8.
Szép rózsa, szép virág, bimbó-korán
Letört s tavaszszal hervadt rózsaszál!
Fénylő igaz gyöngy, s hajh! hogy oly korán
Megölt éles tövissel a halál!
Letört s tavaszszal hervadt rózsaszál!
Fénylő igaz gyöngy, s hajh! hogy oly korán
Megölt éles tövissel a halál!
| Mint zöld gyümölcs, mely függ a fán, s lehull |
| Előbb mint kéne, szél zugásitul. |
Siratlak, ámbár nincs reá okom;
Miért? Mert tőled mit sem örököltem.
És még is többet mint kivánhatom;
Miért? Mert tőled mit sem esdekeltem.
Miért? Mert tőled mit sem örököltem.
És még is többet mint kivánhatom;
Miért? Mert tőled mit sem esdekeltem.
| De még is, oh bocsáss meg, jó barát: |
| Te rám neheztelésedet hagyád. |
