Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések
Arrabona = Arrabona. A Győri Xantus János Múzeum Évkönyve 1–38. köt. Győr, 1958–2000.
Bedy = Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. 564 p.
Bél = Bél Mátyás: Az újabbkori Magyarország földrajzi-történeti ismertetése. Moson vármegye. (Ford.: Mihály Ferenc.) Mosonmagyaróvár, 1985. 120 p.
Boldini = Lébény nagyközség elöljáróságának általános évi jelentése az 1894. évről. (Szerk.: Boldini Rezső.) Győr, 1895. 20 p.; Lébény nagyközség beszámolója 1893-–1911. (Szerk.: Boldini Rezső.) Győr, 1911. 42 p.
Dunántúl = Dunántúli cím-és lakjegyzék. Győr, 1936. 1328 p.
Fényes, geographia = Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 3. köt. Pest 1851. 253 p.
Gimes = Gimes Endre: Lébény. Útikalauz. Lébény, 1968. 56 p.
Gy-M-SM, kézikönyv = Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei 7. sz. Győr, 1998. 1043 p.
GyMSGyL = Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Haller = Haller János: Mosonvármegye történelmi földrajza. Mosonmagyaróvár, 1998. 318 p.
HMúz = Mosonmagyaróvári Hansági Múzeum – adattára;történeti dokumentációs leltára;néprajzi gyűjteménye
Ivánfi = Ivánfi Ede: Mosonvármegye Monográphiája. Vázlatok Mosonvármegye múltjából. Kézirat. Magyaróvár, 1882.
Kerekes–Enyedy = Győr-Moson-Pozsony k[özigazgatásilag] e[gyenlőre] e[gyesített] vármegyék és Győr törv[ény] hat[ósági] jogú sz[abad] királyi város részletes ismertetője és monográfiája az 1929–1930. évekre. Szerk. Kerekes Sámuel-Enyedy Barnabás. Budapest, 1929. 584 p.
Kisalföld, építészet = A Kisalföld népi építészete. Szerk.: Cseri Miklós–Perger Gyula. Győr, 1996. 417 p.
Kreskay = Kreskay Antal: Kalauz a lébenyi templomhoz. Győr, 1879. 28 p.
Major = Major Pál: Mosony megye monográphiája. 1–2. köt. Magyaróvár, 1878–1886. 196–226 p.
ML = Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára mosonmagyaróvári részlege
ML, céhek = Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára mosonmagyaróvári részlege IV. B. 513/1 céhes iratok 1773.
ML, első telekkönyv = Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára mosonmagyaróvári Részlege IV. B. 655/107. 1854.
ML, közgyűlés = Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Mosonmagyaróvári részlege IV. A 502/1 C. Moson Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei
ML, úrbéri = Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára mosonmagyaróvári részlege IV. B. Úrbéres iratok 915. b./11 Lébény 1768-1838.
Mvm = Mosonvármegye. (Mosonymegyei Lapok 1888–1896. – Mosonmegyei Hírlap 1896 – Mosonymegyei Értesítő 1897–1898. – Mosonvármegye. Közéleti hetilap 1899–1946.)
Németh = Németh Judit: Lébény története és jelesnapi szokásai. Győr, 1995. 116 p.
Pannonhalma = A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. 12/b. köt. Sörös Pongrácz: Az elenyészett apátságok. Budapest, 1912, 531 p.
Ruff, emlékkönyv = Ruff Andor: A Mosonvármegye Emlékkönyve. Magyaróvár, 1929. 206 p.
Ruff, mondák = Mosonmegyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. Magyaróvár, 1928. 147 p.
Rupp = Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. Budapest, 1870.
Sőtér = Sőtér Ágost: Mosony Megyei Történelmi és Régészeti Egyesület Emlékkönyve. Magyaróvár, 1896. 338 p.
Susovits = Susovits István: Lébény története az őskortól 1973-ig. Kézirat. Lébény, 1984.
Szülőföldünk = A Szülőföldünk a Kisalföld. (Szerk.: Szabó Zsigmond.) Győr, 1971. 505 p.
Tanulmányok = Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. (Szerk.: Gecsényi Lajos.) Győr, 1979. 196 p.
Thullner = Thullner István: Mosony vármegye. Helytörténeti Olvasókönyv. Győr-Mosonmagyaróvár, 1993. 352 p.
Tóth = Tóth Vilmos: A Rábcaköz gazdaság és településföldrajza. Pécs, 1929. 54 p.
Tükör = Lébényi Tükör. A helyi önkormányzat közéleti és információs lapja 1–3. évf. 1991–93.
Az Északi-Hanság kapujában. A településkörnyék és a Hanság földrajzához: Magyarország tájföldrajza 3. k. A Kisalföld és a nyugat-magyarországi pereremvidék. Budapest,1975. 78-141. p.; Göcsei Imre: Győr-Sopron megye földrajza. Győr, 1990. 95. p.; Jakab Lajos–Kováts Ferenc: Földrajzi alapismeretek. Mosonvármegye rövid földrajza. Magyaróvár, 1914. 38. p.; Papp Vilmos: A Hanság és természeti értékei. In: A Fertő tó és a Hanság tájvédelmi körzetek. Budapest, 1983. 41-59. p.; Jókai Mór: Névtelen vár. Regény. 1877.; Kövér Fidél: A Hanság földrajza. Szeged, 1930. 99. p.; Mvm. 1902. augusztus 5.; 1904. április 11. A vízépítésekről: ML, közgyűlés;Takács Károly: Vízépítések a Tóközben. (Kézirat.) Budapest, 1995.; Balázs György: Malmok a Kisalföldön. In: Kisalföld, építészet, 229-233. p.; Sárközy Zoltán: II. Rákóczi Ferenc és kora Győr-Sopron megyében. Győr, 1955. 21. p.; a Rába-szabályozási Társulat éves jelentései; Rumy Sándor: A Rába-szabályozás befejezése. Győr, 1893. 86. p.; Tóth 20-25 p.; Pannonhalma 207-220. p.
Hany élővilága. Papp Vilmos: A Hanság és természeti értékei. In: A Fertő tó és Hanság tájvédelmi körzetek. Budapest, 1983. 50-62. p.; Hanság Tájvédelmi Körzet Öntésmajor. TKM kiskönyvtára 161. Budapest, 1984.; Ambrus András–Tolnai Krisztina: Fertő–Hanság Nemzeti Park. TKM kiskönyvtára 494. Budapest, 1994.; Fülöp Tibor: A lébényi Hany. In: Tükör, 1992. 2. 9. p. és 3. 7. p.; 03. 15. [Március15.] Agrárszövetkezet Lébény [idegenforgalmi és üdülési koncepció] Lébény, 1995.; Lébény bemutatkozik 2000. Győr, 2000.; Csapody István–Csapody Vera–Jávorka Sándor: Erdő-mező növényei. Budapest, 1980. 201 p.; Védett természeti értékeink. Budapest 1978. 77-81.; Egyenesen az M1-en. Koncessziós Autópálya Kht.[ismertető és térkép] Budapest, 1995. Németh 36-39. p.
Még a római út is Lébénybe vezet. Sőtér 146-180. p.; Pusztai Rezső: Késő vaskori házak Lébényben. In: Arrabona 1967. 9. 5-10. p.; Pusztai Rezső: A lébényi germán fejedelmi sír. In: Arrabona 1966. 8. 99-113. p.; Pusztai Rezső: Magasmart. Ásatási jelentés. Kézirat. Mosonmagyaróvár, 1964.; Gabler Dénes: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról. In: Arrabona, 1966. 8. 67-95. p.; Gabler Dénes: Arrabona és környékének kőplasztikai emlékei. In Arrabona 1968. 10. 51-78. p.; A mosoni síkság története. Hansági Múzeum. (Kiállításvezető. Szerk.: Pusztai Rezső.) Mosonmagyaróvár, 1994. 9-32. p.; Takács Miklós. Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10–16. században. In: Kisalföld, építészet 7-53. p.; T. Szőnyi Eszter–Németh Gábor–Takács Miklós és Tomka Péter ásatásismertetői. In: Tükör, 1993. 3. 6. p.; Tomka Péter: Avarok a Kisalföldön. In: Régészeti barangolások Magyarországon. Budapest, 1978. 124-169. p.;Tomka Péter: Régészeti kommentár a Lébény-Kaszás 10–11. századi temető 44. sírjának trepanált koponyaleletéhez. In: Arrabona 2000. 38/1-2. 63-66. p.; A honfoglaló magyarság. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási katalógusa. (Szerk.: Fodor István.) Budapest, 1996. 426-429. p.
Az ősi falu és a szerzetesei. Az Árpád-kori településtörténethez Takács Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10–16. században. In: Kisalföld, építészet 7-53. p.; Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben (11–15. század), Budapest, 1996. 40. p.; Barcza Leander: A lébényi középkori benczés templom és apátság. Győr, 1929. 2-15. p.; Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900–1901. 2. köt. 96-97. p.;Hazai okmánytár 4. köt. 147. p.; 6. köt. 147. p.; 7. köt. 122. p.;Az Árpádok világa. In: Magyar Kódex. Budapest, 1999. 33. p.; Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. 1. Budapest, 1986. 74-75. p. és 263-265. p.; A lébényi monostor 1208. évben kelt adományozó határleírása a pécsi káptalan 1359. évi átiratában. Országos Levéltár DL 50. másolata: Egyházmegyei Levéltár, Győr. A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára. Középkori oklevelek 102. A falunév változásaihoz és az okleveles anyagról Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis (Buda, 1829–44); Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 5. köt. Budapest, 1998. 155-157. p.; Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest, 1978. 388 p. A lébényi apátság- és birtoktörténethez még: Pannonhalma, 210. p.; A Pannonhalmi Szent Benedek Rend története 4. köt. Molnár Sulpicz: A Pannonhalmi Főapátság története 1535–1708. Budapest, 1906. 134-137. p.; Bedy 252-391. p.; Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon. Budapest, 1994. 400 p.; Haberlandt, Anton: Volkskunde des Burgenlandes. Wien, 1935. 21. p.; Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest, 1986. 46-52. p.; Kokas János: Derűs percek. Versek. Lébény, 1917. 5-8. p.; Gimes 9-11. p.; Németh 16. p.; Rupp 448-449. p.; Susovits 11-12. p.
Csak a hagyományok maradtak. Az első megpróbáltatásokról Ivánfi; Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest, 1986. 46-52. p.; Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történet 1. köt. Budapest, 1935. 616-624. p.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 5. köt. Budapest, 1897. 671. p.; Haller 195-196. p.; Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon. Budapest, 1994. 400 p.; ML, úrbéri;A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története 4. köt. Molnár Szulpicz: A Pannonhalmi Főapátság története 1535–1708. Budapest, 1906. 134-137. p.; Barcza Leander: A lébényi középkori benczés templom és apátság. Győr, 1929. 3-4. p.; Lázár Gyula: Az Oszmán Birodalom fénykora és hanyatlása. Pest, 1879.; Haller;Tobler, Félix: Horvát betelepülés Moson megyébe a XVI. században. In: Tanulmányok 53-69. p.; Vásárhelyi Polgár József: A mi horvátjaink. In: Ruff, emlékkönyv 128-129. p.; Zwickl Pál: A mi németjeink. In. Ruff, emlékkönyv 100-112. p.; a Pesty Frigyesnek küldött lébényi bírói jelentés. In: Pannonhalma, 207-220. p.; a heiligenkreutzi cisztercita apátság 1552. évi levele. In: Mvm. 1922. április 18. A Szent Margit-templomról Rupp 541. p. A győri káptalan uradalmáról Bedy 253. p. és 391-396. p.; Gimes 12-16. p.; Kerekes–Enyedy 97-103. p.; Kreskay 10-11. p.; Németh 21-25. p.; Susovits 13-16. p.
Pethő kapitánytól a francia huszárokig. A Rákóczi-szabadságharc helytörténetéhez Bedy 282. p.; Sáry István: A Rákóczi-szabadságharc Győr-Sopron megyei eseményei. Győr, 1976. 6. p.; Sárközy Zoltán: II. Rákóczi Ferenc és kora Győr-Sopron megyében. Győr, 1955. 21. p.; Németh Sándor: A Rákóczi-szabadságharc eseményei Lébényben a Krónika alapján. (Kézirat.) Lébény, 1962.; Vályi András: Magyarországnak leírása. Pest, 1796–99. 494-495. p.; Bél 63-68. p. és 102. p. Az úrbéres viszonyokról ML, úrbéri;a mezővároshoz: F. Tóth Zsuzsanna: A mosonmegyei vásárok történetéhez. In: Arrabona, 1966. 34. 373-384. p.; Koháry Ferenc: Az evangélikus templom. In: Tükör, 1992. 1. 7. p. A napóleoni háborúk helyi eseménytörténetéhez Benda Kálmán–Érszegi Gyula: Magyaróvár és Moson megye az 1809-es francia megszállás alatt. In: Hadtörténeti Közlemények, 1972. 2. 346-378. p.; Magyarország történeti helységnévtára. Moson megye. 1773–1808. (Szerk.: Szeszkóné Sin Aranka.) Budapest, 1993. 38-39. p. és 67-68. p.; Németh Sándor: Lébény község és az 1809. évi francia hadjárat. (Kézirat.) Lébény, 1963.; Gimes 16-19. p.; Németh 25-27. p.; Susovits 17-18. p. A Zichyekről Bél 63-68. p.; Nagy Iván: Magyarország nemes családai. Pest, 1863. 10. köt. 241-244. p.
Jobbágyzendülés és szabadságharc. A kolerajárványról Rákóczi Tibor: Adatok az 1831. évi kolerajárvány Moson megyei történetéhez. In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Győr, 1978. 71-77. p.; Sáry István: Moson megye gazdasági fejlődése a reformkortól a kiegyezésig. In: Tanulmányok, 117-131. p.; Gimes 19-23. és 56. p.; Németh Sándor: A 48-as szabadságharc eseményei. (Kézirat.) 1963.; ML, Lébeny mezőváros nemzeti őrsereg öszveírása 1848. május 17-én; ML, az 1867–1868. években igazolt 1848/49-es Moson megyei honvédek névsorozata (1867); Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Budapest, 1951.; Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848–49-ben. Győr, 1998. 254-279. p. és 297. p.; Rákóczi Tibor: Moson megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. In: Tanulmányok, 91-106. p.; Mvm. 1898. március 18.; 1902. szeptember 26.; Bóna Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 1998–99. 160. p.; Németh 27-29. p.
Zichy, Sina, Wenckheim. A Sinákról: Károly János: Fejér vármegye története. 4. köt. 93. p.; Magyar életrajzi lexikon, Budapest 1981. 2. köt. 633-634. p.; Révai nagy lexikona 10. köt. Budapest 1914. 746. p. A jobbágyfelszabadításról és a tagosításról: ML, úrbéres,; Susovits 22-26. p.; Tóth 11-20. p.; Boldini 11-12. p.; Sáry István: Moson megye gazdasági fejlődése a reformkortól a kiegyezésig. In: Tanulmányok, 117-131. p.; Pannonhalma 207-220. p.; ML, első telekkönyv; Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a …Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Buda, 1865. A Wenckheimekről: Baji Etelka–Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest, 1994. 191. p.; Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula, 2000. 156. p.; Nagy Iván: Magyarország nemes családai. Pest, 1863. 10. köt. 369-395. p.; Dunántúl 381. p.; Major 196. p. A közigazgatásról Boldini 33-36. p.; ML, piarista adománylevelek. Lébeny község adományozó irata a magyaróvári piarista iskolának 1852.; Sötér Ágost: Levele Mosony vármegye alispánjához. 1897. augusztus 9. HMúz. Történeti dokumentációs leltára 96-72 p.; Ruff Andor: Régi pecsétek. (Kézirat.) A HMúz. Adattára 267. 72.; Községi és városi pecsétek Győr-Moson-Sopron megyében a XVII–XVIII. században. (Szerk. Gecsényi Lajos.) Győr, 1996. 127. p.; Mvm. 1889. szeptember 1.; Koháry Ferenc: Az evangélikus templom. In: Tükör, 1992. 1. 7. p.; Németh 29-31. p.; Magyarország Helységnévtára. Budapest, 1904. 638. p.; Kerekes–Enyedy 97-103. p.; Kreskay 4-1. p.; Susovits 25-26. p.
A mi huszadik századunk. Boldini 1893–1911. 7-15. p.; Gombos Zoltán: Vitézek a világháborúban. Győr, 1930. 835 p.; Kokas János: Derűs percek. Versek. Lébény, 1917. 78-103. p.; Szirányi Péter: Moson megye parasztsága a századfordulótól 1918-ig. In: Tanulmányok, 142-162. p.; Borka Ferenc: Gazdálkodás a Hany peremén. (Kézirat.) Lébény, 1988. 36-39. p.; Kerekes–Enyedy 97-103. p.; Németh Sándor: Lébény község élete 1945 előtt és után. (Kézirat.) Lébény, 1963.; Dunántúl 380–382. p.; Tóth 11-20. p.; Susovits 26-30. p.; Gimes 41-45. p.; Mvm. 1928. április 14.; 1935. május 9.; Lengyel Alfréd: Adatok a Győr-Moson megyei földreform történetéhez. In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1963–1964. Budapest, 1965. 192-205. p.; Szülőföldünk, 242-245. p.; Thullner István– Husz János: A mosonmegyei németek kitelepítése 1945–1946. Mosonmagyaróvár, 1997. 99-100. p.; Koháry Ferenc: Az evangélikus templom. In: Tükör 1992. 1. 7. p.; Gy-M-SM, kézikönyv 697. p.; Galgóczi Erzsébet: A legkevesebb fájdalommal. In: Kegyetlen sugarak. Budapest, 1964. 167-178. p.; 03. 15. [Március 15-e] Agrárszövetkezet Lébény [idegenforgalmi és üdülési koncepció] Lébény, 1995.; Lébény bemutatkozik 2000. Győr, 2000.; Mvm. 1973. április 22.; Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve. Győr 1990–1991.; Kisalföld, 2000. augusztus 22.
Népek és vallások. A népességre: Princz Gyula: Magyar föld – magyar faj. 3. köt. 139. p.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 5. köt. Budapest, 1998. 155-157. p.; Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a …Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Buda, 1865.; Bél 42-46. p.; Hudy István: Szomorú hangok versekben. (Kézirat.) Lébeny, 1861. 77-79. p. A betelepült népekről és a lakosságszámról: Fényes, geográphia 15-16. p.; Haller 77-91. p. és 195-199. p.; Németh 22. p.; Szülőföldünk, 242-243. p.; Tobler, Félix: Horvát betelepülés Moson megyébe a XVI. században. In: Tanulmányok, 53-69. p.; Kögl J. Szeverin: Mosonmegyei német kéziratos énekeskönyvek. Budapest, 1941. 75-76. p.; Érsek Imre: A mi magyarjaink. In: Ruff, emlékkönyv 81-86. p.; Vásárhelyi Polgár József: A mi horvátjaink. In: Ruff, emlékkönyv 128-129. p.; Zwickl Pál: A mi németjeink. In: Ruff, emlékkönyv 100-112. p.; Thullner István–Husz János: A mosonmegyei németek kitelepítése. 1945–1946. Mosonmagyaróvár, 1997. 7-24. p. és Thullner, 186-187. p. A vallásfelekezetekről Bedy 255. p.; Koháry Ferenc: Az evangélikus templom. In: Tükör, 1992. 1. 7. p.; Buzás, Josef: Visitationen Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. Eisenstadt, 1966–69. 4-5. p.; Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 6. köt. Győri egyházmegye. (Szerk.: Dóka Klára.) Budapest, 1998. 104-105. p.; Susovits 12. p.; ML, közgyűlés; Tóth 21-27. p.; Mvm. 1895. május 22.; 1907. május 19.; 1935. május 9. Statisztikai adatok: Dányi Dezső: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787), Budapest, 1960. 92-93. p.; A Magyar Korona országaiban az 1881. évi népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Budapest, 1882. 176. p.; A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912. 762. p.; Győr-Moson-Sopron megye Statisztikai évkönyve. Győr, 1966–1999.; Gimes 10-19. p.
Sonka a szénabálában. Az úrbéres viszonyokról Bél 34-35. p. és 102. p.; Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1. Dunántúl. Budapest, 1970/71. 166-167. p.; Fényes, geográphia. 15. p.; ML, úrbéri; Gecsényi Lajos: Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII–XVIII. század fordulóján. In: Arrabona, 1977/78. 19-20. 381-392. p.; Sáry István: Moson megye gazdasági fejlődése a reformkortól a kiegyezésig. In: Tanulmányok, 117-131. p.; Borka Ferenc: Gazdálkodás a Hany peremén. (Kézirat.) Lébény, 1988, 33-69. p.; Szirányi Péter: Moson megye parasztsága a századfordulótól 1918-ig. In: Tanulmányok, 141-163. p.; Szűts Tibor: Győr-Sopron megye gazdasága-társadalma „Fényes Elek Magyar Országnak ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geográphiai tekintetben” című munkájában. In: Arrabona, 1977/78. 19-20. 393-404. p.; Mvm 1911. december 20.; Kettinger Gyula–Nagy Frigyes– Tímár Lajos: A magyaróvári nagybirtok története. Budapest, 1991. 25-29. p.; Dunántúl 380-381. p.; Kerekes–Enyedy 97-103. p.; Major 1. köt. 144-196. p.; Tóth 11-20. p.; Kögl J. Szeverin: Mosonmegyei német kéziratos énekeskönyvek. Budapest, 1940. 75. p.; Pichler, Harald: Adatok a szőlőművelés történetéhez Moson megyében. In: Tanulmányok 21–51. Az 1900-as évek szövetkezéseiről Mvm. 1906. 11.; Németh Judit: A múltról a mának. (Kézirat.) Lébény, 1981. 494. p.; Gy-M-SM, kézikönyv 696-697. p.; Szülőföldünk, 242-244. p.; Gimes 24–26. p.; Susovits 20-31. p.
A tisztes ipar. ML, céhek; Magyar néprajz 3. köt. Kézművesség. Budapest, 1991. 410. és 621. p; Enzsöl Imre: A Hansági Múzeum céhpecsétjei. In: Arrabona, 1994. 31/33. 205-215. p.; A Lébenyi Egyesült Ipar Társulat Alapszabálya. Lébeny, 1875. HMúz. Adattára 71. 154. 1.; Nyilatkozat (a korporsótakaró használatáról) 1904. június 9. HMúz. Adattára 71. 127. 1.; Dunántúl, 380-381. p.; Kerekes–Enyedy 97-103.p.; Középtávú stratégiai fejlesztési koncepció. Lébény, 1998; Lébény bemutatkozik. Győr, 2000.; Gy-M-SM, kézikönyv 697. p.; Boldini, beszámoló 16. p.; Tóth 22-23. p.; Szülőföldünk, 242-244. p.; Gimes 24-26. p.; Haller 195-202. p.; Susovits 20-31. p.
A pletykaszéktől a világhírig. Németh Imre Szabolcs: A csuhéfonás kialakulása és a felvásárlás megszűnése a lébénymiklósi háziipari szövetkezetben. (Kézirat.) Lébény, 1988.; Németh Imre: A csuhéfonás Lébényben. In: Honismereti dolgozatok 4. Győr, 1987–88. 21-24.; Takács Lívia: Csuhé- vagy suskómunka Lébénymiklóson. (Kézirat.) Lébénymiklós, 1978.; Szülőföldünk, 243. p.; Bokodi Béla: A világhír receptje. In: Népművészet – háziipar 1993. 7. 13. p.; Haller 195-199. p.; Németh 26. p.; Susovits 28. p.
A betűvetés nyolcszáz éve. Bedy; Pannonhalma; Kiszeli Dóra: Az alapfokú iskoláztatás története Lébényben a kezdetektől 1948-ig, az iskolák államosításáig. (Kézirat.) Győr, 1999. 3-33. p.; A Lébényi Általános Iskola Évkönyve 1638–1988. Lébény, 1988. 6. p.; A Lébényi Általános Iskola Évkönyve. Lébény, 1996. 5-17. p.; Mvm. 1908. május 31.; Schematizmus venerabilis cleri 1872–1936.; Buzás, Josef: Visitationen Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. Eisenstadt, 1966–69. 4-5. p.; Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 6. köt. Győri egyházmegye. (Szerk.: Dóka Klára.) Budapest, 1998. 104-105. p.; A Magyar Korona országaiban az 1881. évi népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Budapest, 1882. 176. p.; ML, közgyűlés; A Lébenyi [ágosthai evangélikus] Anya egyházbéli iskolába járó Gyermekek[anyakönyve] HMúz. Adattára 71. 113. 1/114. 1.; Susovits 9. p. és 27-28. p. Az óvári piaristák támogatásáról ML, piarista adománylevelek. Lébeny község adományozó irata a magyaróvári piarista iskolának 1852. Az iskolák államosításáról: GyMSGyL A Győri Tanfelügyelőség iratai VI. 502. A község hírességeiről: Unger Mátyás Emlékkönyv. Budapest, 1991.; Kortárs magyar színészlexikon. Budapest, 1991. 263. p.; Magyar életrajzi lexikon 3. köt. Budapest, 1981. 481. p.; Mvm, 1909. október 10. és 1928. április 14.; Szülőföldünk, 242-244. p.; Németh 29–32. p.
Civil zászlók alatt. A Lébenyi Egyesült Ipar Társulat Alapszabálya. 1875. HMúz. Adattára 71. 154.; Boldini Rezső: A Lébenyi Önkéntes Tűzoltó-Egylet Emlékkönyve 1881–1911. Magyaróvár, 1911.; Mvm 1897. június 27.; 1895. március 26.; 1898. június 22.; 1900. augusztus 5.; 1908. július 28.; 1910. március 19. és október 2. Az egyesületekről GyMSGyL IV./B/469 Gy. vármegyei egyesületek alapszabályainak levéltári gyűjteménye. 1874–1949. A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. 1–2. köt. Budapest, 1988. 1. rész 605. p.; Dunántúl 380-382. p.; Szülőföldünk 242-244. p.; Kerekes–Enyedy 97-103. p.; Susovits 27-28. p.; Németh 29-32. p.; Baji Etelka–Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest, 1994. 191. p.; Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula, 2000. 156. p.
Elveszett az örökség. A néprajzi tájegység irodalmából: Magyar néprajz 3. köt. Kézművesség. Budapest, 1989. 410. p.; Néprajzi lexikon 3. k. Budapest, 1988. 419. p.; F. Tóth Zsuzsanna: Moson megyei szekrények. In: Arrabona, 1998. 36/1-2. 241–270. p.; A horvát és német lakosság néprajzához Vásárhelyi Polgár József: A mi horvátjaink. In: Ruff, emlékkönyv 128-129. p.; Zwickl Pál: A mi németjeink. In: Ruff, emlékkönyv 100-112. p.; Thullner 260-265. p.; Borka Adél: A földművelés technikatörténeti bemutatása a lébényi múzeum gyűjteménye alapján. (Kézirat.) Lébény, 1989. A lébényi szokásokról Domján Szilvia: Lébényi gyermekjátékok. Néprajzi-nyelvjárási gyűjtés. (Kézirat.) Győr, 1977.; Folkmayer Csilla: Pásztorélet, pásztorművészet Lébény. (Kézirat,) HMúz Adattár 540. 91.; Mvm, július 3.; Németh Judit: Az esztendő néprajza. Lébényi Helytörténeti Füzetek 2. Lébény, 1992. 22. p.; Németh Judit: Jeles napok szokásai Lébényben. In: Honismereti dolgozatok 3. Győr, 1985–86. 7-10. p.; Németh Judit: „Ki először piros csőt lel…” In: Honismeret 1987. 4.; Németh Imre: Néprajzi gyűjtés. (Kézirat.) Lébény, 1965.; Németh 43-92. p.; Susovits 24-25. p.; Eőri Edit: Népi házberendezés alakulása egy faluban. (Kézirat.) Lébény, 1971. A hitvilág emlékeiről Timaffy László: A honfoglaló magyarság hitvilágának maradványai a Kisalföldön. In: Arrabona 1964. 6. 309-332. p.
Épített világ. Filep Antal: Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építőkultúrájában. In: Kisalföld, építészet 71-128. p.; Perger Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön. In: Kisalföld, építészet 357-380. p.; Bél 44. p.; Tóth 27-29. és 44-45. p.; Rupp 44-45. p.; Koháry Ferenc: Az evangélikus templom. In: Tükör, 1992. 1. 7. p.; Lébény település felülvizsgálata. A Győr-Sopron Megyei Tanács VB. Építési Osztályának jelentése. Győr, 1959. 28-34. p.; Győr-Moson-Sopron megye településeiben az építészeti emlékek kutatása. VÁTI Győr, 1986. HMúz. Történeti dokumentációs leltára 552-92.; Lébény községközpont tervpályázat eredménye. Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség 1971. 48. p. A nemzetiségek építészetéről Érsek Imre: A mi magyarjaink. In: Ruff, emlékkönyv 81-86. p.; Zwickl Pál: A mi németjeink. In: Ruff, emlékkönyv 100-112. p.; Eőri Edit: Népi házberendezés alakulása egy faluban. (Kézirat.) Lébény, 1971.; Thullner, 247-270. p.; Lébény nagyközség idegenforgalmi térképe. Győr-Moson-Sopron megye információs Atlasza 1996. 111. p.; Látogatás a Harczi-házban. Riport. In: Tükör, 1992. 2. 4.; 03. 15. [Március 15.] Agrárszövetkezet Lébény [idegenforgalmi és üdülési koncepció] Lébény, 1995.; Sőtér Ágost: Lébenyi dűllők nevei. Földek, rétek, szigetek, zátonyok, ásványok, kertek stb. Kézirat. HMúz. Történeti dokumentációs leltára 99-72.; Gimes 41-45. p.; Németh 21-35. p.; Susovits 17-33. p.
Szent Jakab temploma. Barcza Leander: A lébényi középkori benczés templom és apátság. Győr, 1929. 11-16. p.; Szentek élete. (Szerk.: Diós István.) Budapest, 1984. 371-375. p.; Révai nagy lexikona, Budapest, 1914. 10. köt. 746. p.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Budapest, 1951. 232. p.; Essenwein, Artur: Die romanische Kirche zu Lébeny (Leiden) in Ungarn. In: Mittheilungen der K. K. Central-kommission zur Erfolrschung und erhaltung der baudenkmale. 1857. Jänner.; Kozák Károly: Bajelhárító jelképek, kőfaragványok középkori templomainkon (XI–XIV. század). In: Arrabona, 1975. 17. 109-142. p.; Buzás, Josef: Visitationen Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. 1–4. köt. Eisenstadt, 1966–69.; Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 6. köt. Győri Egyházmegye. (Szerk.: Dóka Klára.) Budapest, 1998. 104-105. p.; Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Budapest, 1977. 2. köt. 41. p.; Kreskay 7-28. p.; Dercsényi Dezső: Lébény, Szent Jakab-templom. Budapest, 1997. TKM kiskönyvtára 117. 3-10. p.; Major 2. köt. 136-139. p.; Ráth Károly: A lébényi templom Moson vármegyében. Magyar-Óvár, 1874.; Rupp 353. p.; Tóth 3-5. p.; Susovits 7-24. p.; Németh 17-30. p.; Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. Budapest, 1938. 104-106. p.; Gimes, 18-19. p.; Kőfalvi Imre: A lébényi templom. In: Arrabona, 1972. 14. 77-98. p.; Csányi Károly–Lux Géza: A lébényi római katolikus templom. In: Technika, 1944. 3-6. és 184-189. p.; Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék. Budapest, 1938. 90. p.; Valter Ilona: A Győri Egyházmegye műemlék templomai. In A Győri Egyházmegye 1000 éve. Győr, 2000. 116-127. p.; Szakál Ernő: Lébény román kori templomának mozaikja és új oltára. In Építés – Építészettudomány, Budapest, 1983. 457-468 p.
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a személyeknek és intézményeknek, akik, illetve amelyek bármilyen módon segítségünkre voltak a könyv létrehozásában. Nagy számuk miatt őket megnevezni itt nem áll módunkban, idős Susovits István helytörténet-kutató és Kiszely Lajos igazgató urakat azonban név szerinti köszönet is illeti. Ezúton mondunk köszönetet Ivanics Ferencnek, a megyei közgyűlés elnökének a kötet megszületéséhez nyújtott segítségéért.
