ADDITAMENTA
ad tomos 1–4. operis Géza Petrik
Bibliographia Hungariae 1712–1860
Catalogus librorum annis 1712–1800 in Hungaria
(alibique lingua Hungarica) editorum
EDIDIT
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
MAGYARORSZÁG
BIBLIOGRAPHIÁJA
Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712–1860
c. művének 1–4. kötetéhez
Az 1712–1800 között megjelent
magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) nyomtatványok
KÖZREADJA
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
Az 1712–1860 évi időszakról készült, Petrik által szerkesztett négykötetes bibliográfia hasonmás kiadását – az első kötethez írt előszó ígéretéhez híven – most nyomon követik a Pótlások. Ez a kötet mintegy 7660 címmel egészíti ki az eredeti adatgyűjtést. Figyelemreméltó mennyiség ez mindenképpen, még fokozza azonban jelentőségét az a körülmény, hogy csupa XVIII századi címről van szó, vagyis olyan anyagról, amely különös súllyal esik latba a magyar művelődéstörténelem, különösképpen pedig az irodalomtörténet és nyomdászattörténet szempontjából.
Az anyag összegyűjtése, mint ezt az első kötet előszavában már megírtuk, az Országos Széchényi Könyvtárban szerveződött munkaközösséghez fűződik. Ez az együttes a források széles körét igyekezett felkutatni. A gyűjtés elsősorban az OSZK állományából való, de a munkaközösség tagjai kutatásokat végeztek még a könyvanyag kiegészítése céljából az Országos Evangélikus Könyvtárban, a Ráday Könyvtárban és a Sárospataki Református Nagykönyvtárban. A kisnyomtatványokat a Budapesti Egyetemi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Miscellanea gyűjteményeiből tették teljesebbé. A gyűjtött címanyag értékét növeli, hogy a felsorolt könyvtárakon kívül számos vidéki, szerzetesi könyvtár anyaga is bekerült a bibliográfiába, amely az ötvenes évek elején, az államosítás során jutott a nemzeti könyvtár tulajdonába.
A kötet címanyagát végül a csehszlovák és román nemzeti bibliográfia XVIII. századi anyagával és mintegy harminc hazai, helyi nyomdatörténeti bibliográfiából merített, Petrik köteteiben még nem ismert kiadvány címével egészítettük ki.
Gyűjtőkör. A munkaközösség Petrik eredeti köteteitől eltérően a gyűjtés határait részben szűkítette, részben bővítette. Az időhatár 1860 helyett csak 1800-ig terjed. Nyilvánvaló, hogy a XIX. század első hat évtizede is számos kiegészítést nyújt majd, fontosabbnak véltük azonban a XVIII. századi anyag különválasztását, mert a „régi magyar könyv” időhatára mai felfogásunk szerint elvileg 1800-ig terjed. Szűkítettük gyűjtő tevékenységünket földrajzi alapon is. A Pótlások kötete feldolgozza az akkori Magyarországon, Erdélyben és Fiuméban megjelent nyomtatványokat, de a Horvát-Szlavonországban és Dalmáciában megjelenteket nem. Ennek indokai közjogiak.
Ami a kiadványfajok kérdését illeti, a Pótlások kötetének törzsanyagát a könyvek alkotják, de számos tudománytörténeti és különösen a hazai nyomdászattörténet szempontjából jelentős kisnyomtatványt is felvesz, az utóbbiakat válogatva. Viszont mellőzi a hírlapokat és folyóiratokat, a szedett szöveg nélküli metszeteket, jelentéktelen egyleveles nyomtatványokat (hirdetéseket, plakátokat), valamint elhagyja a század kilencvenes éveiben tömegesen jelentkező, a központosított kormányzat bürokratizálása során keletkezett ügyviteli nyomtatványokat.
Címleírások. A könyvtárakból gyűjtött anyagról a címleírások autopszia alapján készültek. A bibliográfiákból átvett leírásokon általában nem változtattunk, hiszen a példányt, amelyről a leírás készült, ilyenkor nem állt módunkban kézbevenni. (Kivétel csupán a kínálkozó adatkiegészítés és ennek megfelelően a rendszónak a besorolás érdekében végrehajtott megváltoztatása.) Már ez is oka lett annak, hogy a különböző forrásokból származó nem egységes irányelvek szerint feldolgozott címanyag a leírások tekintetében némi egyenetlenségeket mutat. Ezenkívül a több mint tizenöt évig tartó gyűjtőmunka során a kollektíva munkatársainak változása is hozzájárult a leírások egyenetlenségeihez. Ezeket a szerkesztő a rendelkezésére álló viszonylag rövid idő alatt a legjobb igyekezettel sem tudta maradéktalanul kiküszöbölni. A Pótlások kötete mind a gyűjtés körét és teljességét, mind a feldolgozást tekintve további kiegészítésekre és átdolgozásra szorul. De ez a maga nemében egyedülálló gyűjtés mégsem nélkülözhető addig, amíg anyagának felhasználásával egy tökéletesebb új Petrik kiadásra, az 1712–1860 között megjelent magyarországi nyomtatványok korszerű kiadására sor nem kerül. Mindazonáltal – régi művekről lévén szó – igyekeztünk bizonyos részletesebb adatközléssel segíteni a kutatást.
Fokozott figyelemben részesítettük, ugyanazon mű kiadásváltozatai között megkülönböztettük, és külön tételként írtuk le a liber gradualisokat, amelyek – tekintettel a szerzetesi könyvtárakból bekerült anyagra – feltűnő nagy számban fordulnak elő a Pótlások kötetének címanyagában. A hazai kulturális központok, Nagyszombat, Kassa, Pozsony, Kolozsvár nyomdái szinte ontották a teológiai, filozófiai, jogi, orvosi, vegytani, kisebb részben történeti tárgyú disszertációkat. Mind e kiadványok sokfélesége, mind az eddigi bibliográfiai közlések következetlenségei indokolják, hogy a többi kiadványféleség közül kiemelve, külön foglalkozunk feldolgozásuk mikéntjével, s a Pótlások kötetének keretein belül meghatározzuk az előforduló főbb típusokat.
A liber gradualis a XVII–XVIII. századi szerzetesi egyetemek és főiskolák sajátos kiadványtípusa. Az alkalmi kiadvány két részből áll: egy terjesztésre vagy ajándékozásra szánt műből és a professzor előadásaiból készített tézisekből. Nyilvános vitatkozások alkalmával adták ki, rendszerint a graduatus költségén, vagy egy neves patronus anyagi támogatásával. A különböző tudományos fokozatok (baccalaureatus, licentiatus, magisterium, doctoratus) elnyerésére írt téziseket többnyire hozzákötötték egy, már korábban megjelent könyvhöz, annak megváltoztatása nélkül, olykor azonban új, közös címlappal adták ki. Máskor valamely egyidejűleg nyomtatott művel kolligálták, de előfordulnak számos esetben önálló kisnyomtatványként is.
A különféle változatokat önálló bibliográfiai egységeknek tekintettük. Ennek értelmében egészítettük ki Petrik eredeti köteteit.
Amennyiben egy mű önállóan és tézisekkel együtt is megjelent, előbb az önálló kiadványokat rendeztük úgy, hogy az első (a Pótlások kötetben a legkorábbi) kiadás alatt összevonva közöltük a későbbi kiadásokat, ezután következnek a vitatételekkel egybekötött liber gradualisok kronologikus rendben. Ilyenkor minden tételnél újra megismételtük a címfejben a főmű szerzőjét és rövid címét. Ha a liber gradualist azonos főművel egy helyen és egy időben eltérő szövegű tézisekkel is kinyomtatták, vagy egybekötötték, a változatokat a disszertáció címének betűrendjében, azonos cím esetén a disszerensek családnevének betűrendjében rendeztük.
Azokban az esetekben, amikor a liber gradualis már előfordult Petrik köteteiben, de a disszertációra vonatkozó adatok nélkül, az egyöntetűség kedvéért a művet újra leírtuk, részletesen feltüntetve a disszertáció címét, a vizsga helyét, idejét, a vizsgáztató professzorok és a vizsgázók nevét is. Megjegyzésben közöltük a hivatkozási adatokat, melyek alapján a mű Petrik köteteiben a tézisek feltüntetése nélkül megtalálható.
Önálló nyomtatványként a praeses neve alatt írtuk le a főmű megjelenési idejétől eltérő, önálló impresszummal közreadott téziseket. Ismét megjegyzésben hivatkoztunk a Petrik-kötetekben már közölt főműre, ill. a kötet- és lapszámra, ahol a főmű, amelyhez a téziseket hozzákötötték, visszakereshető.
Fenti módon írtuk le az OSZK állományában található liber gradualisokat.
Amennyiben az egyéb forrásból származó leírásokról a két mű összefüggését nem lehetett kikövetkeztetni, a téziseket hivatkozás nélkül, önálló műként írtuk le.
A lelőhelyet, ill. a bibliográfiai forrást a címleírások záradékaként tüntettük fel. A könyvtárak esetében a könyvtár nevét betűjellel rövidítettük, bibliográfiák esetében az összeállító nevét, vagy a forrásmű címét adtuk meg. Ha a kiadvány tételszámos volt, a hivatkozásban feltüntettük az idézett mű sorszámát is.
Az anyag elrendezése. Gyakorlati követelménynek tekintettük, hogy a Pótlások kötete belső, szerkezeti felépítésében Petrik eredeti négykötetes művéhez igazodjunk. Lehetőségeinkhez képest a nyomdai előállítás külső formájában is igyekeztünk követni azt. Nézetünk szerint pótlás, kiegészítés egy műhöz csak abban a rendszerben készülhet, amelyben az alapmű készült. Szerkezeti átalakításra csak új kiadásban szabad vállalkozni. Egy kérdésben mégsem alkalmazkodtunk a bibliográfia előzményéhez. A Pótlások kötetéhez nem adtunk szerzői betűrendes mutatót, hiszen Petrik négy kötetének mutatója is csupán a szövegrészben közölt címek rövid ismétlése volt. Ehelyett a címleírások közé bőségesen iktattunk be utalókat. Ily módon a bibliográfia nemcsak a művekről, de a művek létrehozásában közreműködő személyekről is gyors áttekintést ad.
A betűrend megfelelő helyén a következő esetekben találhatók utalások:
Egy kiadvány részműveiről (egy kötetben több mű akár egy, akár több szerzőtől) az első műre; jelentős függelékekről, önálló fejezetekről és kiegészítésekről, ha azokat a címlap feltünteti.
Társszerzőkről az első szerzőre; háromnál többszerzős címrendszón leírt művek felsorolt szerzőiről a címre.
Közreműködők (anyaggyűjtő, átdolgozó, bevezető, bővítményeik írói, címzett, fordító, sajtó alá rendező, szerkesztő, válogató stb.), a liber gradualisok esetében a professzorok és vizsgázók (graduatusok) nevéről a szerzői illetve címrendszóra.
A címről anonym művek esetében a megállapított szerző nevére, (ha a szerzőt a címlap nem tünteti fel, vagy ha a szerző megállapítása kétséges).
A besorolás a MSZ 3401. sz. szabvány (A betűrendbe sorolás szabályai) előírásait követi.
Kötetünkkel egyidejüleg jelenik meg a Nyomdatörténeti mutató amely Petrik 1–4. kötetének és a Pótlások kötetnek címanyagát nyomdahelyek szerint tartalmazza. A nyomdatörténeti mutató szerkesztési elveit annak bevezetése ismerteti.
| BEK | Budapesti Egyetemi Könyvtár |
| FSZEK | Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár |
| OEVK | Országos Evangélikus Könyvtár |
| OSZK | Országos Széchényi Könyvtár |
| OSZK–Knyt | Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtár |
| ÖNB | Österreichische Nationalbibliothek, Wien |
| RK | Ráday Könyvtár, Budapest |
| SRK | Sárospataki Református Nagykönyvtár |
Benda: Benda Kálmán–Irinyi Károly: A négyszázéves debreceni nyomda (1561–1961.) Bp. 1961. Akad. Kiadó. 432 l. 24 t. – 25 cm. (A magyar könyv.)
Berkeszi: Berkeszi István: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár 1900, Délmagyarorsz. Tört. és Régészeti Múzeum Társ. IX, 185 l. 5 t. – 25 cm
Borsa: Borsa Gedeon–Csatkai Endre: Rennauer Fülöp soproni nyomdájának munkái. = Soproni Szemle. 15. évf. 1961. 1. sz. 52–54. l.
BRV: Bianu, Joan–Hodoş, Nerva–Simonescu, Dan: Bibliografia românescă veche 1508–1830. Tom. 1–4. Bucureşti 1903–1944, Acad. Romană. 4 db. – 32 cm.
Csatkai: Csatkai Endre: A soproni nyomdászat a XVIII. század első felében. = Soproni Szemle. 15. évf. 1961. 1. sz. 38–51. l.
Csekey: Csekey István: Baranya és Pécs bibliográfiája. /Könyvek és folyóiratcikkek.) Sajtó alá rend. Vargha Károly. Pécs 1964, Pécs Város Tanácsa. 283 l. – 20 cm.
Dankanits: (Dankanits Ádám): Adatok a XVIII. századi enyedi nyomda történetéhez. = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. Cluj. 4. évf. 1961. 1–2. sz. 150–158. l.
Éble: Éble Gábor: Egy magyar nyomda a XVIII. században. Bp. 1891, Hornyánszky ny. 99 l. – 22 cm.
Ferenczi: Ferenczi Zoltán: A kolozsvári nyomdászat története. Kiad. a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara. Kolozsvár 1896, Ajtai ny. VIII, 118 l. – 26 cm.
Glósz: Glósz Miksa: A csíksomlyói Szent-Ferencz-rendi szerzetesek nyomdájában 1662–1884. évig megjelent könyvek és egyéb nyomtatványok teljes czímtára. Csíksomlyó 1884, Csiksomlyói Zárda ny. 42, 6, 11 l. – 18 cm.
Gottesmann: Gottesmann [Dóra] Dorothea: Slavische Bücher in der Bibliotheken der Reformierten Kollegien in Debrecen und Sárospatak bis 1851. Debrecen 1962. 67 l. – 24 cm. /Publicationes Instituti Philogicae Slavicae Universitatis Debreciensis 16./
Gross: Gross Julius: Kronstädter Drucke. 1535–1886. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte Kronstadts. Kronstadt 1886, Zeidner. X, 196 l. – 27 cm.
Hankiss: Hankiss Elemér–Berczeli A. Károlyné: A Magyarországon megjelent színházi zsebkönyvek bibliográfiája. XVIII–XIX. század. Bp. 1961, OszK. 48 l. – 24 cm.
HK: A Heidelbergi Káté története Magyarországon. Studia de historia Catechismi Heidelbergiensis in Hungaria collecta. 1563–1965. Bev. és szerk. Bartha Tibor. Bp. 1965, Ref. Egyh. Zsinati Iroda. 337 l. 4 t. – 24 cm. /Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszázéves történetéből. – Studia et acta ecclesiastica l./
Horányi: Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok. – (Függelék: Az Eszterházy-szövegkönyvek.) Bp. 1959, Akad. Kiadó. 269 l. – 21 cm.
Knihopis: Knihopis československých tisků od doby nejstarši až do konce XVIII. stoleti. Dil 2. Tisky z let 1501–1800. Red. Zdeněk Tobolka, František Horák. Čast 1–9. V Praze 1939–1967, Nakl. Acad. 9 db. – 30 cm.
Lengyel: Lengyel Alfréd: A győri városi közkönyvtár Streibig gyűjteménye. Győr 1939, Baross ny. 12 l. – 24 cm.
Leval: Leval, André: Suplément à la Bibliographie française de la Hongrie de I[gnace] Kont. Bp. 1914, Ranschburg. 50 l. – 24 cm. /Klny. a Revue de Hongrie-ből./
Mišianik: Mišianik, Ján: Bibliografija slovenského písomníctva do konca XIX. stor. (Doplnky k Riznerovej bibliografii.) Bratislava 1946, Slov. Akad. 300 l. 4 t. – 26 cm.
Naményi: Naményi Lajos: A nagyváradi nyomdászat története. Bp. 1902. Athenaeum. 77 l. 2 t. – 24 cm. /Klny. a Magyar Könyvszemle 1901. évf.-ából./
Netoliczka: Netoliczka, Oskar: J. F. Trauschs Handschriften-Katalog. Bearb., erg. und fortgesetzt von – –. Tom. 1–3. Kronstadt 1898–1903, Druck. Gott. 3 db. – 22 cm.
Nyakas: Nyakas Sarolta: Az első pécsi nyomda története. 1773–1836. Pécs 1934, Dunántúl. 87 l. – 23 cm. /Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából 32./
OS: Malbaša, Marija: Stodvadesepet godina štamparske djeletnosti u Osijeku. /1748–1873./ = Osječki Zbornik. Osijek 1954–1958. Br. 4–6.
P.: Petrik Géza: Magyarország bibliográfiája. 1712–1860. 1–4. köt. Bp. 1888–1892, Dobrowsky. 4 db. – 22 cm.
A P. V. : hivatkozás az e kötetben közölt tételekre vonatkozik.
Pálfy: Pálfy Miklós: Bibliographische Seltenheiten des Hallenser Ungarischen Bibliothek. – A hallei magyar könyvtár könyvészeti ritkaságai. Zgest. und Einl. von – –. Halle/S 1967, Niemeyer. 124 l. – 24 cm. /Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen–Anhalt in Halle a. d. Saale 6.)
Ried: Riedl, Adalbert–Klier, Karl M.: Lied-Flugblattdrucke aus dem Burgerland. Eisenstadt 1958, Burgerländisches Landesmuseum. 195 l. – 24 cm. /Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgerland 20./
SB: Mihailović, Georgije: Srpska bibliografija XVIII. veka. Beograd 1964, Narodna Biblioteca. XXXIII, 385 l. – 29 cm.
Semmelweis: Semmelweis [Károly] Karl.: Johann Bapt. Hübschlin, der erste Esterházysche Hofbuchdrucker in Einsenstadt. Eisenstadt 1965, Druck. Rötzer. 79–86 l. /Klny. a Burgerländische Heimatblätter-ből./
Trausch: Trausch, Joseph: Schriftsteller-Lexikon oder biographish-literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen. Bd. 1–3. Kronstadt 1868–1871, Gött. 3 db. – 23 cm.
Ulreich: Ulreich Tibor: Szombathely nyomdái napjainkig, valamint termékeik 1787-től 1900-ig. Bev. (Csatkai Endre.) Szombathely 1961, Savaria Muzeum. 228 l. – 19 cm.
Veress: Veress Endre: Erdély és magyarországi régi oláh könyvek és nyomtatványok. /1544–1808./ Kolozsvár 1910, Stief ny. 119 l. – 24 cm. /Klny. az Erdélyi Múzeum-ból./
Zolnai: Zolnai Klára: A magyarországi olasz nyomtatványok. /1699–1918./ Bibliografia della letteratura italiana d’Ungheria. Bp. 1932, Szerző. 104 l. – 24 cm.
| átd. | átdolgozta, átdolgozás |
| augm. | augmented, augmentée |
| Bearb. | Bearbeiter, Bearbeitung |
| biz. | bizománya (impresszumban) |
| collab. | collaboratio, colleboration, collaboré |
| corr. | correcta, corrected, corrigé |
| diss. | dissertatio, dissertation, doktori értekezés (műfajmegjelölésben) |
| Druck. | Druckerei, Buchdruckerei |
| éd., ed. | édité (par), edited, edidit, editio, édition etc. |
| Egyet. ny. | Egyetemi Nyomda |
| emend. | emendata, emendavit |
| fel. szerk. | felelős szerkesztő |
| folyt. | folytatta, folytatás |
| ford. | fordította, fordítás |
| gyűjt. | gyűjtötte, gyűjtemény |
| h. é. ny. n. | hely, év, kiadó, nyomda nélkül |
| ill. | illusztrálta, illusztrátor (és idegen nyelvű változatai) |
| ill. | illetőleg, illetve (impresszumban) |
| Inst. | Institut (impresszumban) |
| jegyz. ell. | jegyzetekkel ellátta |
| magy. | magyarázat, magyarázatos, magyarázta |
| Mitarb. | Mitarbeit, Mitarbeiter |
| N. S. | neue Serie, new series, nouvelle série |
| Ny. | nyomda (mint kiadói név része) |
| összegyűjt. | összegyűjtötte |
| P. | pars, part, partie (kötetjelzésben) |
| praef. | praefatio, préfation, prefazione |
| publ. | publicata, publié, publischer etc. |
| red. | redactor, Redacteur, redigiert, redigit etc. |
| sajtó alá rend. | saját alá rendezte |
| Ser., ser. | Serie, série, series |
| szerk. | szerkesztette, szerkesztő |
| t. | tábla, tableau, tabula, Tafel (terjedelemközlésben) |
| társ. | társaság, társulat (impresszumban) |
| trad. | traduction, traducteur, traduit |
| tranls. | translated (by), translatio, translation |
| tud. | tudományos (impresszumban) |
| typ. | typographia, typography |
| Univ. | universitas, Universität, université etc. |
| unt. Mitw. | unter Mitwirkung |
