Fenyő Miksa (1879–1972)
Fenyő Miksa (1879–1972)
Fenyő Miksa írói pályáját alapvetően meghatározta a Nyugat szerkesztésében és kiadásában végzett áldozatos munkája és Adyval való kapcsolata. A folyóirat első korszakában jó néhány érzékeny ízlésre, biztos ítéletre valló tanulmányt közölt a modern irodalom jelentékeny alakjairól, közöttük természetesen Adyról, akinek méltatására a későbbiekben – például Kosztolányi "revíziója" alkalmával – is visszatért. A harmincas években már kevesebbet írt, ekkor inkább az Esti Kurír közölte cikkeit. A németek bevonulása után bujkálni kényszerült, de ekkor is naplóján dolgozott, melyet Az elsodort ország címmel adott ki 1946-ban. Cikkei, emlékezései a Haladásban jelentek meg. 1948 végén hagyta el az országot, s ötévi nyugat-európai tartózkodás után 1953-ban az Egyesült Államokba költözött, ahonnan 1970-ben Bécsbe települt át. Itt hunyt el 1972-ben.
Fő műve, a Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről (New York 1960) a folyóirat történetének, indulásának és első korszakának áttekintése. Részben polemikus szándék is vezette, amikor könyvben is kiadta a Nyugatra vonatkozó emlékeit: Gellért Oszkár hasonló szándékú – olykor valóban kevéssé megbízható emlékezéseinek pontatlan, vagy annak érzett – állításait igyekezett más megvilágításba helyezni. A könyvnek kivételes a forrásértéke: benne a Nyugat egyik vezető embere és anyagi támogatója mondja el szeszélyesen csapongó irodalmi nézeteit, s azokat a találkozásait, melyek olykor rendkívül életszerűen és nem idealizálva állítják elénk a század nagy íróit. Ihletetten szép lapokon számol be Adyval való barátságáról, méltatva a költő kivételes jelentőségét. Könyvét később a magyar kiadás számára átdolgozta (megjelent 1975-ben Feljegyzések és levelek a Nyugatról címmel, Vezér Erzsébet gondozásában, immár a Fenyő-hagyaték sokáig elveszettnek hitt, rendkívüli értékű levelezésanyagával kiegészítve). Emlékező jellegű másik könyve, az Ami kimaradt az Odysseiából (1963) is, melynek néhány fejezetével elnyerte Róma irodalmi díját. 1964-től 1968-ig az Új Látóhatár tíz folytatásban részleteket közölt önéletírásából, melyet aztán félbehagyott.
Életének, irodalmi működésének igazi jelentőségét a Nyugat körüli tevékenysége jelenti, ezért jelképesnek is tekinthetjük, hogy az immár súlyos beteg, törődött Fenyő Miksa 1972-ben személyesen is részt vett a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Nyugat-emlékkiállítás megnyitásán.
