I. SZÍN.
Ugyanott.
A kapunál egy franczia sergeant és két őr.
SERGEANT.
Helyetekre, őrök, s legyetek vigyázók.
Ha bármi zajt vagy harczost vesztek észre
A várfalaknál, biztos jeladással
Az őrszobában adjátok hirűl.
Helyetekre, őrök, s legyetek vigyázók.
Ha bármi zajt vagy harczost vesztek észre
A várfalaknál, biztos jeladással
Az őrszobában adjátok hirűl.
1. ŐR.
Meglesz, sergeant. (Sergeant el.) Igy kell virasztanunk
Szegény szolgáknak fagy-, zápor- s homályban,
Míg mások ágyban békén alszanak.
Talbot, Bedford, Burgund és hadaik jőnek ostromlétrákkal. Tompa dobszó.
Meglesz, sergeant. (Sergeant el.) Igy kell virasztanunk
Szegény szolgáknak fagy-, zápor- s homályban,
Míg mások ágyban békén alszanak.
Talbot, Bedford, Burgund és hadaik jőnek ostromlétrákkal. Tompa dobszó.
TALBOT.
Helytartó úr, s te félt hatalmu Burgund,
Kiknek barátul szerzé jövete
Artoist nekünk, Vallont, Picardiát:
E boldog éjjel a frank gondtalan,
Mert lakomázott s dorbézolt egész nap.
Meg kell ragadni, szép az alkalom,
Hogy megtoroljuk csalfa művöket,
A melyet ármány s gaz varázs koholt.
Helytartó úr, s te félt hatalmu Burgund,
Kiknek barátul szerzé jövete
Artoist nekünk, Vallont, Picardiát:
E boldog éjjel a frank gondtalan,
Mert lakomázott s dorbézolt egész nap.
Meg kell ragadni, szép az alkalom,
Hogy megtoroljuk csalfa művöket,
A melyet ármány s gaz varázs koholt.
BEDFORD.
Hah! gyáva! Hogy megalázza önmagát!
Kétségbeesve karja hősiségén,
Poklot, boszorkányt hivni frigyesül!
Hah! gyáva! Hogy megalázza önmagát!
Kétségbeesve karja hősiségén,
Poklot, boszorkányt hivni frigyesül!
BURGUND.
Az árulóknak nincs más társaságuk.
De ki e Pucelle, ki oly szent, hir szerint?
Az árulóknak nincs más társaságuk.
De ki e Pucelle, ki oly szent, hir szerint?
TALBOT.
Egy szűz, beszélik.
Egy szűz, beszélik.
BEDFORD.
| Szűz, s oly harczias! |
BURGUND.
Ne adja ég, hogy férfinak bizonyuljon
Előbb-utóbb, ha frank zászlók alatt,
Mint kezdte volt, ugy hordja fegyverét.
Ne adja ég, hogy férfinak bizonyuljon
Előbb-utóbb, ha frank zászlók alatt,
Mint kezdte volt, ugy hordja fegyverét.
TALBOT.
Hadd czimboráljon frigyben szellemekkel!
Várunk az Isten! Győzelmes nevében
Jer, mászszuk itt meg sziklavárokat.
Hadd czimboráljon frigyben szellemekkel!
Várunk az Isten! Győzelmes nevében
Jer, mászszuk itt meg sziklavárokat.
BEDFORD.
Előre, hős Talbot, mi követünk.
Előre, hős Talbot, mi követünk.
TALBOT.
Nem mind együtt; sokkal jobb, úgy hiszem,
Ha betörésünk más-más helyt leszen,
Hogy egyikünk, ha tán nem érne czélt,
Más szálljon rögtön szembe elleninkkel.
Nem mind együtt; sokkal jobb, úgy hiszem,
Ha betörésünk más-más helyt leszen,
Hogy egyikünk, ha tán nem érne czélt,
Más szálljon rögtön szembe elleninkkel.
BEDFORD.
Legyen: ama sarokba én megyek.
Legyen: ama sarokba én megyek.
BURGUND.
Én ehhez itt.
Én ehhez itt.
TALBOT.
S Talbot tör itt be, vagy sirját megássa.
Most, Salisbury, hozzád, s angolok királya
Henrik jogához mily hű érzülettel
Ragaszkodom: ez éj mutassa meg!
Az angolok megmászszák a falakat, „Szent György!” és „Éljen Talbot!” kiáltások közt, s mind benyomúlnak a városba.
S Talbot tör itt be, vagy sirját megássa.
Most, Salisbury, hozzád, s angolok királya
Henrik jogához mily hű érzülettel
Ragaszkodom: ez éj mutassa meg!
Az angolok megmászszák a falakat, „Szent György!” és „Éljen Talbot!” kiáltások közt, s mind benyomúlnak a városba.
ŐR (bent).
Fegyverre fől! ostromra jő az ellen!
A francziák egy ingben ugranak át a falakon. Különböző oldalról Orléans, Alençon, Reignier jőnek, félig öltözetlenűl.
Fegyverre fől! ostromra jő az ellen!
A francziák egy ingben ugranak át a falakon. Különböző oldalról Orléans, Alençon, Reignier jőnek, félig öltözetlenűl.
)
ALENÇON.
Mi ez, urak? mi! mind ily öltözetlen?
Mi ez, urak? mi! mind ily öltözetlen?
ORLÉANS.
Szerencse, hogy csak így megmenekedtünk.
Szerencse, hogy csak így megmenekedtünk.
REIGNIER.
Bizony, ép jókor ébredénk s kelénk,
Ajtónk előtt szólt már a riadó.
Bizony, ép jókor ébredénk s kelénk,
Ajtónk előtt szólt már a riadó.
ALENÇON.
Mindannyi közt, mióta hadba élek,
Még soh’se hallék ennél vakmerőbb
S kétségb’esettebb harczi vállalatról.
Mindannyi közt, mióta hadba élek,
Még soh’se hallék ennél vakmerőbb
S kétségb’esettebb harczi vállalatról.
ORLÉANS.
Valóban, Talbot poklok ördöge.
Valóban, Talbot poklok ördöge.
REIGNIER.
Ha a pokol nem, ég kedvez neki.
Ha a pokol nem, ég kedvez neki.
ALENÇON.
Im a dauphin jő; vaj hogy menekűlt ő?
Károly és a Pucelle jő.
Im a dauphin jő; vaj hogy menekűlt ő?
Károly és a Pucelle jő.
ORLÉANS.
Hm! Szent Johanna volt védője, őre.
Hm! Szent Johanna volt védője, őre.
KÁROLY.
Ármányos asszony! ilyen csellel élsz?
Előbb, nekünk hogy hízelegj vele,
Kis nyereségnek tészsz osztályosává,
Hogy veszteségünk tizszeres legyen most?
Ármányos asszony! ilyen csellel élsz?
Előbb, nekünk hogy hízelegj vele,
Kis nyereségnek tészsz osztályosává,
Hogy veszteségünk tizszeres legyen most?
PUCELLE.
Károly hivével mért ily türhetetlen?
Minden időben egy legyen hatalmam?
Ébren vagy alva, mindig győzzek-e,
Máskép gyalázva engemet okoztok?
Ha jól vigyáztok, könnyelmű vitézek,
Soh’sem esik meg e gyors bal csapás.
Károly hivével mért ily türhetetlen?
Minden időben egy legyen hatalmam?
Ébren vagy alva, mindig győzzek-e,
Máskép gyalázva engemet okoztok?
Ha jól vigyáztok, könnyelmű vitézek,
Soh’sem esik meg e gyors bal csapás.
KÁROLY.
Alençon herczeg, ez a te hibád:
Hadnagya voltál ma az őrseregnek
S elhanyagoltad fontos állomásod’.
Alençon herczeg, ez a te hibád:
Hadnagya voltál ma az őrseregnek
S elhanyagoltad fontos állomásod’.
ALENÇON.
Ha minden őrhelyt oly jól őrizének,
Mint azt, a melynél én parancsolék,
Nem lepnek ők meg ilyen czudarúl.
Ha minden őrhelyt oly jól őrizének,
Mint azt, a melynél én parancsolék,
Nem lepnek ők meg ilyen czudarúl.
ORLÉANS.
Az enyém fedett volt.
Az enyém fedett volt.
REIGNIER.
| Az volt az enyém is. |
KÁROLY.
Mi engem illet, a mult éjszakának
Nagy részit azzal töltém én csupán,
Hogy fel s le jártam kettőnk negyedében
S felváltatám időnkint őreink’.
De hol s miként rohantak bé először?
Mi engem illet, a mult éjszakának
Nagy részit azzal töltém én csupán,
Hogy fel s le jártam kettőnk negyedében
S felváltatám időnkint őreink’.
De hol s miként rohantak bé először?
PUCELLE.
Ne tépelődjetek tovább, urak,
Hol és miként? Áll, hogy gyöngén födött
Helyekre bukkant s berohant az ellen;
Most nem marad más mód, mint összeszedni
A szétzavart és elzüllött hadat,
S vesztökre újabb terveket koholni.
Riadó. Egy angol katona jő és kiált „Éljen Talbot!” Elfutnak s ruháikat hátrahagyják.
Mit hátrahagytak, bátran összegyűjtöm:
E felkiáltás: Talbot! kardot ér;
Csupán nevét használtam fegyverűl,
Ne tépelődjetek tovább, urak,
Hol és miként? Áll, hogy gyöngén födött
Helyekre bukkant s berohant az ellen;
Most nem marad más mód, mint összeszedni
A szétzavart és elzüllött hadat,
S vesztökre újabb terveket koholni.
Riadó. Egy angol katona jő és kiált „Éljen Talbot!” Elfutnak s ruháikat hátrahagyják.
Mit hátrahagytak, bátran összegyűjtöm:
E felkiáltás: Talbot! kardot ér;
Csupán nevét használtam fegyverűl,
| S ím martalékkal szedtem meg magam’. | (El.) |
