XIII. Parasztsors – magyar sors (Szita Ferenc egyházashetyei gazda dossziéja)
XIII. Parasztsors – magyar sors
(Szita Ferenc egyházashetyei gazda dossziéja)
(Szita Ferenc egyházashetyei gazda dossziéja)
Levél a laktanyából, Észak-Erdély visszacsatolása idejéből:
Kedveseim!
Kolozsvár, 940. ?/20.
Tegnap írtam egy tábori lapot hamarosan, mert a posta indulásba volt és akkor kaptam meg a 7-én és 15-én feladott leveleit, a 7-ikibe azt írja, hogy jól szárad a sarjú, és hogy Lajossal találkozott meg a lányok felől sokat törödöm velük ha haragudnak, dehogy haragudnak. Jó világukba nem tudják mit csináljanak. Láttam mi van ott – de csak rá ne fizessenek, M.a. és Lajos feküdt, hogy jöttem, azok meg koromsötétben a legényekkel csavarogtak – ezt sokallottam, írtam nekik is lapokat, és hogy ők nem érnek rá nekem írni jó világukban. 15-ikén feladott levelében írja, hogy a malacokat eladta, a szebbeket is jobban ahogyan, ami eladó – eladó. Most még írok a vetésről, ugyan nem hiszem, hogy a levelek elvesznének, csak későn érnek a bevonulás miatt. Azt nem jól tette, hogy egy hétig nem írt, már a napokban türelmetlen és bosszús voltam, hogy nem kaptam. Gondoltam, hogy azt várja, hogy megyek, de az nem megy olyan gyorsan, és annyi lapot és levelet küldtem a vetésre vonatkozólag is, de megkapta-e, megkapja-e nem tudom, azért még egyszer leírom. Rozs lesz a Pityerdombon az egész teteje, vagyis az árpa és a búza föld is és a hosszúmezei búzaföld, amelyik Borbélyék mellett van, vagyis az elsővetési vetett kukoricán túl búza lesz az egész, vagyis az ott lévő zab és búzaföld újra el lesz vetve és a borgátain bükönyföld lesz és az üres amibe kukorica akart lenni. (…) No most az elsővetés a borgátai mező legyen, mihelyt kész azonnal, de csak úgy ha szép, nem belemászni, hanem jó időt választani neki. Azután a pityerdombi rozs jöjjön, azután a csoromi búza és utolsó a hosszúmezei rozs, de a földeket széppé tegye Károly addig ne vessék, míg nem szép, ami kevés lesz vetve az szép legyen, mert két lóval úgy meg lehet munkálni ahogyan akarja az ember. Pácoláshoz ötven kilogrammonként kell két csapott evőkanál por, ilyet adhat Pistának is. Énrám ne várjanak, mert én csak 1-je körül érek haza vagy utána majd megírom ha innen elindultunk. Vetőmaggal nem spórolni, többet vessenek mint tavaly, mert mostohább az idő, rossz 68-70 kilogramm, búza 78-80 kilogramm holdanként kimérve mikor elviszik meg a masinábul is mennyit vettek ki, hogy tudjam hová mennyi ment bele. Tavalyi beállítás a tavalyi naptárba be van írva. Trágyázva vetés alá nem lesz semmi. Ami a hosszú mezőbe van a túlsó felén hadd maradjon az a rétre jön majd az ősszel. A répa melletti rozsföldet jó lett volna már felszántani és most írtak ha eső jön közbe meglehetett volna keverni és majd alá trágyázni, de ha nem volt akkor eső esetén azonnal felszántani, amíg még nincs jól elboronálni hogy szép legyen ne hasábos.
Csak aranyos gyermekeim jók legyetek, szót fogadjatok és köszönjetek mindenkinek az utcán okosan és hangosan hogy mindenki szeressen benneteket – mert aki mást megbecsül magát becsüli meg. Szépen tanuljatok és szorgalmasan és ha haza segít a jó isten szerencsésen én leszek a legboldogabb ember a világon. A jó isten segítségét kérve a viszont ölelésig csókol mindnyájatokat apa.
Erdélyi képeslapok:
1. Szita Aranka, Laczi, Feri
Egyházashetye u.p. Boba (Vas m.)
Postabélyegző: Biharugra 940sep/6
Kedveseim!
Biharugra az éjjel 12 órakor érkeztünk ide, az éjjel indulunk és holnap reggel megyünk át a határon és reggel 1/2 8 -kor Nagyváradon leszünk, idő igen szép itt 3 km-re vagyunk a határhoz, nagy fogadtatás volt és zászlókat küldenek egyesületek a nagyváradiaknak. Hogy vagytok? Jók legyetek, rövidesen megyek én is haza, majd sokat beszélek a látottakról!
Mindnyájatokat sokszor csókolja édesapa. Írjatok 1940. IX.5.én
2. Szita Aranka úrleánynak
Egyházashetye u.p. Boba (Vas m.)
Postabélyegző: 19 tábori postahivatal 940 sep12, M. kir. 9. ö. dd.híradó század parancsnokság ellenőrizve 1940. sep 12
Kedveseim!
Kolozsvár 1940. IX. 12-én
Szerencsésen megérkeztünk a lakosság nagy örömére. Hogy vagytok? Írjatok mindenről vigyázzatok magatokra, majd nemsokára viszontlátjuk egymást és sokat beszélek a látottakról. Laczinak és Ferinek is küldök lapot ölel csókol benneteket apa
3. Szita Aranka
Egyházashetye u.p. Boba (Vas megye)
Postabélyegző: Kolozsvár 1940. IX. 15
Kedvesem!
Kolozsvár 940. IX./14.
Neked is küldök ilyen bélyeges lapot és most már mindőtöknek van jól tegyétek el. holnap lesz a díszbevonulás én is ott leszek. Jók legyetek aranyosan hogy anyának kevesebb dolga legyen veletek az amúgy is sok gond és dolog mellett. Millió puszi apától.
4. Szita Aranka úrleánynak
Egyházashetye u.p. Boba (Vas megye)
Postabélyegző: tábori postahivatal 19 940 sep 18.
ellenőrizve
Kedveseim!
Kolozsvár 940 IX. 18-án
Itt küldök egy szép felvételt Kolozsvárról, vidd el az iskolába és mutasd meg az iskolatársaidnak is, hogy ők is hadd lássák, mennyi gyerek lehetett itt most igazán magyar anélkül, hogy azért szenvedni kellene úgy mint eddig. Azért ti tanuljatok szorgalmasan mindent és szót fogadjatok! Szeretettel csókol mindnyájatok édesapa
5.
Szita Aranka úrleánynak
Egyházashetye u.p. Boba (Vas megye)
Postabélyegző: 940 IX. 21.
Képeslap Erdély felszabadulásának emlékére honvédségünk
dicsőséges bevonulása Kolozsvárra 1940. szept. 11.
940. IX./21.
Ma kaptam anyának 19-én írt levelét, én már azt hiszem minden levelet megkaptam, hát én mennyit írtam kedveseim, hiszen minden pénzem arra megy el. Trágya kihordva nem lesz, majd ha haza megyek, vetőre nem trágyázunk, hosszú levelet írtam ma és a tábori postán holnap a civil postán írok megint mindenről csak türelemmel legyetek majd hazaérek én is. Írjatok ha egy lapot is. Csókol mindnyájatokat édesapa
Igazolvány:
Alulírott nemzeti bizottsági tagok igazoljuk, hogy Szita Ferenc e-hetyei lakos 30 kat.hold birtokban gazdálkodik, azonkívül Hirdi István 5 gyermekkel, Hirdi József 9 gyermekkel, Pongrácz Károly 5 gyermekkel cselédből lett új gazdák földjeiken dolgozik. Hirdi Istvánnak fogatja nincs, csak 1 drb borjú, amit Szita Ferenc adott neki és van 2 drb 2 éves volt urasági csikó, akin még szerszám nem volt és még nem is arra valók, így már a múlt évben és az idén is minden földjét Szita Ferenc fogatja munkálta.
Hirdi Józsefnek 1 tehene, Pongrácz Károlynak 1 tehene van és már a múlt évben is az őszi vetést és a nehéz gazdasági munkákat Szita Ferenc fogatja végezte. Jelen esetben a fenti három fogatnélküli család összes gabonája lovon hordva, amit szintén Szita Ferenc és munkába fogott lova hordott be, de még Szita F. gabonája mind kint van.
Szita Ferencnek van 2 drb dolgos lova, 1 drb nem egész, csak fél dologra való lova és 1 drb 2 éves csikó, amin még szerszám nem volt. Ennek dacára igazoljuk és kérjük, hogy Szita Ferenc lovait felmenteni sziveskedjenek, mert a faluban a régi gazdák közül senki anyit nem tesz az újbirtokosok földjén, mint ő, mert még ezen fent említett családokon felül Csajbó János és más kis embereknek adja vagy maga megy fogatjával dolgozni.
Talabér István sk.
Kommunista párt titkára helyett
Magyarosi István sk.
Markos Dezső sk.
Magyarósi János sk.
Horváth Ferenc sk.
Vécsey József sk.
Nemzeti bizottsági tagok
Kérvény
Szita Ferenc egyházashetyei lakos azzal a kéréssel fordulok a Földművelésügyi Miniszter Elvtárshoz, engemet 1948-ban Herczeg Lajos, az akkori körjegyzőségen, Köcsk községben dolgozott és személyes ellentétek miatt engemet kulákká nyilvánított.
Kérem a F.M. Elvtársat, hogy ügyemet melyet sérelmesnek tartok, kérem azt kivzsgálni. Indokként a következőket kívánnám felhozni.
Indokaim: A felszabadulás előtt 24 kh. 534 öl földön gazdálkodtam egyénileg, majd házasságomból kifolyólag három gyermekem született és abban az időben a meglévő földterületet egyedül megművelni nem tudtam. Mivel magas adót kellett fizetni ezért kénytelen voltam átmenetileg idegen munkaerőt alkalmazni, azért hogy az akkori államnak az adómat ki tudjam fizetni. Majd amikor gyermekeim felnőttek, azoknak segítségével a meglévő földemet meg tudtam munkálni, tovább már nem volt arra szükségem, hogy átmenetileg idegen munkaerőt alkalmazzak. Majd a felszabadulás után földemet továbbra is családommal együtt műveltem meg és jelenleg is egyedül gazdálkodom.
Indokként szeretném felhozni felnőtt két fiúgyermekem, mikor katonakötelesek lettek, büszkén engedtem el őket Néphadseregünkbe. Különösen arra voltam büszke, hogy Ferenc fiam mint tizedes szerelt le. Úgy érzem, hogy gyermekem megállta a helyét mint katona. Aranka nevezetű leányom Celldömölk II. kerületben, Alsóság községben mint általános iskolai tanítónő dolgozik, ezideig mint apa munkájával kapcsolatban panaszt nem hallottam. Röviden gyermekeim helyzete népi demokráciánkban ezideig így néz ki.
Mivel sérelmesnek tartom azt, hogy egyszer kulák vagyok egy-két évig és utána kitörölnek a kulákok sorából, mint az történt 1953–1955-ig. Ebben a két gazdasági évben nem voltam kulák, majd 1955 után ismét azt mondták hogy újból kulák vagyok, de a Celldömölki Járási Tanács Pénzügyi Osztálya egyáltalán nem kezelt kulákként. Most már úgy vagyok, hogy magam sem tudom, melyik osztályrétegbe soroljam magamat, úgy érzem mivel községünkben a termelő csoport most van megalakulóban, így én is szeretném osztályhelyezetemet tisztázni, habár ezzel a panasszal több ízben is fordultam a helybéli tanácshoz, igazat is adtak és ők is csodálkoztak azon, hogy én miért is vagyok kulák, mivel ők azt mondják, hogy birtokom a 25 katasztrális holdat valamint a 350 aranykoronát nem haladja meg és gazdasági cselédet sem alkalmaztam állandóan, így nem lehetek kulák. Én ezidáig állam iránti kötlezettségemnek minden évben pontosan eleget tettem és jelenleg a községünkben folyó termelőcsoport megalakulásával én is szeretnék annak tagja lenni. Ezért kérem, hogy panaszomat szíveskedjenek kivizsgálni, hogy népi demokráciánkban én is, valamint családom is részt tudjunk venni a termelésben.
Kérésemet megismételve maradok tisztelettel:
Szita Ferenc
Egyházashetye, 1956. március 13.
Igazolás
A Sárvári Városi bíróság Szita Aranka kérelmező kérelmére 1992. február 3. napján a következőket igazolja:
Szita Ferenc – aki 1893. November 13. Napján született, anyja Kovács Mária, néhai egyházashetyei lakost – a Celldömölki Járásbíróság az 1952. Szeptember 20. napján kelt B.20.743/1952. számú ítéletével, illetve a Szombathelyi Megyei Bíróság 1953. Január 14-én kelt, Bf.2322/1952. számú ítéletével közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 1 évi és 3 hónapi szabadságvesztés főbüntetésre és mellékbüntetésül 3 évre közügyektől való eltiltásra ítélte.
Ezt az elítélést az 1990. évi XXVI. törvény 1.§.1.bekezdése alapján semmisnek kell tekinteni.
1952. szeptember 18-tól – 1953. augusztus 25-ig töltötte Szita Ferenc szabadságvesztés büntetését, melynek letöltéséből közkegyelemmel szabadult.
| Sárvár, 1992. február 3. napján | Dr. Szabó Sándor |
