III. Az úrbéri szerződés adatai Hosszúhetény földterületeinek minőségéről
III. Az úrbéri szerződés adatai Hosszúhetény földterületeinek minőségéről
Kerekalja: úrbéri szántóföld, fekvése lejtős, talaja sárga agyag, kétszeres termő – másodosztályú.
Tói föld: urbériális szántóföld, fekvésére nézve oldalas (lejtős), sárga agyag, kétszerest termő. A területnek 1/9-d részét hasznavehetetlennek minősítették – másodosztályú.
Hegyelő alatti dűlő, oldalas fekvésű, kavicsos, rozsot termő – harmadosztályú
Nyároshát, fekvése oldalas, talaja sárga agyag, gödrös és vízhordta, rozsot termő – harmadosztályú.
A Hársas nevű dűlő mentén a talaj sárgás agyag, lejtős (oldalas), kavicsos, vízmosásos, gödrös. Elsősorban rozsot lehet termelni ezen a földön. Harmadosztályú minősítést kapott.
Botosmegye, sárga, agyagos talajú, kavicsos fekvésének egy része „hajlós”, gödrös – kétszeres termesztésre alkalmas. (Kétszeres = búza és rozsból álló vetés, illetve termés.) Minősítése másodosztályú. Közvetlenül mellette, névvel nem jelölt terület, de jellegében a fentihez (Botosmegye) hasonló talajú, tehát kavicsos, gödrös – rozsot terem. Nagy része azonban minősítésének megfelelően parlagon van – harmad osztályú.
Botosmegye alja, dombos fekvésű, kavicsos agyag, főleg kétszeres termő – minősítése másodosztályú.
Hársasalatti, „magas oldalas (meredek) fekvésű”, rozsot termő – harmadosztályú.
Bali helye, csaknem egészben róna fekvésű (sík), jó „földvegyületű”, állapítja meg róla az osztálybasoroló, természetesen búzát termő. – Minősítése első osztályú.
Kismező, dombos fekvésű terület, kétszerest termő – másodosztályú.
Bali helye alatti, dombos fekvésű terület, kétszerest terem – a földje másodosztályú.
Zámor, dombos fekvésű, sárga agyagos föld, második osztályúra minősítették.
Zámor, az előbbi terület másik része, agyagos, dombos és vízmosásos, rozsot termő – harmadosztályú.
Tót út nevű terület, „róna fekvésű”, azaz sík, búzát termő, első osztályú.
Tót út, a terület másik, rosszabb része, dombos fekvésű, erősen agyagos, csak kétszerest termő, másodosztályúra minősített föld.
Tekerő, lejtős fekvésű, jó „vegyületű” agyagos terület, búza termesztésre alkalmas – első osztályú minősítést kapott.
Fűzfa hát, lejtős fekvésű, rozsot termő terület – harmadosztályú.
Fűzfa hát, az előbbi terület másik része, lejtős fekvésű, agyagos, kétszeres termesztésre alkalmas – másodosztályú föld.
Várdi mező, Fahídtető, Somkerék. „Jó fekvésű, közbe-közbe búzatermésre is alakalmas, de tekintettel Hosszúheténytől való távolságra, az egész területen kétszerest termelnek. (Később a Somkerék-dűlőben találta meg Dombay János neves pécsi régész a római villa maradványait.) Főleg a távolság miatt sorolták e területet másodosztályúba.
Cser, magas fekvésű terület, talaja kavicsos agyag keverék. Rozsot termelnek benne. Harmadosztályú.
Telek, lejtős fekvésű, barna agyagos a földje, jó búzatermő terület. – Első osztályú.
Telek, az előbbi terület másik része szintén lejtős fekvésű, talaja kavicsos keverék, kétszerest termelnek rajta. Minősítésemásodosztályú.
Ez után a Zobák feletti területek következtek: Cserma, Bükkös, Bárdos, Bece-hegy, Nádas-kert, Piros-hát, Fehér-part, Mézes-rét földjei. Valamennyit rossz földnek minősítik, távol is esnek a falutól, egyébként is mind vízmosásos és gödrös. A talaj „vegyületei” is kedvezőtlenek. Csak rozs termesztésre alkalmasak. Mindezeket figyelembevéve a területek harmadosztályúak.
A felmérés ezek után a kaszálóréteket és a rétpótlásokat vették sorra. Nagy részüket kaszálják. Egykaszállású, illetve kétszeres kaszálású rétek voltak, másik részüket viszont művelték, általában kétszerest vetettek bele. Volt azonban köztük művelhetetlen és használhatatlan terület is. Az osztályba sorolás a réteket kedvezőbben minősítette. Bár csak egy kapott első osztályú besorolást, de harmadosztályút is ugyanannyi kapott. A többséget másodosztályúba tették.
A rétek részletezése a következő:
Hárságy, rétpótlásföld, oldalas fekvésű, sárga agyagos, különböző művelés alatt tartják – harmadosztályú.
Ugyanitt rétpótlék, egyenes fekvésű és különböző művelés alatt áll ez is. A leggyakrabban kétszeres terem benne – másodosztályú.
Vakcsa alatti rétek, szénát termő, de egy kaszálású – másodosztályú. Ide tartozik még különféle művelési mód alatt álló terület, mely azonban csak egyszer kaszálható, egyébként a víz áradásainak eléggé ki van téve – másodosztályú.
Ormándi hegyi rétpótlások, oldalas fekvésűek s különböző művelés alatt állnak. Parlagfüvet termő, egy kaszállású rétek – másodosztályú.
Nyáros-hát alatti rétek, egy kaszálásúak és kevés füvet teremnek. Minősítésük, másodosztályú.
Nagy-rétnél az első mezőben, az országúttól jobbra és balra a szántóföldek közt hosszan nyúló kaszálórétek találhatók, fekvésük lapos, sarjút is terem, de békarokkás – másodosztályú.
Dömös-alji szállások. Lejtős fekvésűek, különféle művelés alatt állnak. A föld vegyületére (összetételére) nézve első osztályú.
Bakonya, különféle művelés alatt álló lejtős terület, rétje egy kaszálású – másodosztályú.
Völgyi rét, „róna fekvésű”, vízöntéseknek kitett terület, ritkán, két kaszállású. Minősítése: másodosztályú.
A Zobák alatti völgyekben, az Egregyi-völgy és a Takanyó-rét, valamint a Hosszú- és Fenyeres-rét, „szelíd” füvet termők, némelykor kétszer kaszálható. Másodosztályú.
Hidasi-völgy, „szelíd” füvet terem, ritkán kétszer kaszálható. Másodosztályú.
Kistóti-rét, „szelíd” füvet termő, egyszer kaszálható, dombos fekvésű rét. Másodosztályú.
A legelőket nem osztályozták, bár minősítették. Ide sorolták az erdei legelőket is.
A Hársas, Vakcsa, Hegyelő területei fekvésre nézve oldalas, bokros fenyves, egy része gödrös, silány legelő.
A falu feletti legelő csalitos területe utak által keresztül van szaggatva, bár „szelíd” füvet termő, középszintűnek becsült terület.
Nagy-mező, Kis-hegy, Nádasdi-part, Bence-hegy, Hideg-hegy dombos fekvésű és csalitos, szelid, de kevés füvet termő. Középszerű legelő.
Nagy Mihály hegye, Pap Tamás hegye és a Bakonya dombos fekvésű, csalitos, silány legelő.
Taraktár körüli legelő, tömött, „szelíd” füvet termő, jóminőségűnek számít.
Cser feletti erdőrész, Zagcserig. Erdő és csalitos terület, középszintűnek számít.
Zagcser és Paraszig-tető alatti erdőrész, álló tölgy- és csererdő csalitos legelőként ritkás és silány füvet ad.
A Hármas-hegy alatti szálerdő meredek fekvésű, kevésbé csalitos, inkább kopár és silány legelőt ad.
Köves-hegy alja igen lejtős fekvésű. Sűrűn benőtt csalitos szálerdő, legelőként középminőségűnek számít, ugyanis elég ritkás füvet termő.
