1860–1875

Teljes szövegű keresés

1860–1875
BIBLOGRAPHIA
HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1860–1875
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1860–1875
JEGYZÉKE
az 1860–1875. években megjelent
magyar könyvek- és folyóiratoknak
Összeállította
s tudományos szakmutatóval ellátta
PETRIK GÉZA
BUDAPEST, 1885.
Kiadja a „Magyar könyvkereskedők egylete”.
 
 
EDITOR’S PREFACE
By the publication of an important work of Géza Petrik, outstanding Hungarian bibliographer of the decades at the turn of the century, the National Széchényi Library grants for the scholars and readers a tool indispensable in the system of the Hungarian National Bibliography. As an introductory remark we have to emphasize that this bibliographical work contributed in many ways to the perfection in use of the bibliographical series, in the field of scientific research work.
The present edition covers the period of 1860-1875, published by Géza Petrik in 1885. The bibliography, arranged in alphabetical system, disclosed in 438 pages the titles of the monographical works in Hungarian language, published in Hungary, the analytical description of studies and articles of the most important periodicals. The publications in foreign language published in Hungary and the documents of Hungarian concern published abroad wer not included in the volume.
Most obviously, the work of the excellent compiler was restricted by the, already at his time, ever growing book production. The comprehensive volume of the Hungarian national bibliography served, as a matter of fact, practical purposes, those of the booksellers. Géza Petrik compiled at first for his own use in alphabetical order the material of the Hungarian catalogues published between 1860-1870, and as he writes, he had not in the least in mind to publish the results of his collection work.
Yet, the scholar-bibliographer could not be satisfied with these results, important both from practical and financial points of view: his passion for research work, the sincere desire for the completest possible elaboration of the materials urged him to forther work. He discovered that the compilations, prepared on the basis of the bookseller’s catalogues, are by far not complete. He, therefore, set to the systematical addition of new entries, partly he processed the material of the Library of the Hungarian National Museum (National Széchényi Library) with a thouroughness and diligence so characteristic of him, partly he collected the bibliographical data of literary news, business reports published in Hungarian dailies and periodicals and used other bibliographical sources as well for his work closing with 1875.
Let us pay the tribute of admiration to the respectful passion of the bibliographer: Géza Petrik began the compilation of his work at his age of 19, in 1864. (See S. Kozocsa’s article in Magyar Könyvszemle (Hungarian Book Review) No. 3. 1963, p. 258.) Although, as a consequence of the nature of the work, the publication of the bibliography was delayed , the ensuing two decades preserved entirely the modesty, worthy of the Man and Scholar: in the preface of his work he wrote that he did not require a more distinguished place in the Hungarian literature his only aim was that – if he had already prepared his work others should also see its good use (branches of sciences, libraries booksellers). It is perhaps needless to say, that, almost despite of the bibliographer’s will, the passing decades granted him a most distinguished place in the Hungarian literature.
The bibliography is arranged in alphabetical order, it contains the customary data. It always indicates the price of publication, furthermore, where it is possible, the bookseller’s catalogue used as a source for the inclusion. Naturally he could not strive to completeness: bibliography of this kind, compiled by individuals never miss imperfectness, there exists no man, capable of the bibliographical elaboration of the material of the most important libraries in a country, completely and perfectly. The value of a great work lies also in its ability to inspire: it is not by accident that Sándor Kiszlingstein, compiler of the next volume (1876 –1885) started his work by completing the previous one: „In my work, which is the continuation of Géza Petrik’s bibliography, I included several entries that appeared during the 16 years: cycle of the work mentioned (1860-1875) but were not included in it; thus the present volume supplements the former”.
1. Its most important achievement is that it contains a „scientific” subject index following the alphabetical part and divides the material treated in the bibliography into 18 main groups and within these into 109 subject groups. It is needless to point out that the grouping according to subjects forcasts the practice of the easy handling of the work.
2. Of the 109 subject groups, alphabetical index was compiled, framed with 203 subject titles.
3. In one of the appendices the names of the translators, editors and authors are included, whose works (studies) appeared in the periodicals or annuals.
It is not by accident that the bibliography so important both from the viewpoint of bibliography and use, closed with the year of 1875: namely, the periodical Magyar Könyvszemle, (Hungarian Book Review) internationally appreciated periodical of bibliography and library theory of the Library of the Hungarian National Museum, i.e. of the National Széchényi Library, started publication in 1876, indicating from year the bibliographical data of the works published in Hungary and of Hungarian concern.
Did Géza Petrik think that his generous scientific mission ended with the start of Magyar Könyvszemle? It is not probable, as the imortant publications of the individual periodical numbers cannot replace the synthesis of utmost importance and the comprehensive, cyclic bibliographes. This demand placed Géza Petrik again into the service of the „work”.
This short review is to be closed with a noteworthy remark of Petrik, which he made on the occasion of the publication of the 1860 – 1875 cycle: „.. it is the Hungarian booksellers who deserve the praise and merit, their patriotic attitude and generosity made possible the publication of the work.”
The heroic age of the history of the Hungarian National Bibliography is marked not only by the name of Géza Petrik, his untiring research work and high position in the world of learning, but also by the noble efforts of the Hungarian booksellers acting in the service of progress.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
Petrik Gézának, a századforduló körüli évtizedek kiváló magyar bibliográfusának ismét egy olyan művét adja az Országos Széchényi Könyvtár a kutatók és az olvasók kezébe, mely a magyar nemzeti bibliográfia rendszerében nélkülözhetetlen. Ez a munka ugyanakkor – már bevezetőül is hangsúlyoznunk kell – a tudományos kutatás szolgálatában nem egy tekintetben továbbfejlesztette e nagy bibliográfiai sorozat használatának lehetőségeit.
Az 1860-1875 közötti másfélévtizedes ciklusról van szó, mely Petrik Géza műveként 1885-ben jelent meg. E betűrendes bibliográfia 438 lapon tárta fel a jelzett évek Magyarországon megjelent, magyar nyelvű monografikus kiadványainak címeit, továbbá a fontosabb folyóiratok cikkeinek, tanulmányainak analitikus leírásait. A magyarországi nem magyar nyelvű nyomtatványokat, s a külföldön megjent magyar vonatkozású dokumentumokat ez a kötet már nem tartotta nyilván. A már ekkor is egyre növekvő könyvtermelés a kitűnő szerzőt nyilván korlátozásra kényszerítette.
A magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglaló kötete tulajdonképpen gyakorlati – könyvkereskedői szempontokat szolgáló – célok jegyében jött létre: Petrik Géza először az Osztrák-Magyar Könyvkereskedők Egylete által az 1860-1870 évek között kiadott magyar katalógusainak anyagát saját használatára betűrendbe gyűjtötte – s mint írja – távolról sem gondolt még arra, hogy gyűjtése eredményét nyomtatásban közrebocsássa.
De a tudós-bibliográfus nem tudott megelégedni ezzel a gyakorlati, üzleti szempontból is kétségtelenül tiszteletreméltó eredménnyel: a kutató szenvedély, a lehető teljes feltárás tudományos igénye újabb munkára ösztönözte. Látta, hogy a könyvkereskedői katalógusok alapján összeállított gyűjteménye hiányos; ezért az anyag rendszeres kiegészítéséhez fogott, s egyrészt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtárnak) anyagát dolgozta fel a rá annyira jellemző alapossággal és szorgalommal, másrészt a magyar napilapokban és folyóiratokban megjelent irodalmi hírek, üzleti jelentések s egyéb könyvészeti források segítségével 1875-ig gyűjtötte össze bibliográfiájának adatait.
Petrik – kissé csodálkozzunk el e tiszteletreméltó bibliográfusi szenvedélyen – 19 éves korában 1864-ben fogott hozzá e műve összeállításához (ld. Kozocsa Sándor közlését: Magyar Könyvszemle, 1963. 3. Sz. 258.l.). Bár a munka megjelenése a dolgok természeténél fogva késett, a két évtized az emberhez és a tudóshoz méltó szerénységet maradéktalanul megőrizte: kiadványának bevezetésében arról szólt, hogy nem igényel a maga számára valami „kiválóbb” helyet a magyar irodalomban, mert célja csak az volt – ha már elkészítette munkáját – hogy mások is (a tudomány, a könyvtárak, a könyvkereskedelem) lássák annak hasznát. Talán modanunk sem kell, hogy a múló évtizedek a szerzőnek akarata ellenére is „kiválóbb” helyet biztosítottak a magyar irodalomban.
Bibliográfiájának szerkezete betűrendes, a szokásos és kötelező adatokat tartalmazza. Mindig közli a kiadvány árát, továbbá – ahol lehet – hivatkozik a forrásul használt könyvkereskedői katalógusra is. Teljességére nem törekedhetett: az ilyen jellegű „egyéni” bibliográfiáknak mindig vannak hiányai, egyetlen ember nem lehetett képes arra, hogy az adott ország valamennyi nevezetes könyvtárát a bibliográfiai teljesség igénye szempontjából felderítse. A nagy mű úgy értékes, ha inspirál: nem véletlen, hogy a magyar nemzeti bibliográfia következő kötetének (1876-1885) szerzője, Kiszlingstein Sándor már rögtön a kiegészítésre gondolt: „Munkámban, mely a Petrik-féle könyvészet folytatása, több olyan könyvcímet is vettem fel, melyek a nevezett mű 16 éves cyclusának (1860-1875) tartama alatt jelentek meg, de abból kimaradtak; s ekként azt mintegy kiegészíti.”
Petrik Géza e bibiliográfiája szakmai szempontból – mindenekelőtt a kutatók és olvasók munkájának megkönnyítése céljából nagy előrelépést jelent:
1. Legfontosabb eredménye, hogy un. „tudományos” szakmutatót ad a betűrendes rész után, s 18 főcsoportba, ezen belül 109 szakra osztja bibliográfiájának anyagát.Talán felesleges rámutatnunk arra, hogy e szakok szerinti csoportosítás már a modern nemzeti bibliográfiák gyakorlatát idézi s a mű használatát nagyban megkönnyíti.
2. E 109 szakcsoportra terjedő anyagról betűrendes indexet is összeállított 204 tárgyi címszó keretében.
3. Egyik függelékében betűrendes felsorolásban a fordítóknak, szerkesztőknek, továbbá azoknak a szerzőknek a neveit is közölte, akiknek cikkei (tanulmányai) a folyóiratokban vagy évkönyvekben jelentek meg.
E fontos – bibliográfiai és használati szempontból is újításokat tartalmazó – munka ezúttal nem véletlenül zárult az 1875. évvel: ugyanis 1876-ban indult meg a Magyar Könyvszemle c. folyóirat (a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának, tehát az Országos Széchényi Könyvtárnak nemzetközileg is értékelt könyvtártudományi és bibliográfiai folyóirata), mely évről-évre közölte a magyarországi (sőt a magyar vonatkozású) művek címeit és adatait.
Talán Petrik Géza úgy gondolta, hogy áldozatos tudományos missziója a Magyar Könyvszemle megindulásával véget ért? Nem valószínű, mert az egyes folyóiratszámok fontos részpublikációi sem helyettesítik az annyira fontos szintézist, az összefoglaló, ciklikus jellegű bibliográfiákat. Ez az igény Petrik Gézát később ismét a „mű” szolgálatába állította.
E rövid ismertetést Petrik egy igen figyelemreméltó megállapításával kell zárnunk, amit a kiváló bibliográfus nem véletlenül tett meg az 1860-1875. évi ciklus kiadásával kapcsolatban: „a főérdem… a magyar könyvkerekedőket illeti, kiknek hazafias áldozatkészsége lehetővé tette a munka megjelenését.”
A magyar nemzeti bibliográfia történetének e hőskorát nemcsak Petrik Géza neve, tudományos rangja és fáradhatatlan kutató munkája jelzi, hanem a haladás szolgálatában álló magyar könyvkereskedők nemes feladatvállalása is.
 
ELŐSZÓ
Midőn évekkel ezelőtt jelen munkám összeállításához fogtam, egyéb czélom nem volt, mint az osztrák-magyar könyvkereskedők egylete által 1860-tól 1870-ig kiadott magyar katalógusoknak egy betűrendbe hozása által saját üzleti használatomra egy kis gyakorlati becscsel bíró bibliographiai anyaghalmazt gyűjteni, távolról se gondolva még arra, hogy gyűjtésem eredményét valamikor közrebocsássam.
A fent említett katalogusok egybeállítása után azonban látva, hogy e gyűjtemény még felette hiányos, mert minden lépten-nyomon akadtam egy-egy nevezetesebb, nálam még elő nem forduló munka czímére, – gyűjteményem rendszeres kiegészítéséhez fogtam, s e végett fölhasználtam különösen a magyar nemz. muzeum könyvtárát, valamint a különféle napi lapok- és folyóiratokban közölt irodalmi híreket, üzleti jelentéseket s egyéb könyvészeti forrásokat és kiegészítettem azt 1875. végéig, mint a mely időszakon túl már bírtunk rendes évi katalogusokat. De még ekkor se terveztem gyűjteményem kinyomatását, mindig azt reménylve, hogy akad majd hivatottabb egyén, ki e valóban hézagot pótló munkára vállalkozik.
Igy elmult ismét néhány év s mivel egyrészt nem akadt senki, a ki ez épen nem hálás dologhoz fogott volna, másrészt pedig összegyűjtött anyagom használhatóságát s meglehetős teljességét tapasztalni elég alkalmam volt, elhatároztam annak sajtó alá rendezését.
Ez munkám keletkezésének rövid története. Ebből kitűnik az is, hogy irodalmunkban magam se igénylek számára valami kiválóbb helyet, czélom csak az volt, hogy ha már egyszer elkészítettem, vegyék is hasznát kartársaim. Mindamellett hiszem, hogy hiányai daczára nemcsak a magyar könyvkereskedelemnek nyujtottam használható kézikönyvet, de szaktudósok- és könyvtáraknak is jó szolgálatot teend az, ha a terjedelmes szakmutatót s a nevezetesebb folyóiratok és évkönyvekben megjelent czikkek összeállítását figyelmükre méltatják. Ha várakozásaim- s reményeimben nem csalódtam, – ha munkám azon körökben, melyeknek szántam, kedvező fogadtatásban részesül, nem csekély fáradozásaimért eléggé megjutalmazva érzem magamat; a főérdem azonban ez esetben is a magyar könyvkereskedőket illeti, kiknek hazafias áldozatkészsége lehetővé tette a munka megjelenését. Fogadják érte hálás köszönetemet.
 
Budapest, 1885. szeptember végén.
Petrik Géza
 

 

Zichy Antal és Királyi Pál beszédeik. (8r. 20 l.) Pest, 1861. Wodianer F. .–10 Zichy Antal. A magyar szabadelvű conservativ-politika. (n. 8r. 80 l.) Pest, 1862. Pfeifer F. –.80 Zichy Antal országgyűlési beszéde. (8r. 15 l.) Pest, 1865. Ny. Bucsánszky A. Zichy Antal. Strafford. Tragédia az angol történetből. (8r. 117 l.) Pest, 1865. Emich G. –.60 Zichy Antal. Stuart Mária Skóthonban. Korrajz. (k. 8r. 88 l.) Pest, 1865. Zichy Antal. Csonka miniszterium mint közvetítő. (n. 8r. 35 l.) Pest, 1866. Pfeifer F. Zichy Antal. Anglia története a forradalomig. (k. 8r. 158 l.) Pest, 1866. Emich G. 1.– Zichy Antal. Cromwell, vagy a nagyság átka. Tört. szomorújáték 5 felv. (k. 8r. 105 l.) Pest, 1866. Emich G. –.60 Zichy Antal. Az angol forradalom története. (k. 8r. 310 és IX. l.) Pest, 1867. Emich G. 1.50 Zichy Antal. Horatius satírái. L.: Értekezések a nyelvtudom. köréből. II. köt. Zichy Antal. A szónoklatról. Székfoglaló értekezés. (8r. 18 l.) Pest, 1868. Pfeifer Ferd. –.30 Zichy Antal. Stuart Mária. L.: Nemz. színház könyvtára. 71. Zichy Antal. A tanítókról. [Külön lenyomat a „Nemzeti hírlap”-ból.] (8r. 35 l.) Budapest, 1875. Franklin-t. ny. (Tettey N. és t.)… Zichy Antal. Gr. Széchenyi István mint paedagog. [Külön lenyom. a „Népnevelők lapjá”-ból.] (n. 8r. 13 l.) Budapest, 1875. ny. a H… Zichy Edmunc, gr. Egy szó az erdélyi vasútról. (8r. 39 l.) Pest, 1866. ny. Heckenast G. Zichy Géza, gr. Az álom regénye. (k. 8r. 305 l.) Pest, 1872. Heckenast G. 2.– Zichy Géza, gr. A boldogság útja. Költői beszély 9 énekben. (8r. 186 l.) Budapest, 1875. Tettey N. és t. 1.50 Zichy Jenő, gr. A Duna-tiszai, vagyis a Pest-Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna ügyében. Magyar és német nyelven. Egy térkép… Zichy-Codex. A Zichi és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb. ágának okmánytára, Gróf Zichy Károly áldozatkészségéből közli a magyar… Ziegenbein. Keresztyén vallástan. L.: Székács József. Ziegler Adolf. Húgykémlés a betegágynál. Orvosok szám. Ford. Kövér Gábor és Széles Antal. (n. 8r. 45 l.) Buda, 1868. Ny. a m. k. … Ziemssen. A villamáramnak helybelesítése. L.: Meyer Mór. Zierer Géza. 30 tábla négyszáznál több idommal az első gymnas. osztályban előadandó mértani szabadkézi rajzhoz. Magyar és német s… Zih Károly. Népszerű költemények. (16r. 178 l.) Kecskemét, 1862. ny. Szilády K. 1.– Zilahy Imre. Költemények. (k. 8r. 176 l.) Pest, 1867. Osterlamm K. 1.– Zilahy Károly. Az erdélyi fejedelmek életírata a Demjén László által kiadott arczképcsarnokhoz magyarázatul. (8r. 88 l.) Kolozsvá… Zilahy Károly. A lelánczolt Prometheus. Tragaedia. Aiszkülesz után. (n. 8r. VII és 40 l.) Pest, 1861. Pfeifer F. –.50 Zilahy Károly. Hölgyek lantja. L.: Hölgyek. Zilahy Károly. Magyar koszorúsok albuma. Irói élet- és jellemrajzok. Mutatványokkal és 12 aczélmetsz. (n. 8r. 120 l.) Pest, 1863.… Zilahy Károly. Petőfi Sándor életrajza. (k. 8r. XIV és 159 l.) Pest, 1864. Ny. Emich G. (Osterlamm K.) 1.50 Zilahy Károly munkái. Szépirod. és széptani apróbb dolgozatok. 2 köt. (8r. XXIII és 248, 279 l.) Pest, 1865. Eggenberger. 2.– Zilahy Károly. Tréfás versek. L.: Tréfás versek. Zilahy Pál. Kis franczia tolmács. Útmutatás a franczia nyelvnek a legrövidebb idő alatti elsajátítására. (12r. 207 l.) Pest, 1865… Ziltz Mór. Hittan az izr. népisk. alsóbb oszt. szám. (8r. 60 l.) Pest, 1861. Heckenast G. .–30 Ziltz Mór. Hittan az izr. népisk. felsőbb oszt. szám. Magyar és német nyelven. 2. kiad. (8r. XVI és 183 l.) Pest, 1861. Heckenast… Ziltz Mór. Öröm-szózat a magyar tudós akadémia ünnepélyes felavatása alkalmával. (4r. 10 l.) Pest, 1860. Ny. Herz J. Zimándy Ignácz. Egy kis vita. A bíbornok-herczeg-prímás 1874. márcz. 9-iki beszéde és Hatala Péter. (k. 8r. 15 l.) Budapest, 1874… Zimányi József. Testgyakorlattan. Képekkel. (8r. 145 l.) Pest, 1862. Ny. Müller E. (Grill K.) Kötve 2.– Zimmer Alajos. Kocsipóstai szabályok. L.: Balás Sándor. Zimmer Alajos. Vezérfonal a méterrendszerhez. 2. kiad. (8r. 127 l.) Arad, 1875. Ny. Réthy L. Zimmermann Jakab. ABC- és olvasókönyv a kath. elemi isk. szám. (8r. 84 l.) Pest, é. n. Wetschl M. Kötve –.20 Zimmermann Jakab. Egyházi szokások és szertartások magyarázata. Kisebb tanúlók szám. (k. 8r. 22 l.) Kecskemét, 1860. Gallia F. –.… Zimmermann Jakab. Ima- és énekkönyv elemi isk. szám. (12r. 107 és 21 l.) Kecskemét, 181. Gallia F. –.40 Zimmermann Jakab. Földrajz kisebb tanúlók szám. (12r. 23 l.) Kecskemét, 1863. Gallia F. –.20 7. kiad. (12r.) Kecskemét, 1863. U. … Zimmermann Jakab. Természetrajz kisebb tanúlók szám. (12r. 23 l.) Kecskemét, 1863. Gallia F. –.16 Zimmermann Jakab. Terményrajz az elemi ifjúság szám. 2. kiad. (12r. 23 l.) Kecskemét, 1863. Gallia F. .–10 Zimmermann Jakab. Népiskolák könyve. L.: Népiskolák könyve. Zimmermann Jakab. Magyar történelem elemi isk. szám. 3. kiad. (12r. 23 l.) Kecskemét, 1869. Gallia F. –.10 Zimmermann Jakab. Magyar nyelvtan az elemi- és reáliskolák használatára. (8r.) Pest, 1870. Szt.-István-t. Kötve –.28 Zimmermann Jakab. Magyar nyelvtan. Ipar- és népiskolák szám. (8r. 57 l.) Pest, 1871. Lauffer V. Kötve –.90 Zimmermann Jakab. Írati föltevények. Ipar- s népiskolák szám. (8r.) Kecskemét, 1871. Gallia F. –.10 Zimmermann Jakab. Magyar olvasókönyv a népiskolák szám. 3. kiad. (8r.) Pest. Lauffer V. 1.12 I. rész. II. oszt. (124 l.) 1872. – … Zimmermann Jakab. Egészségtan. Népiskolák számára. 2. kiad. (8r. 18 l.) Pest, 1872. Lauffer V. –.8 Zimmermann Jakab. Szavaló. Ipar- és népiskolák szám. Jelesb íróink műveiből. 2. rész. (k. 8r.) Pest, 1872. Lauffer V. –.50 I. rés… Zimmermann Jakab. Természettan. Ipar-, nép- és ismétlő isk. szám. (8r. 34 l.) Kecskemét, 1872. Gallia F. –.16 Zimmermann Jakab. A magy. királyság földrajza. Gymnasium és reálisk. szám. (8r. 56 l.) Pest, 1872. Lauffer V. Kötve –.20 Zimmermann Jakab. Magyar történelem. Ipar-, nép- és ismétlő iskolák szám. (8r.) Kecskemét. Gallia V. –.16 Zimmermann Károly. A nagyváradi L. Sz. egyházmegyei clerus érdemei. (8r. 132 l.) N.-Várad, 1864. Ny. Tichy A: 1.– Zimmermann Róbert. Logika, vagy gondolkodástan. Németből Riedl Szende. (n. 8r. 134 l.) Pest, 1864. Lampel R. 1.– Zimmermann Róbert. Tapasztalati lélektan. Németből dr. Riedl Szende. (n. 8r. 15 l.) Pest, 1865. Lampel R. 1.– Zippe F. X. M. Természetrajz. Tankönyv az alreáltanodák használatára. Ford. Dienes Lajos és Jánosi Ferencz. (8r. V és 372 l.) Béc… Zirzen Janka. A budapesti m. k. áll. tanítónőképezde öt évi fennálásának története. (8r. 39 l.) Budapest, 1874.Szerző. Ziskay Antal. A kereskedelmi szakbíróságokról. (8r. 63 l.) Budapest, 1875. Zichy S. –.40 Zlamál Gusztáv. A szétoszlott harcz, a fennállott szabályzatok alapján rendszeresen összeállítva. (16r. IV és 89 l.) Budapest, 18… Zlamál Vilmos. Barmászat, avagy a hasznos házi állatok betegségeinek megismerése és orvoslása; különös tekint. a gazdasági állato… Zlamál Vilmos. A marhavész s annak oltása, mint egyedül biztos szer a marhavész végképeni kiirtására. (8r. VIII és 140 l.) Pest, … Zlamál Vilmos. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása Magyarországon. L.: Értekezések a természettud. köréből. I. köt. Zlamál Vilmos és Tormay Béla. A III. nemzetközi állatorvosi gyülekezet. L.: Közlemények a földmív.-, ipar- és keresked. magy. k. … Zlamál Vilmos ifj. A boncztan rövid kézikönyve. 2. kiad. (8r. XIV és 280 l.) Pest, 1862. Emich G. 1.80 Zlamál Vilmos. A bujakóros bántalmak kór- és gyógytana. (8r. 221 l.) Pest, 1871. Lampel R. 2.– Zlinszky György országgyűlési beszéde. L.: Nyáry Pál és Z. Gy. Zlinszky Imre. A bírósági végrehajtók kézikönyve. Gyakorl. útmutató a bírósági végrehajtók köréhez tartozó törvénykezési ügyekben… Zlinszky Imre. A telekkönyvi rendtartás és az erre, valamint az ingatlan vagyonra eszközlendő végrehajtási eljárásra vonatkozó tö… Zlinszky Imre. A bizonyítás elmélete a polg. peres eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásokra. (n. 8… Zlinszky Imre. Kézikönyv közjegyzők szám. L.: Dárdai Sándor és Z. I. Zlinszky István. Bárányfelhők. Beszélyek. 2 köt. (8r. 129, 121 l.) Arad, 1861. Ny. Réthy L. (Pest, Ráth M.) 1.50 2. kiad. (8r. 12… Zollner Ev. János. A kathol. kereszténység az ő hitében, törvényében s kegyszereiben. Vegyes hitelemző beszédek a kath. vallás ös… Zólyomi J. Kis nemzeti lant. (12r.) Pest, 1871. Heckenast G. –.40; kötve .–80 Zombath M., Pócsi. Gróf Széchenyi István viszonya az 1848-iki törvényes átalakuláshoz. (12r. 84 l.) Pest, 1869. Aigner L. –.60 Zombori Gedő. Úti rajzok. 2 köt. (n. 8r. 195 és 217 l.) Kolozsvár, 1861. Stein J. 2.– Zombori Gedő. Magyar és Erdélyország s ezzel kapcsolatban az ausztr. tartományok földleírása. (8r. 45 l.) Debreczen, 1863. Telegd… Zombori Gedő. Fichte János Tófor élete és munkássága. (n. 8r. 82 l.) Sárospatak, 1863. A ref. főiskola bet. (Kolozsvár, Stein J.)… Zombori Gedő. A heidelbergi káté értelmezése. (8r. 50 l.) Kolozsvár, 1864. Stein J. kötve –.28 Zombori Gedő. Fény és árny. Történeti beszélyek. 2 köt. (8r. 132, 125 l.) Pest, 1866. Kugler A: –.80 Zombori Gedő. A keresztyén egyház multja. Egyháztörténelem. (8r. 198 l.) Sárospatak, 1867. A ref. főiskola bet. Zombori Gedő. Korszerű egyházi beszédek. 2 füzet. (n. 8r. 184, 190 l.) Miskolcz, 1869–70. Egy-egy füz. 1.20 Zorn Vilmos. Az államadósság kérdéséhez. (n. 8r. 15 l.) Pest, 1867. Lampel R. –.30 Zoványi János. Néhány szó a népnevelés körül. (8r. 68 l.) Pest, 1866. Hartleben K. Zoványi Mihály. Kísérlet a kath. egyházi autonom szervezet kérdésének megoldása iránt. (8r. 95 l.) Pest, 1870. Aigner L. –.80 Zoványi Mihály. Conferentia beszédek. (8r. 110 l.) Pest, 1871. Hunyady M.-int. Zoványi Mihály. A kathol. autonomia hordereje az egyház, állam és társadalom szempontjából. (n. 8r.) Pest, 1871. Aigner L. Zoványi Mihály. Néhány szó a kathol. papsághoz. (n. 8r.) Pest, 1871. Aigner L. Zrinyi Ilona, a ritka erényű és hős magyar honleány viszontagságos élete. Tizenkét énekben. A magyar nép számára. 13 képpel. (k. … Zrinyi Miklós szigeti veszedelme. L.: Magyar remekirók. 9. 10. Zsarnay Imre beszéde. L.: Magyar remekírók. 9. 10. Zsarnay Imre beszéde. L.: Ürményi Józef és Zs. I. Zsarnai Lajos. Bibliai bevezetés a biblia ismeretének és értelmének előmozdítása végett. (8r. IV és 144 l.) Sárospatak, 1861. Ref… Zsarnai Lajos. Emlékbeszédek. (8r. 89 l.) Sárospatak, 1861. Ref. főiskola. –.60 Zsarnai Lajos. Keresztyén erkölcstudomány. Felgymn. szám. 3. kiad. (8r. 93 l.) Sárospatak, 1864. Ref. főiskola. –.50 Zsarnai Lajos. Keresztyén egyháztörténet. Felgymn. szám. 5. kiad. (n. 8r. 120 l.) Sárospatak, 1867. Ref. főiskola. –.50

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT