Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
EFKL – Esztergomi Főkáptalan Levéltára
EPL – Esztergomi Prímási Levéltár
KEMÖL – Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára
MOL – Magyar Országos Levéltár
A Gerecse dombjai közt. Bajna földrajzi elhelyezkedésére: Magyarország kistájainak katasztere. Szerk.: Marosi Sándor, Somogyi Sándor. II. Budapest, 1990. 707-711., Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938., Esztergom vármegye. Budapest, é. n. [Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk.: Borovszky Samu.], Vendégváró. Látnivalók Esztergomtól Komáromig. Főszerk.: E. Nagy Lajos. Debrecen, 1996., Komárom. [Magyarország megyéi.] Budapest, 1985.
A Both nemzetség falut teremt. A falu nevének eredetére Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1983. és Pastinszky Miklós–Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye. Tatabánya, 1977. Esztergom megye kora középkori történetére Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. A Bajna területén egykor létezett falvak lokalizálása és rövid története megtalálható: Horváth István–H. Kelemen Márta–Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Budapest, 1979., a hozzájuk kapcsolódó népmondák a bajnai plébánián lévő Historia Domusban olvashatók. Bajna község első említése: Wenczel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. X. kötet. Pest, 1871. 130-131. A XIV. század első évtizedeinek birtoklására: Wenczel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. X. kötet. Pest, 1871. Anjou-kori okmánytár. Kiad.: Nagy Imre. I. Budapest, 1878. és VI. Budapest, 1891., Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. Szerk.: Knauz Ferdinánd. Esztergom, 1874., Monumenta Eccelsiae Strigoniensis. III. Szerk.: Dedek Crescens Lajos. Esztergom, 1924., Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Budapest, 1891., Wertner Mór: Adalékok Esztergommegye és vidékének legrégibb történetéhez. In: Az Esztergom-vidék régészeti és történelmi társulat harmadik évkönyve. Szerk.: Rózsa Vitál. Esztergom, 1900. 46-78., Horváth István: Komárom megye története a honfoglalástól 1526-ig. In: Komárom megye története. I. Főszerk.: Gombkötő Gábor. Komárom, é. n. 237-243. A bajnai Bothok eredetére Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. Budapest, 1998., Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900., Károly János: Fejér vármegye története. III. Székesfehérvár, 1899., Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857–1868., Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. Temesvár, 1891. A bajnai Bothok tevékenységére EFKL Hiteleshelyi levéltára, MOL Both család és Sándor család levéltára, valamint Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei. 1002–1599. Budapest, 1938., Hazai Okmánytár. Kiad.: Nagy Imre, Páur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső. I. Győr, 1865., Magyar Törvénytár. 1000–1526. évi törvénycikkek. Szerk.: Márkus Dezső. Budapest, 1898., Gróf Zichy család okmánytára. Szerk.: Kammerer Ernő. Budapest, 1895., Vándor László: Botszentgyörgy vára. [Nagykanizsai Honismereti Füzetek 5.] Nagykanizsa, 1995.
Török csaták, birtokviták. Esztergom megye Mohács utáni helyzetére Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából. (1684–1714). Esztergom, 1892., Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891., Takáts Sándor: Telepítések Esztergom vidékére a XVI. század végén. Századok 1903., 531-536., Esztergom vármegye. Bp., é. n. [Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk.: Borovszky Samu.], Ortutay András: Esztergom és régiója a török időkben. In: Komárom megye története. I. Főszerk.: Gombkötő Gábor. Komárom, é. n. 399-409., EPL Visitationes Canonicae. A megye korabeli adóösszeírásai: Blaskovics József: Az újvári elájet török adóösszeírásai. Pozsony, 1993., Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943., Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Budapest, 1995. (Bajnai összeírás: 63-64.) A Both család történetére és birtokviszályaira EFKL Hiteleshelyi levéltára, MOL Sándor család levéltára, valamint Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1702. Esztergom, 1999. A falu vallási életére a XVII. század végén Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 1865. (3. évf.) 334-358.
Kuruc s labanc zászlók alatt. Esztergom vármegye életére a XVIII. század elején: Esztergom vármegye. Bp., é. n. [Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk.: Borovszky Samu.], Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1702. Esztergom, 1999., Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából. (1684–1714). Esztergom, 1892., Ortutay András: Esztergom és régiója a török időkben. In: Komárom megye története. I. Főszerk.: Gombkötő Gábor. Komárom, é. n. 399-409. (Az átvett idézet a 399. oldalon található.) Bajna birtoklevelei: MOL Sándor család levéltára. Bottyán Jánosra Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival. Pest, 1865., Badinszky László: Vak Bottyán kurucz tábornok. Esztergom, 1933., Botytyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok. 1685–1716. Összegyűjté és közli: Thaly Kálmán. Budapest, 1883. 803-804., Czigány István: Bottyán János. H. n., 1991., Czigány István: Bottyán János katonai pályája. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Évkönyv 1993–1994. 20-29., Ortutay András: Bottyán és Esztergom. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Évkönyv 1993-1994. 41-48., Pálffy Géza: Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez. Limes 1996/1-2. 98-116., Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán. H. n., 1951., R. Várkonyi Ágnes: Így élt Vak Bottyán. Budapest, 1975., R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem. Bottyán János döntései. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Évkönyv 1993–1994. 5-19. A bajnai plébánia leírása: Némethy Lajos: Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis. Esztergom, 1894., Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Esztergom, 1896. Bajna Rákóczi szabadságharc alatti életére Kuruc vitézek folyamodványai 1703–1710. Összeállította: Esze Tamás. Budapest, 1955. (Flórián István folyamodványa a 336. oldalon), Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről. Kiad.: Prokopp Gyula és Zolnay László. Tatabánya, 1957., Bél Mátyás: Compendium Hungariae Geographicum. Pozsony-Kassa, 1777., Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII–XIX. század fordulóján Bajnán. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve 1992. 71-98., valamint a bajnai plébánián lévő Historia Domus előszava.
A Sándorok honfoglalása. A Sándor család genealógiája: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. Pest, 1857–1868. Birtokfelvásárlásukra MOL Sándor család levéltára. Templomok, kápolnák építése a falu területén. Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891., EPL Visitationes Canonicae., Bajnai Plébánia Historia Domusa. Az uradalom kiépítésére Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848. Budapest, 1980., Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII–XIX. század fordulóján Bajnán. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve 1992. 71-98., KEMÖL Úrbéri összeírások.
E helység becsületes közössége. Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII–XIX. század fordulóján Bajnán. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve 1992. 71-98., KEMÖL Úrbéri összeírások. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyl Dezső és Dávid Zoltán. Budapest, 1960., A tiszttartóval kötött szerződés: MOL Sándor család levéltára. A bírók eskü formulája bajnai plébánia irattárában. Tatay Antal szövetkezésére MOL Sándor család levéltára.
A grófi uradalom központja. A napóleoni háborúkra és azok hatására a vármegyei jobbágyság életében: Esztergom vármegye. Budapest, é. n. [Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk.: Borovszky Samu.]. A bajnai úrbéri perekről KEMÖL Úriszéki iratok, közgyűlési jegyzőkönyvek. A kolerafelkelés kapcsán idézett leírás Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Bp., é. n. 21-22. A jobbágyfelszabadítás eseményeiről Ortutay András: A jobbágyfelszabadítás. Új Forrás 1973/1. 73-84., Ember Győző: Iratok az 1848-as parasztmozgalmak történetéhez. Budapest, 1951. Metternich Leontinára vonatkozó idézet Barsi Ödön: Az ördöglovas. Budapest, é. n., 15. A falu életére vonatkozó adatok: KEMÖL Közgyűlési jegyzőkönyvek.
A polgárosult Bajna. Az 1848–49-es szabadságharc megyei eseményeiről: Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. Szerk.: Bencze Cs. Attila. Esztergom, 2000., Ember Győző: Iratok az 1848-as parasztmozgalmak történetéhez. Budapest, 1951. KEMÖL, Közgyűlési jegyzőkönyvek. A falu dualizmus kori életére Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I. Pest, 1851., KEMÖL Úriszéki és Bajna községi iratok, Bajnai plébánia irattára. Sándor Móricra vonatkozó idézet Bérczy Károly: Két nap Bajnán. Vad- és Versenylap 1860. 430.
Háborútól háborúig. A korszak megyei történetére Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938. Magyar Statisztikai Közlemények rendszeresen megjelenő népszámlálási adatai. Bajnai eseményekre: KEMÖL Bajna község iratai, képviselő-testületi jegyzőkönyv. Bajnai plébánia Historia Domusa.
Új kor hajnalán. A korszak megyei eseményeire vonatkozóan Ortutay András: A földosztás története Komárom-Esztergom megyében. (Kézirat a KEMÖL-ben.) Ortutay András: Komárom-megye közigazgatásának kialakulása 1945-50. (Kézirat a KEMÖL-ben.) Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945–1960). Budapest, 1962. A bajnai eseményekre: KEMÖL Bajna község iratai, végrehajtó bizottsági és tanácsülési jegyzőkönyvek. A bajnai plébánia iratai és Historia Domusa. Az 1956. évi eseményekre Fakász Tibor: A dorogi járás 1956-ban. Dorog, 2000.
Gazdag parasztok, szegény nemesek. A falu társadalmi összetételére jó adatokat szolgáltatnak a Magyar Statisztikai Közlemények rendszeresen megjelenő kötetei, valamint Az első magyarországi népszámlálás (1784– 1787). Szerk.: Danyl Dezső és Dávid Zoltán. Budapest, 1960. A hagyatéki leltárak és végrendeletek KEMÖL Úriszéki iratai közt találhatóak. Lakossági összeírások vannak még KEMÖL úrbéri iratai közt, a különböző perek a KEMÖL törvényszéki iratai közt olvashatóak. Hovorka Erzsébet boszorkányperét említi Magyarországi boszorkányperek 1529– 1768. Kiad.: Schram Ferenc. I. Budapest, 1960. 366-369. Bigámiákra, bűnesetekre jó adatokat szolgáltatnak Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1702. Esztergom, 1999., valamint a bajnai plébánián található anyakönyvek és Historia Domus. A falubeli iparosok összeírásai megtalálhatók a Magyar Statisztikai Közlemények különböző számaiban, valamint a KEMÖL úrbéri összeírásaiban. Az első ilyen összeírást közli Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából. (1684–1714). Esztergom, 1892. Az uradalom különböző iparosokkal kötött szerződései: MOL Sándor család levéltára. További adatok találhatók: KEMÖL Bajnai iratok.
A föld, az élet forrása. A vidék gazdasági adottságaira: Esztergom vármegye. Budapest, é. n. [Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk.: Borovszky Samu.]. A Sándor-Metternich-uradalom részletes leírása: Jószágismertetés. Bajna-biai uradalom. [Halmay Lajos] Budapest, 1877. Részletes statisztikai adatok találhatók a Magyar Statisztikai Közlemények megfelelő számaiban. További adatok: KEMÖL Bajna község iratai és képviselő-testületi jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet alakulására Csite András: Szövetkezeti átalakulás és cselekvési stratégiák. Gazdálkodás. 1993/8. 43-46., valamint KEMÖL Bajna végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek. Sándor Móric iparosítással kapcsolatos terveit említi: Gr. Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte: Majláth Béla. II. Budapest, 1890. Az agyagos földdel kapcsolatos idézet Helischer József: Esztergom vármegye statisztikai, történeti és helyrajzi leírása. In: Esztergom Évlapjai, 1988. 100-149.
Szent Adalbert oltalmában. A Sándor család és az esztergomi érsekek levelezése: MOL Sándor család levéltára. A falu középkori egyháztörténetére és műemlékeire: Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. [Magyarország Műemlékei. Szerk.: Forster Gyula. II.] és Horváth István–H. Kelemen Márta–Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Budapest, 1979. A falu XVIII. századi egyházi viszonyaira jó adatokat szolgáltatnak az EPL egyházlátogatási jegyzőkönyvei. Egy részüket kiadta Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891. és Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Esztergom, 1896. 1700-ból való egyházlátogatás az Egyetemi Könyvtár Hevenessi-gyűjteményében (60. kötet). A legbővebb adatok lelőhelye a bajnai plébánián lévő irattár és Historia Domus. A plébánosok jövedelmére: bajnai plébánia irattára és Historia Domusa, valamint az EPL egyházkormányzati levéltára. A bajnai plébánosok életére a fentieken kívül Némethy Lajos: Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis. Esztergom, 1894. Hury Pálra vonatkozó idézet a Historia Domusból, Hoszik Imrére vonatkozó Tóth Krisztina: A gyermelyi református egyház története. Budapest, 1999. 83-84. Simor János érsekre vonatkozó tekintélyes irodalom összefoglalása: Simor János-emlékkönyv. Szerk.: Beke Margit. [Strigonium Antiquum I.] Budapest, 1992. A vallási társulatok, egyesületek működéséről szóló adatok a bajnai plébánia irattárából és a Historia Domusból valók.
De az iskola fennálland! A bajnaiak 1779-ben írt kérvénye: EPL Batthyány prímás levéltára Prot. I. Intr. 1192/3. Tanítók életrajzaira Komlóssy Ferenc: Az Esztergom főegyházmegyei róm. kat. iskolák története. Esztergom, 1896., valamint a bajnai plébánián lévő Historia Domus és az EPL egyházlátogatási jegyzőkönyvei. Sándor Antal árvaház alapítási tervéről szóló iratok az EPL Batthyány érsek levéltárában. Bajnán végzett jeles emberekről Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941. és Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938. Simor János érsek beszéde az iskolaavatásán. Vegyesek. Hercegprímás Bajnán. Magyar Sion 1874. (5. évf.) 872-874. A bajnai iskola további történetére Pallagi Tibor: A bajnai iskola története. (Kézirat.) A bajnai plébánia irattára és Historia Domusa. KEMÖL Bajna község iratai, Tanfelügyelőségi iratok, Bajnai képviselő-testületi jegyzőkönyv és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek. A bajnai óvoda történetére Ortutay András: Megyénk óvodáinak múltjából. Kézirat a KEMÖL levéltárában, Vakán Judit: Mozaikok Bajna múltjából. (Kézirat, 1998.), valamint a bajnai plébánián lévő irattár és Historia Domus, a KEMÖL képviselőtestületi jegyzőkönyve és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyve.
A hasznos mulatságnak színpadai. A falu kulturális életére a világháború előtt a bajnai plébánia Historia Domusa és irattára nyújt bőséges adatokat. Pallagi József idézett levele 1942-ben a Szív című katolikus lapban jelent meg, majd az 1990-es évek elején az Új Ember című katolikus folyóirat újra közölte. A második világháború utáni kulturális életre vonatkozó források a KEMÖL végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvekben találhatóak.
Dűlő, ház, udvar. A faluban és határában található dűlők elnevezése és magyarázata: Komárom megye földrajzi nevei. Szerk.: Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Budapest, 1985., Pastinszky Miklós–Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye. Tatabánya, 1977. A korabeli építkezési szokásokra Kisbán Eszter: Bajna község monográfiája. (Kézirat, 1957., Tatabányai József Attila Könyvtár), Györffy István: Magyar falu, magyar ház. Budapest, 1943.
Báró, Cica, Szentpéter és a többiek. A korabeli népviseletre és játékokra Kisbán Eszter: Bajna község monográfiája. (Kézirat, 1957., Tatabányai József Attila Könyvtár.) Egyes gyerekjátékokat idézi még A magyar népzene tára. Szerk.: Bartók Béla és Kodály Zoltán. I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György. Budapest, 1951. A ragadványnevek gyűjtése szóbeli elbeszélésekre alapul.
Ünnepek és jeles köznapok. Népszokások leírása Kisbán Eszter: Bajna község monográfiája. (Kézirat, 1957., Tatabányai József Attila Könyvtár), Izsó Károly–Szigethi Gyuláné: Lakodalmi szokások Bajnán. (Kézirat, 1969.) és a bajnai plébánián lévő Historia Domus.
Az ördöglovas kastélyában. A Sándor család korai történetére Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. Pest, 1857–1868. MOL Sándor család levéltára, EPL Archivum Saeculare (Címeradomány: T 536/4.), Erdős Ferenc: Bot. In: Fejér megyei történeti évkönyv 16. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1985. 179-185. Némelly kiválaszott kérdések mellyekre felelt nagyságos Szlavnicai báró úrfi Sándor Vintze Vátzon az ájtatos iskolák gondviselése alatt lévő királyi Theresiánumban. Vác, 1775., Vályi András: Magyar országnak leírása. I. 1796. 94. p. Az esztergomi házra: Mezey Alice–Szentesi Edit: Sándor-Kamenszky-palota (Kézirat a KEMÖL-ben). A budai palota leírása Lestyán Sándor: Sándor Móric, az ördöglovas. Budapest, 1941. 9-11., ezenkívül kisebb tárgyi tévedésekkel Murányi Gábor: A Sándor-palota históriája. Heti Világgazdaság 1999/34. 77-79. Sándor Móric életére a bajnai plébánián lévő Historia Domuson kívül Barsi Ödön: Az ördöglovas. Budapest, é. n., Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. I-II. Budapest, 1943., Friedreich István: Gróf Széchenyi István élete. I. Budapest, 1914., Lestyán Sándor: Sándor Móric, az ördöglovas. Budapest, 1941., Metternich-Sándor, Paulina: Geschehenes, Geschenes, Erlebtes. Wien-Berlin, 1920., Gr. Sándor Móricz néhány sport-élményének önkezű leírása. Vadász- és Versenylap, 1860. 493-499., 509-513., 578-580., Gr. Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte: Majláth Béla. II. Budapest, 1890., Széchenyi pesti tervei. Szerk.: Bácskai Vera és Nagy Lajos. Budapest, 1985., Vecseklőy József: A magyar ügető. I. Budapest, 1981. Sándor Móric utódaira a bajnai plébánia Historia Domusa és Kállay István: Metternich kancellár magyarországi örökösei. In: Dunántúl településtörténete. IV. (1867–1900). Veszprém, 1992. 396-402. adatai. A bajnai kastély leírása Bérczy Károly: Két nap Bajnán. Vad- és Versenylap 1860. 429-434. Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Budapest, 1974. Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Budapest, 1958. Rados Jenő: Magyar kastélyok. Budapest, 1931. Zádor Anna-Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. Schönerné Pusztai Ilona-D. Mezey Alice: A bajnai Sándor-Metternich-kastély. In: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Valter Ilona. Budapest, 1993. 179-189. A kastély tragikus állapotával és hasznosításával több napilap is foglalkozott újabban, többek között N. Kósa Judit: Bajnára ma nem ismerne rá az Ördöglovas. Népszabadság, 2000. szeptember 2., Vajna Erzsébet: Vagyonkezelésbe adná a KVI az ördöglovas-kastélyt. Napi Gazdaság, 2000. október 16.
A felhasznált szakirodalom mellett az elmúlt évtizedek történéseinek hiteles megrajzolásához hozzásegítettek azok a bajnai lakosok, akik munkám során számos értékes tanáccsal és információval láttak el, és a falu életére vonatkozó képanyag összegyűjtésében a segítségemre voltak. Külön köszönettel tartozom Pallagi Béla polgármesternek, Nyíri Róbert plébánosnak, Izsó Károlynak, Hudoba Gyulának, Hudoba Gyulánénak, Kondár Bélánénak, Barics Istvánnénak, valamint Hanzlik Ervinnek, aki a képanyag gyors és szakszerű feldolhozását végezte és Mudrák Attilának, aki a falu jelenkori állapotára vonatkozó fényképeket és reprodukciókat elkészítette.
