Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
Archívum = A gyönki Művelődési Ház fotóarchívuma
EOL = Evangélikus Országos Levéltár, Budapest
MKL = Magyar Katolikus Lexikon, Budapest, 1983, p. 341–342.
MNM = Magyar Nemzeti Múzeum
MZSO = Magyar Zsidó Oklevéltár XVIII., szerk.: Scheiber Sándor, Budapest, 1980
MZSM = Magyar Zsidó Múzeum, Budapest
Ráday lt = Ráday Levéltár, Budapest
TMÖL = Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd
BGyt = A közölt fotó Bölcsföldi György tulajdona.
Boreczky = Boreczky Elemérné: A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium tanulói összetételében bekövetkezett változások (1964–1975). Budapest, 1977
Dávid = Dávid Géza: A Simontornyai szandzsák a 16. században, Budapest, 1982
Decsi = Decsi Kiss János: Lackner Aladár, Tolnai Népújság, 1989. szeptember 9.
Eppel = Eppel János: Tevel német nyelvű monográfiája, Eppingen/BRD – Budapest, 1988
Évszázadokon = Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve, Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, 1. (1978), 2. (1985), 3. (1990)
Földrajzi nevek = Tolna megye földrajzi nevei, Budapest, 1981, p. 136–
139.
Horvát = Horvát Sámuel: A gyönki Aug. Ekklézsiának rövid leábrázolása, 1787 (HÉOL, kézirat)
Káldy-Nagy = Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások, Budapest, 1970
Kálmán = Kálmán Dezső: A gyönki ev. ref. gynmasium története 1806–
1900, Szegzárd, 1901
Kammerer = Kammerer Ernő hagyatéka a TMÖL-ban
Kézikönyv = Tolna megye kézikönyve, Budapest, 1997
Krähling = Krähling Dániel: Evangélikus templomépítészet a Dél-Dunántúlon. XXII. p. 2–3.
Marikovszky = Marikovszky Pál memoárja a Gyönki Gimnázium archívumában.
Nagy = Nagy Tibor: A paksi Mithras dombormű, Archaeologiai Értesítő 85. Budapest, 1958, p. 7–17.
OFSZ = Országos Földmíves Szövetség
Pesthy = Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes Helynévtárában. In: A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve (1973–1974). Szekszárd, 1975
Prima Matricula = Prima matricula Gymnasii Gyönkium, 1811 (A gyönki gimnázium archívumában)
Scheiber = Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet III., Budapest, 1983
Schweitzer–Szilágyi = Schweitzer József–Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig, In: A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 11. Szerk.: Scheiber Sándor, Budapest, 1982
Schweitzer–Szilágyi = Schweitzer József–Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története (1868–1944). In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd, 1991
Scst = A közölt fotó a Sulkowski család tulajdonában van
Szakály = Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566), In: TTmt. II. Szekszárd, 1969
Szerb = Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Budapest, 1972, p. 400., 470.
Széki = Széki Elemér: A református templom százados emlékünnepe 1877 (felolvasás), Ráday lt. A gyönki ref. gyülekezet iratai
Szilágyi János: Mindentudó könyvkalauz Tolna vármegyéről, Kaposvár, 1929
Szita = Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században, In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Szerk.: Dobos Gyula, Szekszárd, 1996
TTmt = Tanulmányok Tolna megye töténetéből, Szerk.: K. Balog János
Tilkovszky = Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoport-politika és Magyarország 1938–1945, Budapest, 1978
TKM = Tájak Korok Múzeumok
Töttős = Töttős Gábor: Kis gyönki irodalomtörténet 1–3., Tolnai Népújság, 1992. augusztus 15., 19., 29.
Vendégváró = Vendégváró útikönyvek. Tolna megye, Debrecen, 1996
Vizitáció = A gyönki Reformata Magyar és Németh Ekklézsiáknak első eredetéről és azoknak folytában való állapotjáról a mostani időkig.
Ráday lt.
Wosinsky = Wosinsky Mór: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig, Budapest, 1896
ZSL = Zsidó Lexikon, Budapest, 1929
Dombok amfiteátrumában. A földrajzi környezetre a Vendégváró p. 105-105., Gyönk 1864. évi leírásához Pesty II. p. 308., a szemléltetésként kiválasztott néhány helynévre pedig gyönki lakosok szóbeli közlései, valamint a földrajzi nevek Gyönkre vonatkozó részei irányadók. Dr. Mestyán Rudolf visszaemlékezései: Kézikönyv, p. 439. A környék flórájáról és faunájáról Lukácsiné Bali Éva kéziratos gyűjtéséből, valamint dr. Batári László gyönki állatorvos és Farkas Dénes megyei fővadász által elmondottakból merítettünk adatokat. Népességi viszonyok: KSH, 1990. évi évkönyve. A krakkói egyetemen tanuló gyönki diákokra l. Kammerer: Regestrum Bursae Cracoviensis Ungarorum.
Longobárdok, avarok, magyarok. A falu határának régészeti lelőhelyeiről elsőként Wosinsky (1896) adott hírt. Ezekre vonatkozóan l. az ottani névmutatót. A Magyari-Kossa család épületének falába beépített Mithras-domborműről Wosinskynál, majd Nagy, 1985. p. 7–17. olvashatunk. A Gyönk-Vásártér úti avar temető feltárásáról Rosner Gyula tett közzé előzetes jelentést a Balogh Ádám (Wosinsky Mór) Múzeum 1971–1972. évkönyvében. A honfoglalástól Gyönk 1543. évi török meghódoltatásáig terjedő időszak eseményeiről, birtokviszonyairól Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest, 1897, valamint Kammerer Ernőnek a Tolna megye önkormányzati levéltárában lévő hagyatéka tudósít. Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből kimaradt (1314–1525), Szekszárd, 1998 és Hegedűs László: Kelet-Tolna települései (1500–1686) című, Szekszárdon 1995-ben kiadott műve az oklevéladás körülményei-ről és a népességről adnak felvilágosítást. Kammerer Ernő színes leírása a cserneli törvénykezésről a Kézikönyv 1997 541. oldalán olvasható.
Harácsoló török világ. Gyönk és két falujaként kezelt pusztája, Nagy- és Kisszabaton a simontornyai szandzsák és nahie területén feküdt 1543-tól 1686-ig. Erre vonatkozik Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században, Budapest, 1982 című munkája, melyben az összes erre vonatkozó török defter magyar fordítását közli. A főszövegben közölt fakszimilét is ő bocsátotta rendelkezésünkre. A török adóösszeírások gazdasági és társadalmi vetületéről szóló munkák: Fekete Lajos–Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek, Budapest, 1970 – Szakály, 1969, valmint Uő: Magyar adóztatás a török hódoltságban, Budapest, 1981.
Új honfoglalás évszázada. A XVIII. századi új honfoglalás legfontosabb levéltári forrásai a népesség- és vagyonösszeírások. Az egyházközségek és politikai községek kialakulásához az evangélikus és református gyülekezetek persbitériumi jegyzőkönyvei és a nagyjából harmincévenként megismételt püspöki látogatások előkészítő beszámolói szolgálnak forrásként. Előbbiek a gyülekezeti levéltárakban, utóbbiak pedig a budapesti központi levéltárakban tanulmányozhatók. Különösen gazdag a dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendensének, Kiss Jánosnak 1814. évi látogatási jegyzőkönyve, valamint „A Gyönki Reformata Magyar és Németh Ekklésiáknak első eredetéről” szóló beszámolója, továbbá a magyar és német református gyülekezet egyesülését követő „Emlékünnep” néven 1877-ben kelt irata. A gyülekezet centenáriumára készült Emlékbeszéd szerzője Széki Elemér gimnáziumi tanár volt. (EOL, Bp.)
A gazdálkodó falu. A falu XVIII. század eleji benépesítésének szemléltetéséhez, a tájegység gazdasági életébe való betagolódásához a legtöbb adatot az adó- és népesség-összeírások szolgáltatják. Forrásai: TMÖL, Évszázadokon át 1. kötete, Eppel, 1988 – (Neki köszönhetjük a XVIII. századi latin és német nyelvű levéltári iratok magyarra fordítását.) – Bőséges adatokkal szolgált még az 1767-es Gyönki Urbárium, az 1828. évi nádori összeírás, a céhjegyzékek. A XX. századi gazdasági viszonyokra nézve használható még a Gazdacímtár – Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1925, Budapest, 1935, valamint a Bodor-hagyaték a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában. A sváb törzsöröklési rend előnyeiről és buktatóiról Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások, 1981 – A Tolna megyei sváb falvakban pedig Eppel János: Tevel, 1988, V. Kápolnás Mária: Öröklési szokások egy szakadáti sváb parasztcsaládban. Dunatáj, 1986. november – valamint Heidt János gyönki gazda szíves szóbeli közlései.
Veszélyben a haza. A gyönk nemzetőrök 1848–1849-beli szerepét egyrészt a Tolna Megyei Levéltár 1998-ban kiadott Forrásgyűjteménye, másrészt Kálmán Dezső: A gyönki gymnasium története 1806–1900 című kötete mutatja be. Rákosi Viktor és Tolnai Lajos erősen bírálják az ozorai diadalban részt vevő gyönki nemzetőröket (Az ozorai csata – A gyönki nemzetőrök. – Tolnamegyei Újság, 1988. október 8. )
Gyarapító békeidők. A nagyközség közérdekű viszonyairól összeállított „Közigazgatási tájékoztató” (é. n.), az Évszázadokon át második kötete, a Marikovszky-féle emlékirat, a gimnáziumi évkönyvek, Kálmán Dezső iskolatörténeti évkönyve (1901), az 1870-től tízévenként megjelent KSH-évkönyvek adnak általános helyzetképet. A dunántúli evangélikus püspök 1862. évi látogatását előkészítő jelentés adatait használtuk még, valamint a megyei sajtó híradásait a századforduló környéki kivándorlásokról, azok gyönki vonatkozású adatairól és az első világháborút megelőző aratósztrájkokról.
Két világégés között. Hadigazdálkodás, kölcsönjegyzés, vöröskeresztes kórház: TMÖL alispáni iratok, községi képviselő-testületi jegyzőkönyvek. Lovas nemzetőrség szervezése, agrármozgalom letörése az Évszázadokon át 3. kötetében. Proletárdiktatúra: TMÖL főszolgabírói iratok és gimnázium 1919/20. évi évkönyve. A megye és Gyönk gazdasági életéről az Évszázadokon át 3. kötete tartalmaz adatokat. A községi elöljáróság és a képviselő-testület munkájára TMÖL elöljárósági és közgyűlési jegyzőkönyvei, valamint a főszolgabírói iratok utalnak. Iparosok és kereskedők: Szilágyi, 1929, valamint Heidt János szíves szóbeli közlése.
Volksbundosok, hűségesek. A nyilaskeresztes szervezkedésről az Évszázadokon át 3. kötete tartalmaz számos megyei és gyönki adatot. A dunántúli volksbundista mozgalomról pedig számos más forrás mellett Tilkovszky (1978) munkája nyújt tájékoztatást. Az Arbanász-féle ellenállási kísérletre az Évszázadokon át 3. kötete tartalmaz információkat.
Elűzöttek, otthont keresők. A német kitelepítésre és az azt követő betelepülésekre a TMÖL Áttelepítési miniszteri biztosság gyönki leltározási csoport című dossziéban, valamint a Tolna vármegyei Földhivatal leltározó és értékelő csoport elnevezésű gyűjtőjében találhatók iratok. A felvidéki magyar családok Gyönkre telepítésének folyamatáról a Gyönkön lakó Dusa Gáspár ny. tanár Visszaemlékezés a Csehszlovákiából Magyarországra történt áttelepítésére című, 1986. februárban lezárt kéziratából vettük az adatokat. (A szerző tulajdonában.) A ki- és betelepí-tettek ingatlanairól, a gyönki volksbundistákról és SS-katonákról a Tolna vármegyei Földhivatal előbb említett gyűjtőjében lévő igazolóbizottsági jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre. Népességalakulás, infrastrukturális ellátottság, iskolák, külföldi partnerkapcsolatok: Kézikönyv 1997. A földosztás, „malenkij robot”, járási székhelyi státus megszűnése, „gyönki köztársaság” stb. KSH kiadványai, valamint Kézikönyv. Idegenforgalmi látványosságok: Vendégváró.
Gyönk népe s gyülekezetei. A XVIII. századi általános helyzetre Szita és Eppel munkái nyújtanak ismereteket. A protestáns egyházak életére vonatozóan az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a gyülekezeti levéltárak jegyzőkönyvei mellett Horvát S. gyülekezettörténetét és Mányoki Tamás lelkész 1861. január 31-i keltezésű levelét (EOL) használtuk fel. A lakosság 1836–1949 közötti felekezeti összetételére vonatkozó adatok a KSH kiadványaiban találhatók.
Hitbéli dolgaink. A református egyház templommal, presbitériummal, istentiszteleti renddel, tanítókkal és iskolával, anyakönyvezéssel stb. kapcsolatos történetére nézve a Ráday lt. 1816. és 1862. évi vizitációkkal foglalkozó iratai, valamint a templom centenáriumán elhangzott emlékbeszéd információi vonatkoznak. (Széki, 1877) Az evangélikus egyház püspöklátogatásairól és az ott felvetődött kérdésekről az EOL irattárában található jegyzőkönyvek adnak felvilágosítást. A gyönki templomok vonatkozásában a Kézikönyv 1997, Krähling XXII. p. 2–3. és az MKL 341–342. adatait használtuk.
Egy megtűrt felekezet. A zsidó letelepülés háttere és fogadtatásuk: MZSO XVIII. 1735. évi törzskönyvében. A zsidó, mint a magyar falu hitelezője és felvásárlója témakörhöz Perczel Mór munkája, a zsidó gimnazistákról Kálmán (1901), magániskoláikról pedig a TMÖL megyehatósági iratanyaga tartalmaz forrásértékű adatokat. A gyönki ortodox hitközség működésére Schweitzer–Szilágyi 1982, a zsidók deportálására pedig Schweitzer–Szilágyi (1991) ad felvilágosítást.
Az oskolától az iskoláig. Vizitációs jegyzőkönyvek az EOL-ban és a Ráday lt.-ban, valamint a gyönki gyülekezeti levéltárak presbitériumi iratai. Az államosítás utáni helyzetről a Kézikönyv 1977, valamint sze-mélyes visszaemlékezések nyújthatnak felvilágosítást.
Kétszáz éves alma mater. A gimnázium történetét feldolgozó (Kálmán, 1901) összefoglaló munkához a Prima Matricula, valamint az iskolai évkönyvek szolgáltattak adatokat. A XVIII. század közepének diákéletét Marikovszky munkája örökítette meg, az államosítást követő évekről pedig Boreczky Elemérné munkája tájékoztat. Bölcsföldi György, dr. Mestyán Gyuláné, Petz Péter, Szabó József és Zentai András személyes emlékeik szóbeli és írásbeli közlésével, illetve azok közlésre történő átengedésével gazdagították ismereteinket.
Jó hírünk öregbítői. A valaha Gyönkön tanított vagy tanult, illetve itt élt, innen elszármazott jeles személyiségekre vonatkozóan Kálmán Dezső (1901), Szerb Antal (1972) munkáit, valamint Decsi Kiss János és Töttős Gábor újságcikkeit használtuk fel.
Kétféle hagyomány. A gyönki tájházról a TKM Kiskönyvtár 231. sz. kötetének leírását, a magyar és sváb esküvőről és lakodalomról dr. Mestyán Gyuláné és Heidt János szíves szóbeli közlését, a keresztelés és temetés témakörében pedig az evengélikus és református egyházlátogatási jegyzőkönyvek információit használtuk fel. A gyönkiek humoráról Bölcsföldi György kéziratának részleteit idéztük. (Eredeti a szerző birtokában.) A hiedelemvilág vonatkozásában pedig a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum Néprajzi Adattárának adatai voltak segítségünkre. A zsidó eljegyzésről és esküvőről lásd: ZSL p. 224., MZSO. XVIII. p. 331., Scheiber, p. 267., valamint, dr. Mestyán Gyuláné szíves szóbeli közlése. Az 1757. évi gyönki boszorkányper leírása: TTmt XI., Szekszárd, 1987, p. 498–504.
