III. A polgárvilág írott emlékei
III. A polgárvilág írott emlékei
A lébényi céhszabályzatokból
A csizmaziacéh articulusai (részletek)
3. Articulus: Az mely mester embernek házastársa nem volna, az ollyan e chéh mesterséget nem viselheti mind addi, miglen házastársa nem lészen.
9. Articulus: A chéh magok között paráznát és gyilkost na tarcson, valamely, mely penég ez vétekben találtaték, a chéhbül kivettessék, megüntettessék, mert minden chéh tisztát szeret.
14. Articulus: Ha valamely mester az egész chéh ellen tusakodik, hánkolódik, azon a mesterek elsőben egy forintot, bírságul vegyenek, másodszor négy forintot, harmadszor a mesterségit veszti elly.
29. Articulus: Ha egy mester a másik művit gyalázná, avagy hogy nem igazán él mesterségivel, annak is elsőben egy forint a bírsága, másodszor négy forént, harmadszor a mesterségit veszti elly.
36. Articulus: Ha valamely városi ember avagy kívül való, aki mester nem volna, munkálódtatna valamely mesterrel, és azt nyereségre eladná, az egész mesterek, bíráival az helységnek raita mennyenek, és az munkát mindenestül elvegyék…
A szabócéh articulusai (részletek)
Második Articulus: Hogy á szabó mesterek minden György nap után való vasárnapon ősszve gyűllenek, válosszanak magok közözz két tudos jámbor mestereket, á kiket ara a tisztre miltonak itillenek lenyi és légyenek az czéhnek és abban való mestereknek gond viselője és esküvéssel visellyik tiszteiknek ideit.
Negyedik Articulus: Ha valemely mester akarna leny, és az mesterek, avagy a czéh méltónak ítélik leny a mesterségre, adgyon elsőben a mestereknek egy főlőstőkőmőt, melyben bőssegessen négy tál étek legyen, és két vödör bor, három foréntal, és annak utánna ismét egy ebéd, melyben nyolcz tál étek készittessék, a bor a meny szükséges lészen, azt megh ádván, a czéh ladajába adgyon két foréntot, a bironak is kettött esküttyeivel együt.
Hatodik Articulus: Az uy mestert az egész czéh egy esztendeig házas társ nélkűl tarhattya, ha pedig esztendőnek folyása alatt megh nem házasodnék, s nem is akarna, a czéh annak mivét le teheti, mind az addig még megh nem házasodik.
Harminc Negyedik Articulus: Ha valamely szabo a czéhben nem akarná magát adni, és az munkálódnék, annak minden mive elly vétessék, és a czéhnek méltó igassága szerént meg büntettessék.
Harminc Kilencedik Articulus: Ha valamely mester többet adna legénnyinek, a kit közönségessen sátorosnak hinak, eött forintnál, tehát azon mester egy forintott az czéhnek tartozié le tennyi.
Negyven Kettödik Articulus: Ha senki az mesterek közülhalálának oráján, akár beteges ágyban, az ő mesterséget se pénzen, se ingyen senkinek ne köthesse, és ne adhassa, ha nem holta után fiaira és leányira szálljon ha arra valók lésznek.
Negyven Nyoczadik Articulus: Minden mester a ki az czéhnek be esküdött, ha valakitűl oly gonossat hallana és értene, az mel az czéhnek ártására lenne, az tartozék ki ki az czéh mesternek, és az egész czéhnek megjelenteni, ugy hogy azt meg értvén, az czéh mesterek magok között igasságossan ely igazittsák, és ha büntetisre valo modgyát találván meg büntessék, és ha őnnőn magok között el nem intizhetik, s meg eggyezhetnek, teriezzik az biro eleiben. hogy ottan ely igazodgyék, ha nem kűlömben büntettessel is.
A takácscéh articulusaiból (részletek)
Huszadik Articulus: Ha valamely társ, vagy mester ember I[sten]nek jó tetszésébűl beteghsigben, vagy más szerencsétlensigben esnék, ellegendő kőltsíge nem volna, ugy hogy magát nem táplálhatná, tehát a czéhbeli mesterek az czéh ládáibul segitségel erejek szerint néki legyenek, oly okal hogy ha I[sten]nek kegyelmibűl ismét előbenyi fris jo egésségére térne, azt a pénzt hála adással az czéh ládáiban be tegye, annak főlötte az társ beteg társhoz az czéhnek előbejároi rendőléssébűl, igaz atyafiságos szeretettel állván és szolgályán, azt hozvan magával az böcsülletes társaság.
(Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának mosonmagyaróvári részlege IV. B. 513/1 céhes iratok 1773.)
