Jó hírünk öregbítői | Száz Magyar Falu

Jó hírünk öregbítői

A község kulturális életét alapvetően meghatározta a gimnázium tudós tanári karának mindenkori jelenléte. A XIX. században még többnyire paptanárok tanítottak, de a fizika, geometria, számtan és természetrajz oktatásában is jeleskedtek a felsőfokú tanulmányaikat Debrecenben, Pápán vagy éppen Halléban, Jenában, Wittenbergben végzett oktatók.

A gyönki gimnázium megteremtője, Mányoky József (1785–1863) Nagyszékelyben kezdte pályáját, onnan hozta át az iskolát 1812-ben Gyönkre. Fördős Dávid (1787–1866) költőtanár a diákjaitól megkövetelte, hogy magyar, német és latin nyelven verseljenek. Őmaga Gerenyásról és a szekszárdi „ekhós hegyekről” írt verseket. Wimmer Teophil Ágoston Agenda című hazafias írása nyomán és mint Kossuth teljhatalmú berlini nagykövete vált ismertté kortársai körében. Losoncy László (1812–1879) az intézet tanáraként vígjátékokat írt, majd Nagykőrösön Arany János kollégája lett. Filó Lajos, aki 1850 és 1856 között működött Gyönkön, Tolnai Lajos kedves tanára volt, de kortársai kiváló szónoknak és jó tollú tankönyvírónak is ismerték.

Az 1848–49-es szabadságharcot örökítette meg Tóth József, a gimnázium irodalom-filozófia és teológiatanára Egy életkép a múltból című könyvében. Dömény József, aki gyönki diákként 1848-ban a diákruhát honvédhuszári egyenruhára cserélte fel, később ugyancsak egykori iskolájában tanított. Verseit 1861-ben Heckenast Gusztáv jelentette meg. Dr. Heiszler József (1819–1901) piarista tanárt Pesten érte a forradalom, beállt önkéntesnek, majd 1849-ben reformált. Pápán tanári képesítést szerzett, majd Gyönkön héber nyelvet, régiségtant és egyháztörténelmet tanított. Ám később, minthogy nem volt hajlandó bevezetni az „Entwurf”-ot, menesztették Gyönkről. Kálmán Dezső, aki 1871–73 között magyart, németet és franciát tanított itt, sok írásában bírálta humorosan az iskolákat. 1901-ben adták ki A gyönki ev. ref. gymnasium története 1806–1900 című könyvét. Széki Elemér a keleti nyelvek kiváló művelőjeként maradt meg az utókor emlékezetében, dr. Illyefalvi Vitéz András magyar-latin szakos tanár nevét pedig Faludy Ferencről írott tanulmánya tette híressé.

A tanárok után szóljunk az iskola nevezetes diákjairól is. Első helyen Tolnai (eredeti családi nevén Hagymási) Lajost kell megemlítenünk, aki 1848-ban Györkönyből került a gyönki gimnáziumba: „Az volt anyám terve, hogy Gyönkre megyünk, ott egy kis gimnázium van, melyben apám is tanult valamikor, hogy ott kosztos diákokat tartunk, abból fogunk megélni.” Az elszegényedett nemesi családban Tolnai korán megtanulta a kemény munkát: „Nappal tanultam, fát vágtam, disznókat etettem, éjjel – míg anyám varrt – én olvastam kedves költőimet fennszóval.” Önéletírásából kiderül, hogy kitanulta a könyvkötést és hajvágást, így nemcsak pénzhez, de hasznos ismeretséghez is jutott. Legkedvesebb tanára, a fentebb említett Filó Lajos segítségével – aki felruházta és ajánlólevéllel látta el – ment Nagykőrösre, ahol Arany János tanítványa lett. Pesten végezte el a teológiát, majd 1868–1884 között Marosvásárhelyt volt lelkész, s ott megalapította a Kemény Zsigmond Társaságot. Kritikai írásai miatt szembe-került egyházával, ezért kénytelen volt lemondani lelkészi állásáról. Pestre költözött, ahol az „Irodalom”-ban folytatta bírálatait. Műveiben nemegyszer személyeskedésig menő szatírával ábrázolta korának visszásságait. Számos műve közül kiemelkedik életrajzi regénye, a Sötét világ. Kritikai realizmusát később Ady és Móricz is nagyra értékelte.

A gimnázium tanítványa volt Fábián György földrajz- és természetrajz-tankönyvíró (1843 után), Fekete János 48-as honvéd, az Életiskola a magyar nép számára című, humort sem nélkülöző, 1858-ban kiadott könyv írója. Az iskolaalapító Mányoki Tamás fia: József 48-as honvéd irodalmi értékű tárcái a megyei sajtóban jelentek meg. Faragó Ödön Kína-kutatóként lett ismert gyönki öregdiák. Széki Ákos Gyönkön írta meg Kis természettani múzeum című könyvét, Cholnoky Imre pedig jogtudományi munkássága révén vált ismertté. Az iskola diákja volt Dömötör János költő, és Gyönkről indult Busbach Péter 48-as honvédzászlós is, aki itteni éveiről és skandináviai úti élményeiről írott könyveivel vált ismertté. A község szülötte Balogh György teológus író, aki 1861-ben az itáliai magyar légióban harcolt. Linek Lajos is innen indult, s karikatúrái szellemesen ábrázolják a kort, melyben élt. 1910-ben Amerikában folytatta pályáját 1940-ben bekövetkezett haláláig. Gyönki diák volt Ágh Ajkelin Lajos festőművész, Vaszari János és Réti István tanítványa, aki külföldön első ízben (1930) Firenzében állított ki. Dr. Mohai Béla vegyészmérnök egyetemi tanár, a gyönki, majd mórágyi református tanító fia is ebből az alma materből indult el és jutott el a magyar vegyipari kutatás csúcsára.

A gimnázium elsárgult évkönyveiben gyakorta bukkan fel a Mestyán család fiainak neve. Közülük a 48-as honvéd András. Ádám és fia, Rezső a község zenei életében játszott jelentős szerepet. Mestyán Rudolf (1919–) szülész-nőgyógyász, onkológus így emlékezik vissza 1930–34 közötti gyönki diákéveire: „Felnőtt koromban nemegyszer tűnődtem el azon: milyen különösen vonzó íze volt ennek az iskolának. Tán az emeletes épület klasszikus ódona, vagy a faburkolatú lépcső megigéző kopottsága mozdította meg emlékezetemet, valahányszor Gyönkre gondoltam. Vagy inkább az, hogy az órák előtt nem csengettek, hanem harangoztak. Ilyenkor Kecskeméti bácsi húzta meg mindig a falábon álló és madáretetővel fedett harangot. Tán valamikor valaki úgy gondolta, hogy a gyönki domborzat amfiteátrumában nem csengetni, hanem harangozni illik.” Mestyán Rudolf hozta létre a bajai kórház onkológiai osztályát és a díjtalan véradóállomást, mely mintául szolgált az országos hálózat kiépítésénél. Számos szakkönyv szerzője. Mestyán Gyula (1922–1996) gyermekgyógyász, egyetemi tanár, kinek kutatása az újszülöttkori hő- és energiaforgalom szabályozása volt, 1977-től a pécsi gyermekklinika igazgatója, az első újszülött-gyógyászati központ kialakítója. Számos orvosi szaklap szerkesztője, kinek elismertségét a Magyar Tudományos Akadémia Eötvös-koszorúja is mutatja.

A Gutermuth család nevezetes tagjai állandó támogatói az iskolának. Közülük Gutermuth Henrik kereskedő népszínműíróként vált ismertté.

Lackner Aladár (1932–2000) evangélikus esperes, tudós helytörténésznek köszönhető, hogy a Gyönk környéki németség viselete, használati tárgyai nem kallódtak el, s azokat a gyönki tájházban összegyűjtve tekinthetik meg az érdeklődők. 1989-ben Életfa-díjjal tüntették ki.

A gyönkiek ma is büszkék arra, hogy Palcsó Sándor operaházi magán-énekes is az ő gimnáziumuk neveltje, s hogy itt ügyvédbojtárkodott a későbbi híres színész, Hegedüs Gyula. Nagy múltú gyönki család sarja a község utcáinak ihletett megörökítője, Forster Jakab festőművész.

A gimnázium irányításában és fenntartásában jeleskedő Magyari Kossa és Vizsolyi családokról már korábban szó esett. Nem szóltunk azonban a lengyel hercegi családból származó és Gyönkön letelepült Sulkowski Viktorról, kinek kastélyában már évek óta szociális otthon működik.

A herceg a lengyelországi Bielitzben született, s az első világháborúban a K. u. K. hadseregben szolgált alezredesként. Magyarországon házasodva megvásárolta a Zichy család 1140 katasztrális holdas birtokát. Ő is és leszármazottai is pénzadománnyal támogatták a gimnáziumot, ahová gyermekei jártak.

A XVIII–XIX. századtól követhetjük nyomon a Bölcsföldi, Gutrung, Haidt, Jakob, Muth és Parragh családokat, akik többnyire német nevük és származásuk ellenére magyar szívvel és lelkesedéssel; részint 48-as honvédként, részint jelentős adományaikkal támogatták hazájukat, iskolájukat, egyházukat.

Egy adott település polgárainak életét jól jellemzi és egyben meg is határozza az, hogy milyen egyesületeket alapít. Gyönk a gimnáziumhoz kötődve a mai napig is létrehozója és fenntartója a különféle diákegyesületeknek, melyek a történelmi változásokat követve voltak vallási és politikai színezetűek. A régi kollégiumi hagyományoknak megfelelően mindig is sokat adtak a diáksport fenntartására, s jól működő kézilabda-, torna- és labdarúgó-egyesületek jelentik e tekintetben a folyamatosságot.

A községi egyesületek közül legrégebbi az Önkéntes Tűzoltó Testület, a Vadásztársaság, a Kaszinó, valamint az Iparosok és Kereskedők Köre. Szinte nem volt olyan jelentős ünnep, melyen ne lett volna jelen az egyesületek valamelyike, hogy közreműködésével, amatőr előadásával színvonalasabbá tegye a rendezvényt. Az első világháború utáni időkben megyeszerte ismert volt a korábban említett Mestyán Rezső által vezetett zenekar. Különös érdeme abban áll, hogy kottát sem ismerő falusi fiatalokat tanított meg zenélni, s hogy maga is komponált számukra zeneműveket.

A két háború között közel harminc egyesület működött a községben, melyek közül különösen nagy múltú, még 1880-ban alapított Gyönki Lövészegyletet és az olvasóköröket emelhetjük ki. A ma működő egyesületek közül a legeredményesebbek talán a Hegyhát Sakk-klub Egyesület, a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület és a cigány Suáripe hagyományőrző csoport.