1911–1920/I | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920

Teljes szövegű keresés

1911–1920/I

BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum

MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata

1911–1920

Volumen
I.
kötet

Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA

Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

MAGYAR KÖNYVÉSZET
1911–1920.

A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK
ORSZÁGOS EGYESÜLETE
BARCZA IMRE CÍMANYAGÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR BIBLIOGRÁFIAI OSZTÁLYA

SAJTÓ ALÁ RENDEZTE
DR. KOZOCSA SÁNDOR

I. KÖTET

AZ 1911–1920. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYVEK,
KÜLÖNLENYOMATOK, ZENEMŰVEK ÉS TÉRKÉPEK BETŰRENDES JEGYZÉKE

A–K

BUDAPEST, 1939
KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA

EDITOR’S PREFACE

By 1910 there was an end to the „great Petrik-period” of the Hungarian national bibliography: death compelled the excellent bibliographer to stop working and leave it to others to continue. Also the last numbers of the previous Petrik cycle were compiled by Imre Barcza (1881–1938) chief librarian of the Chamber of Commerce and Industry, and his compilation formed the basis for the national bibliography covering the years 1911–1920.

These two bulky volumes of altogether 1096 pages left the press in 1939 (letters A–K) and in 1942 (letters L–Z), and as the covering page indicated, the work contained the alphabetical list of books, reprints, musical compositions and maps published in the period of 1911–1920.

These two volumes (although the compiler adhered to G. Petrik’s system) opened a new phase in the history of the national bibliography. Though, according to the data of the covering page the bibliography was published again by the Society of Hungarian Booksellers, financial support was not afforded by the Hungarian Academy of Sciences, but by the Ministry of Religion and Education and now for the first time the National Széchényi Library took also an active part in the composition of the work. Namely, the above mentioned Ministry ordained that the Board of Directors of the National Széchényi Library should revise, complete and prepare for the press the bibliographical material of this period. From this time on the compilation und edition of the Hungarian national bibliography has belogned to the sphere of competency of the national library. The library at first only supervised the editions, later edited the retrospective und current national bibliographies.

The Board of Directors of the Library entrusted the Bibliographical Department led by dr. György Kemény, librarian with the supervision of the 1911–1920 cycle, which, according to one of the prefaces, compared the material compiled by I. Barcza with the bibliographical descriptions of the copyright copies of the library, supplemented them, added the missing entries. The bibliographical work, with the exception of the repertory of the periodicals and newspapers, was finished by the end of 1937. The third volume of outstanding importance, completing the bibliographical series and planned also originally to be published, was compiled by dr. Gy. Kemény. The systematization and preparation for the press of the first two volumes was made by dr. Sándor Kozocsa, librarian (later scientific collaborator), one of the best known experts and cultivators of the Hungarian bibliography. Unfortunately the outbreak of the World War II. prevented the publication of the third, so very important volume containing the bibliography of the periodicals und newspapers, and this was the fate of the index of the two alphabetical volumes too.

Sándor Kozocsa’s editor’s preface pointed out clearly the important novelty of this part of the cycle: the bibliography registered not only the publications in Hungarian language, but also those published in Hungary in foreign languages. (Of course, there wasn’t any possibility for the inclusion of the works of Hungarian authors published abroad, be in Hungarian or in translation.)

The difficulties encountered during the compilation of the work und the ensueing deficiencies were also referred to by Sándor Kozocsa. In the preface he described that the majority of the material comprised by the bibliography had been published during the years of the World War I, at a time when the copyright copy service had not worked smoothly, moreover, it often stopped, thus the national library could not take possession of each document serving as a basis for the bibliography. The acquisition of the material published during the years of historical memory: the Civil Revolution in 1918 and the Soviet Republic in 1919 also met difficulties although the progressive regulations concerning librarianship came into force just during the era of the Soviet Republic.

Consequently the material comprised by the 1911–1920 part of the cycle cannot be said complete. Presumably the National Széchenyi Library will have the task to trace the lacking items and add the bibliographical entries of the documents found in the meantime to the great and basic work of Sándor Kozocsa and his collaboratores: dr. Zoltán Császár, Károly Istvánffy, dr. Géza Sajó.

The editors and collaborators of this cycle deserve gratitude and praize for having accomplished this great work in spite of many difficulties, following Géza Petrik’s tradition which bound the national library to promote the cause of the Hungarian national bibliography.

The fact that this undertaking was not incidental but a program the library engaged itself consciously is proved by the opinion of József Fitz, late Director in Chief of the National Széchenyi Library and excellent expert of books and library science, expressed in 1939.

Between 1936 and 1940 the National Széchenyi Library published in yearly cumulations (altogether in 5 volumes the material of the national bibliography in alphabetical order under the title: „Magyarország évi könyvészete". (Yearly bibliography of Hungary) In the preface to the bibliographical cumulation of the year 1936, published in 1939, J. Fitz wrote among others the following: „The edition and publication of the Hungarian national bibliography belongs first of all to the shpere of activity and to the tasks of first importance of the National Széchenyi Library. It is in the library’s interest ... to make the bibliography as complete as possible and to achieve that the bibliographical entries should be identical with the entries of the library’s catalogue cards. The subsequent volumes of the bibliography should form an integral part of the whole system. As a part of this program, now the first volume of the 1911–1920 bibliographical cycle (destined as a continuation of the Petrik-bibliographical cycles), the bibliographical cumulation of the year 1936 and the first volume of the new series „Magyar Írók” (Hungarian Writers) are simultaneously being published.”

The Board of Directors of the Library at that time recognized the task to be fullfilled by the library in the edition and publication of the national bibliography. This initiative meant, however, heritage too: to the following generation fall the duty to further develop, constantly and consciously extend this bibliographical system.

KIADÓI ELŐSZÓ

1910-zel lezárult a magyar nemzeti bibliográfia nagy Petrik-korszaka: a kiváló bibliográfus halála miatt másoknak kellett a munkát folytatni. Már a megelőző Petrik Géza-féle ciklus utolsó számait is munkatársa, Barcza Imre (1881–1938), a Kereskedelmi és Iparkamara főkönyvtárosa gondozta; az ő gyűjtése volt az alapja az 1911–1920. évek nemzeti bibliográfiájának is.

E két terjedelmes kötet – összesen 1096 lapon – 1939-ben (A–K betűk), illetve 1942-ben (L–Z) hagyta el a nyomdát, s a címlap szerint az 1911–1920. években megjelent magyarországi könyvek, különlenyomatok, zeneművek és térképek betűrendes felsorolását nyújtotta.

A nemzeti bibliográfia történetében e kötetekkel (bár tartották magukat Petrik Géza rendszeréhez) mégis új fejezet kezdődött. Igaz, hogy a címlap adatai szerint továbbra is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete bocsátotta közre a kiadványt, ezúttal nem az Akadémia, hanem az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával, azonban most első ízben a nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár is szerepet kapott a mű létrehozásában. Ugyanis az említett minisztérium 1934-ben elrendelte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igazgatósága vizsgálja felül, egészítse ki és rendezze sajtó alá ennek az évkörnek az anyagát. Ettől az időtől kezdve került a magyar nemzeti bibliográfia a nemzeti könyvtár illetékességi körébe s lett ez először gondozója, majd később kiadója is a nemzeti bibliográfia kurrens és retrospektív kiadványainak.

Az 1911–1920. évi ciklus gondozását a könyvtár igazgatósága a dr. Kemény György főkönyvtárnok vezette bibliográfiai osztályra bízta, mely – az egyik előszó szerint – a Barcza-féle anyagot a könyvtár kötelespéldányainak címleírásaival összehasonlította, kiegészítette és a hiányzó címeket pótolta. Az elrendelt munkák – kivéve a folyóiratok és hírlapok bibliografizálását – 1937 végére befejeződtek. E fontos, a bibliográfiát teljessé tenni kívánó és eredetileg is tervezett harmadik kötet összeállítását dr. Kemény György vállalta, míg az első két kötet anyagának rendszerezését és sajtó alá bocsátását dr. Kozocsa Sándor alkönyvtárnok (később tudományos főmunkatárs), a magyar bibliográfia egyik legismertebb szakértője és művelője vette át. Rögtön meg kell jegyeznünk, hogy a második világháború miatt, sajnos, az annyira fontos harmadik kötet, a folyóiratok és hírlapok bibliográfiája, továbbá a két betűrendes kötet mutatója már nem jelenhetett meg.

Kozocsa Sándor szerkesztői előszava rámutatott arra a lényeges bővítésre, ami anyagában teljesebbé és gazdagabbá tette ezt a ciklust: a kiadvány nemcsak a magyar nyelvű, hanem az akkori Magyarországon megjelent nem magyar nyelvű dokumentumok nyilvántartására is kiterjeszkedett (természetesen továbbra sem volt lehetőség a magyar szerzők külföldön megjelent magyar nyelvű vagy fordított műveinek regisztrálására).

A mű szerkesztési munkáinak legnagyobb nehézségére s az ebből adódó hiányosságokra is maga Kozocsa Sándor világított rá. Előszavában leírta, hogy a kiadvány által felölelt anyag nagyobb részének megjelenése már az első világháború éveire esett, amikor a kötelespéldány-szolgáltatás nemegyszer nehézkessé vált, sőt elmaradt, így tehát a nemzeti könyvtár nem juthatott hiánytalanul a bibliográfia anyagát szolgáltató dokumentumok birtokába. A történelemformáló évek: az 1918. évi polgári forradalom, majd az 1919-i Tanácsköztársaság kiadványainak begyűjtése is – bár a nagyvonalú, haladó könyvtárügyi rendelkezések éppen a Tanácsköztársaság korszaka alatt kerültek megfogalmazásra – gyakorlatilag szintén akadályokba ütközött.

Mindennek következtében az 1911–1920. évi ciklus anyaga mai tudásunk szerint nem mondható teljesnek. Bizonyára az Országos Széchényi Könyvtár feladata lesz, hogy e hiányokat felderítse, a feldolgozás ideje óta felbukkant dokumentumok bibliográfiai leírásaival kiegészítse Kozocsa Sándornak és munkatársainak (szokásunkhoz híven írjuk le nevüket a mai kiadó előszavában is dr. Császár Zoltán, Istvánffy Károly, dr. Sajó Géza) e nagy és alapvető munkáját.

Végső soron leszögezhetjük, hogy a szóban forgó ciklus szerkesztőit és munkatársait ma is dicséret és köszönet illeti meg, hogy Petrik Géza nyomdokain haladva – sok nehézséggel küszködve – befejezték munkájukat, mely első ízben kötelezte el nemzeti könyvtárunkat a magyar nemzeti bibliográfia ügyének és művének felkarolására, szerkesztésére és kiadására.

Hogy ez az elkötelezés nem véletlen, hanem tudatosan vállalt program volt, azt Fitz Józsefnek, az Országos Széchényi Könyvtár elhunyt főigazgatójának, a kiváló könyv- és könyvtártudósnak 1939-ben keltezett véleményével lehet igazolni.

Az Országos Széchényi Könyvtár ugyanis 1936–1940 között évi kumulációkban (összesen öt kötetben) publikálta „Magyarország évi könyvészete” címen a nemzeti bibliográfia betűrendbe sorolt anyagát. Az 1939-ben megjelent, az 1936. év anyagát tartalmazó bibliográfiai kumuláció előszavában Fitz József a többek között a következőket írta: „A magyar nemzeti bibliográfia szerkesztése és kiadása elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár természetes feladatai közé tartozik ... A könyvtár érdeke ... , hogy a nemzeti bibliográfia minél teljesebb legyen, hogy ennek címleírásai egyezzenek a könyvtár katalógusainak címleírásaival s hogy a könyvészet folytatólagos kötetei minél tervszerűbben illeszkedjenek be a közös rendszerbe ... E program keretében jelenik meg most egyidőben a Petrik-féle ciklusbibliográfiák folytatásául szánt 1911–1920. évi évkör könyvészetének első kötete, az 1936. esztendő könyvészete és a „Magyar Írók” új sorozatának első kötete.”

Joggal állapítjuk meg, hogy a könyvtár akkori igazgatósága helyesen ismerte fel azt a nagy feladatot, ami az Országos Széchényi Könyvtárra hárult a nemzeti bibliográfiák szerkesztésében és kiadásában. De ez a kezdeményezés egyúttal örökséget is jelentett: a következő nemzedékre hárult e bibliográfiai rendszer további fejlesztése, építése, állandó és tervszerű bővítése.

A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1934. december 1-én 23.266/1934. IV. sz. alatt elrendelte, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete tulajdonában levő és néhai Barcza Imre, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt könyvtárosa által összeállított 1911–1920. évi magyar könyvészet kéziratát az Országos Széchényi-Könyvtár igazgatósága felülvizsgálja, kiegészítse és sajtó alá rendezze. Ez a könyvészet a fenti rendelet értelmében Petrik Géza ciklus-bibliográfiáinak folytatásaként, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségén, de a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete kiadványaként jelenik meg. Az Országos Széchényi-Könyvtár Bibliográfiai Osztálya dr. Kemény György nemzeti múzeumi főkönyvtárnok vezetése alatt a Barcza-féle címanyagot a könyvtár kötelespéldányainak címleírásaival összehasonlította, kiegészítette és a hiányzó címeket pótolta. Ez a munkálat nagyjában 1937 őszén befejeződött, de ez a két kötetre való címanyag csupán a szorosabb értelemben vett könyveket, zeneműveket és atlaszokat írta le, a folyóiratokat és hírlapokat azonban nem. Ezért dr. Kemény György a Könyvészetnek harmadik kötettel való kiegészítése céljából az 1911–1920. évek hírlap- és folyóiratbibliográfiájának összeállításához fogott, míg az első két kötet anyagának rendszerezését és sajtó alá bocsátását dr. Kozocsa Sándor nemzeti múzeumi alkönyvtárnok vette át.

ELŐSZÓ

A Magyar Könyvészet új kötete a történelmi Magyarország legválságosabb tíz évének nyomdatermékanyagát öleli fel nyelvekre való tekintet nélkül. Az 1920-as év nemcsak a hagyományos évtizedes beosztás határa lett, de a ránkparancsolt trianoni „béke” dátuma is lévén, a jelen bibliográfia a történelmi ország szellemi képét még töretlenül mutatja be. Barcza Imre címanyagán magátólértetődően sok változtatást, módosítást, mondhatnám, hogy az újabb bibliográfiai elveknek megfelelőbb átalakítást kellett eszközölni, melyek közül a legfontosabbra az Országos Széchényi-Könyvtár a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületéhez írt 1935/195. sz. levelében már rámutatott: „A kézirat címanyaga egyrészt hiányos, másrészt pedig beosztásában következetlen. Az iskolai értesítők pl. hol az iskola neve alatt, hol a kezdő címszó alatt vannak ötletszerűen felsorolva.” Mostani végső formájában az iskolai értesítők – hogy ennél a példánál maradjunk – csak azoknál a helységeknél vannak feltüntetve, ahol az intézet működik. Már számtalan ehhez hasonló kérdés merült föl a feldolgozás folyamán. Az anyaggyüjtés és összehasonlítás befejező munkálatai után alulírottnak jutott feladatul a mű részletes beosztása, az egyenetlenségek elsimítása, csoportosítása és az Országos Széchényi-Könyvtárban akkor előírt bibliográfiai elvek szerint való feldolgozása.

Tekintetbe kell venni azonban azt, hogy anyagunk nagy részét a világháború négy évének, az összeomlás, a Károlyi-korszak, a proletárdiktatúra nyomdatermékeiből állítottuk össze, amikor a kedvezőtlen állapotok a kötelespéldányok beszolgáltatását is nagymértékben megnehezítették, valamint gyakran előfordul sorozatos művek ötletszerű megjelenése vagy számozása is. A Trianon előtti Magyarország szellemi életének ebben az évtizedében is számtalan német, tót, szerb, román és horvát nyelvű kisebbségi kiadvány jelent meg: majdnem a teljes anyag 30%-a.

Anyagunkat csak a történelmi Magyarország területén készült nyomdatermékek alapján állítottuk össze s ezért nem vettük tekintetbe magyar szerzők bárhol máshol megjelent fordított vagy akár magyar nyelven napvilágot látott munkáit sem. Álneveket, amennyiben sikerült feloldani őket, [ ]-ben az illető munkák címe alatt a valódi név után tettük s azt az álnévre való tekintet nélkül beillesztettük a szoros betűrendbe, pl. Hajnal Zoltán [Glaius]: A római jog vezérfonala. Ettől csak abban az esetben tértünk el, ha az illető álnév Petőfi Sándor, Herczeg Ferenc, Gyóni Géza vagy Bárd Miklós. A több szerzőjű műveket a szerző egyéb munkái után tettük. Amennyiben a társszerzőnek több műve is van s ez az első megemlítés után nincs föltüntetve, azt jelenti, hogy az ezután következő munkák is ugyanazoknak a szerzőknek a művei. A sorozatokra való utalásos címeket erre való tekintet nélkül, Petrik módszerétől eltérően, az önálló munkák közötti betűrendben vettük föl. Anyagunkat kivétel nélkül az 1911–1920. évek nyomdatermékeiből merítettük, egyetlen kivételt Kosztolányi Dezső Lotuszevők című, 1910-ben megjelent „mesejátékával” tettünk, mert ez Petriknél téves cím alatt szerepel. A félkövérrel szedett címszóknál a nyomda szláv és román betűtípussal nem rendelkezett.

Az 1911–190-as évek tudományos folyóiratbibliográfiája – amint az az előző lapon található bevezető sorokból is kiderül – egy külön III. kötet anyagát szolgáltatja, ezért maradtak el a Petrikből jól ismert és hasznos folyóiratcikk-felsorolások. Ugyancsak ebben a kötetben található majd az iskolai értesítők programmértekezéseinek anyaga és a két kötet címfelvételeinek, sőt esetleg az 1900–1910-ig terjedő évek anyagának is a tárgymutatója (fordítók, szerkesztők, összeállítók, illusztrátorok, bevezetésírók stb.).

A Könyvészet anyagának feldolgozásában résztvettek még: Istvánffy Károly, dr. Sajó Géza, dr. Császár Zoltán és kisebb részletekben mások is az Országos Széchényi-Könyvtár tisztviselői közül.

Egy célunk volt s ezt igyekeztünk minden eszközzel elérni: hogy munkánk minél jobban hasznára váljék nemzeti művelődésünknek.

Kozocsa Sándor.

Krajcáros könyvtár. Bp., 1912. Pesti Lloyd. 1. Molnár Jenő: Sárvári, a kritikus. 15 l. Krajnyák Ede. Szlovák nyelvtan. Pozsony, 1919. Angelmayer K. VIII, 92 l. Krajnyák Ede. Gyakorlókönyv a szlovák nyelvtanhoz. U. o., 1919. 2, 119 l. Krajnyák Gábor. Görög szertartású egyházi énekkönyv. Ld. Danilovics János. Kráľ Jankó. Kytka ballad. dum a piesni. Ld. Československá Knižnice, 6. Králik Dani. A kir. kincstár szenvedő pereinek története Erdélyben. Bp., 1911. Pátria. 73 l. 2.– Králik Lajosné, Szelényi Gizella. Gyermekvédelmi intézmények, Bp., 1917. Hornyánszky. 13 l. (Klny. az Ösvényből.) Králik Lajosné, Szelényi Gizella. A nők szeretetmunkája a kiskorú bűnösökért. U. o., 1917. 22 l. (Klny. U. abból.) Kraljevic Illja N. Život raknički a južnoj Americi. Novi-Sad [Újvidék], 1914. Natosević. 15 l. Kraljevic Marko srpski narodni kalendar za god. 1912–1913. Vel-Kikinda [Nagykikinda], 1911/12. 2 füz. Kramarz Károly és társai felségárulási és kémkedési pörében a bécsi cs. és kir. Landwehr hadosztálybíróság 1916. jún. 3-án hozott… Kramer Ulrich. Fajtenyésztés. Ford.: Prónay Albert. Átdolg.: K. Svirbély Gizella. Bp., 1916. Neuwald I. 71 l. (Klny. a Méhből.) Krammer Jenő. Faköböző és árszámító. Fakereskedők, erdészek és faiparosok részére. Bp., [1912]. Károlyi Gy. Ráth biz. 16°. VIII, … Krammer Jenő. Gömbfaköböző. Erdészek, fatermelők, fakereskedők és építészek részére. Rundholzkubierer, Für Förster, Holzindustrie… Krammer Jenő. Gömbfatáblázat bécsi méretű gömbfára. Magyar-német szöveggel. U. o., 1912. Ráth biz. 12 l. Krammer Jenő. Köbláb- és köbméterátszámító. – Kubikfuss- und Kubikmeter-Umrechner und Preisrechner. (Har. 15×8 ½ cm.) U. o., 1917… Krammer Jenő. Köbtábla a mellényzsebben. Fakereskedők, építészek és faiparosok részére. 14. kiad. U. o., 1912. Ráth biz. VIII, 95… Krammer Jenő. Krammer-féle bányafaköböző. – Grubenholzkubierer. U. o., 1916. Krammer. 15 l. 2.– Krammer Jenő. Krammer-féle gömbfaköböző. Krammers Rundholzkubierer. 15. kiad. U. o., 1915. Cilcer és Tsa. Benkő biz. 11 l. Krammer Jenő. Krammer-féle „Gyorsszámlázó“. Táblázatok fűrészelt faanyagok köbözésére. – Krammers „Schnellfakturist“. Tabellen zu… Krammer József. Állattan és növénytan. Polg. iskolák számára. 1–2. rész. 6. kiad. Bp., 1920. Athenaeum. 56, 76 l. Krammer József. Az iskola biológiai kertje. U. o., [1913]. Franklin. 11 [1] l. Krammer József. Az iskolai kert a biológia tanításának szolgálatában. Pozsony, 1913. Wigand ny. Steiner biz. 11 l. (Klny. a Pozso… Krammer József. Leányoktatásunk egységes szervezése. Bp., 1914. Franklin. 27 [1] l. (Klny. a Magyar Paedagogiából.) Krammer József. Magyar olvasókönyv. Ld. Gyertyánffy István. Krammer József. Mértan. Ld. Suppán Vilmos. Krammer József. Az oktatástan elveinek gyakorlati megvalósítása az iskolában, különös tekintettel a polg. leányiskolára. Pozsony,… Krammer József. Öntevékenységre és önállóságra való nevelés. Bp., 1911. Stephaneum. 26 l. Krammer József. Számtan. Ld. Suppán Vilmos. Krammer József. Számtan és mértan. Ld. U. o. Krammer József. Természetrajz polg. isk.. számára. Állattan a polg. leányiskolák számára. 5. kiad. Bp., 1917. Athenaeum. VIII. 10… Krammer József. Természetrajz. Polg. iskolák számára. Állattan a polg. fiúiskolák számára. 4. kiad. U. o., 1914. VIII, 100, V. 75… Krammer József. Természetrajz. Polg. iskolák számára. 5. kiad. U. o., 1917. VIII, 100, 76 l., 7 t. 3.40 Krammer József. A vegytan és ásványtan elemei. Polg. leányiskolák számára. 2. jav. kiad. U. o., 1916. 172 l. Krancher Oszkár. A mézelő méh élete és tenyésztése. Ford.: Hutter Rezső. Sopron, 1915. Röttig. Bp., Rényi biz. 166 l. Kötve 4.50 Krane Anna bárónő. Az emberfiáról. (Krisztus-elbeszélések.) Ford.: Hodács Ágost. Bp., 1911. Pázmáneum ny. Szent István-Társ. biz.… Krane Anna bárónő. Magna Peccatrix. Regény Krisztus urunk idejéből. U. o., 1911. Budapesti Hirlap ny. 403 l. Kranovitz Dezső. A városi közvágóhíd. Kiskunfélegyháza, 1912. Vesszősi J. 13 l. Krascsenits Gyula. Csejte és környéke. Vágújhely. Horváti A. 32 l. Krasko Ivan. Verše. T. Sv. Martin [Turócszentmárton], 1912. Knihtl. úč. sp. 35 [1] l. Krassó Jolán. Galánthai Gróf Fekete János magyar munkái. Doktori ért. Bp., 1919. Stein–Heimler. 34 l. Krassó-Szörény vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként az 1909. évi V. … Krassó-Szörény vármegye földadókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. M.: 1: 144.000. U. o., 1912. 2°. 2 l. Krassó-Szörény vármegye alispánjának jelentése a vármegye közigazgatásának 1910., 1912–1913., 1915. évi állapotáról. Lugos, 1911,… Krassó-Szörény vármegyei határidőnaptár az 1912–1916. évre. Szerk.: Milutinovits János. Lugos, 1911/15. Virányi J. 2°. 5 köt. Krassó-Szörény Jelentés a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez – vármegye selyemtenyésztésének állapotáról az 1911. évben. Bp., 1… Krasznahorkai várban létesített Andrássy Franciska grófné ereklyemúzeum leíró lajstroma. A –. 2. bőv. kiad. Szerk.: Mihalik Józse… Krasznai Elza. Novellák. Bp., 1920. Révai–Salamon. 198 [2] l. Kratja u ruskom konzulatu u Sarajevu. Novi-Sad [Újvidék], 1913. Ivković J. 107 [1] l. (Klny. a Zastavából.) Krátke a hodnoverné poučenie o pätorakom škapuliare napísal G. V. Trnava [Nagyszombat], 1913. Sostnik A. 20 l. Krátke poučenie bobožnosti k b. Srdcu Ježišovmu. Trnava [Nagyszombat], 1915. Goldmann. 24 l. Kraus Fritz. Dualistische und monistische Weltanschauung. Hermannstadt, 1912. Krafft W. 103–130. l. (Klny. a Verhandlungen und Mi… Kraus Kálmán. Főtárgyalás a haditörvényszékek előtt. Bp., 1913. Pátria. Politzer biz. 65 [1] l. 1.50 Kraus Karl. Búcsúztató. Ld. Károlyi-kvtár, 1. Kraushaar Karl.. Die deutsche Ansiedler in Ungarn. Temesvár, 1916. Landbote. 19 l. (Klny. a Landboteból.) Krausz Ármin. Pénztári könyvelés ellenőrzése. Bp., [1911]. Világosság. 18 l. Krausz Gyula. Eredeti francia társalgó felső kereskedelmi iskolák számára. – Livre de conversation française original pour des éc… Krausz Ignác. Al-Baszir Juszuf: Al-Kitâb Al-Muhtavî c. munkájának 30. fejezete. Tobia ben Mózes héber fordításával. A Kaufmann-fé… Krausz József. Beszéd. Dicsőszentmárton, 1914. Körjegyzői kny. 8 l. Krausz Ludwig. Monographie über die „Stanizsaer Albini“ Goldbergwerke in Siebenbürgen. Gyulafehérvár, 1917. Schäser ny. 19 l. Krausz M. Á. Gyászbeszéd Ferenc Ferdinánd trónörökös és Hohenberg Zsófia felett. Gálszécs, 1914. Birnbaum ny. 8 l. Krausz Sándor. A Herbart–Ziller–Rein-féle didaktikai elmélet és gyakorlat. Bp., 1912. Lampel. 177 l. Krausz Vilmos. Hitehagyás és kommunizmus. Debrecen, [é. n.]. Hegedüs–Sándor. 8 l. Krausz Zsigmond. A temesvári cs. és kir. helyőrségi kórházban 26 hónapon át salvarsannal kezelt esetek. Bp., 1913. Franklin. 12 l… Kravjánszky Miksa Mór. Tanulmányok a zsarnokölés tanának történetéhez. Nagyvárad, 1914. Szent László ny. 153 [5] l. Kray Sándor. Egyházi beszéd háborús időben. Elő- és utóimádsággal. Debrecen, 1914. Hoffmann–Kronovitz. Bp., Kókai biz. 11 l. –.60 Krämer Tamás. Gyászbeszéd a szétdarabolásra szánt Magyarország felett. Szeged, 1920. Várnai L. 6 l. Krämer Tamás. A protestáns vallás terjedésének okai hazánkban 1551-ig. Temesvár, 1915. Csanádegyházm. kny. 148 l. Krätschmer János pincér 50 éves szakmai jubileuma alkalmából kiadott emlékirata. 1864–1914. Németből átdolg. és sajtó alá rend.: … Krätschmer János. Memoiren. U. o., 1914. 68 l., 2 t. Kräuter Ferenc. A v-tövű igék. Bp., 1913. Franklin. 25 l. (Klny. a Nyelvtud. Közleményekből.) Krcméry Śtefan. Ked’ sa sloboda rodila. T. Sv. Martin [Turócszentmárton], 1920. Kniht. učast. spolok. 39 [1] l. Krcméry Śtefan. Prehľad dejin slovenskej literatúry a vzdelanosti. U. o., 1919. Schmidt M. 109 [2] l. Krcsméry Károly. A csigolyatörésekről 27 eset kapcsán. Kolozsvár, 1915. Egyesült kny. 21 [1] l. (Klny. a Lechner-Emlékkönyvből.) Krébecz József. Egy tanulságos hitelszövetkezet. (A pálmonostori hitelszövetkezet első tíz éve.) Bp., 1912. Pátria. 63 l. Krébes Gejza. Univerzálne pomocné tabuľky k vyrobám mzdy. Baňska Śtiavnica [Selmecbánya, 1920]. Joerges. Krebs Henrik. Földrajzi előismeretek. Szeben vármegye és Nagyszeben r. t. város földrajza. A szebenvármegyei népiskolák 3. oszt. … Krecsányi Ignác. Régi dolgok – régi színészetről. Történeti feljegyzések a multból. Temesvár, 1914. Hunyadi ny. 8, 160 l., 1 t. 3… Krecsányi Ignác. színtársulatának Búcsú-Albuma. A színtársulat összes tagjai arcképével. Szerk.: Tábori Emil–Kövessi Lajos–Márkus… Krecsmárik Endre. Honnan s hová? Népszerű ismertetése az emberi test fejlődésének és elmúlásának. Utolsó utunk s ami utána jő. Sz… Krecsmárik Endre. Természettan. Ld. Zámbory Endre. Krécsy Béla. Misjudged Hungary An appeal from the misinformed British and American public to a better informed British and Americ… Krejcsi Rezső. Átmeneti gazdasági hivatal. Ld. Magyar szent korona országai kereskedelmi és iparkamaráinak országos értekezlete, … Krejcsi Rezső. A budapesti tojástőzsde iratanyaga. Lánczy Leó kamarai elnök megbízásából összeállította és előszóval ellátta: –. … Krejcsi Rezső. Dokumente der Eierbörse in Budapest. U. o., 1912. 46 l. Krejcsi Rezső. Élethivatások az árukereskedelem terén. U. o., [1917]. Ny. n. 172–182. l. (Klny. a Polgári Életpályákból.) Krejcsi Rezső. Frankel Leó, a párizsi Commun magyar vezére. U. o., 1919. [Bíró M.] 80 l. Kremmer Dezső. Apáczai Cseri János élete és munkássága. Bp., 1911. Politzer Zs. és fia. 203 [3] l. Kremmer Dezső. Az első pesti festőiskola. U. o., 1916. Korvin ny. Lantos biz. 15 l. 1.– Kremmer Dezső. A felsőolaszországi városi múzeumok és a székesfővárosi múzeum. U. o., 1913. Politzer Zs. biz. 30 l. (Klny. a Váro… Kremmer Dezső. Olasz-magyar, magyar-olasz szótár. Ld. Dióhéjszótárak, [3/4]. Krenedits Ödön. Baromfitenyésztés. Bp., é. n. Pátria. 191 [1] l. Krenedits Ödön. U. az. 2. kiad. U. o., 1920. 251 [1] l. Krenedits Ödön. U. az. Ld. Gazdasági tanácsadó, 8. Krenn Leopold. In 50 Jahren… Der Zukunftstraum einer Küchenfee in 2 Abteilungen von: –. Mit Gesangtexten von Carl Lindau. Musik v… Krenner József. Ritka svédországi ásvány Magyarországban. Bp., 1918. M. T. Akad. 548–550. l. (Klny. a Math. és Természettud. Érte… Krepuska Géza. A hallószerv scarlatinás megbetegedéséről. Bp., 1911. Franklin. 602–619. l. (Klny. az Orvosképzésből.) Krepuska Géza. Dr. Rejtő Sándor magántanári képesítésért benyujtott tudományos munkálatainak bírálata. [Bp., 1915.] Ny. n. 2°. 7 … Krepuska Gyula. Budapest véglényei. Bp., 1917. Stephaneum. 60 l. (Klny. az Állattani Közleményekből.) Krestnij mjesjacoslov na 1912–1915., 1918. god. Sostavil Joann Kizak. Ungvár, 1911/14, 1917. Földesi Gy. 5 füz.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem