1860–1875 | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920

Teljes szövegű keresés

1860–1875

BIBLOGRAPHIA
HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum

MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata

1860–1875

Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE

Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

MAGYAR KÖNYVÉSZET

1860–1875

JEGYZÉKE
az 1860–1875. években megjelent
magyar könyvek- és folyóiratoknak

Összeállította
s tudományos szakmutatóval ellátta
PETRIK GÉZA

BUDAPEST, 1885.
Kiadja a „Magyar könyvkereskedők egylete”.

EDITOR’S PREFACE

By the publication of an important work of Géza Petrik, outstanding Hungarian bibliographer of the decades at the turn of the century, the National Széchényi Library grants for the scholars and readers a tool indispensable in the system of the Hungarian National Bibliography. As an introductory remark we have to emphasize that this bibliographical work contributed in many ways to the perfection in use of the bibliographical series, in the field of scientific research work.

The present edition covers the period of 1860-1875, published by Géza Petrik in 1885. The bibliography, arranged in alphabetical system, disclosed in 438 pages the titles of the monographical works in Hungarian language, published in Hungary, the analytical description of studies and articles of the most important periodicals. The publications in foreign language published in Hungary and the documents of Hungarian concern published abroad wer not included in the volume.

Most obviously, the work of the excellent compiler was restricted by the, already at his time, ever growing book production. The comprehensive volume of the Hungarian national bibliography served, as a matter of fact, practical purposes, those of the booksellers. Géza Petrik compiled at first for his own use in alphabetical order the material of the Hungarian catalogues published between 1860-1870, and as he writes, he had not in the least in mind to publish the results of his collection work.

Yet, the scholar-bibliographer could not be satisfied with these results, important both from practical and financial points of view: his passion for research work, the sincere desire for the completest possible elaboration of the materials urged him to forther work. He discovered that the compilations, prepared on the basis of the bookseller’s catalogues, are by far not complete. He, therefore, set to the systematical addition of new entries, partly he processed the material of the Library of the Hungarian National Museum (National Széchényi Library) with a thouroughness and diligence so characteristic of him, partly he collected the bibliographical data of literary news, business reports published in Hungarian dailies and periodicals and used other bibliographical sources as well for his work closing with 1875.

Let us pay the tribute of admiration to the respectful passion of the bibliographer: Géza Petrik began the compilation of his work at his age of 19, in 1864. (See S. Kozocsa’s article in Magyar Könyvszemle (Hungarian Book Review) No. 3. 1963, p. 258.) Although, as a consequence of the nature of the work, the publication of the bibliography was delayed , the ensuing two decades preserved entirely the modesty, worthy of the Man and Scholar: in the preface of his work he wrote that he did not require a more distinguished place in the Hungarian literature his only aim was that – if he had already prepared his work others should also see its good use (branches of sciences, libraries booksellers). It is perhaps needless to say, that, almost despite of the bibliographer’s will, the passing decades granted him a most distinguished place in the Hungarian literature.

The bibliography is arranged in alphabetical order, it contains the customary data. It always indicates the price of publication, furthermore, where it is possible, the bookseller’s catalogue used as a source for the inclusion. Naturally he could not strive to completeness: bibliography of this kind, compiled by individuals never miss imperfectness, there exists no man, capable of the bibliographical elaboration of the material of the most important libraries in a country, completely and perfectly. The value of a great work lies also in its ability to inspire: it is not by accident that Sándor Kiszlingstein, compiler of the next volume (1876 –1885) started his work by completing the previous one: „In my work, which is the continuation of Géza Petrik’s bibliography, I included several entries that appeared during the 16 years: cycle of the work mentioned (1860-1875) but were not included in it; thus the present volume supplements the former”.

1. Its most important achievement is that it contains a „scientific” subject index following the alphabetical part and divides the material treated in the bibliography into 18 main groups and within these into 109 subject groups. It is needless to point out that the grouping according to subjects forcasts the practice of the easy handling of the work.

2. Of the 109 subject groups, alphabetical index was compiled, framed with 203 subject titles.

3. In one of the appendices the names of the translators, editors and authors are included, whose works (studies) appeared in the periodicals or annuals.

It is not by accident that the bibliography so important both from the viewpoint of bibliography and use, closed with the year of 1875: namely, the periodical Magyar Könyvszemle, (Hungarian Book Review) internationally appreciated periodical of bibliography and library theory of the Library of the Hungarian National Museum, i.e. of the National Széchényi Library, started publication in 1876, indicating from year the bibliographical data of the works published in Hungary and of Hungarian concern.

Did Géza Petrik think that his generous scientific mission ended with the start of Magyar Könyvszemle? It is not probable, as the imortant publications of the individual periodical numbers cannot replace the synthesis of utmost importance and the comprehensive, cyclic bibliographes. This demand placed Géza Petrik again into the service of the „work”.

This short review is to be closed with a noteworthy remark of Petrik, which he made on the occasion of the publication of the 1860 – 1875 cycle: „.. it is the Hungarian booksellers who deserve the praise and merit, their patriotic attitude and generosity made possible the publication of the work.”

The heroic age of the history of the Hungarian National Bibliography is marked not only by the name of Géza Petrik, his untiring research work and high position in the world of learning, but also by the noble efforts of the Hungarian booksellers acting in the service of progress.

KIADÓI ELŐSZÓ

Petrik Gézának, a századforduló körüli évtizedek kiváló magyar bibliográfusának ismét egy olyan művét adja az Országos Széchényi Könyvtár a kutatók és az olvasók kezébe, mely a magyar nemzeti bibliográfia rendszerében nélkülözhetetlen. Ez a munka ugyanakkor – már bevezetőül is hangsúlyoznunk kell – a tudományos kutatás szolgálatában nem egy tekintetben továbbfejlesztette e nagy bibliográfiai sorozat használatának lehetőségeit.

Az 1860-1875 közötti másfélévtizedes ciklusról van szó, mely Petrik Géza műveként 1885-ben jelent meg. E betűrendes bibliográfia 438 lapon tárta fel a jelzett évek Magyarországon megjelent, magyar nyelvű monografikus kiadványainak címeit, továbbá a fontosabb folyóiratok cikkeinek, tanulmányainak analitikus leírásait. A magyarországi nem magyar nyelvű nyomtatványokat, s a külföldön megjent magyar vonatkozású dokumentumokat ez a kötet már nem tartotta nyilván. A már ekkor is egyre növekvő könyvtermelés a kitűnő szerzőt nyilván korlátozásra kényszerítette.

A magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglaló kötete tulajdonképpen gyakorlati – könyvkereskedői szempontokat szolgáló – célok jegyében jött létre: Petrik Géza először az Osztrák-Magyar Könyvkereskedők Egylete által az 1860-1870 évek között kiadott magyar katalógusainak anyagát saját használatára betűrendbe gyűjtötte – s mint írja – távolról sem gondolt még arra, hogy gyűjtése eredményét nyomtatásban közrebocsássa.

De a tudós-bibliográfus nem tudott megelégedni ezzel a gyakorlati, üzleti szempontból is kétségtelenül tiszteletreméltó eredménnyel: a kutató szenvedély, a lehető teljes feltárás tudományos igénye újabb munkára ösztönözte. Látta, hogy a könyvkereskedői katalógusok alapján összeállított gyűjteménye hiányos; ezért az anyag rendszeres kiegészítéséhez fogott, s egyrészt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtárnak) anyagát dolgozta fel a rá annyira jellemző alapossággal és szorgalommal, másrészt a magyar napilapokban és folyóiratokban megjelent irodalmi hírek, üzleti jelentések s egyéb könyvészeti források segítségével 1875-ig gyűjtötte össze bibliográfiájának adatait.

Petrik – kissé csodálkozzunk el e tiszteletreméltó bibliográfusi szenvedélyen – 19 éves korában 1864-ben fogott hozzá e műve összeállításához (ld. Kozocsa Sándor közlését: Magyar Könyvszemle, 1963. 3. Sz. 258.l.). Bár a munka megjelenése a dolgok természeténél fogva késett, a két évtized az emberhez és a tudóshoz méltó szerénységet maradéktalanul megőrizte: kiadványának bevezetésében arról szólt, hogy nem igényel a maga számára valami „kiválóbb” helyet a magyar irodalomban, mert célja csak az volt – ha már elkészítette munkáját – hogy mások is (a tudomány, a könyvtárak, a könyvkereskedelem) lássák annak hasznát. Talán modanunk sem kell, hogy a múló évtizedek a szerzőnek akarata ellenére is „kiválóbb” helyet biztosítottak a magyar irodalomban.

Bibliográfiájának szerkezete betűrendes, a szokásos és kötelező adatokat tartalmazza. Mindig közli a kiadvány árát, továbbá – ahol lehet – hivatkozik a forrásul használt könyvkereskedői katalógusra is. Teljességére nem törekedhetett: az ilyen jellegű „egyéni” bibliográfiáknak mindig vannak hiányai, egyetlen ember nem lehetett képes arra, hogy az adott ország valamennyi nevezetes könyvtárát a bibliográfiai teljesség igénye szempontjából felderítse. A nagy mű úgy értékes, ha inspirál: nem véletlen, hogy a magyar nemzeti bibliográfia következő kötetének (1876-1885) szerzője, Kiszlingstein Sándor már rögtön a kiegészítésre gondolt: „Munkámban, mely a Petrik-féle könyvészet folytatása, több olyan könyvcímet is vettem fel, melyek a nevezett mű 16 éves cyclusának (1860-1875) tartama alatt jelentek meg, de abból kimaradtak; s ekként azt mintegy kiegészíti.”

Petrik Géza e bibiliográfiája szakmai szempontból – mindenekelőtt a kutatók és olvasók munkájának megkönnyítése céljából nagy előrelépést jelent:

1. Legfontosabb eredménye, hogy un. „tudományos” szakmutatót ad a betűrendes rész után, s 18 főcsoportba, ezen belül 109 szakra osztja bibliográfiájának anyagát.Talán felesleges rámutatnunk arra, hogy e szakok szerinti csoportosítás már a modern nemzeti bibliográfiák gyakorlatát idézi s a mű használatát nagyban megkönnyíti.

2. E 109 szakcsoportra terjedő anyagról betűrendes indexet is összeállított 204 tárgyi címszó keretében.

3. Egyik függelékében betűrendes felsorolásban a fordítóknak, szerkesztőknek, továbbá azoknak a szerzőknek a neveit is közölte, akiknek cikkei (tanulmányai) a folyóiratokban vagy évkönyvekben jelentek meg.

E fontos – bibliográfiai és használati szempontból is újításokat tartalmazó – munka ezúttal nem véletlenül zárult az 1875. évvel: ugyanis 1876-ban indult meg a Magyar Könyvszemle c. folyóirat (a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának, tehát az Országos Széchényi Könyvtárnak nemzetközileg is értékelt könyvtártudományi és bibliográfiai folyóirata), mely évről-évre közölte a magyarországi (sőt a magyar vonatkozású) művek címeit és adatait.

Talán Petrik Géza úgy gondolta, hogy áldozatos tudományos missziója a Magyar Könyvszemle megindulásával véget ért? Nem valószínű, mert az egyes folyóiratszámok fontos részpublikációi sem helyettesítik az annyira fontos szintézist, az összefoglaló, ciklikus jellegű bibliográfiákat. Ez az igény Petrik Gézát később ismét a „mű” szolgálatába állította.

E rövid ismertetést Petrik egy igen figyelemreméltó megállapításával kell zárnunk, amit a kiváló bibliográfus nem véletlenül tett meg az 1860-1875. évi ciklus kiadásával kapcsolatban: „a főérdem… a magyar könyvkerekedőket illeti, kiknek hazafias áldozatkészsége lehetővé tette a munka megjelenését.”

A magyar nemzeti bibliográfia történetének e hőskorát nemcsak Petrik Géza neve, tudományos rangja és fáradhatatlan kutató munkája jelzi, hanem a haladás szolgálatában álló magyar könyvkereskedők nemes feladatvállalása is.

ELŐSZÓ

Midőn évekkel ezelőtt jelen munkám összeállításához fogtam, egyéb czélom nem volt, mint az osztrák-magyar könyvkereskedők egylete által 1860-tól 1870-ig kiadott magyar katalógusoknak egy betűrendbe hozása által saját üzleti használatomra egy kis gyakorlati becscsel bíró bibliographiai anyaghalmazt gyűjteni, távolról se gondolva még arra, hogy gyűjtésem eredményét valamikor közrebocsássam.

A fent említett katalogusok egybeállítása után azonban látva, hogy e gyűjtemény még felette hiányos, mert minden lépten-nyomon akadtam egy-egy nevezetesebb, nálam még elő nem forduló munka czímére, – gyűjteményem rendszeres kiegészítéséhez fogtam, s e végett fölhasználtam különösen a magyar nemz. muzeum könyvtárát, valamint a különféle napi lapok- és folyóiratokban közölt irodalmi híreket, üzleti jelentéseket s egyéb könyvészeti forrásokat és kiegészítettem azt 1875. végéig, mint a mely időszakon túl már bírtunk rendes évi katalogusokat. De még ekkor se terveztem gyűjteményem kinyomatását, mindig azt reménylve, hogy akad majd hivatottabb egyén, ki e valóban hézagot pótló munkára vállalkozik.

Igy elmult ismét néhány év s mivel egyrészt nem akadt senki, a ki ez épen nem hálás dologhoz fogott volna, másrészt pedig összegyűjtött anyagom használhatóságát s meglehetős teljességét tapasztalni elég alkalmam volt, elhatároztam annak sajtó alá rendezését.

Ez munkám keletkezésének rövid története. Ebből kitűnik az is, hogy irodalmunkban magam se igénylek számára valami kiválóbb helyet, czélom csak az volt, hogy ha már egyszer elkészítettem, vegyék is hasznát kartársaim. Mindamellett hiszem, hogy hiányai daczára nemcsak a magyar könyvkereskedelemnek nyujtottam használható kézikönyvet, de szaktudósok- és könyvtáraknak is jó szolgálatot teend az, ha a terjedelmes szakmutatót s a nevezetesebb folyóiratok és évkönyvekben megjelent czikkek összeállítását figyelmükre méltatják. Ha várakozásaim- s reményeimben nem csalódtam, – ha munkám azon körökben, melyeknek szántam, kedvező fogadtatásban részesül, nem csekély fáradozásaimért eléggé megjutalmazva érzem magamat; a főérdem azonban ez esetben is a magyar könyvkereskedőket illeti, kiknek hazafias áldozatkészsége lehetővé tette a munka megjelenését. Fogadják érte hálás köszönetemet.

Budapest, 1885. szeptember végén.

Petrik Géza

Veres László. Az ausztriai birodalom rövid földrajza. Mellékletül Magyarország földrajzához az elemi isk. IV. oszt. növendékeinek… Veres Márton. Részletes zsinati beszéd. Bálványos-Váralyán. (8r. 15 l.) Kolozsvár, 1869. Veres-Beniczky Hermin. Nézetek a női ügy érdekében. (n. 8r. 16 l.) Pest, 1868. Ny. Emich G. Veresmarty Mihály munkái. 2 köt. Bevezetésül: V. M. XVII. századi magyar író élete és munkái. Korrajz a hitújítás idejéből. Irta … Vergilii Maronis operum epitome. Ed. Ant. Bartal. (8r. 152 l.) Pest, 1865. Heckenast G. –.30 Vergilius Maro Aeneisének I. és II. könyve. Gymnasiumok szám. magyarázta Szénássy Sándor. (8r. XXII és 151 l.) Pest, 1869. Petrik… Vergilii Aeneidos libri. Ed. Ign. Veress. L.: Görög- és lat. remekírók. 12. 24. Vergilius Aeneise. I–VI. könyv. Magyarázta Veress Ignácz. (8r. 238 l.) Budapest, 1875. Lampel R. 1.60 Vergilius. L.: Virgilius alatt is. Verhovay Gyula. Liberalismus és conservatismus. (n. 8r. 251 l.) Budapest, 1875. Tettey N. és t. 1.– Verne Gyula. Utazás a föld központja felé. Ford. Beőthy Leo. 2 köt. (k. 8r. 194, 120 l.) Pest, 1865. Hartleben K. A. (Ráth M.) 1.… Verne Gyula. Utazás a holdba és a hold körül. (8r. 170 l.) Pest, 1872. Heckenast G. 1.20 Verne Gyula. Három orosz és három angol kalandjai Délafrikában. Ford. Ajtai K. Albert. (k. 8r. 323 l.) Kolozsvár, 1874. K. Papp M… Verne Gyula. Öt hét léghajón. Utazás Afrikában. (8r. VIII és 158 l.) Budapest, 1874. Franklin-t. 1.20 Verne Gyula. Utazás a tenger alatt. Képekkel. (8r. 231 l.) Budapest, 1875. Franklin-t. 2.– Verne Gyula. Az angolok az éjszaki sarkon. (Hatteras kapitány kalandjai.) Ford. Palásty Sándor. 2 köt. (8r. 253, 241 l.) Budapest… Verne Gyula apróbb műveiből. Beszélyek és rajzok. (16r. 296 l.) Budapest, 1875. Athenaum. 1.50 Verne Gyula. A chancellor. Kazallon J. R. utas naplója. Ford. Vértesi Arnold. (8r. 226 l.) Budapest, 1875. Lampel R. 1.40 Verne Gyula. Utazás a föld körül 80 nap alatt. Képekkel. (8r. 308 l.) Budapest, 1875. Franklin-t. 1.40 Verne Gyula. Három orosz és három angol kalandjai. Francziából Nagy István. (8r. 271 l.) Budapest, 1875. Franklin-t. 2.– Verne Gyula. Híres utazók. L.: Kis nemz. muzeum. 38. Verőczy Sándor. Levelező könyv. L.: Családi könyvtár. 1. Verőczy Sándor. Házi ügyvéd. L.: U. o. 2. Verseghy Ferencz költeményei. Kiadta Toldy Ferencz. (k. 8r. 228 l.) Pest, 1865. Heckenast G. 1.– Versek, tréfás. Humorgyöngyök gyönyörködtető gyűjteménye. Gyűjt. Győrffy Iván. (16r. 288 l.) Pest, 1872. Heckenast G. Kötve –.80 Versek, tréfás, – gyűjteménye. Összeszedte Zilahy Károly. (16r. 261 l.) Pest, 1864. Demjén és S. 1.20 (Pfeifer F.) .–60 Versényi György. Az aesthetika hazánkban. A bölcsészettudori fok elnyerése végett írva. (8r. 30 l.) Budapest, 1874. Ny. Posner K.… Vers-szemelvény. A régiek elmésen mulattató bölcs mondataiból. A latin eredeti nyomán ford. Bálinth Gyula. (12r. 56 l.) Gyula-Feh… Vertán Endre. A nemzetiségi kérdés Magyarországon. Írta Szombatsági. (8r. 66 l.) Pest, 1861. Pfeifer F. –.50 Vertán Endre. Politikai kérdések és tanúlmányok. Írta Kunágoti. Kiadta Márton Ferencz. (n. 8r. 253 l.) Pest, 1862. Ráth M. 1.50 Vertán Endre. A képviseleti és önkormányzati rendszer, vonatkozva hazánkra. Írta Kunágoti. (n. 8r. 15 és 263 l.) Arad, 1865. Ny. … Vertán Endre. Hagyatékom Etele, Jenő és Csaba fiamnak. (8r. VIII és 182 l.) Arad, 1875. Ny. Réthy L. Vértanúk, a tyburni. Elbeszélés Erzsébet angol királynő korából. Angol után ford. az esztergomi papnövelde. (8r. 280 l.) Pest, 18… Vértesi Arnold. Tíz beszély. 2 köt. (12r. 186, 210 l.) Pest, 1868. Ráth M. 2.50 Vértesi Arnold. A dicsőség tengeréből. Elbeszélések az 1848–49-iki szabadságharcz korából. (k. 8r. 163 l.) Pest ,1869. Ráth M. 1.– Vértesi Arnold. Világ folyása. 2 köt. (8r. 164, 188 l.) Pest, 1871. Aigner L. 2.– Vértesi Arnold beszélyei.L.: Kis nemz. muzeum. 30. 31. Vértesi Arnold. Nero. L.: Tört. könyvtár. 6. Vertler Mátyás. Tört. adatok a magy. nemzet életéből, egy kalauzzal a történettan mezején. 26 arczképpel. (8r. 204 l.) Pest, 1861… Verzár Péter. Dalcsokor. (12r. 30 l.) Budapest, 1873. Ny. a Hunyady Mátyás-int. Vész János Ármin. A kir. magy. természettudom. társulat évi jelentése tagjairól és működéséről 1862–1864. (n. 8r. 43 l.) Vész János Ármin. Leirati mértan. I. rész. A vetülettan. 1. fele. 22 kőmetsz. tábláv. (n. 8r. IX és 175 l.) Pest, 1865. Akadémia.… Vész János Ármin. A biztosítási kölcsön. L.: Értekezések a mathemat. tudom. köréből. I. köt. Vész János Ármin. Legrövidebb távolatok a körkúpon. L.: U. o. Vész János Ármin. A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésűl a valószínűségi hánylat elemei. (n. 8r. 92 l.) Pest, 1869. Akadém… Vész János Ármin. Adalék a visszafutó sorok elméletéhez. L.: Értekezések a mathemat. tudom. köréből. III. köt. Vész János Ármin. L.: Weiss János Ármin alatt is. Veszely, Imets és Kovács útazása Moldva-Oláhországbna 1868. Függelék: Kovács Ferencz károly-fehérvári hittanár naplója 1868. (n. … Veszely Károly. Beköszöntő egyházbeszéd, melyet beigtatása alkalmával elmondott. (8r. 15 l.) Maros-Vásárhely, 1867. Ny. Imreh S. Veszely Károly. A baróti plébánia. (n. 8r. 196 l.) Brassó, 1868. Ny. Römer és K. Veszely Károly. A kis konyhakertésznő, vagy a konyhavetemények termesztésének alapvonalai. A maros-vásárhelyi kath. leányisk. szá… Veszely Károly. Erdélyi egyháztört. adatok. L.: Adatok: Vetro Lőrincz. Alföldi vőfénykönyv. L.: Vőfénykönyv. Vetter Arnold. Kézikönyv a magyar kir. pénzügyőrség szám. 3. kiad. Magyarította Vízkelety Imre. (8r. 167 l.) Pécs, 1868. Ny. ifj.… Vetter Arnold. A szeszgyártás, ennek műtana és ellenőrzése, pénzügyi közegek, szeszgyár-tulajdonosok, földbirtokosok stb. szám. (… Venillot Lajos. IX. Pius. Kathol. jellemrajz. V. után Mindszenty Gedeon. (8r. 66 l.) Eger, 1864. Érseki lyceumi nyomda. (Budapest… Venillot Lajos. Jézus Krisztus élettörténete. Tekintettel a régibb és újabb tévelyekre. Ford. Sebők László. (8r. 396 l.) Eger, 18… Vezényszavak, a gyakorlati szabályzatban foglalt, – a m. k. honvédlovasság szám. (8r. 8 l.) Pest, 1869. Ráth M. –.10 Vezényszavak, az oktatási szabályzatban foglalt, – a m. k. honvédlovasság szám. (8r. 27 és 11 l.) Pest, 1869. Ráth M. –.40 Vezércsillagok, vagyis velős mondatok és költői gondolatok honi és külföldi remekírók műveiből. (12r. 391 l.) Pest, 1865. Heckena… Vezérfonal a katonai helyszínrajzi oktatáshoz. (n. 8r. IV és 47 l.) Pest, 1871. Ráth M. –.50 Vezérfonal a világtörténet előadásában. (k. 8r. 38 l.) Maramaros-Sziget, 1860. Cs. kir. állami nyomda. Vezérhalmi Z. V. A fonalóczok. Népsz. értekezés a fonalóczok természetrajza, az általuk előidézett kór s az az elleni védszerek f… Vezérkönyv, a ker. kath. anyaszentegyházban tartani szokott processiókhoz. (12r. 136 l.) Eger, 1871. Érseki lyceum. –.28 Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. L.: Hegedűs László. Vezérokmányok, a magyarországi kir. tanúlmányi alap jogi természetének megvizsgálására szolgáló –. A m. k. vallás- és közoktatásü… Vezuv, a, – 1872-iki kitörése. Pest, 1872. Corvona-t. –.20 Viardot. Az utolsó Csaporog. Orosz tört. regény. (8r. 226 l.) Brassó, 1861. (Pest, Pfeifer F.) 1.20 Viator. Gyaloglási kalauz. Röviden és szótár alakjában összeállítva. (16r. 26 l.) Eggenberger. –.40 Viczmándy Ödön. Zemplénvármegyének az 1870. évi XL. t.-cz. alapján szerkesztett szervezete és szabályrendelete. (8r. 129 l.) Sáro… Vida Aladár. Az ősgermánok vallása. Mythologiai tanúlmány. (8r. 17 l.) Eperjes, 1875. Ny. az ipar- és hitelbank nyomd. Vida József. Nemzeti koszorú. Költemények. (16r. 227 l.) Pest, 1860. Ráth M. 1.30 Vida Károly. A növekedő új világhatalom. Szózat a földbirtokok érdekében. (8r. 75 l.) Kolozsvár, 1860. Stein J. –.80 Vida Károly. Ausztriával-e vagy a nélkül? Második őszinte szó a magy. nemzethez. (8r. 67 l.) Pest, 1862. Ny. Emich G. Vida Lajos. Szemle a bel- és külhoni telekkönyvi rendszerek mezején, eljárásunk lehető javítása szempontjából. (n. 8r. 63 l.) Pes… Vidats János követjelentési beszéde. (8r. 14 l.) Pest, 1872. Magyar nyomda. Vidra Sipka. Jeremiás siralmai. Bohózat 1 felv. (8r. 22 l.) Budapest, 1875. Pfeifer F. –.30 Vig Dezső. (Fabó András.) Czigány-adomák. 2. bőv. kiad. (12r. 107 és 4 l.) Pest, 1870. Kilián Gy. –4.5 Viktorin József. Visegrád hajdan és most. Egykori kir. vár és székváros története, s leírása, különös tekint. a várromok megóvásá… Világ, kis. Színes képekkel. (8r. 16 l.) Budapest, (1875.) Lampel R. Kötve –.70 Világ, tarka, – és képes regélő. Számos képet és érdekes szöveget tartalmazó folyóirat. 24 füz. (4r.) Pest, 1869. Heckenast G. 6.– Világ- és földismeret. Népisk. szám. 1. rész. 12. kiad. (8r. 146 l.) Sárospatak. Ref. főiskola. Kötve –.25 Világirodalomból, a. Mindenféle komoly és mulattató olvasmány. 4 köt. (8r. 226, 248, 227, 224 l.) Budapest. Légrády test. Egy köt… Világtárlat. 1867-iki 2 köt. (n. 8r. VIII és 544, 570 l.) Párizs, 1868. Jouaust D. (Pest, Pfeifer F.) 4.–; kötve 5.– Vilmos néhány költeménye. (8r. VIII és 241 l.) Pest, 1863. Landerer és H. 1.50; díszköt 2.50 Vilmos. Rövid élet. Elbeszélés. (8r. 222 l.) Pest, 1864. Ny. Emich G. Vincze Alajos. Népélet. Beszélyek a nép szám. (8r. 143 l.) Eger, 1871. Érseki lyceum ny. Vincze Ambró. Kereszt. kath. vallástan. 2 rész. (8r. 145, 136 l.) Eger, 1874. Érseki lyceumi nyomda. (Szolcsányi Gy.) Egy rész –.… Vincze Ambró. Kereszt. kath. egyháztörténelem. A középtanod. ifjúság haszn. (8r. 132 l.) Eger, 1875. Érseki lyceumi nyomda. (Szol… Vincze Ambró. Kereszt. kath. erkölcstan. Kitűnőbb kézikönyvek nyomán a középtanodai ifjúság használatára. (8r. 139 l.) Eger, 1875… Vincze Paulin. Magyarország földrajza, tanodai s magánhaszn. (8r. 89 l.) Pest, 1861. Lauffer és St. –.30 2. kiad. (8r. 149 l.) Pe… Vincze Paulin. Egyetemes földrajz a legújabb kútfők nyomán, tekint. Magyarországra. Gymnas. szám. 3. rész. (n. 8r.) Pest, 1863. L… Vincze Sándor. Földrajzi előismeretek, vonatkozással a honi földrajzra. (k. 8r. 32 l.) Arad, 1862. Réthy L. –.15 Vinicola. Valjon monarchiánk ker. katholikus-e még? (8r. 41 l.) Pest, 1868. Tettey N. és t. –.20 Viola, szép, – vagy: A földtani törpék tündérbarlangja. Igen szép és mulatságos történet az ősidőkből. 5 képpel. (k. 8r. 16 l.) P… Violet Otto. Magyar ipar- és keresked. levelező és egyszerű könyvvitel, kereskedők és iparosok haszn. (n. 8r. 127 l.) Eger, 1863.… Vipera, egy szép. Regény. Angolból . V: 2 köt. (k. 8r. 210, 126 l.) Pest, 1867. Hartleben K. A. (Ráth M.) 1.25 Virág Benedek magyar századai és poetai munkái. 3. kiad. Kiadta Toldy Ferencz. 5 köt. (k. 8r. 252, 218, 194, 192, VIII és 240, 23… Virág Lajos. Külföldi kalauz, Németország, Belgium, Németalföld, Anglia, Svajcz és Francziaországba utazók számára. 2. kiad. (8r.… Virág Lajos. Darázsfészek. Novellák és humoreszkek. 3 köt. (12r. 194, 187, 128 l.) Pest, 1860–62. Geibel A. 2.–

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem