1839. XXIII. esztendei folyamat. 12 köt. (n. 8-r. 128, 128, 144, 112, 128, 121, 129, 112, 120, 120, 112, 148 l.) Pesten, Trattner…
1839. XXIII. esztendei folyamat. 12 köt. (n. 8-r. 128, 128, 144, 112, 128, 121, 129, 112, 120, 120, 112, 148 l.) Pesten, Trattner-Károlyi. 18.- A. E. M:
Értekezések:
A vádlott kétség vitatás mentsége. (1. köt.) - A kedélyindulatokról és szenvedelmekről, egybeköttetésekben az ember testi életmunkásságával. (1. köt.) - Szózad hazánktanuló ifjaihoz. (1. köt.) - Magyar eredetű franczia szók. (1. köt.) - A drámai literaturának fontossága és ennek némelly akadályai honunkban. (3. köt.) - Értekezés a természeti tudományok jelenleg sebes haladásának okairól egybevetve a régibb időkbeni mívltetésökkel. (4. köt.) - Értekezés a nyelvek és nemzetek életéről haláláról. (5. öt.) - A burgonyáról. (5. köt.) - A fensőbb ismerő tehetségek viszonyairól az organicus élethez. (5. köt.) - Közönséges épitési rendszabás szab. kir. Pest városára nézve. (6. köt.) - Különös építési rendszabás Pest külvárosainak szélső részeire nézve. (6. köt.) - Az álomról. (6. köt.) - Értekezés a halálról. (7. köt.) - Egy két szó a hangmértékes versekről, és a rímes, vagy kadentziás beszédről. (7. köt.) - Vidéki töredékek az angol nemzet erkölcseiből s szokásaiból. (7. köt.) - A burgonya természet históriai, gazdasági és diateticai tekintetben. (8. köt.) - Ecsedi Báthori Erzsébet erkölcsének bővebbmegismertetése. (8. köt.) - A trágyáról és trágyázásról. (8. 9. köt.) - A házasságról orvosi szempontból tekintve. (8. köt.) - Javasló értekezés a hazabeli protest. egyházak és általán minden vallású iskolamesterek s különösen özvegyeik s árváik állapotjának biztosíthatása iránt az 1791. évi budai zsinat CXV. kánonából és az 1832-36. VI. tcz. 3. §-ából ki indulva. (10. köt.) - A természetről s a természeti tudományok hasznos befolyásáról az életre, s az emberi társaság jóllétére és haladására. (11. köt.) A magnességről és villamosságról. (12. köt.)
Almási Balogh Pál. Crit. jegyzetek, Dr. Schedelnek, a Figyelmező 5. sz.-ban közzétett nyilatkozatára. (2. 3. köt.)
Csendy Kálmán. Miként áll nemzeti nyelvben a nemzetiség. (2. köt.)
Fejér György. A magyarországi ruthénok eredetéről. (7. köt.) - U. a. A chiunnu, hiunnu és hún vagy kún népek ugyanazok voltak-e? (9. köt.) - U. a. Igaz-e, hogy a turkománok és törökök magyar ivadékok? (10. köt.)
Gyurikovits György. Magyarországi végváak állapotja a XVII. században. (1. köt.) - U. a. Báthori Erzsébetnek, N...y Ferencz özvegyének szobaleányain elkövetett kegyetlenségeit illető ügybeli oklevelek. (2. köt.) - U. a. A fél harminczad, mint a haza védelmére szánt közjövedelem a XVII. században. (5. köt.) - Csepreg mezővárosának lengyelek és horvátok által 1621. évben lett romlásáról. (9. köt.) - U. a. A köbölkúti tóról, rajta létezett úszó szigetekről és annak lecsapoltatásáról. (11. köt.)
T. Horváth János. Az erény boldogít. (12. köt.)
Horváth Zsigmond. A Balatonmelléki tájszólás kivonata. (12. köt.)
E. Illés Pál. A kolumbáczi szúnyogról. (1. köt.) - U. a. Növendékfiúnak miért és hogyan kell tanulni latinul? (6. köt.)
Kiss Károly. Hadi alapszabályok gyüjteménye. (5. köt.) - U. a. Az orosz haderő. (9. köt.) - U. a. Hadi alapszabályok gyüjteménye. (11. köt.)
Németh János. A kereskedés története Magyarországban Árpád fejedelemtől fogva I. Ferdinándig. (4. köt.) - U. a. A nádor-ispán szavaknak igaz eredetéről. (8. köt.)
Nyárádi. Nagy Fridrik életirása. (11. köt.)
Örhegyi. A nevelés. (10. köt.)
Podhradczky József. A kúnok és jászok hajdani s mostani állapotukra emlékeztető irás, és egy oklevél, toldalék gyanánt az 1838. évi Tud. Gyüjt. IX. köt.-ben közlött értekezéshez. (3. köt.)
Sajánúly. A lázadás historóiájának első szakasza. (3. köt.)
Szakáts Jósef. Szent István király keresztségi éve, mint a kereszty. hitnek a magyarok között legbizonyosabbkezdete. (7. köt.)
Széchy Ágoston Imre. Az anyanyelvtanitás szükségéről s módjáról. (6. köt.)
Taubner Károly. Az ujabb bölcselkedés főtüneményeiről. (2. köt.)
Értekezések:
A vádlott kétség vitatás mentsége. (1. köt.) - A kedélyindulatokról és szenvedelmekről, egybeköttetésekben az ember testi életmunkásságával. (1. köt.) - Szózad hazánktanuló ifjaihoz. (1. köt.) - Magyar eredetű franczia szók. (1. köt.) - A drámai literaturának fontossága és ennek némelly akadályai honunkban. (3. köt.) - Értekezés a természeti tudományok jelenleg sebes haladásának okairól egybevetve a régibb időkbeni mívltetésökkel. (4. köt.) - Értekezés a nyelvek és nemzetek életéről haláláról. (5. öt.) - A burgonyáról. (5. köt.) - A fensőbb ismerő tehetségek viszonyairól az organicus élethez. (5. köt.) - Közönséges épitési rendszabás szab. kir. Pest városára nézve. (6. köt.) - Különös építési rendszabás Pest külvárosainak szélső részeire nézve. (6. köt.) - Az álomról. (6. köt.) - Értekezés a halálról. (7. köt.) - Egy két szó a hangmértékes versekről, és a rímes, vagy kadentziás beszédről. (7. köt.) - Vidéki töredékek az angol nemzet erkölcseiből s szokásaiból. (7. köt.) - A burgonya természet históriai, gazdasági és diateticai tekintetben. (8. köt.) - Ecsedi Báthori Erzsébet erkölcsének bővebbmegismertetése. (8. köt.) - A trágyáról és trágyázásról. (8. 9. köt.) - A házasságról orvosi szempontból tekintve. (8. köt.) - Javasló értekezés a hazabeli protest. egyházak és általán minden vallású iskolamesterek s különösen özvegyeik s árváik állapotjának biztosíthatása iránt az 1791. évi budai zsinat CXV. kánonából és az 1832-36. VI. tcz. 3. §-ából ki indulva. (10. köt.) - A természetről s a természeti tudományok hasznos befolyásáról az életre, s az emberi társaság jóllétére és haladására. (11. köt.) A magnességről és villamosságról. (12. köt.)
Almási Balogh Pál. Crit. jegyzetek, Dr. Schedelnek, a Figyelmező 5. sz.-ban közzétett nyilatkozatára. (2. 3. köt.)
Csendy Kálmán. Miként áll nemzeti nyelvben a nemzetiség. (2. köt.)
Fejér György. A magyarországi ruthénok eredetéről. (7. köt.) - U. a. A chiunnu, hiunnu és hún vagy kún népek ugyanazok voltak-e? (9. köt.) - U. a. Igaz-e, hogy a turkománok és törökök magyar ivadékok? (10. köt.)
Gyurikovits György. Magyarországi végváak állapotja a XVII. században. (1. köt.) - U. a. Báthori Erzsébetnek, N...y Ferencz özvegyének szobaleányain elkövetett kegyetlenségeit illető ügybeli oklevelek. (2. köt.) - U. a. A fél harminczad, mint a haza védelmére szánt közjövedelem a XVII. században. (5. köt.) - Csepreg mezővárosának lengyelek és horvátok által 1621. évben lett romlásáról. (9. köt.) - U. a. A köbölkúti tóról, rajta létezett úszó szigetekről és annak lecsapoltatásáról. (11. köt.)
T. Horváth János. Az erény boldogít. (12. köt.)
Horváth Zsigmond. A Balatonmelléki tájszólás kivonata. (12. köt.)
E. Illés Pál. A kolumbáczi szúnyogról. (1. köt.) - U. a. Növendékfiúnak miért és hogyan kell tanulni latinul? (6. köt.)
Kiss Károly. Hadi alapszabályok gyüjteménye. (5. köt.) - U. a. Az orosz haderő. (9. köt.) - U. a. Hadi alapszabályok gyüjteménye. (11. köt.)
Németh János. A kereskedés története Magyarországban Árpád fejedelemtől fogva I. Ferdinándig. (4. köt.) - U. a. A nádor-ispán szavaknak igaz eredetéről. (8. köt.)
Nyárádi. Nagy Fridrik életirása. (11. köt.)
Örhegyi. A nevelés. (10. köt.)
Podhradczky József. A kúnok és jászok hajdani s mostani állapotukra emlékeztető irás, és egy oklevél, toldalék gyanánt az 1838. évi Tud. Gyüjt. IX. köt.-ben közlött értekezéshez. (3. köt.)
Sajánúly. A lázadás historóiájának első szakasza. (3. köt.)
Szakáts Jósef. Szent István király keresztségi éve, mint a kereszty. hitnek a magyarok között legbizonyosabbkezdete. (7. köt.)
Széchy Ágoston Imre. Az anyanyelvtanitás szükségéről s módjáról. (6. köt.)
Taubner Károly. Az ujabb bölcselkedés főtüneményeiről. (2. köt.)
