Temesváratt tartott negyedik nagy-gyülésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszette…
Temesváratt tartott negyedik nagy-gyülésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. (4-r. 141 és 1 l.) Pesten, 1844. Nyom. Trattner-Károlyi bet. T. E. M.
Tartalma:
A negyedik nagygyülés jegyzőkönyve.
Bittner Imre. A statusorvostan, különös tekintettel annak Magyarhonbani állására.
Czekelius Fridrik. A hegyek időszakonkénti képződése szükségképen a dolog természetében alapszik.
Deutsch József. A bánsági föld s nép viszonyainak rövid vázlata statistikai s biostatikai tekintetben.
Dworszky József. A monesiáról a görvélykórban.
Fridvaldszky Imre. Kirándulás a szepesi Kárpátokra természettudományi tekintetbűl.
Graenzenstein Gusztáv. Egy pár szó a bánsági bányászatról átalában, a kőszénnyerés, horganykezelés- és fekete réz-foncsorzásról különösen.
Grósz Fridrik. Észrevételek Magyarország lapályos helyein uralkodó váltólázakról. – A nagyváradi sz. László fürdőnek átalakitásáról, és néhány szó Biharmegye többi ásványos vizeiről és fürdőiről.
Heuffel, Joan. Caricineae in regnis Hungariae, Croatiae nec nonum principatu Transylvaniae sponte nescentes enumeratae ac digestae.
Kappisz Erneszt. Értekezés gazdaság és barmászatról.
Kubinyi Ferencz megnyitó beszéde. – és bezáró beszéde.
Lészay Dániel. A fogodvasság vagy fenésedés okairól. – Dr. Hahnemann, az orvostan mezején történt felfedezéseinek kisérletek általi megvizsgálását indítványozza L. D.
Marussi István. Az erdélyi előpataki savanyúviz ösmertetési orvosi tekintetben.
Mihálka Antal. Földtani értekezés a kőszénképződésről.
Petényi Salamon. Pár szó az emlősökről általában és a magyarhoniakról különösen.
Reichardt. Temesvár égalji viszonyairól.
Sauer Ignácz. Szívbántalmakrúl.
Schmitz Nep. János. A hódról a bánságban.
(Siess Károly.) A hurutjárvány (influenza) a temesvári őrseregben 1843-ban.
Tormássi Lajos. A mentőhimlő oltásnak rövid történeti rajza, némelly észrevételekkel.
Wachtel Dávid. A mireny méltánylatához.
Tartalma:
A negyedik nagygyülés jegyzőkönyve.
Bittner Imre. A statusorvostan, különös tekintettel annak Magyarhonbani állására.
Czekelius Fridrik. A hegyek időszakonkénti képződése szükségképen a dolog természetében alapszik.
Deutsch József. A bánsági föld s nép viszonyainak rövid vázlata statistikai s biostatikai tekintetben.
Dworszky József. A monesiáról a görvélykórban.
Fridvaldszky Imre. Kirándulás a szepesi Kárpátokra természettudományi tekintetbűl.
Graenzenstein Gusztáv. Egy pár szó a bánsági bányászatról átalában, a kőszénnyerés, horganykezelés- és fekete réz-foncsorzásról különösen.
Grósz Fridrik. Észrevételek Magyarország lapályos helyein uralkodó váltólázakról. – A nagyváradi sz. László fürdőnek átalakitásáról, és néhány szó Biharmegye többi ásványos vizeiről és fürdőiről.
Heuffel, Joan. Caricineae in regnis Hungariae, Croatiae nec nonum principatu Transylvaniae sponte nescentes enumeratae ac digestae.
Kappisz Erneszt. Értekezés gazdaság és barmászatról.
Kubinyi Ferencz megnyitó beszéde. – és bezáró beszéde.
Lészay Dániel. A fogodvasság vagy fenésedés okairól. – Dr. Hahnemann, az orvostan mezején történt felfedezéseinek kisérletek általi megvizsgálását indítványozza L. D.
Marussi István. Az erdélyi előpataki savanyúviz ösmertetési orvosi tekintetben.
Mihálka Antal. Földtani értekezés a kőszénképződésről.
Petényi Salamon. Pár szó az emlősökről általában és a magyarhoniakról különösen.
Reichardt. Temesvár égalji viszonyairól.
Sauer Ignácz. Szívbántalmakrúl.
Schmitz Nep. János. A hódról a bánságban.
(Siess Károly.) A hurutjárvány (influenza) a temesvári őrseregben 1843-ban.
Tormássi Lajos. A mentőhimlő oltásnak rövid történeti rajza, némelly észrevételekkel.
Wachtel Dávid. A mireny méltánylatához.
