IV. SZÍN.
Az erdő más része.
Az idősb Herczeg, Amiens, Jacques, Orlando, Oliver és Celia jönnek.
Az idősb Herczeg, Amiens, Jacques, Orlando, Oliver és Celia jönnek.
HERCZEG.
Hiszed, Orlando, hogy megtartja e
Fiú mindazt, a mit igért?
Hiszed, Orlando, hogy megtartja e
Fiú mindazt, a mit igért?
ORLANDO.
Hiszem, egyszer meg nem hiszem, mint az,
Ki félti, mit remél, s mitől fél, tudja.
Rozalinda, Silvius és Phoebe jönnek.
| Én egyszer |
Ki félti, mit remél, s mitől fél, tudja.
Rozalinda, Silvius és Phoebe jönnek.
ROZALINDA.
Csak türelem, míg a kötést megoldjuk.
(A Herczeghez.) Azt mondod, ha megszerzem Rozalindád’,
Orlandónak adod?
Csak türelem, míg a kötést megoldjuk.
(A Herczeghez.) Azt mondod, ha megszerzem Rozalindád’,
Orlandónak adod?
HERCZEG.
Országokat adhatnék is vele.
| Neki, habár |
ROZALINDA (Orlandóhoz).
S te azt, hogy elveszed, ha meghozom?
S te azt, hogy elveszed, ha meghozom?
ORLANDO.
El, s bár királyságok királya volnék.
El, s bár királyságok királya volnék.
)
ROZALINDA (Phoebéhez.)
Te meg, hogy hozzám jösz, ha én elveszlek?
Te meg, hogy hozzám jösz, ha én elveszlek?
PHOEBE.
Hozzád, s ha rá meg kellend halnom is.
Hozzád, s ha rá meg kellend halnom is.
ROZALINDA.
De hogy ha eltaszítsz, akkor magad’
Ezen hűséges pásztornak adod?
De hogy ha eltaszítsz, akkor magad’
Ezen hűséges pásztornak adod?
PHOEBE.
Így áll az alku.
Így áll az alku.
ROZALINDA (Silviushoz).
S te Phoebét, ha hozzád megy, elveszed?
S te Phoebét, ha hozzád megy, elveszed?
SILVIUS.
S habár egy volna bírni őt s meghalni.
S habár egy volna bírni őt s meghalni.
ROZALINDA.
És én mindezt elrendezni igértem.
tartsd, herczeg, meg szavad’, s add lányodat;
Te is Orlando, s lányát elfogadd;
Tartsd, Phoebe, meg szavad’, s végy engem el;
Különben menj ezen juhászhoz itt;
Tartsd szót te, Silvius, hogy elveszed,
Ha nem kellek neki. S most elmegyek,
Hogy eloszlassak minden kételyt.
És én mindezt elrendezni igértem.
tartsd, herczeg, meg szavad’, s add lányodat;
Te is Orlando, s lányát elfogadd;
Tartsd, Phoebe, meg szavad’, s végy engem el;
Különben menj ezen juhászhoz itt;
Tartsd szót te, Silvius, hogy elveszed,
Ha nem kellek neki. S most elmegyek,
Hogy eloszlassak minden kételyt.
| (Rozalinda, Celia el.) |
HERCZEG.
E pásztorfiú némely arczvonása,
úgy emlékszem, szakasztott lányomé.
E pásztorfiú némely arczvonása,
úgy emlékszem, szakasztott lányomé.
ORLANDO.
Mylord, midőn először láttam őt,
Lányod testvérének tetszett nekem;
De, jó uram, ő ez erdők fia,
És hirhedt tudományoknak tudója,
Itt oktatá nagybátyja őt, kiről
Azt mondja, nagy bűvész vala s ezen
Erdő körében fekszik eltemetve.
Próbakő és Juczi jönnek.
Mylord, midőn először láttam őt,
Lányod testvérének tetszett nekem;
De, jó uram, ő ez erdők fia,
És hirhedt tudományoknak tudója,
Itt oktatá nagybátyja őt, kiről
Azt mondja, nagy bűvész vala s ezen
Erdő körében fekszik eltemetve.
Próbakő és Juczi jönnek.
JACQUES.
Bizonyára új vízözön lesz s ez a pár a bárkába készül. Itt jön egy pár igen különös fajta barom, melyet minden nyelven bolondnak hínak.
Bizonyára új vízözön lesz s ez a pár a bárkába készül. Itt jön egy pár igen különös fajta barom, melyet minden nyelven bolondnak hínak.
PRÓBAKŐ.
Üdv és üdvözlet mindnyájatoknak.
Üdv és üdvözlet mindnyájatoknak.
JACQUES.
Jó uram, üdvözöld őt. Ez az a hóborkás úr, kivel annyiszor találkoztam az erdőben: esküszik, hogy udvaroncz volt.
Jó uram, üdvözöld őt. Ez az a hóborkás úr, kivel annyiszor találkoztam az erdőben: esküszik, hogy udvaroncz volt.
PRÓBAKŐ.
Ha valaki kétségbe vonja, próbálkozzék meg, nem igazolom-e magamat. Jártam én taktusra; hizelegtem hölgyeknek, politikus voltam barátom és sima ellenségem iránt; tönkre tettem három szabót; volt négy párbajom, és kis hija, hogy egyben meg nem is verekedtem.
Ha valaki kétségbe vonja, próbálkozzék meg, nem igazolom-e magamat. Jártam én taktusra; hizelegtem hölgyeknek, politikus voltam barátom és sima ellenségem iránt; tönkre tettem három szabót; volt négy párbajom, és kis hija, hogy egyben meg nem is verekedtem.
JACQUES.
És miképen hiusult meg ez?
És miképen hiusult meg ez?
PRÓBAKŐ.
Hát találkoztunk s úgy találtuk, hogy a párbaj a hetedik casuig ért.
Hát találkoztunk s úgy találtuk, hogy a párbaj a hetedik casuig ért.
JACQUES.
Mifelé hetedik casuig? Jó uram, kedves egy ficzkó.
Mifelé hetedik casuig? Jó uram, kedves egy ficzkó.
HERCZEG.
Nagyon kedves.
Nagyon kedves.
PRÓBAKŐ.
Isten áldjon meg, sir; viszont kivánom neked is. Ide tolakodtam, sir, a többi erdei mátkapár közé, hogy hitet fogadjak és szegjek a szerint, a mint a szent házasság köt és a mint a vér szeg. Szegény egy szűz, sir, árva egy jószág, sir, hanem sajátom; szegényes kedvtelésem sir, elvenni azt, a ki másnak senkinek sem kell. A gazdag tisztesség, sir, zsugorként szegényes házban lakik, mint gyöngyeitek ocsmány csigáitokban.
Isten áldjon meg, sir; viszont kivánom neked is. Ide tolakodtam, sir, a többi erdei mátkapár közé, hogy hitet fogadjak és szegjek a szerint, a mint a szent házasság köt és a mint a vér szeg. Szegény egy szűz, sir, árva egy jószág, sir, hanem sajátom; szegényes kedvtelésem sir, elvenni azt, a ki másnak senkinek sem kell. A gazdag tisztesség, sir, zsugorként szegényes házban lakik, mint gyöngyeitek ocsmány csigáitokban.
(HERCZEG.
Hitemre, igen eleven és elmés.
Hitemre, igen eleven és elmés.
PRÓBAKŐ.
A mint egy bolond nyilához s ily édes ragályhoz illik, sir).
A mint egy bolond nyilához s ily édes ragályhoz illik, sir).
JACQUES.
De a hetedik casus; hányadán volt a párbaj a hetedik casuson?
De a hetedik casus; hányadán volt a párbaj a hetedik casuson?
PRÓBAKŐ.
Egy hétszer visszamondott hazugságon. Tartsd magadat tetszetősben, Juczi. Hát így volt, sir. Nekem nem tetszett egy bizonyos udvaroncz szakálának a vágása; ő azt üzente, hogy ha én szakála vágását rossznak mondtam, ő jónak tartja; ezt nevezik: „udvarias válasznak.” Ha én újra rá üzentem, hogy a vágás rossz, ő visszaüzent, hogy neki tetszik; ezt nevezik „ildomos döfésnek.” Újra: a vágás rossz; ő tagadta itélő tehetségemet; ezt nevezik: „nyers feleletnek.” Újra: a vágás rossz; ő azzal válaszol, hogy nem mondok igazat; ezt nevezik: a „merész visszavágásnak.” Még egyszer: a vágás rossz; erre ő azt mondja, hogy hazudom; ezt nevezik: „daczos visszautasításnak;” és így tovább a „körülírt hazugság”-ig és az „egyenes hazugságig.”
Egy hétszer visszamondott hazugságon. Tartsd magadat tetszetősben, Juczi. Hát így volt, sir. Nekem nem tetszett egy bizonyos udvaroncz szakálának a vágása; ő azt üzente, hogy ha én szakála vágását rossznak mondtam, ő jónak tartja; ezt nevezik: „udvarias válasznak.” Ha én újra rá üzentem, hogy a vágás rossz, ő visszaüzent, hogy neki tetszik; ezt nevezik „ildomos döfésnek.” Újra: a vágás rossz; ő tagadta itélő tehetségemet; ezt nevezik: „nyers feleletnek.” Újra: a vágás rossz; ő azzal válaszol, hogy nem mondok igazat; ezt nevezik: a „merész visszavágásnak.” Még egyszer: a vágás rossz; erre ő azt mondja, hogy hazudom; ezt nevezik: „daczos visszautasításnak;” és így tovább a „körülírt hazugság”-ig és az „egyenes hazugságig.”
JACQUES.
És hányszor mondtad, hogy szakála vágása rossz?
És hányszor mondtad, hogy szakála vágása rossz?
PRÓBAKŐ.
Sem én nem mertem tovább menni a „körülírt hazugság”-nál, se ő nem mert az „egyenes hazugságig” menni, s így összemértük kardjainkat és távoztunk.
Sem én nem mertem tovább menni a „körülírt hazugság”-nál, se ő nem mert az „egyenes hazugságig” menni, s így összemértük kardjainkat és távoztunk.
JACQUES.
El tudod-e számlálni a hazugságokat sorban, fok szerint?
El tudod-e számlálni a hazugságokat sorban, fok szerint?
PRÓBAKŐ.
Ó sir, mi úgy verekszünk, mintha nyomtatva volna, könyvből, mint ahogy nektek a finom társalgásra vannak könyveitek. El fogom sorolni a fokozatokat: az első az udvarias válasz; a második az ildomos döfés; a harmadik a nyers felelet; a negyedik a merész visszavágás; az ötödik a daczos visszautasítás; a hatodik a körülírt hazugság; a hetedik az egyenes hazugság. Mind ezt kikerűlheted az egyenes hazugságig, de még ezt is kikerülheted egy „ha” val. Tudok reá esetet, hogy két biró nem tudta kiegyenlíteni a vitát; de mikor a felek találkoztak, az egyiknek eszébe jutott egy „ha,” pl. ha te azt mondod, akkor én azt mondom;” aztán kezet szorítottak és testvériséget fogadtak. Ez a „ha” az egyetlen békítő; nagy virtus ez a „ha.”
Ó sir, mi úgy verekszünk, mintha nyomtatva volna, könyvből, mint ahogy nektek a finom társalgásra vannak könyveitek. El fogom sorolni a fokozatokat: az első az udvarias válasz; a második az ildomos döfés; a harmadik a nyers felelet; a negyedik a merész visszavágás; az ötödik a daczos visszautasítás; a hatodik a körülírt hazugság; a hetedik az egyenes hazugság. Mind ezt kikerűlheted az egyenes hazugságig, de még ezt is kikerülheted egy „ha” val. Tudok reá esetet, hogy két biró nem tudta kiegyenlíteni a vitát; de mikor a felek találkoztak, az egyiknek eszébe jutott egy „ha,” pl. ha te azt mondod, akkor én azt mondom;” aztán kezet szorítottak és testvériséget fogadtak. Ez a „ha” az egyetlen békítő; nagy virtus ez a „ha.”
JACQUES.
Nem ritkítja párját e ficzkó, sir? Ér annyit, mint akármi, s még hozzá bolond is.
Nem ritkítja párját e ficzkó, sir? Ér annyit, mint akármi, s még hozzá bolond is.
HERCZEG.
Bolondságát cselnek használja, hogy míg kiállítja, élcze nyilait kiröpíthesse.
Hymen, Rozalindát (női ruhában) vezetve, és Celia jönnek. Csöndes zene.
Bolondságát cselnek használja, hogy míg kiállítja, élcze nyilait kiröpíthesse.
Hymen, Rozalindát (női ruhában) vezetve, és Celia jönnek. Csöndes zene.
HYMEN.
Az ég csak akkor boldog,
Midőn a földi dolgok
Jó véget ének.
Jó herczeg, lányod íme,
Az égből hozta Hymen,
Hymen tenéked:
Hogy annak adjad a kezét,
Ki hordja keblében szivét.
Az ég csak akkor boldog,
Midőn a földi dolgok
Jó véget ének.
Jó herczeg, lányod íme,
Az égből hozta Hymen,
Hymen tenéked:
Hogy annak adjad a kezét,
Ki hordja keblében szivét.
ROZALINDA (a Herczeghez).
Tied levén, neked adom magam’.
(Orlandóhoz.) Tied levén, neked adom magam’.
Tied levén, neked adom magam’.
(Orlandóhoz.) Tied levén, neked adom magam’.
HERCZEG.
Ha látás nem csal, úgy te vagy leányom.
Ha látás nem csal, úgy te vagy leányom.
ORLANDO.
Ha látás nem csal, Rozalinda vagy.
Ha látás nem csal, Rozalinda vagy.
PHOEBE.
Alak ha nem csal és a szem,
Úgy isten véled, szerelem.
Alak ha nem csal és a szem,
Úgy isten véled, szerelem.
ROZALINDA (a Herczeghez).
Nem kell atya, hacsak az nem te vagy.
(Orlandóhoz.) Nem kell férj, hogyha csak az nem te vagy.
(Phoebéhez.) Sem feleség, hacsak az nem te vagy.
Nem kell atya, hacsak az nem te vagy.
(Orlandóhoz.) Nem kell férj, hogyha csak az nem te vagy.
(Phoebéhez.) Sem feleség, hacsak az nem te vagy.
HYMEN.
Csend: a zavart megoldom.
Itt e sok csodadolgon
Nem lendít, ha halasztják:
Kezet nyolcz pár tesz össze,
Hogy Hymen lánczba kösse,
Ha nem csal az igazság.
(Orlando és Rozalindához.) Baj miatt ne váljatok;
(Oliver és Celiához.) Szivben sziv maradjatok.
(Phoebéhez.) Hű szerelmét elfogadd,
Másként nő lesz az urad.
(Próbakőhöz és Juczihoz.) Oly bizonyos ez neked,
Mint télnek zord fergeteg.
És a míg csak tart a nászdal,
Lakjatok jól fakgatással:
Csökkentsék a csodát okok,
Hogy jött s végződött a dolog.
(Dal.)
A nász nagy Juno ékessége,
Áldott frigyed, ó asztal, ágy!
Áldása városok népsége:
Tisztelve légy, szent házasság!
Hymennek üdvöt, tisztességet,
Ő minden város istensége!
Csend: a zavart megoldom.
Itt e sok csodadolgon
Nem lendít, ha halasztják:
Kezet nyolcz pár tesz össze,
Hogy Hymen lánczba kösse,
Ha nem csal az igazság.
(Orlando és Rozalindához.) Baj miatt ne váljatok;
(Oliver és Celiához.) Szivben sziv maradjatok.
(Phoebéhez.) Hű szerelmét elfogadd,
Másként nő lesz az urad.
(Próbakőhöz és Juczihoz.) Oly bizonyos ez neked,
Mint télnek zord fergeteg.
És a míg csak tart a nászdal,
Lakjatok jól fakgatással:
Csökkentsék a csodát okok,
Hogy jött s végződött a dolog.
(Dal.)
A nász nagy Juno ékessége,
Áldott frigyed, ó asztal, ágy!
Áldása városok népsége:
Tisztelve légy, szent házasság!
Hymennek üdvöt, tisztességet,
Ő minden város istensége!
HERCZEG.
Kedves hugom, légy üdvöz hát körömben
Akár ha lányom volnál sem különben.
Kedves hugom, légy üdvöz hát körömben
Akár ha lányom volnál sem különben.
PHOEBE (Silviushoz).
Légy az enyim; szavam’ le nem nyelem,
Szeszélyem megtörik hűségeden.
A második Testvér jön.
Légy az enyim; szavam’ le nem nyelem,
Szeszélyem megtörik hűségeden.
A második Testvér jön.
2. TESTVÉR.
Kérek kihallgatást, egy vagy két szóra:
Sir Roland második fia vagyok,
És e szép társaságnak hírt hozok.
A herczeg, Fridrik, hallván, hogy ide
Nagyérdemü urak gyűlnek naponkint,
Nagy haderőt szedett s már utra kelté
Saját vezérlete alatt, hogy bátyját
Elfogja s kardra hányja. És e vad
Erdő széléhez érve egy öreg
Szent emberrel találkozik, ki által
Egy-két kérdéssel megtéríttetett
Mind a világtól, mind e vállalattól:
Koronáját számüzött bátyjára hagyta,
S a többi számüzött javait
Nekik mind visszaadta. Ez való:
Éltem’ teszem reá.
Kérek kihallgatást, egy vagy két szóra:
Sir Roland második fia vagyok,
És e szép társaságnak hírt hozok.
A herczeg, Fridrik, hallván, hogy ide
Nagyérdemü urak gyűlnek naponkint,
Nagy haderőt szedett s már utra kelté
Saját vezérlete alatt, hogy bátyját
Elfogja s kardra hányja. És e vad
Erdő széléhez érve egy öreg
Szent emberrel találkozik, ki által
Egy-két kérdéssel megtéríttetett
Mind a világtól, mind e vállalattól:
Koronáját számüzött bátyjára hagyta,
S a többi számüzött javait
Nekik mind visszaadta. Ez való:
Éltem’ teszem reá.
)
HERCZEG.
Testvérid nászához te szépen járulsz:
Egyik nyer elkobzott javat; a másik
Kész országot, hatalmas herczegséget.
Először hát végezzük itt, a mi
Itt kezdetett jól s itt keletkezett.
És aztán e kis boldog kör, a mely
Bősz éjjel s nappal tűrt velünk, vegyen
Részt visszatért szerencsénk jóvoltában,
Kiki állása mértéke szerint.
De most újsült méltóságot feledjünk
S teljék e mezei vígságba’ kedvünk.
Fel, vőlegény, menyasszony, víg zenére:
Legyen, mint volt a baj, a kedv tetézve!
| Légy üdvöz, ifjú. |
Egyik nyer elkobzott javat; a másik
Kész országot, hatalmas herczegséget.
Először hát végezzük itt, a mi
Itt kezdetett jól s itt keletkezett.
És aztán e kis boldog kör, a mely
Bősz éjjel s nappal tűrt velünk, vegyen
Részt visszatért szerencsénk jóvoltában,
Kiki állása mértéke szerint.
De most újsült méltóságot feledjünk
S teljék e mezei vígságba’ kedvünk.
Fel, vőlegény, menyasszony, víg zenére:
Legyen, mint volt a baj, a kedv tetézve!
JACQUES.
Bocsánat, sir. Ha jól hallottam, úgy
A herczeg szent életre készül, és
Az udvar pompa-életét elhagyja?
Bocsánat, sir. Ha jól hallottam, úgy
A herczeg szent életre készül, és
Az udvar pompa-életét elhagyja?
2. TESTVÉR.
El.
El.
JACQUES.
Hozzá megyek; az ujon megtértektől
Sokat lehet tanulni s hallani:
(A Herczeghez.) Új tiszteletednek hagylak tégedet,
megérdemlé türelmed és erényed.
(Orlandóhoz.) Hűségre érdemes hölgyedre téged;
(Oliverhez.) Országod,- hölgyed- s frigyesedre téged;
(Silviushoz.) Egy rég és jól megszolgált ágyra téged;
(Próbakőhöz.) Czivakodásra téged: mert szerelmed
Csak két hónapra bír úti költséggel.
S most rajta, fel, kezdjétek meg vígságtok’,
Én másra, nem táncz-lépésekre járok.
Hozzá megyek; az ujon megtértektől
Sokat lehet tanulni s hallani:
(A Herczeghez.) Új tiszteletednek hagylak tégedet,
megérdemlé türelmed és erényed.
(Orlandóhoz.) Hűségre érdemes hölgyedre téged;
(Oliverhez.) Országod,- hölgyed- s frigyesedre téged;
(Silviushoz.) Egy rég és jól megszolgált ágyra téged;
(Próbakőhöz.) Czivakodásra téged: mert szerelmed
Csak két hónapra bír úti költséggel.
S most rajta, fel, kezdjétek meg vígságtok’,
Én másra, nem táncz-lépésekre járok.
HERCZEG.
Maradj, Jacques, maradj.
Maradj, Jacques, maradj.
JACQUES.
Időtöltésre nem; de ha mi kell,
Küldj értem, elhagyott viskódba, el.
Időtöltésre nem; de ha mi kell,
Küldj értem, elhagyott viskódba, el.
| (Elmegy.) |
HERCZEG.
Nos rajta hát: vigalmunkat úgy kezdjük,
A hogy hiszszük, hogy boldogan végezzük.
Nos rajta hát: vigalmunkat úgy kezdjük,
A hogy hiszszük, hogy boldogan végezzük.
