puszta, Rögös, Szil alja, Vesszős-sziget.
A helynevek jelentős része azonban – különösen a hivatalosan megállapított utca- és térnevek – nem sokat mondanak a település múltjáról, az emberek életéről, hacsak nem kötődnek valamilyen szállal hozzájuk. A jól ismert utcanevek feladata – helyjelölő funkciójukon kívül – az, hogy emléket állítsanak jeles költőknek, íróknak, zeneszerzőknek, festőknek, színművészeknek, államférfiaknak, hadvezéreknek, honvéd tábornokoknak, tudósoknak. Többségüket megtaláljuk az ország valamennyi településén. Ilyenek Nagyrábén: Ady Endre, Arany János, Bartók Béla, Bem József, Bocskai István, Damjanich János, Dózsa György, Erkel Ferenc, Esze Tamás, Feszty Árpád, Gyóni Géza, Hunyadi János, Jókai Mór, József Attila, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Liszt Ferenc, Madách Imre, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Táncsics Mihály és Vörösmarty Mihály utca. Ha ezeknek az utcáknak a hivatalos névvel párhuzamosan él a régi vagy a népi elnevezésük is, akkor bevettük őket kötetünkbe.
Ma már anakronisztikusan hat a legtöbb névhasználóra azoknak az elavult, néha nevetséges helyneveknek a rétege, amelyeket egykor politikai indítékból írtak ki az utcanévtáblákra. Ilyen utcanevek voltak Nagyrábén: Sztahanov utca, Lenin utca, Felszabadulás útja, Fürst Sándor utca, Komszomol utca, Zója (Koszmogyem-jánszkaja) utca, Marx Károly utca, Ságvári Endre utca stb. Ezeket a neveket kihagytuk a jegyzékből.
A nagyrábéi helynevek gyűjtésében nagy érdemei vannak Molnár Ambrus református lelkésznek, néprajzkutatónak.
Belterületi nevek
Ady Endre utca. Régi neve Kispiac utca. 1890 körül itt árulták fazekaikat búzáért, gyümölcsért a gömöri tótok.
Aradi vértanúk útja. Korábbi elnevezése Szép utca. Rendezett volt, az ott lakók tisztán tartották.
Arany János utca. Régi neve Iskola utca.
Bem József utca. Berek alja. A községtől északnyugatra fekvő határrész elnevezése.
Berek-kert. A Berek alja keleti széle, a Dancsházára vezető út mellett.
Bocskai István utca. Korábban Zöldfa utca, mert két szélén sok szép fa állt. Az 1800-as évek elején még faluszéli temető volt.
Bogárzó utca. A Sóskút-dűlő szomszédságában.
Csapszékház vagy a Helység kocsmája (1791, 1804). Talán a Kossuth és a Széchenyi utca sarkán állt. 1804: „a Helység Kortsmájában Mester István az Oláh Asszonyt Kaparászta”.
Csárda (az 1920-as évek elejéig). Egykori hosszú, földszintes épület a Kastéllyal szemben, mellette állás volt a lovaknak.
Dankó-telep vagy Cigány sor. A község északnyugati részén épült.
Dózsa György utca. Ennek a Nagybajom felé kanyarodó utcának a régi neve Templom utca volt, hívták Erzsébet királyné, majd Horthy Miklós utcának is.
Epres-kút. Jó vizű kút volt a Széchenyi utca (a régi Kosornyó) Dancsháza felőli végénél.
Erdő-kút. A Damjanich utca Báránd felőli végénél állt.
Érhát utca. A község keleti részén.
Étterem (az 1960-as évektől). Hivatalos neve Sárréti Kisvendéglő.
Fegyver-udvar (a Dózsa György út déli sarkán). Családnévi eredetű helynév (Fegyver Imréről). Itt voltak a Petőfi Termelőszövetkezet műhelyei.
Füsti út. A főutca folytatása keleti irányban.
Gyóni Géza utca. Régi tréfás nevén Galuska utca vagy Pocos utca. 1888-ban, amikor a Berettyó Nagyrábét elöntötte, ez az utca sokáig csupa „locspocs” volt, innen a ragadványneve.
Hajnal utca. A régi, kisebb település napkeleti felében volt, ma már a központhoz tartozik.
Ilona-malom vagy Eseró-malma (1960 előtt). Ódon malomépület volt a Művelődési Otthon (az új „Kultúr” helyén).
Kántor csapszék (1817). Elfelejtett régi korcsma neve.
Kastély (az 1890-es évektől). Nagyrábé keleti szélén, a Bihartordára vezető országút mellett épült. 1945 előtt Des Echerolles Sándor báróé.
Kerek-erdő utca. A belterület délkeleti részén van.
Kistorony utca. A rendszerváltás előtt Felszabadulás útjának hívták.
Nádas-rét utca. Kanyargós utca, amely a Kossuth utcából ágazik észak felé.
Parókia vagy Prédikátori ház. A lelkészlak neve.
Piac vagy Rózsa köz. A központban.
Pogány zug. Régebben Rózsa Ferenc, jelenleg Nádas-rét utca környékének régi neve. Hívták Temető utcának is.
Régi piac. Az önkormányzat épületével szemben, az új iskola helyén volt.
Régi temető. Nagyrábé és Újrábé között feküdt, az óvoda és Művelődési Ház mögött.
Rétszentmiklósi út. Irányjelölő utca a község keleti részén.
Rózsa-kút. Jó vizű kút volt a Piac téren.
Rögös utca. A Sóskúti-dűlőnél.
Sütöde vagy Péküzem. Közvetlenül a templom mellett épült a Damjanich utcában.
Szerelem-kút. Az olajsajtó közelében, a falu szélén állt. Amikor a legények ásták, sok hajadon és menyecske forgolódott körülöttük, ekkor kapta a nevét.
Tank utca. A település nyugati részén.
Tatár-zug. A régi Nagyrábé délkeleti sarkát nevezték így, a név eredete ismeretlen.
Külterületi nevek
Apró-halom (1850). Határrész Kisrábé nyugati szélén.
Ásás-oldal (1911). Ma ismeretlen helynév.
Ásvány (1850) vagy Ásványpuszta. Mocsaras, nádas terület Báránd, Sáp és a Kálló-csatorna között. A Báránd felőli része Kis-Ásvány, a Sáp felőli pedig Nagy-Ásvány. 500 holdas területét a sápi Kossuth Termelőszövetkezet használta.
Bacsó. Határrész Báránd és Nagy-bajom szomszédságában. Itt van a Bacsó-gát és a bacsó-kút.
Bajomi-gát vagy Tő-gát. A Nagybajomba vezető út déli oldalán húzódott, a Szilaj-ér völgyében.
Bajomi irtás (1812). A Nagyrábé–Füzesgyarmat–Biharnagybajom hármas határnál lehetett, ahol 1812-ben határjelölő fának egy fűzfát ültettek el.
Bajomi-temető. A Nagybajomba vezető út déli oldalán, a Vaskapunál feküdt (1951–1962).
Balázsházi-rész. Kisrábé középső része, közel a bajomi határhoz. Ott állt a Balázsházi-kút (1886).
Bánom-kert. A Vénkert egy részét nevezik így.
Bende Papp Péter szigetje. Csak a legidősebb emberek ismerik, a Déló-dombok környékén van.
Bende-zug. Határrész Rétszentmiklósnak Bakonszeg felé eső részén.
Berek. 25–30 holdnyi földterület a községtől keletre. Libalegelő.
Berek alja. A Berek mélyebben fekvő része.
Berek-kert (1805). Kertség a belterülettől északra. Korábban szőlőskert és gyümölcsös volt, ma csak körülbelül tíz százaléka szőlő.
Berettyó-ér (1850). Holt-Berettyó, Régi-Berettyó, Ó-Berettyó vagy Kisrábéi-ér. A rétszentmiklósi szőlőskertek alatt kanyarog, Nagyrábé jelenlegi határvonala.
Berettyó-legelő (1905). Hivatalos név, nem használatos. Vizenyős területet jelölt a füzes-gyarmati és nagybajomi határ közelében.
Bika-ér, Bika-völgy (1801) vagy Mély-ér. Hosszú folyómeder a határ délnyugati részén. A Puszta-Nagy-réten az Ó-Berettyóval egyesül.
Bika-fertő. A Bika-völgy kiszélesedett medre a bajomi határ közelében.
Bika-völgy-hát (1864). Jó kaszálóhely volt, ma főként szántó a belterülettől délkeletre.
Bika-völgy-kút. Tölgyfakút volt a Bika-völgyben, a Görbe-ér közelében.
Bogárzó. Rétszentmiklósi legelő. „Tavasszal itt bogárzott [a bögölyök, legyek csípése miatt ugrándozott] az ’Eseró’ gulyája.”
Brigád-szállás. L. Szárcsás-kút.
Csata-halom. A belterülettől délnyugatra. A török idők emlékét idézi.
Csicsei-völgy (1807). Völgyhajlat a belterülettől délnyugatra, nem meszsze a Görbe-szigettől.
Csicsei-völgy-hát (1911). A Csicsei-völgy két partjának neve a Görbe-sziget közelében.
Csicsei-völgy-gát (1806). A Király út és a Csicsei-völgy találkozásánál. Régen tölgyfahíd vezetett át a völgy felett, amelyet gátnak neveztek.
Csonka-fok (1805). Ma völgyhajlat, régen kisebb ér volt a belterülettől nyugatra, a bajomi határvonal mentén.
Csukás-láp (1803). Határrész neve volt az Új-sarok közelében, a nagybajomi Sólyom-zug szomszédságában. Ma már ismeretlen.
Délló. Lásd: Delő-láp.
Delő-láp (1905). Mai névváltozatai: Délló, Kis-délló, Nagy-délló, Déló-domb. Eredetileg Delelő-láp, szárazulatból kiemelkedő hely, ahol régen a gulya delelt. Délnyugaton, az Ikharos felé fekszik.
Dinnyés-zug (1850). Határrész a belterülettől délnyugatra, a Görbe-ér közelében.
Epres-kert. A faluközponttól északra. 1814-ben 444 darab eperfa állt benne. 1945 előtt veteményeskert volt, majd libalegelő lett.
Ér-hát (1814) vagy Tordai ér-hát. Újrábétól északra és keletre fekvő határrész, szántó és legelő.
Eseró-halom. Itt állt az Echerolles család kriptája. L. Telek-halom.
Ezres vagy Ezeres. A Pernyésre vezető országút mellett, a Fűbányának nevezett legelőn a Petőfi Termelőszövetkezetben ezer férőhelyes sertéshizlaló állt, amelyet akácerdő vett körül.
Ezeresi-kút. Háromszázötven méter mély, jó vizű artézi kút az Ezeresben.
Faiskola. A falu északkeleti részén, a Szőlőskert mellett van.
Fásszeg-zug. Lásd Hátszeg-zug.
Fás-sziget (1807). Ma ismeretlen helynév.
Fok-köz (1862). Jó fekete szántóföld a településtől nyugat-délnyugatra. Névváltozatai: Fok, Fokköz, Fokmente, Kovács tanyája, Tyúkház környéke. Itt épült a Petőfi Termelőszövetkezet csirkenevelője és tojóháza.
Föld-láp. Ma ismeretlen helynév. 1818: „Föld Lápnak vagy 3 Csákójú Lápnak napkelet felől levő végén, hol négy kút van egy sorba és amej szélről Gyarmat fekszik, annak végibe Gyarmat felől álléttatott egy szál fűzfa”.
Fűbánya (1811). Határrész a településtől délre. Nevét valószínűleg a rajta termő sok szénáról kapta. Más vélemény szerint: a konda pihenőhelye volt, ahol a „disznó bányát, nagy gödröt dúrt magának”.
Füst, Füsti-puszta. Rétszentmiklós keleti része, Echerolles báró kastélya körüli szántók.
Gát-sziget (1862). Hetvenholdnyi földterület, négy dűlőre osztva, félúton Rábé és Zsáka között.
Görbe-ér. Vízfolyás medrére emlékeztető mélyedés Nagyrábé és Biharnagybajom határvonalán, az Új-sarok és Patócs között. Valószínűleg az elpusztult középkori Görbej falu emlékét őrzi, amelyet 1214-től említenek az oklevelek.
Görbe-láp. Talán a régi, elpusztult Görbej faluhoz tartozó mocsaras hely volt.
Görbe-sziget. Jórészt a bajomi határhoz tartozó terület Nagyrábétól délnyugatra.
Gulya-állás. Puszta-Nagy-réten volt a Kerek-erdő mellett. Mára mindkettő eltűnt.
Gyékényes-fenék. Füzesgyarmat és Nagyrábé (Puszta-Nagy-rét) között terült el.
Halom-szer (1782) vagy Halom-szer-dűlő. Határrész a belterülettől délre. 1911-ben a területe közel háromszáz holdnyi volt. Nevét a területén emelkedő halomról kapta. 1912-ben a tagosításkor a Kovács családé lett, ezért hívták Kovácsok földjének is.
Háromcsákójú láp. Ismeretlen helynév. Lásd: Föld-láp.
Hátszeg-zug (1915). Szántóföld a határ délnyugati szögletében, a Görbe-érnél. Többen Fásszeg-zugnak mondják.
Hegyes-kert. Puszta-nagyrét nyugati végén. Az 1880-as években még szőlő volt benne.
Holt-Berettyó-ér. Lásd: Berettyó-ér.
Hosszú-sziget (1911). Ez a helynév csak a térképeken fordul elő. Lásd: Sziget.
Ikharos. Határrész, véggel a gyarmati határra nyúlik. Régen legelő és szántóföld volt.
Itató. A Délló-dombok melletti nagy mélyedés neve. Közel a Szigethez. „1863-ban, amikor a nagy szárazság volt, a falunak az összes jószágja ide járt inni.”
Jakab-ér. Lásd: Mély-ér.
Jócska (1911). Kilencvenholdnyi határrész a belterülettől délre. Szántóföld, elég jó minőségű, ’jócska’.
Káposztás-domb, Káposztás-hát, Káposztáskert (1788), Káposztás-sziget. A vizenyős, lápos részekből kiemelkedő domb (girinc, hát) Puszta-Nagy-rét nyugati részén, a Rekettyés-kúttól keletre.
Kásás-kút vagy Liba-kút. A nyugati határrészen állt, közvetlenül Füzesgyarmat szomszédságában, az Ó-Berettyó partján.
Kender-zug (Kis- és Nagy-Kender-zug). Kendertermő hely volt az „Eseró-halomtól” keletre.
Kerek-erdő. Lápi szilfaerdő volt a Káposztás-domb közelében. Lásd Gulya-állás.
Kert alja vagy Szőlők alja (1885). Szántóföld a falutól északra.
Kesely-kert. A belterülettől keletre, a dancsházi határ mellett. Neve kihalóban van.
Kettős-kút. Egy két ágasú kút volt a Káposztás-domb alatt az Ó-Beretytyó közelében.
Király-út (1812). 1864: „A Nagy Rábéi kaszállókat és nádvágó rétet a Békés Megyei Füzes Gyarmattal összekötő viziut máig is Király útnak hivatik, a szó hagyomány szerint azért, hogy egy Magyar Király akkor midőn a N. Bajomi vár az ellenség által bevétetett, Füzes Gyarmaton meghallván, egész seregével együtt F. Gyarmattól a rétségen keresztül N. Rábénak jött, s azon utat a rétségen keresztül seregével és azok lovával vágta ki.” Mások szerint „ilyen egyenes és széles úton csak a királyok járnak”.
Kis Kálmán-dűlő. Lásd: Szárcsás.
Kis-kerek-fertő (1911). Kerek, víz járta mélyedés, amelyet száraz években már szántanak. A huszonöt holdnyi terület a községtől délre, Pernyéspuszta felé található.
Kis-láp (1803). Nagyobbik része valószínűleg a bajomi határhoz tartozott, az Új-sarok közelében terült el. Nem élő helynév.
Kis-Pál-sziget vagy Kis Pál szigetje. (1911). A bakonszegi határra nyúló jó fekete szántóföld Rétszentmártonpuszta közepén.
Kisrábéi-ér. Lásd: Berettyó-ér.
Kisrábéi-gát. Lásd: Szil alatti gát.
Kisrábéi major vagy Kisrábémajor (1923). Egykori mezőgazdasági üzem a településtől északnyugatra. (Haszonbérlője a Magyar–Német Mezőgazdasági Részvénytársaság volt. Szántóföldjeinek jelentős részt az Országos Földigénylő Bizottság megváltotta.) Épületeit 1945 után lebontották. Földje általában gyengének mondható, mert vannak rajta vizes részek, szikesek is. A legelői viszont meglehetősen jók voltak.
Korgó-rét. Legelő és szántó Kisrábé északnyugati részén.
Korhány-halom. Domb Nagyrábé belterületén. A lövölde építése közben sok emberi csontot találtak itt.
Korhány-lapos. Vizenyős lapos volt a belső kastély alatt a Korhány-halom körül.
Kovácsok földje. Lásd: Halom-szer.
Kő-hát. A Korhány-lapos egyik emelkedettebb részének a neve.
Központi tanya. Lásd: Halom-szer.
Különálló. Kis major volt a gyarmati határ közelében. Pernyéshez tartozott, de attól mégis „külön álló” volt. A mellette álló kút neve Különállói-kút.
Lapos. Határrész Báránd és Sáp szomszédságában.
Liba-kút. Lásd: Kásás-kút.
Laura-gát (Lóra-gát vagy Lóra kisasszony gátja). Vízlevezető csatorna. A hagyomány szerint az Echerolles család ásatta, mert Bakonszeg felől mindig elárasztotta a földjüket a víz.
Mély-ér vagy Jakab-ér. Vízfolyás Puszta-Nagy-rét nyugati részén. Lásd: Bika-ér.
Mérges-ér. Lásd: Berettyó-ér.
Nagy-halom, (1783: Nagy Rabe Halom). A községtől délre. A név csak térképeken fordul elő, senki sem ismeri és nem használja. Ismerik viszont a halom körüli terület nevét, a Halom-szert. A halmon és a körülötte elterülő szántásban napjainkban is emberi csontokat vet fel az eke.
Nagy-kerek-fertő (1911). Víz járta mélyedés a településtől délre, Pernyés-pusztától északnyugatra.
Nagy-nádvágás-oldal (1911). A Nagy-Kerek-fertőtől nyugatra. Kevesen ismerik ezen a néven ezt a jó szántóföldet, sokan a Rétföld-dűlőhöz számítják. 1850 előtt kitűnő nádtermő hely volt.
Nyilas vagy Nyilas-kaszáló. Ma főként szántóföld. Korábban kaszáló volt, nyilasonként osztották ki Rábé lakosainak kaszálására. Lásd: Bika-völgy-hát.
Nyomás (1803). A települést délről félkörívben körülvevő terület, a Pernyésre vezető út két oldalán. Egy része már beépült, a többi juhok és libák legelője.
Ó-Berettyó. Lásd: Berettyó-ér.
Pallag. Legelő a zsákai–bakonszegi határ szomszédságában.
Pallag-kút. Egy nagy hajlatban van a Pallag-dűlőben.
Pap-fertő (1862). Dűlő a Király-út keleti oldalán, közel Pernyéspusztához.
Pap-tócsa (1864). Talán a Patócs régi neve. Ma ismeretlen helynév. Nem azonos a Pap-fertővel.
Pataiak kertje vagy Pataiak földje (1912). Határrész a község délnyugati részén, a bajomi és füzesgyarmati határ közelében. A Rétföld-dűlő és a Király út találkozásánál. Régen szőlőskert volt, ma szántó.
Patócs vagy Patócs-dűlő. Határrész a községtől délnyugatra, a Görbe-ér közelében, a Király út mellett. A Csata-halom felőli részére akácerdőt telepítettek. Jó minőségű szántóföld.
Peres. Nagyrábéi határrész a Berta-halom környékén, a községtől délkeletre. Egyik része a rétszent-miklósi határra esik. Nevét onnan kapta, hogy amikor az Echerolles család birtokának határát mérték ki, ennek a négyezer holdnyi területnek a rábéiak csak egy részét kapták vissza a bárótól hosszú pereskedés után.
Peres-ér. Ez a vízfolyás volt a határ Nagyrábé és Rétszentmiklós között.
Peresi-kút. A Peresi út mentén ásott egykori kútnak a neve. Nem téglával, hanem tölgyfával kirakott kút volt, ma már csak a helyét lehet felismerni.
Peresi út. A falutól a Nyomáson és a Peresen keresztül a Gát-szigetre vezető földút.
Pernyés. Lásd Pernyés-major, Pernyéspuszta.
Pernyés-major. Uradalmi központ volt Nagyrábétól délre. A nagyrábéi és a környező falvak parasztgazdái itt vállaltak a nagybérlőtől harmadába cukorrépaföldet. Még a sápi parasztok is átjártak „a pernyére” cukorrépát meg tengerit kapálni harmadába. Ma itt van a nagyrábéi határ legjobb kukoricát termő földje.
Pernyéspuszta. Külterületi lakott hely Nagyrábétól délre. A pusztát az 1800-as években Szabó nevű bérelte a nagyváradi püspökségtől.
Pernyési út. Kövesút, amely Nagyrábéról Pernyéspusztára vezet. Az úrbéri egyezkedés idején nyitotta meg az uraság.
Puszta (1850) vagy Puszta-dűlő (1915). Határrész a belterülettől északra. 1875: a régi „N. Rábé a hagyomány szerint a Berettyó által formált azon szigetben volt, mely ma is Pusztának, Pusztateleknek neveztetik. Itt a templom és a falu fekvése még ma is kivehető”.
Puszta-ér. 1850: „Nagyrábé és Kisrábé puszta közt egészen a Nagybajomi határ kezdetéig határdombok nintsenek, tsak az említett Pusztaér közepe vétetik határnak…” Lásd: Berettyó-ér.
Puszta-halom (1886). Lapos halom volt a Puszta-ér partján, a belterülettől északra. A hagyomány szerint a régi Rábé temploma állt rajta. Ma szántják és vetik.
Puszta-járás (1823): „a Puszta járáson levő Tengerihez Csősznek F. Tolnai Mihály fogadtatott”. Lásd: Puszta.
Puszta-telek. Lásd: Puszta.
Puszta-zug (1862): „azok, akik a Szilalján földjeiktől elesnek, a község Puszta-zugi községi földön kapják meg illetőségüket”. Lásd: Puszta.
Rák-fok (1812). Nagyrábé és Füzesgyarmat határvonalán lehetett, ma ismeretlen helynév.
Rákos. Határrész a Sóskút-dűlőtől délre.
Rédey út. Határvonal Bakonszegnél.
Rekettyés-kút. Pernyéspusztai kút, körülötte rekettyebokrok nőttek.
Repülő. Határrész neve a pernyéspusztai lakott területtől délkeletre.
Egy kis istálló állt ott a kint telelő jószágoknak. Nevének eredete ismeretlen.
Rétföld (1911) vagy Rétföld-dűlő. A belterülettől délnyugatra, Pernyéspuszta határán. Eredetileg hatszáz hold nádas volt, de az 1863–64-es esztendőkben a nagy aszály során kiszáradt, azóta gyenge minőségű szántóföld. A hagyomány szerint nádégetés közben „a Rítfőddüllőbe ígett meg Somogyi Mátyás”.
Rétföld-Gátszigeti-csatorna. A községtől nyugat-délnyugat felé folyik Békés megye felé.
Rokkant-dűlő. Az Ásvány egy része, amelyet a rokkantak között osztottak ki.
Rögös. A Föld-láb melletti határrész neve Rétszentmiklós nyugati részén. Göröngyös, „gurdiny-físzkes” szántóföld.
Sárréti-főcsatorna. Sáp felől kanyarog Nagybajom felé a kisrábéi földeken át.
Sétaút vagy Sétáló-dűlő. A belső kastélytól a Füsti kastélyig vezető út neve. Csak az uraság családtagjai járhattak rajta.
Sinka. Határrész a belterülettől dél-délnyugatra, Pernyéspuszta szomszédságában. Magasabban fekvő része kaszáló.
Sinka-fertő. A Sinka mélyebben fekvő, vízállásos része. Sást és gyékényt terem.
Sóskút-dűlő. Határrész a Telek-halomtól délkeletre. Sósvizű kútjáról kapta a nevét.
Szabó-sziget (1850). Határrész a tordai határ közelében. Egyik része szántó, a másik legelő.
Szárcsás (1862). A Sinkától északkeletre, a Király út mentén fekvő lapályos határrész szikes, vízállásos terület volt. A tagosításkor Kiss Kálmán gazda kapta, ezért hívták Kis Kálmán-dűlőnek is. Most nagy része szántó, de vannak benne kaszálóhelyek is. Régen „sok szárcsafí-szek vót itt, sok szárcsatojást szettünk.”
Szárcsás-kút. Jeles kút a Király út mellett. Kis épületet emeltek mellette a mezőn dolgozóknak és az útonjáróknak az eső és a vihar ellen. Az épületről a környéket a fiatalabb nemzedék Brigádszállásnak nevezte.
Szénáskert. A Halom-szeren, a központi tanya mellett fákkal körülültetett terület. Itt álltak a szénakazlak.
Sziget. Határrész a Görbe-ér partján, a nagybajomi határ mellett, közel a füzesgyarmati határhoz. Ez a környék legmagasabb pontja, áradások idején is mindig száraz marad. A szájhagyomány szerint a nádasokban menedéket kereső emberek a törökök, krími tatárok elől ide futottak. Itt van Nagyrábé legjobb szántóföldje.
Szilaj-ér, eredetileg Szil alja-ér. A Puszta-ér vagy Holt-Berettyó-ér folytatása a tele-püléstől nyugatra. Az 1915. évi térkép szerint itt van Kis- és Nagyrábé határvonala. Az érnek az egykori szilerdő melletti medrét nevezik Szilaj-érnek vagy Kisrábéi-érnek. Lásd: Berettyó-ér.
Szil alatti gát (1806) vagy Kisrábéi gát. Töltés a belterülettől északnyugatra. Az utóbbi elnevezés gyakoribb.
Szilalja. Határrész a Bajomi úttól északra ott, ahol a kisrábéi pusztán egykor szilerdő állt. Ma termékeny szántóföld.
Szőlők-alja. Lásd: Kert alja.
Szőlőskertnél lévő gát (1806), Szőlőskerti gát vagy Dancsházi gát. A falutól északra. Itt megy át a töltésen a Nagyrábéról Dancsházára vezető országút. Ma már nincs híd, csak egy kis áteresz.
Tanyaközpont. Lásd Halom-szer.
Telek-ér. A Telek-halmot megkerülő vizes patakmeder.
Telek-halom. Rábétól kelet-délkeletre. Itt állt az Echerolles család sírboltja. A középkorban a rétszentmiklósi templom dombja lehetett.
Temető. Lásd: Bajomi temető.
Tő-gát (1886). Egy éren átvezető töltés neve Kisrábé és Bihar-nagy-bajom határvonalán, a Gát-szigeti-csatornától nyugatra. A Magyarország földrajzinév-tára pontatlanul Tó-gátnak írja. Lásd: Bajomi-gát.
Tő-gát-dűlő (1886). Lásd Tő-gát-ér-hát.
Tő-gát-ér (1850). A Fekete-ér névváltozata. Kőhíd állt rajta.
Tő-gát-ér-hát (1850). Határrész Kisrábén a belterülettől nyugatra, Bajom szomszédságában.
Túpor vagy Túpor-völgy (1850). Határrész neve Nagyrábé és Bihardancsháza között. Nevének eredete ismeretlen.
Túpor-gát. Töltés, amelyen a Biharnagybajomi út vezet át.
Túpor-kút (1886). Dancsháza alatt, a kisrábéi határban volt.
Ugar-kút. Az Ásvány Sáp felelői részén van.
Újkert. Szőlőskert a belterülettől északkeletre.
Új sarok (1911), Új sarka vagy Új sarok-dűlő. Hatvankilenc holdnyi terület a határ délnyugati részén, a nagybajomi határvonal mellett. Jó minőségű szántóföld. Lásd: Úrsark-határ.
Úrsark-határ (1807). Az Új sarok név eredeti, ám ma már nem használatos változata.
Ürmös-ér (1886). Egy patakmeder elnevezése volt. Az üröm keserű ízű gyógynövény. Az egykori vízfolyás neve ma nem használatos.
Ürmös-gát (1886). Az Ürmös-éren átvezető töltés neve volt. Ma ismeretlen helynév.
Ürmös-hát (1850) vagy Ürmös-ér-hát (1911). Régi térképeken jelzett partos hely az Ürmös-ér mellett.
Vágóhíd (1886). Nagyrábétól délre, a Pernyésre vezető kövesút mellett, korábban itt állt a falu első szárazmalma.
Varga-láp. 1803-ban és 1807-ben említik. Pontos helyét nem ismerjük. Bajom felé eshetett.
Vas-kapu. A Bajomi-gát környékének elnevezése. Eredetét nem ismerjük.
Vékony-ér (1850). Talán a Berek-ér névváltozata volt. Kisrábé határvonalán említik.
Vékony-ér-hát (1850). Ma ismeretlen helynév.
Veresné zugja (1850, 1886, 1911). Határrész neve volt Kisrábén, Báránd felől.
Vesszős-sziget (1886). Határrész a Lapostól délre, a Sárréti-főcsatorna partján. Amikor az Ásványt még legelőnek használták, a Vesszős-szigeten volt a ménes állása.
Vesszős-kút (1886). Jeles itatóhely a Vesszős-szigeten.
Zsellér-Gát (1886). Töltés volt a Korgó és a bárándi Kacskora között. Ma ismeretlen név.
(A község helynévanyagának kutatása szempontjából felhasználható Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt, 1940.; Magyarország földrajzinév-tára. II. Budapest, 1981.; Molnár Ambrus: Nagyrábé helynevei. Nagyrábé, é. n.)
