II. A Berkönyei-dűlőtől az Olvasós léniáig – Mesztegnyő földrajzi nevei
II. A Berkönyei-dűlőtől az Olvasós léniáig – Mesztegnyő földrajzi nevei
A gyűjtőmunkát Várkonyi Imre és Király Lajos irányításával Sebők Istvánné, a helyi általános iskola földrajz szakos igazgatója végezte, Kövesdi Pál, Rumi Mihály és Szabó Sándor adatközlők segítségével, közreadta Markó Imre Lehel.
A leírást kiegészítette, és bővítette G. Jáger Márta 2000–2001-ben végzett saját kutatásai és gyűjtése alapján, adatközlői voltak Linha Lajosné Gsvind Mária, Fenyő Vencelné Nyakas Irén, Jáger Imre és Jáger Imréné Foki Mária.
A sorszámok a térképen való eligazodást szolgálják. (A térképet a Sm. földrajzi nevei című kötet közli.) A népi nevek után a hivatalos elnevezést zárójelben közöljük, ezután ismertetjük a történeti anyagban előforduló névváltozatokat, jelezzük a térszínformákat és a művelési ágakat. Végül röviden utalunk arra, hogy a hagyomány mit tart a nevek keletkezéséről.
A falu neve az 1859. évi kataszteri térképen Mesztegnye alakban szerepel, a Pesty féle helynévgyűjtés pedig a mai, Mesztegnyő névalakot használja (toldalékolt formája: Mesztegnyő, -n, -rü, -re, mesztegnyei). Pesty Frigyes gyűjteménye szerint 1864-ben „…a faluhoz tartozott Hosszúvíz, melynek akkor 21 lakosa volt, valamint Vajda homok, Sós gáth, Landi és Buzsvár puszták. A község Kopár és Kaki pusztával, Nagybajom mezővárossal, Szenyér, Gadány, Keleviz és Bize falvakkal határos, Magyar- és Csehországbul népesíttetett, belsőségén, mely igen homokos, 180 ház létez.”
Az 1967. évi Helységnévtár szerint Mesztegnyő területe 7772 hektár, lakóinak száma 1602 fő.
A község belterülete: 1. Szabadság utca. Utca. 2. Fő utca. [Vörösmarty u.] Utca 3. Zrínyi-berök. Sík terület, rét. A Zrínyi nevű családé volt. 4. Kis-gáti-rét. A kataszteri térképen Kis-gáti rétek. Sík terület, rét. 5. Jedzőkert. Sík terület. Régen itt volt a jegyző lakása 6. Réti-dűlő. Út. Ma Jókai utca, a falu egyik legfiatalabb utcája, egykor Rendőr utcának is nevezték, mert sokáig csak a körzeti megbízott szolgálati lakása állt itt. 7. Kopári út. Út. Kopárpuszta felé vezet. 8. Cserén-híd. Híd. 9. Agácás ut [Árpád utca] Utca. 10. Vörös-istáló. Régen Vörös Györgyé volt, most a termelőszövetkezet istállója. 11. Kertészet. Sík terület, kert. A termelőszövetkezet kertészete. 12. Malom. Később szerelőműhely, ma elhagyott állapotban van. 13. Bajjer-kert. Sík terület, kert. Bajer nevű egykori tulajdonosáról. 14. Malom-árok. Pestynél ugyanaz, megemlíti még, hogy a „Büdös sári kaszálló közepe táján vize a kelevizi malomra foly”; a kataszteri térképen: Sári-patak. 15. Szenvedő Jézus. Szobor. Feltehetően az 1855. évi kolerajárvány után állították a XIX. sz második felében. 16. Varga-kút. Kút. Varga nevű tulajdonosáról. 17. Malom-köz vagy Gadányi út. A Malom-árok hídján áthaladva Csuháék háza után elágazik, egyenes irányban az Öreg-hegyre vezet, jobbra Gadány felé halad tovább, ezt Mise-útnak is nevezték, a gadányiak régen ezen jártak át a Mesztegnyőre misére. Út. 18. Intéző-köröszt. Kereszt. A gróf intézőjének lakása volt vele szemben az út másik oldalán. Eredetileg a közvetlenül a Fő utca Malom-közi úti elágazásánál állt. Az elmúlt években az út szélesítése miatt néhány méterrel lejjebb, a Zárda-kert sarkára helyezték át. 19. Szabadság tér. Tér. 20. Tyúk-kert Sík terület, kert. Az intéző-lakáshoz tartozott. 21. Varga sarok. Falurész. Régen kocsma volt. Vargáék háza állt itt. Napjainkban bontják. 22. Bors-ház. Bors nevű tulajdonosáról kapta a nevét. 23. Zárda. Egykor ferences barátok éltek benne, majd apácazárda lett. Ma iskola. 24. Magtár. Az uradalom magtára volt, ma az iskola ebédlője van itt. 25. Cse utca [Lady János u.] Utca. A Felvidékről telepített lakosok itt kaptak az uradalomtól házhelyeket. 26. Fiúiskola. Az egykori római katolikus elemi népiskola fiúiskolájának épülete, az államosítás után óvoda, majd az iskola alsó tagozatos osztályait helyezték el itt, ma Faluház. 27. Táncsics utca. Utca. 28. Pástó. Pestynél „Pástói dülő szántó föld, homokos, melyen jó rozs terem.” Falurész, rét. 29. Szent Vendel, Szent Donát és Szent Flórián szoborcsoport, az Újvári saroknál. (az 1974-es gyűjtésben tévesen Szentháromság-szobor szerepel.) A Rózsafüzér Társulat és az Amerikába kivándorolt Linha nővérek állíttatták a két világháború között az Újváriék háza előtti sarkon, a Kossuth és a Dózsa u. elágazásánál. 30. Petőfi utca. Utca. 31. Hel-réti-árok. Árok 32. Kertész utca [József Attila u.] Utca. Az itt lakó Kertész családról, akiknek kovácsműhelye is itt volt. 33. Sztalin u. [Ady Endre u.] Utca. A háború után a landipusztai és a sósgáti cselédházakat lebontották, azokból itt építettek a volt cselédek házat. 1945 után épült. 34. Pajtás-kert. A kataszteri térképen ugyanaz. Falurész. Grófi terület volt, rét, kaszáló, gyümölcsös, uradalmi bognár- és kovácsműhely, fűrésztelep működött itt, lőtér is volt, és közösségi szórakozóhely, itt szokták a majálist tartani, 1945 után több utca épült a területén (Kossuth, József Attila, Ady Endre utca). 35. Dózsa utca. Utca. 36. Böhönyei út vagy Kosut ut [Kossuth u.] Utca. 37. Mónár Ádi háza vagy Pepella Ádi háza. A Pepella ragadványnevű Molnár Ádám kőműves építette magának, de aztán eladta. 38. Landi-út-mellék vagy Bolgár-kert. Falurész. A háború után az oroszokkal együtt harcoló bolgárok táboroztak itt. 39. Kétsoros vagy Szent Imre utca. [Béke u.] Utca. 40. Sas kert. Falurész. 41. Egysoros vagy Hunyadi utca. [Hunyady u.] Utca. A Hunyady gróf 37 házhelyet ajándékozott itt, és kezdetben csak az utca nyugati oldalán épültek házak, ezért különböztették meg a vele párhuzamosan épült Kétsorostól. Az utca bal oldala ma sem épült ki végig.
A község külterületi helynevei: 42. Kis-fődek. Sík terület, szántó. Egyes gazdák kis terjedelmű földjei. 43. Vajda-homok. A kataszteri térképen ugyanaz, Pestynél: „Vajdahomok dűlő, homokos, nem búzatermő, kopári pusztával határos, Hosszúviznél pedig Vajdahomoki puszta, melyen egy juh akol és egy cselédlak létez.” Sík terület, szántó. 44. Büdös-sár. Pestynél: „Büdös-sári kaszálló, berkes, lapályos”. Sík terület, vizenyős. 45. Gadányi-csúcs vagy Gadányi-dűlő. Dombos, szántó. Ék alakjáról nevezték el. 46. Téglaházi-dűlő, Dombos, szántó. A téglavetők (a Baniczék) éltek itt, a háború után megszűnt a téglavetés. 47. Barát-tói-dűlő. Dombos, szántó.
A hagyomány szerint a kertészkedő barátokról kapta a nevét. 48. Árva-dűlő. Sík terület, szántó. Árva nevű volt tulajdonosáról. 49. Berki-rét. Pestynél: Berkes. Sík terület, rét. 50. Barát-tó. Vizenyős, rét. Eső idején meggyűlik benne a víz. A szerzetes barátok jártak ide fürödni. 51. Gátra dűlő. Dombos, szántó. A végében lévő vizenyős területre gátat építettek. 52. Cseri-dűlő. Pestynél: „Csere dülő, jó föld, jó búzát és rozsot terem”, a kataszteri térképen Cserre dűlő. Dombos, szántó, rét. 52. Vermös-sürü. Pestynél: „Vermelői szántó, jó termő föld, mellette szép Rezula, melybe őzek is vannak”. Vizenyős, bokros. 54. Pálinkaház. Sík terület, szántó. Az itt volt pálinkafőzőről kapta a nevét, a Pálinkaház mögött vágóhíd is volt régen. 55. Hel-rét. Sík terület, rét, szántó. 56. Cigánház. Pestynél: „Czigánylakási szántó föld homokos”. Sík terület, rét. Régen cigányok laktak itt. 57. Högyallai-fődek. Dombos, szántó, rét. 58. Berkönyei-dülő vagy Berkönye-fai-dülő. Pestynél:„Berkenyefai dülő jó búzát és rozsot terem”. Dombos, szántó, rét. 59. Barka-dülő. Út. Barka nevű parádés kocsisról. 60. Tűzóttó-fődek. Sík terület, szántó, erdő. A Hunyady gróftól kapták használatra az önkéntes tűzoltók. 61. Téglaház. Lakott hely. Régebben téglavető volt. 62. Ujj-högyi-ut. Út. 63. Ujj-högy. Dombos, szőlő, gyümölcsös. 64. Bika-rét. Domb, rét. A halastavak mellett az Öreghegyben, a község földje volt, itt kaszálták a füvet a község apaállatai számára, melyek a bikaistállóban, a Nyakas Paliék háza helyén voltak elhelyezve. 65. Kis-högy. Domb, szőlő, gyümölcsös, kaszáló. 66. Gyaloguti-főd. Dombos, szántó, rét. 67. Högyi-ut. Út. 68. Hel-réti-fórás. Forrás. 69. Cseléd-legelő. Sík terület , rét, erdő. Az uradalom cselédjei használták. 70. Vörös-domb. Domb, szántó. Vörös nevű egykori tulajdonosáról. 71. Csik-réti-árok. Árok. 72. Büki-rész. Dombos, legelő. 73. Méház alatti tó. Tó. 74. Méházi-dülő. A kataszteri térképen Méház. Dombos, szántó. 75. Kraston-domb. Domb, szántó. Az egykori kolostorhoz tartozott. 76. Büki-fórás. Forrás. 77. Sós-gát. Pestynél „Sósgáthi erdő, szép és jó, melybe őzek is léteznek, az erdő mellett pedig egy lapályos rétség savanyu fűtermő, a közepén a szenyéri határbul egy kis folyó, mely a mesztegnyői malomra foly.” Dombos, szántó, rét. 78. Pástó vagy Pástói-dülő. Pestynél „Pástói dülő szántó föld, homokos, melyen jó rozs terem”. A kataszteri térképen Pástói-fődek. Sík terület, szántó, rét. 79. Cseléd-kút. Gémeskút. 80. Öreg-högy. A kataszteri térképen ugyanaz. Dombos, szőlő, gyümölcsös, kaszáló. 81. Busvári-út. Út. 82. Pap-réti-árok. Árok. 83. Paprét. Sík terület, rét. A plébánosé volt. 84. Agácás, -ba. Sík, szántó, rét. 85. Sós-gát-puszta. Pestynél és a kataszteri térképen Sósgáth. Dombos, szántó. Régen gazdasági épületek voltak itt. 86. Babos-tó. Tó. Kenderáztató volt, nevét alakjáról kapta. 87. Határárok. Árok. 88. Busvári-erdősház. Lakott hely. 89. Busvár. A kataszteri térképen ugyanaz. Pesty Buzsvári pusztát említ. Sík terület, rét. A hagyomány szerint régen lakott hely volt. 90. Szombatheli-vágás. Sík terület, erdő. Egy Szombathelyi nevű erdész itt fogta el az első vaddisznót a falu határában. Azelőtt állítólag nem volt erre vaddisznó. 91. Sárkán-tó. Tó. A halász a csizmáját a tó partjára tette. Az arra vadászó postamester sárkánynak nézte, és agyonlőtte a csizmát. Innen kapta a tó a nevét. 92. Csákán-tó. Sík terület, vizenyős, nádas. 93. Téglaház. Dombos, rét. Régen téglavető volt. 94. Halasok. Tó. 95. Piros út vagy Cserkész út. Út. 96. Bajomi út. Út. Mesztegnyőt Nagybajommal összekötő régi megyei út. 97. Cse álé vagy Cse lénia. Út. Cseh Imréről kapta a nevét. 98. Busvári-halastó. A kataszteri térképen Zsombékos tó. Tó. 99. Kuka-csalit. Sík terület, erdő. 100. Lászlómajor. A kataszteri térképen ugyanaz. Dombos, szántó. 101. Hamuházi-lap. Pestynél „Hamuházi szántó, jó mező, melyben minden megterem”. Sík terület, szántó. 102. Böhönyei ut. Út. 103. Nagy-homok. A kataszteri térképen ugyanaz. Sík terület, erdő. 104. Telefonos ut. Út. 105. Mél-egör. Sík terület, erdő. Égerfákból álló erdőrész. 106. Már csak a kataszteri térképen szerepel: Csákány-tói-cser. 107. Eggyes-nyárfa. Sík terület, szántó. A rajta lévő egyes nyárfáról. Azóta a fa elpusztult. 108. Pataksürü. A kataszteri térképen ugyanaz. Dombos, erdő. 109. Legelő. Pestynél: „Urbéri legelő, mely nyíres, s kevés tölgyfa is látható benn”. Sík terület, legelő, erdő. 110. Gajger lénia. Út.
A gróf Geiger nevű erdészéről. 111. Derék-foló. Árok. Ma Boronkai-pataknak is nevezik. 112. Körtefai lénia. Út. A végében vadkörtefa van. 113. Tilos-táblai lénia. Út. A gróf idejében tilost jelző tábla volt a végében. 114. Csigás-lap. A kataszteri térképen Csigás-tó. Sík, rét, bokros. 115. Háromházi ut. Út. 116. Már csak a kataszteri térképen szerepel: Nagy-csőbör-tó. 117. Kaki-erdős-ház. Lakott hely. 118. Szélös sürü vagy Nyúlsürü. Dombos, szántó. 119. Zsiványos. Tó. 120. Kendör-főd. Sík terület, legelő. Valamikor kendert termesztettek benne. 121. Kendöráztató vagy Usztató. Sík terület, legelő. 122. Puszta-szentegyházi-dülő. A hagyomány szerint kolostor volt itt. 123. Landi-őrház. Sík terület, szántó. Korábban vasúti őrház volt itt. 124. Zsinotai-lap. Sík, legelő. 125. Fekete-kaszáló. Sík terület, erdő. Fekete nevű uradalmi pásztor használta. 126. Kaki ut. Út. Kak pusztára vezet. 127. Vendég-kert. Sík terület, erdő. 128. Vadaskert. Pestynél „Vadaskerti szép Rezula”. Sík terület, erdő. 129. Mél-egöri-halastó. Tó. 130. Sutyor-kút. Kút. 131. Landi-fórás. Forrás. 132. Landi ut. Út. .133. Nyócas-erdő vagy Nyócas-csalit. Sík terület, erdő, legelő. A szegényebb parasztoké volt. 134. Pógár-erdő vagy Pógár-csalit. Sík terület, erdő. A gazdagabb parasztoké volt. 135. Kastél lénia. Út. Kastély volt mellette, az erdős itt lakott, a grófék is megpihentek itt vadászat alkalmával. 136. Sutyor-kuti-rész. Sík terület, erdő. Ezen a területen szokott legeltetni a Sutyor nevű gulyás. 137. Már csak a kataszteri térképen szerepel, erdő volt: Bükkösi-homok. 138. Kutlac. Sík terület, szántó, rét. 139. Landi. A kataszteri térképen és Pestynél „Landi puszta: 6 lakrész és juh akol, szántó föld jó termő”. Sík terület, szántó, szőlő, rét. A történeti adatok szerint itt volt a jobbágyok szőlőterülete. 140. Virág-tó. Tó. 141. Soponyai-kasté. Sík terület, erdő. A gróf vadászkastélya volt itt. 142. Szőlő-főd. Pestynél „Mesztegnyői szőllő meglehetős bortermő a dombossa.” Sík terület, erdő. Régen uradalmi szőlő volt itt. 143. Kaki csapás. Út. 144. Kutasi-átjáró. Út. 145. Bárson-gunyhó. Sík terület, erdő. Egy Bársony nevű erdős kunyhója volt itt, ahol bort rejtegetett. 146. Soponyai-malom. Lakott hely volt. Egykor uradalmi malom, ma halászház. 147. Gula-kut. Kút. 148. Disznó-tanya. Sík terület, erdő. Az uradalom disznónevelője volt itt. 149. Löncsön. Valaha lakott hely volt. Sík terület, erdő. 150. Dávodi ut. Út. 151. Kutasi ut. Út. 152. Repce-domb. A kataszteri térképen: Repce-homok. Domb, erdő. Valamikor repcét termesztettek itt, csak később erdősítették. 153. Sallér. Sík terület, erdő. 154. Soponyai-halastó. Tó. 155. Disznó-kut. Kút. 156. Már csak a kataszteri térképen szerepel: Két út közi legelő. Pestynél „Kétutközi legelő nyíres erdővel.” 157. Olvasós lénia. Út. A második világháború után aknaszedés közben felrobbant akna megölt egy embert, akinek a felesége aztán olvasót akasztott a mellette lévő fára. 158. Bárson lénia. Út. 159. Köszörükű. Sík terület, erdő. A favágók köszörűkövet hagytak itt. 160. Disznó-kuti-erdő, Sík terület, erdő. 161. Szili-bük. Sík terület, erdő. Egy Szili nevű öreg orvvadászról kapta a nevét. 162. Compós-tó. Tó. Régen compót tenyésztettek benne. 163. Disznó-kuti ut. Út. 164. Csak a kataszteri térképen szerepel: Zabtartói sürü. Pestynél „Zabtartói szántó, melyben jó rozs terem”. 165. Határ-tó. Tó. 166. Asó járás. A kataszteri térképen ugyanaz. Sík terület, legelő, erdő.
(Az adatközlők az 1970-es évek elején nem ismerték a Pestynél szereplő Hosszu nyuló-dülő, és a kataszteri térképen jelölt 106. Csákány-tói-cser 116. Nagy-csőbör-tó 137. Bükkösi-homok 156. Két út közi legelő 164. Zabtartói sürü helynevet.)
(Somogy megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József, Budapest, 1974.)
A község belterülete
