VII. Az andocsi ferences rendház felszámolásának dokumentumai
VII. Az andocsi ferences rendház felszámolásának dokumentumai
Jelentés a katolikus egyház tevékenységéről Andocson
Alispán Úr 135/1.-1948 számra hivatkozással tisztelettel jelentem:
Andocs községben a katolikus egyháznak az alább felsorolt papjai teljesítenek lelkészi szolgálatot:
P[áter] Nagy Arisztid ferencrendi pap, andocsi házfőnök, plébános
P.Várhelyi Vid, magiszter,
P. Fodróczi Béla, ferences áldozópapok.
Somogyacsa községben: Felker Lőrinc esperes plébános.
Andocs községben rendház van a Szentferencrendi szerzeteseknek.
Vezetője: P. Nagy Sándor Arisztid, házfőnök plébános.
Rendtagok:
P. Várhelyi Vid, magiszter (újoncmester)
P. Halmos Fortunát
P. Tóth Aladár
P. Fodróczi Béla
Fr[áter] Németh Aurél
Fr. Tóth Vendel
Fr. Polgár Antal Bonifác
Fr. Vencel (Lenkovics Sándor)
Fr. Lócsy Jakab
Fr. Bolla Emilián
Jelentem, hogy 1949 január 16-án reggel Kulcsár László (Asztrik) 1928. évbeli fráter, ki Petőmuhályfalva (Vas megye) községben 1928. nov. 25. napján született, anyja neve Ferencz Rozália, a ferences ruhából kiöltözve civil ruhában, Egerszegi Imre volt andocsi kántortanitóval, kinek állomáshelye legutóbb Miháld községben volt, és Tamás Sándor (1924. évbeli) a ferencrend gazdasági alkalmazottjával együtt elmentek Andocs községből állítólag azon célból, hogy nyugatra szökjenek. Jelentem a rendőrség már nyomoz ezen ügyben.
Apácakolostor nincsen Andocs községben.
Somogyacsa községben sem rendház, sem apácakolostor nincsen.
1. Nevezettek [a szerzetesek] demokrácia ellenes ténykedést nem fejtenek ki. A Mindszenty ügyben nagyon tartózkodóak. A Mindszenty ügyről egyáltalán kifelé a nép előtt nem beszélnek, s ennek folytán a községben a Mindszenty Ügyben [sic!] a lakosság körében nyugalom van. Andocs község Népiszervei [sic!] a Mindszenty elleni állásfoglalásuk alkalmából üdvözlő táviratot küldtek a Miniszterelnök Úrnak.
2. Nem volt olyan vallásos megmozdulás, melyen Mindszenty barát, vagy demokrácia ellenes megnyilatkozás történt volna.
Missziós lelkigyakorlatok az elmúlt héten a jegyzőség községeiben sem voltak. Fenti ferences andocsi papok közül, P. Várhelyi Vid, mint h[helyettes] igali káplán, a hét bizonyos napjain Igal községben működik. P. Halmos Fortunát, andocsi ferences pap pedig Bálványos községbe jár át misézni.
[Andocson] 31 női tagból álló engesztelő Mária csoportot szándékszik megalakítani vallási célzatból.
Andocs, 1949. évi január hó 16.
Sipos Lajos körjegyző
(SML Az andocsi körjegyzőség iratai 1945–1949.)
Nagy Arisztid házfőnök levele az andocsi búcsúk megtartása érdekében
| Az andocsi ferencesek főnökétől | Andocs, 1949. május 12. |
Az andocsi ferencesek és öt vármegye derék magyar népe nevében, tisztelettel kérem nagyságos Alispán Urat, hogy felvilágosítást nyújtani szíveskedjen arról, hogy már a török megszállás alatt is szokásos andocsi búcsújárás az egyes falvak községe számára az idén is gyakorolható-e? A sok sürgető levél kényszerít minket arra, hogy Alispán Úrtól hivatalosan is kérjünk erre, választ, mert mint az államhatalom képviselői, a köztársaság vallásszabadságát mindig féltékenyen őrizték és őrzik ma is.
Eddig csak azért vártunk, mert nem akartuk, hogy a választások előtt bárki is félremagyarázhatná a nagyszámú nép vándorlását, jóllehet az andocsi kegyhely mindig a lelki felfrissülés és az új erőgyűjtés helye volt dolgozó népünk számára és nem politikai szószék a világ nagyjai számára.
Igen kérjük Alispán Urat, hogy az Andocsra processziózó derék magyar népet a hatósági közegek támogató és védő oltalmába ajánlani szíveskedjék.
A válaszról sürgősen értesítem mind az öt vármegye népét. Szükséges ez, mert csak így tudjuk megakadályozni az állandó nyugtalanságot és megfélemlítést elhintő rosszindulatú propagandát, amivel egyesek a népnek a demokráciába vetett bizalmát igyekszenek megingatni és az általános bizalmatlanságot elvetni. A magyar ferencesekről és speciel az andocsi barátokról szükségtelennek látszik többet mondani, mert Alispán Úr igen jól tudja, hogy a ferencesek akkor is a nép szolgálatában voltak, mikor mások messze elszakadtak a népi gyökértől. Hogy kik a mai andocsi barátok, arról a helyi népi szervek bármikor síkraszálló jóindulattal tanúskodnak. Amíg lelkünket már kora reggel az Istenhez emeljük, testünket is beállítjuk a Nép és a Haza szolgálatára: úgy szóval, mind tettel. Serényen kivesszük részünket az ország újjáépítéséből, és tovább fejlesztéséből. Nem csak szellemi, de testi munkával is a nép és a termelés szolgálatában töltjük napjainkat.
Minden rendtárs serényen dolgozik a becsületes, mindennapi kenyeréért, mert az a felfogásunk, hogy nekünk nem csak a lelkiekben, hanem a földiekben is jó példával kell népünket szolgálni.
Egyúttal tisztelettel jelentjük Alispán Úrnak, hogy a kegyhely újjáépítése és fejlesztése javára, mind az ide jövő zarándokoktól, mind a vidéki körútjain alkalmával az idén is el óhajtjuk fogadni a hívek által önként adományozott alamizsnát, illetve fejlesztési hozzájárulásokat, amit mi utolsó fillérig a kegyhely újjáépítésére fordítunk. Kérjük szíveskedjen minket és népünket a hatóságok védelmébe ajánlani.
Tisztelettel kérjük alispán Urat, hogy a fenti két kérésünket, illetve bejelentésünket tudomásul venni szíveskedjék.
Páter Nagy Arisztid
házfőnök
(SML Somogy vármegye főispánjának bizalmas iratai 67/1949.)
Az andocsi ferences rendház felszámolásáról és az új plébánia megszervezéséről, 1950
Az 1950. esztendő sorsdöntő év lett a magyarországi szerzetes-rendek részére. 1950. jún. 10-re virradó éjszaka a déli zárdákat (nagykanizsai, kiskanizsai, felsősegesdi és nagyatádi ferences zárdákat) felszámolták és lakóikat a jászberényi ferences zárdába telepítették át internálásra. Ugyanerre a sorsra jutottak a többi szerzetesrendek kolostorai is. Erre a kegyetlen akcióra a Püspöki Kar az elhurcolt szerzetesek érdekében tárgyalásra kényszerült a Kormánnyal, amelynek eredménye az augusztus 30-i megegyezés lett, mely szerint a szerzetesrendeket betiltották és csak nyolc gimnáziumot hagytak meg a szerzetesrendeknek, melyben korlátolt számban megmaradhattak és működhettek (a ferencesek két középiskolát kaptak: az esztergomit és a szentendreit, valamint ezekkel együtt két zárdát).
Az andocsi zárda így felszámolás alá került. 1950. szept. 10-én fölleltározták az andocsi zárda összes ingó és ingatlan vagyonát. Utána még a rendtagok maradhattak a zárdában, de a zárdán kívül nem jelenhettek meg többé szerzetes ruhában. A gazdasági munkálatokat is vezetniük kellett egyelőre.
A szerzetesrendek feloszlatásával aktuálissá vált a szerzetes-plébániák betöltése is. A kormányzat a megegyezésben csak kb. 500 szerzetespap átvételét engedélyezte az egyházmegyék szolgálatába világi papi minőségben. A megegyezésben az is kikötés volt, hogy a szerzetes plébánosok nem maradhatnak előző helyükön. Így Andocson is szükségessé vált a plébános változás. Előzőleg 1950. Okt. 1-éig P. Nagy Arisztid ferences házfőnök volt egy személyben Andocson szerzetes plébános. Ő mivel szerzetes tanár volt az iskolák államosítása előtt Esztergomban, most is ezt a hivatást választotta és az esztergomi ferences meghagyott gimnáziumban lett gimnáziumi igazgató. Helyébe Kelemen Gábor (P. Alán) volt ferences segesdi házfőnök-plébánost nevezte ki Andocsra plébánoshelyettesi minőségben a Megyéspüspök Úr, Batalik Bertalan okt. 1-i hatállyal…
…Az egyház és állam közötti egyezmény értelmében a szerzetházakat dec. 9-ig meg kellett szüntetni az egész ország területén és a szerzettagoknak el kellett hagyniuk a zárdákat. Ez a teljes felszámolás nov. 5-én vált esedékessé Andocson. Már előző nap megjelent egy detektív tiszt Kaposvárról és számba vette a még itt időző rendtagokat, valamint meghagyta nekik, hogy nov. 5-én estéig hagyják el a zárdát. Bútoraikat az íróasztal kivételével magukkal vihetik. Németh Aurél és Réfi Kornél öreg testvéreket a jánoshidai szerzetes menhelyre utalta. Továbbá meghagyta, hogy a plébánia személyzete vonuljon be a Megyei Tanács elnöke által kijelölt zárda-részre (a volt házfőnöki folyosó hat szobájába) a többi szobákat pedig a helyi tanácselnöknek, Sipos Lajosnak nov. 5-én este le kellett zárnia és lepecsételnie. Mindez meg is történt a jelzett időre és ekkor a templom melletti folyosóból elzárt déli ebédlőben rendeztük be a konyhát és az ebédlőt.
Nov. 5-én Fr. Polgár Bonifácnak, aki kántor és sekrestyés volt eddig az andocsi templomban, is el kellett hagynia Andocsot. A kántorságot egyelőre maga a plébános látta el, a sekrestyésséget pedig Csapó Mihály egykori dékán töltötte be ideiglenesen.
A Megyéspüspök Úr 2000-60/1950. számú leiratával 1950. okt 12-én intézkedett a volt szerzetes templomok és plébániák átvételéről és vagyonkezeléséről, amely szerint leltárt kellett készíteni a plébánia összes ingatlan és ingó vagyonáról, továbbá fel kellett állítani a templom pénztárt és végül rendezve lett a plébánosok és káplánok fizetése is elvben.
A kezdet nagyon nehéz anyagi téren, mert a zárda összes javai és terményei, kivéve a néhány plébániai bútort a hivatalban, mind leltározva voltak. Meghagyták egyelőre a plébániai földeket, 41 kat. holdat, de minden gazdasági épületet, felszerelést stb. átvettek. A plébániának még egy ólja se maradt, sőt bejárata sem. Ily körülmények között az Egyházi Hatóság megkérdezése után kénytelen volt a plébános a plébániai földet is felajánlani az államnak azzal a kikötéssel, hogy nyolc k.holdat hagyjanak meg a zárda kertjéből a plébániának és a kegyhelynek.
(Az andocsi plébánia historia domusa.)
