XII. Deáki tisztségviselői
XII. Deáki tisztségviselői
A deáki katolikus egyház plébánosai: Deákiban 1030-tól működtek a szentmártoni apátság szerzetes papjai. 1228-ig nincsenek pontos adataink a falu egyházi személyiségeiről. 1228-ból Bench és Valter nevezetű klerikusok tevékenysége ismert az oklevelekből. A XVI. és XVII. század viharos történelmi eseményei a katolikus egyház helyi szolgálatát szinte teljesen lehetetlenné tette. 1562 körül egy Bálint, 1606 körül pedig egy András nevezetű katolikus pap élt a faluban. 1613 után Liszkai Ferenc, 1630-ban Barivay András, 1635-ben Körmendy István, 1641-ben Dianesevics György, 1647 és 1658 között Olasz István, 1660 és 1675 között a török megszállás idejéről nincsenek pontos feljegyzések, 1675-ben Kerekes Anzelm. A reformáció idején, 1689-ig nem működtek bencés szerzetesek Deákiban. 1689 és 1701 között Fáy, 1704-ben Zoerád, 1707-ben Szőke Domonkos nevű plébános élt a faluban. 1709–1711: Király Mór, 1712–1713: Földes Ruppert, 1714–1716: Papp László, 1716–1722: Pécsi Gergely, 1722–1723: ismét Király Mór, 1724–1727: Csatay Jeromos, 1727–1736: Banics Domonkos, 1736–1738: Ilovay Miklós, 1738–1739: Tirnpacher Oszvald, 1739– 1741: Kontor Gothard, 1741–1742: világi papként Lilium János, 1742– 1753: Pécsi Ferenc, 1753–1768: Ditrich Xaver, 1768–1776: Püspöky Vazul, 1776–1798: Marics Hilár, 1798–1818: Germány János, 1819–1827: Takács Gál, majd Szabó Dávid, 1827–1728: Hencz Jónás és Ballay Valér, 1828–1832: Jarotta György, 1832–1834: Barbay Kolumbán, 1834–1846: Bekeő Benedek, 1846–1866: Pracsek Antal, 1866–1877: Wéber Dénes, 1877–1899: Gulyás Elek, 1899–1915: Vargha Sámuel, 1915–1928: Epölyi Mainrád, 1928–1976: dr. Herczegh Frigyes, 1976–1982: Fehér Damáz, 1982–1985: Tóth Aldemár szolgált utolsó bencés plébánosként a faluban. 1985-től napjainkig a falu plébánosa Csutora István egyházmegyés világi pap.
A deáki református egyház lelkészei: 1609 körül Rátkai György, 1615-ig Somorjai Patkó Tamás, 1650 körül Szenczi János. 1792–1798: Csontos István, 1798–1801: Szendrei Mihály, 1801–1806: Németh Ádám, 1806– 1819: Aranyosi Csóka Pál, 1819–1835: Nagy Péter, 1835–1840: Tóth Ferenc, 1840–1847: Csirke Dániel, 1847–1881: Varga István, segédlelkészei Kocsis József, Szabó Zsigmond, Nagy Kálmán és Lénárth Lajos. 1883–1894: Szabó Zsigmond, 1894–1930: Tóth Kálmán, segédlelkésze Kis Gyula. 1930–1932: Kalitza Dénes, 1932–1947: Czibor József, 1947–1949: Kalitza László, 1949–1953: Mikula László, 1953–1954: Kalitza László, 1954– 1974: Nagy Sándor, 1974–1975: Mikó Jenő, 1975–1988: Iván István, 1988-tól napjainkig Szabóné Híres Erzsébet.
A deáki református egyház kormányzó testülete a két világháború között. Elnök: Czibor József lelkész (1932 március 6-tól). Jegyző: Ivány Ferenc igazgató kántortanító (1926. április 17-től). Gondnokok: Komjáti Lajos (1931-től) és Pákozdi Béla (1931-től). Rendes presbiterek 1937-ig: Komjáti Gyula (1925-től), Száz Nándor (1933-től), Tok Emil (1925-től).. 1940-ig: idős Nagy Lajos (1894-től), Szabó Ferenc (1925-től), Takáts Dániel (1932-től), 1943-ig: Császár Gyula (1931-től), Csimma Elek (1931-től), Tok Rezső (1931-től), 1946-ig: Jobbács Gusztáv (1934-től), Nagy Dániel (1922-től), Nagy Győző (1934-től). Pótpresbiterek 1934 és 1937 között: Tóth Gusztáv, Szabó Rezső, Szabó Dezső, Pap Lajos, Kurucz Endre, Komjáti Rezső. Magtárgondnokok: Jónás Gedeon (1931–1937) és Madari Ernő (1934–1937).
A Deákiban működő evangélikus lelkészek. 1947–1948: Michal Francisci, 1948–1955: Kubík Pavel, 1955–1962: Valent Pavol, 1962–1964: Facuna Ján Stefan, Rozko Lubomír, Koc Ondrej, 1964–1970: Masár Michal, 1970– 1971: Juretic Stefan, 1971–1999: Albíni Dusan, 1999-től Chovanec Dusan.
A falu tanítói 1945-ig. Református iskolamesterek, főtanítók, kántortanítók, 1700: Galgóczi István, 1740: Csabi János, 1778: Séra Márton, 1828-ig: Domonkos N., 1832-ig: Czifra István, 1840-ig: Nagy István, 1841: Ettemberger József, 1843-ig: Varga András, 1845-ig: Palkovics Pál, 1845–1881: Varga János, 1881–1923: igazgatóként Markó Pál, 1923–1945: igazgatóként Somogyi László, akit a beneši dekrétumok alapján számos deákival együtt kitelepítettek Magyarországra, 1980. április 12-én Budakeszin hunyt el 82 éves korában.
Katolikus tanítók, segédtanítók, kisegítő tanítók. 1847: Zsoldán József, 1872–1873: Pór János, 1873–1874: Paulovics János, 1874: Buttazsovics Ferenc, 1875: Tóth Endre, 1875–1877: Markó Pál, 1878–1880: Kovács István, 1880–1881: Markó Pál, 1881–1882: Varga János, aki 1881-ig iskolamester is volt, 1882–1884: Varga Mária, ?–?, Greisinger Ferenc, 1884– 1890: Novák Mária, 1890–1892: Schutz Zsófia, 1892–1893: Szabó Pál, 1893–1896: Lugmayer Ferenc, 1893–1895: Knőbel Mária, 1895: Till Anna, 1895: Till Margit, 1895–1896: Kneif József, 1896–1899: Vitál Anna, 1896–1897: Szakovszky Mátyás, 1897–1898: Czaledka Cecília, 1898–1899: Stibrányi Elemér, 1899–1904: Róberth Auguszta, 1899–1901: Arató Mária, 1901: Markó Anna, 1901–1904: Bozmánszky Amália, 1904–1907: Nemes István, 1904–1909: Hrotkó Mária, 1907–1912: Gresznárik József, 1909–1945: Markó Mária, 1912–1913: Berényi Ferenc, 1913–1945: Kovács Margit, 1913: Odler István, 1914: Hamar József (hősi halált halt az első világháborúban), 1924: Somogyi Aladár, 1924: Földváry Petronella, 1925: Kunos Piroska, 1929: Horváth Lajos, 1930–1931: Rónai Béla, 1931: Bús Ella, 1931–1941: Varga László, 1932–1937: Szabó Ágoston, 1933: Rumpler Pál, 1933–1935: Janics István, 1934: Szabó Ágostonné, 1934– 1940: Garai Hilda, 1935–1945: Zsilinszky Sándor, 1935: Szapucsek István, 1937–1938: Kiss Flórián, 1938: Kósa Béla, 1938: Lelovics Tibor, 1941–1943: Szilágyi Lajos (hősi halált halt a második világháborúban). Az iskola igazgatói az újabb impériumváltozás után. 1949–1951: Bosnyák Izabella, 1951– 1953: Estélyi Katalin, 1953–1955: Varga Lipót, 1955–1958: Kohút József, 1958–1989: Kovács Dezső, 1990-től napjainkig Varga Frigyes.
A Csemadok helyi szervezetének vezetői. 1949–1950: elnök Jobbágy Árpád, titkár Bucsek Anna; 1950–1952: Hajdú Elek, Bucsek Anna; 1953– 1954: Pákozdi Anna, Bucsek Anna; 1955–1956: Pirk Nándor, Bucsek Anna; 1956–1962: Csimma Ferenc, Kiss Flórián; 1963–1973: Futó Ferenc, Kiss Flórián; 1974–1978: dr. Molnár László, Grédi Ambrus; 1979–1981: Varga Ferenc, Grédi Ambrus; 1981–1982: Futó Erzsébet, Grédi Ambrus; 1983–1992: Komjáti Győző, Szabó Frigyes, 1993–1997: Komjáti Győző, Tok Ernőné; 1998-tól napjainkig: Komjáti Győző, Szabó Frigyes.
A községi elöljáróság tagjai. 1877: bíró Bús Lőrinc, tagok: Jobbágy Mihály törvénybíró, Gulyás Elek, Varga János, Piroska István, Piroska Ferenc, Tok István, Tóth Benedek esküdtek, Varga István jegyző. 1882: bíró ifj. Puskás Lőrinc, törvénybíró Bús Benedek és Tok Mihály, esküdtek: Szabó Károly, Hajdú János, Víg János, jegyző Varga István.1888: bíró Polák János, tagok: Szabó Károly törvénybíró, id. Puskás Lőrinc, pénztáros, Száz Elek, Száz Mihály, Nagy Károly, Hajdú János esküdtek, Varga István jegyző. 1892: bíró Nagy Ambrus, tagok: Szabó Károly törvénybíró, Tok Mihály pénztáros, Száz Mihály, Nagy Károly, Takács Ambrus, Polák János esküdtek, Varga István jegyző. 1894: bíró Szabó Károly, Polák János törvénybíró, Nagy Ambrus pénztárnok, Nagy Lajos, Tok Mihály, Száz Mihály, Takács Ambrus esküdtek, Varga István jegyző. 1897: bíró Polák János, Szabó Károly törvénybíró, Puskás István, Nagy Ambrus, Vörös István, Nagy Lajos esküdtek, Varga István jegyző. 1900: bíró Szabó Károly, törvénybíró Vörös István, pénztárnok Szőcs Ferenc, Cserge Mihály, Nagy Ambrus, Tok Pál, Nagy Lajos esküdtek, Pataky Géza jegyző. 1904: bíró Pollák Flórián, törvénybíró Tok Pál, pénztárnok Szabó Károly, közgyám Szőcs István; Futó Péter, Hajdú Menyhért, Nagy Gusztáv, Nagy Lajos esküdtek, Varga Ernő jegyző. 1906: bíró Szabó Károly, törvénybíró Futó Péter, pénztárnok Pollák Flórián, közgyám Nagy Lajos; Nagy Gusztáv, Csimma Mór, Hajdú Menyhért és Nagy Ambrus esküdtek, Varga Ernő jegyző és dr. Pollák Ignác körorvos. 1908: bíró Futó Péter, törvénybíró Csimma Mór, pénztárnok Szabó Sándor, közgyám Kis Pál; Hajdú Menyhért, Nagy Gusztáv, Nagy Lajos, Nagy János esküdtek, Varga Ernő jegyző. 1912: bíró Csimma Mór, törvénybíró Nagy János, pénztárnok Hajdú Menyhért, közgyám Kis Pál; Bús Benedek, Tóth István, Varga Ignác, Jónás János esküdtek, Varga Ernő jegyző. 1940: bíró Tóth István Ferenc, vezető jegyző Gáspár Lajos, tagok: dr. Hercegh Frigyes plébános, Czibor József református lelkipásztor, Somogyi László, Iványi Ferenc, Kurucz Endre, Takács Ambrus, vitéz Nagy Mór, Tóth Géza, Pavel Gáspár, Kiss Gergely, Varga Gábor, Varga Mihály, Tok Rezső, Takács Rezső, Kertész Nándor, Szabó Kornél, Liska Lajos, Tóth Joákhim, ifj. Szőcs Menyhért, Szabó Ernő, Szabó Rezső, Takács Rókus, Takács Jenő, Tok Ferenc, Pap Lajos, Tóth Jenő, Pákozdi Szabó Ernő. A község utolsó bírója a második világháború idején Vitéz Dóra Lénárd.
Komiszárok. Deáki vezetőjét is így nevezték az 1945 utáni években, a nevük sorban: Tóth Ernő, Cserge Istók, Petro Stefan, Zelman Pavol. A községi Helyi Nemzeti Bizottság 1954-ben alakult, elnökei; 1954–1957: Černík Juraj, 1957–1966: Kántor Ján, 1966–1971: Csimma Ferenc, 1971– 1976: Bogár Martin, 1976–1990: Tóth László, 1990-től Bukovszky János.
