XI. Református lelkészek
XI. Református lelkészek
A szájhagyomány szerint első lelkipásztora Csindár János volt. Halaki Miklós 1638, Királyfalvi Mihály 1640-1642, Szely György 1642, Székely Péter 1643–44 (1678-ig nem említették lelkészeit), Kabay Márton 1678, Ónady István 1693, Tokay Ferenc, Létay Mihály 1699, Samarus János 1701, Csopaki József 1704, Rádótzy Péter 1710–11, Harsányi János 1712, Szentpéteri Balogh György 1713–1715, Hollósi Ferenc 1715–1718, Kenesey Pap alias Szalay Ferenc 1718, Gyarmaty Mihály 1725, Pátkai Csöntör Bálint 1726– 1757, R. Szombaty Mihály 1757–1761, Nagy János 1761–1766, Naszályi Száz István 1766–1776 (sírjele ma is látható a felső református temetőben. Felirata: „Megholt nagypénteken a / Krisztus szolgája, / Naszályi Száz István, s itt / van kamorája, midőn 1776od tája / folyna így írt Zsoldos János / vő pennája élt LXIV (64) évet / prédikátor volt XXXVI. (36) eszt.”), Zsoldos János 1776–1783, Szathmáry Áts András 1783–1799, Oláh Mihály 1799–1806, Böszörményi József 1806–1810, Márton Gábor 1810–1848, Pósa Vince 1848–49, Jákói Pál 1849–1866, Sebestyén Gábor 1866–1896, Földes Sándor 1897–1905, Patay Árpád 1905–06, Patay Emil 1906, Váczy Dezső 1907–1922, Barabás Árpád 1922–23, Horváth Lajos 1923–24, Bátorkeszi Kiss Sándor 1924–1926, Koszorús László 1926–27, Szőke Károly 1927–1965, Szilassy Kálmán 1965–1971, Szabó árpád 1971–1975, Tarr Tamás 1975–76, Suhay Lajos 1977–1992, Szabó Emőke 1992–2000, Szűz Károly 2000– (Köveskáli Református Egyházközség Levéltára. Szőke Károly összeállítása saját kiegészítéssel.)
