I. Kállósemjén vezetői 1866–1950
I. Kállósemjén vezetői 1866–1950
1866-ban a községi bíró Hunyady Sándor volt, 1872-ben Fodor György, 1899-ben és 1902-ben Papp János; 1903-ban ifj. Kóth András másodbíró, 1905-ben és 1912-ben főbíró; 1906-ban a főbíró Orosz János. A jegyző 1888–1906 között Nagy János, 1909-ben Stépán Béla 1918 novemberéig. A képviselő-testület tagjai 1908-ban és 1909-ben: Bodnár János, Buczuj János, Fodor Ferenc, Frank Mózes, özvegy Hegedüs Edéné, Jármy Jordán, Kállay György, id. Kereskényi János, Kertész István, Kokas Ferenc, Kóhn Sámuel, id. Kóth András, Mándi Ignác, Mosolygó József, Nyeste István, Orha László, id. Orosz János, A. Papp György, L. Papp János, ifj. Papp László, ifj. Páll Ferenc, L. Páll Gergely, G. Páll György, F. Páll László, Pásztor István, Schönberg Albert, id. Stekler György, id. Stekler János, Strausz Jakab, Teski Ferenc, ifj. Tóth András, ifj. Vass János, Weisz Lázár,
A vezetőjegyző Kállay László nyugdíjazását követően (1929) Várkonyi Ferenc helyettes jegyző lett 1931 februárjában, utódául 1941-ben az addigi segédjegyzőt, Fesztóry Sándort választották, helyetteséül pedig Tóth Sándort. 1942-től Naményi Antal személyében még egy segédjegyzőt alkalmaztak. A fennmaradt iratok szerint 1925–1944 között a főbíró Orosz János volt, a pénztárnok L. Páll Ferenc, a törvénybíró 1925-ben Török Gábor; 1927-ben Szilágyi György, 1933/35-ben Teski Ferenc, 1939/42-ben Orha György. A községi szülésznők 1942-ben Teski Mihályné és L. Páll Ferencné.
A képviselő-testületnek 1925–1942 között virilista tagja volt Fried Ármin illetve özvegy Fried Árminné, Gyulaházy Miklós illetve özvegy Gyulaházy Miklósné, Hegedüs Zoltán, dr. Kállay Miklós, dr. Klár András, Kovács László, Kövér Gusztáv illetve özvegy Kövér Gusztávné, dr. Nagymáté András, Rimaszombathy Géza, özvegy Szakolyi Ferencné illetve Szakolyi Zoltán, Weisz Mór, Domokos Zoltán 1928-tól (addig Groszmann József); 1925–1937 között fentieken túl Strausz Jakab, illetve özvegy Strausz Jakabné, gróf Wolkenstein Oswald; 1939-től pedig ifj. L. Páll János, özvegy Tóth Miklósné is. Ugyanezen időszakban végig választott képviselők: ifj. Fodor Ferenc, Fodor György, Kóth András, Orha György, L. Páll Ferenc, Teski Ferenc, K. Tündik János; a 20-as évektől 1939-ig még Török Gábor; csak az 1920-as években például Bodnár János, Buczuj János, Csobay Lajos, id. Fodor Ferenc, Géczy Lajos, id. Kereskényi János, Kokas Ferenc, id. Kóth András, Kóth György, Kriskó Elek, Lengyel Gábor, Mogyorósi Péter, Oláh János, Papp Dezső, A. Papp György, ifj. Páll Ferenc, G. Páll György, Szilágyi György, Tóth Béla, Tóth Miklós; 1937-ben választott képviselő például Fodor Miklós, id. Karácsony György, Kóth Elek, Ladik Mihály, Megyesi Ferenc, Nagy Gábor, Nyeste István, Papp János, Z. Szabó József, Szalkai Sándor; 1937-ben és 1939-ben is megválasztották: például vitéz Lengyel Mihály, F. Páll György, Rácz Miklós, Thamó Béla.
A koalíciós időszakban (1944–1949) a különböző testületekbe nem választással, hanem a pártszervezetek közös megegyezésével delegálták, írásban jelentették be a tagokat. A pártok 1945. július 17-i megegyezését követően a községi képviselő-testület tagjai lettek: FKgP: Kóth Jakab, Nyeste József, Orosz János, Papp János, Polom György, Polom János, Szakolyi Zoltán, MKP: Deutsch Lajos, Elek Zoltán, Hegedüs István, Hegedüs Mihály, Lovas Pál, Lovász Gyula, T. Tóth János; Nemzeti Parasztpárt: Farkas Sándor, Laza László, Magyar György, Orosz Ferenc, Pisák Péter (majd Pisák Ferenc), Z. Szabó József, Szalkai Sándor; SZDP: Debrecenszky István, Diószegi János, ifj. Dzsunyák Pál, Gégényi János, Popovics Pál, Rácz Péter, Rikk János. A képviselő-testület Fesztóry Sándor vezetőjegyző mellé Soós János (erdélyi menekült) és Vályi Sándor (1926-tól egyfolytában helyi irodai alkalmazott) személyében segédjegyzőket nevezett ki, Kerezsi Zoltánt pedig irodatisztként alkalmazta. A községi előljáróság részére 1945. május 1-jétől havi ötszáz pengő tiszteletdíjat állapítottak meg, az eddigi tizenöt pengő helyett. 1946-ban kooptálással a képviselőtestület tagjai lettek: Herczku András és Meggyesi János (a szakszervezet részéről), Kóth Elek (FKgP), Nagy Gábor (SZDP), a községházán pedig a fokozódó munkatöbblet ellátására újabb dolgozók nyertek kinevezést (Trencsényi Józsefné, Terdik János, Tálas Ferenc).
A községi tanács kilenctagú végrehajtó bizottságának elnöke 1950. október 26-án Ilosvai Gyula lett, elnökhelyettes Kereskényi Gáborné, titkár Szilágyi János, a vb tagjai: Csernyák József, Hegyes Sándor Iván Lajos, Lovász Mária, Nagy János, Nyiri Miklós.
A református egyház lelkészei: Teski György (1783–1808), Béres István (1808–1811), Bátorkeszi József (1811–1813), Tétsy József (1813–1822), Barátosi Porzsolt Ferenc (1822–1824), Baksai Zsigmond (1824–1835), Szabó József (1836–1858), Szabó Ferenc (1858–1863), Pásztor István (1863–1923), Thamó Béla (1923–1956), ifj. Thamó Béla (1956–1983), Boros József (1983–1985), Pusztai Endre (1986–1994), Vass László (1995-től). Néhányan a kurátorok, gondnokok közül: Bessenyei Mihály, Egri Mihály, Fazekas László, Helmeczy Adolf, Mogyorósi István, Mogyorósi György, Mogyorósi Gergely, Nyeste István, Teski János, Teski István, Török Gábor és Szabó János.
A görög katolikus egyház lelkészei: Simonyi István (1800-as évek eleje), Fekete István (1855–1874), Turjay János (1874–1876), Jeles Péter (1876– 1889), Vályi Sándor szentszéki tanácsos (1890–1907), Orosz Gyula (1908– 1911), Vajda Elek (1911–1917), Kriskó Elek püspöki tanácsos (1918–1970), Kriskó Miklós (1970-től, ma is, de 1959-től már apja mellett segédlelkész). A sok kiváló kurátor közül néhányan: Kakas János (1790), az 1810–1872 közötti időszakból Papp Simon, Páll Bazil, Mosolygó Demeter, Teremi László, Fodor György, Papp Gergely, Kakas László, Katona Simon, a XX. századból például Fodor János, Molnár János, Fodor György, Páll Ferenc.
A római katolikus egyház lelkészei: Losonczy Géza (1928–1941), Simon Imre (1941–1942), Demeter László (1942–1947), dr. Horváth Zsigmond (1947), Szémán János (1947–1961), Puskás Miklós (1961–1962), dr. Békési Sándor (1965–1971), Felföldi János apát (1971-től). A kurátorok közül Kóth András, Hercku János, Kóth György, Hercku Elek nevét ma is őrzi a római katolikus közösség.
