1836. XX. esztendei folyamat. Szerkeszti Horvát István. 12 köt. (n. 8-r. 132, 128, 128, 128, 132, 132, 128, 136, 128, 130, 128, 1…
1836. XX. esztendei folyamat. Szerkeszti Horvát István. 12 köt. (n. 8-r. 132, 128, 128, 128, 132, 132, 128, 136, 128, 130, 128, 170 l.) Pesten, Trattner J. M. és Károlyi I. 18.- A. E. M.
Értekezések:
Fichte, Schelling, és Hegel philosophiai rendszereiknek a Hermesével egybevetése. (1. köt.) - III. Béla királyunk meghivattatása a Szent Föld szabadítása végett a Tyrusiak által. (2. köt.) - A süketnémák oktatásáról. (3. köt.) - Hermes philosophiai ujj rendszere ellen vetett nehézségek eligazíttatnak. (3. köt.) - Az ujj philosphia s annak kezdője, Cartesius. (4. köt.) - Leibnitz Gottofred Wilhelm eklecticismusa. (5. köt.) - Vélemény a holttesteknek a régi egyiptomiaknál szokásban volt bebalzsamozása okáról. (5. köt.) - A kanisai törököknek vallásbéli türedelmekről s kiméllésekről a mult XVII. században. (5. köt.) - Pesten felállítandó gőzmalomróól. (5. köt.) - Volf Christian dogmatismusa. (6. köt.) - Czáfolata azon antikritikának, melly a Krit. lapok 6. füzetében Szegvári néven jeleltten adatott Szt. István király Salamon nevéről. (6. köt.) - Hasonság és rokonság. (7. köt.) - A földmívelési iparkodásról és a mezei gazdaság principíumjairól. (8. köt.) - Jegyzések és nehézségek nehány divatozni kezdett uj magyar szókra, közbenjövő világosításaival némelly törzsök magyar szavainknak. (9. köt.)
Beszédes József. Magyarországi hajós folyó nagy ágazat. (12. köt.)
Böhm Károly. Az ész és szív. (1. köt.)
Csorba András. Rövid, de nevezetes tekintet arra ha valjon érdemes-e a birkát szaporíttani s nemesítteni s valjon mellyikből van több haszon, a kevesebb gonddal járó durva szőrűekben-e, vagy a gonddal s költséggel nevelt s nemesítettekben? (1. köt.)
Fazekas György. A szőllő fajtákról. (8. köt.)
Fejér György. Geyza herczegünk fiának, első királyunknak Stephan vagy Salamon volt-e igazi neve? (6. köt.)
Gáspár László. Figyelmesítés. (12. köt.)
Gorove László. Bihar vmegyében a Belényesi járásban kebelezett és a Nagy Váradi deák püspökségnek Vaskói uradalmához tartozó Kalugyer helység határjában fekvő dagadóforrás és tájékának, ugy szinte Nagy váradról odáig tett utazásnak leirása. (7. köt.)
Greskovits Ágoston. A rendes kifejlődés és a czélirányos nevelés alapvonatjai. (11. köt.)
Guzmics Iszidor. Jutalmazások és dicsőítrések. (5. köt.)
Gyurikovits György. Vajda Huynadi vár 1452. évi építését érdeklő oklevél. (2. köt.) - U. a. Hunyady László, Hunyady Jánosnak idősebb fija Poson vmegyei főispány (4. köt.) - U. a. Verőcze, Szerem, Pozsega vmegyék és a Gradiscai, Bródi, Pétervári határőrző regementek vidékei Magyarországnak elválhatlan részei. (5. köt.) - U. a. Peech, Péch, Péts vagy Pécz nemzetségnek ágazattya. (11. köt.) - U. a. Komárom sz. k. városnak előljáró nevéről. (12. köt.)
Holeczy Mihály. MO HERIAM di PESCEIORUM TUNIATI. (2. köt.) - U. a. Szent Tamás apostol Amerikában. (3. köt.) - U. a. Az egyiptomi történetnek melyik periodushoz tartozik az exodus? (6. köt.) - U. a. A szabadító háború Tiszán túl. (7. köt.)
Horvát I. Sz. István királynak 1001. évi oklevele, mellyben a Pannonia fölött fekvő hegyen épült Szent Márton monostorrá Szt. Benedek rendét követő szerzetes férfiainak többféle királyi kegyelmet ajándékozott. (4. köt.) - U. a. A magyar nyelv régi maradványairol. (3. 5-12. köt.) - U. a. A várhelyi régi lovag. (4. köt.) - U. a. Felelet Szegvárihoz Szt. István királynak Salamon nevéről. (6. köt.) - U. a. Péter m. király nem volt-e Toxus, vagyis Takson magyar vezérnek férfi sarjadéka? (10. köt.)
Horváth János. A törökökről s arabsokról. - (3. köt.) - U. a. Philosophiai megalapítása a tudományos nevelésnek. (4. köt.) - U. a. Mit kivánhat a haza a mi időnkben felsőbb nevelőintézeteitől, oskoláitól? (9. köt.)
Horváth Sigmond. Életrendszer. (6. köt.) - U. a. Hosszú élet példái. (8. köt.)
Igazfi. A m. t. társaság által 1833-ra 1834-ben történt nagy jutalom felosztásáról. (12. köt.)
E. Illés Pál. Enoch könyvének felfödezett régi kéziratja. (4. köt.) - U. a. A vallás misége. (6. köt.)
Kis Bálint. Értekezés a kápolnai régi emlék-képről. (3. köt.)
N. Ajtai Kovács István. Moldva magyar nyelvet beszéllő lakosainak egy része: Székely földről oda kiköltözött Székelyek maradéka. (12. köt.)
Kunoss. Töredékrész a természeti jogból. (5. köt.)
Lovász Imre. Az őrültség erköltsi okairól. (3. köt.) - U. a. Az álomról. (10. köt.)
Májer István. Min alapszik azon sokoldalu és szoros összeköttetése a religiónak a művészetekkel, melly a kath. egyházban oly fölségesen tündöklik. (3. köt.)
Nagy Gábor. A két legrégibb magyar halotti beszédről. (1. köt.) - U. a. A nádorispáni ajándék levelekről. (3. köt.) - U. a. A Kis-Várdai várról és vosról. (4. köt.) - U. a. Mén-Marótról. (5. köt.) - U. a. Várady Jánosról. (6. köt.) - A debretzeni ref. kollegium kvtárában lévő régi magyar kéziratról. (7. köt.)
Néméthy József. Szelelő méhtenyésztés, vagy új és emberi módja a méhekkeli bánásnak, melly által a méhkasoknak ezen új nemében a méheknek élee megtartatik és a legjobb méz a legnagyobb mennyiségben könnyű fáradsággal nyerettetik meg, az az évenként 292 mézet szüretelhetni. (2. köt.) A gubó és gubatsról. (8. köt.) - U. a. Topographiai tudósítások a legnevezetesebb vizesésekről a Karpathusokon. (9. köt.) - U. a. Általánosan használó, könnyen megfogható oktatás a tűzgyuladásokban a pompiereknek (tűzoltóknak) használatára. (12. köt.)
Podhradczky Jósef. A sáfrányról vett magyar közmondásnak eredetéről. (2. köt.) - U. a. Sz. Fejérvárnál 1593-ban esett hartzrúl. (4. köt.) - U. a. Péts városára Rákótzy hívei által vetett adónak jegyzéke. (5. köt.) - U. a. Szmertniki Mennyhárt levele, mellyben Hevenesi Gábort tudósitja némelly kéziratok felül, mellyeket Budáról Mátyás király könyvtárából külföldre kivittek. (6. köt.) - U. a. XVII. század végén nálunk történt hadakozásokra emlékeztető eredeti irás. (7. köt.) - U. a. Angliában levő Kúnhalmokról. (12. köt.)
Tóti Poroszlay Fridrik. Gyurikovits György könyv- és kézirati gyüjteményének ismertetése. (3. köt.)
Szabó István. A thermopylaei csata. Karancs-tájéki palócz nyelven. (2. köt.)
Vári Szabó Sámuel. Honi részleges rajzolatok. (3. köt.)
Szegvári. Szent István király Salamon nevéről. (6. köt.)
Szelle Beniamin. A földnek formájáról és fordulásának okairól. (10. köt.)
Szilágyi János. Az öszvekötő analysis elemei. (4. 10. köt.)
Tropp. Mezei gazdaságbeli egyvelgek. (2. 4. köt.)
Ujfalusy Nep. János. A házassági társaságról. (4. 12. köt.)
Vállas Antal. Toldalékul a társasági számvetéshez. (12. köt.)
Vass László. A foredításokról. (9. 10. köt.)
Vecsei József. A mindenistenítés története. (2. köt.)
Waltherr László. Maróth. (9. köt.)
Értekezések:
Fichte, Schelling, és Hegel philosophiai rendszereiknek a Hermesével egybevetése. (1. köt.) - III. Béla királyunk meghivattatása a Szent Föld szabadítása végett a Tyrusiak által. (2. köt.) - A süketnémák oktatásáról. (3. köt.) - Hermes philosophiai ujj rendszere ellen vetett nehézségek eligazíttatnak. (3. köt.) - Az ujj philosphia s annak kezdője, Cartesius. (4. köt.) - Leibnitz Gottofred Wilhelm eklecticismusa. (5. köt.) - Vélemény a holttesteknek a régi egyiptomiaknál szokásban volt bebalzsamozása okáról. (5. köt.) - A kanisai törököknek vallásbéli türedelmekről s kiméllésekről a mult XVII. században. (5. köt.) - Pesten felállítandó gőzmalomróól. (5. köt.) - Volf Christian dogmatismusa. (6. köt.) - Czáfolata azon antikritikának, melly a Krit. lapok 6. füzetében Szegvári néven jeleltten adatott Szt. István király Salamon nevéről. (6. köt.) - Hasonság és rokonság. (7. köt.) - A földmívelési iparkodásról és a mezei gazdaság principíumjairól. (8. köt.) - Jegyzések és nehézségek nehány divatozni kezdett uj magyar szókra, közbenjövő világosításaival némelly törzsök magyar szavainknak. (9. köt.)
Beszédes József. Magyarországi hajós folyó nagy ágazat. (12. köt.)
Böhm Károly. Az ész és szív. (1. köt.)
Csorba András. Rövid, de nevezetes tekintet arra ha valjon érdemes-e a birkát szaporíttani s nemesítteni s valjon mellyikből van több haszon, a kevesebb gonddal járó durva szőrűekben-e, vagy a gonddal s költséggel nevelt s nemesítettekben? (1. köt.)
Fazekas György. A szőllő fajtákról. (8. köt.)
Fejér György. Geyza herczegünk fiának, első királyunknak Stephan vagy Salamon volt-e igazi neve? (6. köt.)
Gáspár László. Figyelmesítés. (12. köt.)
Gorove László. Bihar vmegyében a Belényesi járásban kebelezett és a Nagy Váradi deák püspökségnek Vaskói uradalmához tartozó Kalugyer helység határjában fekvő dagadóforrás és tájékának, ugy szinte Nagy váradról odáig tett utazásnak leirása. (7. köt.)
Greskovits Ágoston. A rendes kifejlődés és a czélirányos nevelés alapvonatjai. (11. köt.)
Guzmics Iszidor. Jutalmazások és dicsőítrések. (5. köt.)
Gyurikovits György. Vajda Huynadi vár 1452. évi építését érdeklő oklevél. (2. köt.) - U. a. Hunyady László, Hunyady Jánosnak idősebb fija Poson vmegyei főispány (4. köt.) - U. a. Verőcze, Szerem, Pozsega vmegyék és a Gradiscai, Bródi, Pétervári határőrző regementek vidékei Magyarországnak elválhatlan részei. (5. köt.) - U. a. Peech, Péch, Péts vagy Pécz nemzetségnek ágazattya. (11. köt.) - U. a. Komárom sz. k. városnak előljáró nevéről. (12. köt.)
Holeczy Mihály. MO HERIAM di PESCEIORUM TUNIATI. (2. köt.) - U. a. Szent Tamás apostol Amerikában. (3. köt.) - U. a. Az egyiptomi történetnek melyik periodushoz tartozik az exodus? (6. köt.) - U. a. A szabadító háború Tiszán túl. (7. köt.)
Horvát I. Sz. István királynak 1001. évi oklevele, mellyben a Pannonia fölött fekvő hegyen épült Szent Márton monostorrá Szt. Benedek rendét követő szerzetes férfiainak többféle királyi kegyelmet ajándékozott. (4. köt.) - U. a. A magyar nyelv régi maradványairol. (3. 5-12. köt.) - U. a. A várhelyi régi lovag. (4. köt.) - U. a. Felelet Szegvárihoz Szt. István királynak Salamon nevéről. (6. köt.) - U. a. Péter m. király nem volt-e Toxus, vagyis Takson magyar vezérnek férfi sarjadéka? (10. köt.)
Horváth János. A törökökről s arabsokról. - (3. köt.) - U. a. Philosophiai megalapítása a tudományos nevelésnek. (4. köt.) - U. a. Mit kivánhat a haza a mi időnkben felsőbb nevelőintézeteitől, oskoláitól? (9. köt.)
Horváth Sigmond. Életrendszer. (6. köt.) - U. a. Hosszú élet példái. (8. köt.)
Igazfi. A m. t. társaság által 1833-ra 1834-ben történt nagy jutalom felosztásáról. (12. köt.)
E. Illés Pál. Enoch könyvének felfödezett régi kéziratja. (4. köt.) - U. a. A vallás misége. (6. köt.)
Kis Bálint. Értekezés a kápolnai régi emlék-képről. (3. köt.)
N. Ajtai Kovács István. Moldva magyar nyelvet beszéllő lakosainak egy része: Székely földről oda kiköltözött Székelyek maradéka. (12. köt.)
Kunoss. Töredékrész a természeti jogból. (5. köt.)
Lovász Imre. Az őrültség erköltsi okairól. (3. köt.) - U. a. Az álomról. (10. köt.)
Májer István. Min alapszik azon sokoldalu és szoros összeköttetése a religiónak a művészetekkel, melly a kath. egyházban oly fölségesen tündöklik. (3. köt.)
Nagy Gábor. A két legrégibb magyar halotti beszédről. (1. köt.) - U. a. A nádorispáni ajándék levelekről. (3. köt.) - U. a. A Kis-Várdai várról és vosról. (4. köt.) - U. a. Mén-Marótról. (5. köt.) - U. a. Várady Jánosról. (6. köt.) - A debretzeni ref. kollegium kvtárában lévő régi magyar kéziratról. (7. köt.)
Néméthy József. Szelelő méhtenyésztés, vagy új és emberi módja a méhekkeli bánásnak, melly által a méhkasoknak ezen új nemében a méheknek élee megtartatik és a legjobb méz a legnagyobb mennyiségben könnyű fáradsággal nyerettetik meg, az az évenként 292 mézet szüretelhetni. (2. köt.) A gubó és gubatsról. (8. köt.) - U. a. Topographiai tudósítások a legnevezetesebb vizesésekről a Karpathusokon. (9. köt.) - U. a. Általánosan használó, könnyen megfogható oktatás a tűzgyuladásokban a pompiereknek (tűzoltóknak) használatára. (12. köt.)
Podhradczky Jósef. A sáfrányról vett magyar közmondásnak eredetéről. (2. köt.) - U. a. Sz. Fejérvárnál 1593-ban esett hartzrúl. (4. köt.) - U. a. Péts városára Rákótzy hívei által vetett adónak jegyzéke. (5. köt.) - U. a. Szmertniki Mennyhárt levele, mellyben Hevenesi Gábort tudósitja némelly kéziratok felül, mellyeket Budáról Mátyás király könyvtárából külföldre kivittek. (6. köt.) - U. a. XVII. század végén nálunk történt hadakozásokra emlékeztető eredeti irás. (7. köt.) - U. a. Angliában levő Kúnhalmokról. (12. köt.)
Tóti Poroszlay Fridrik. Gyurikovits György könyv- és kézirati gyüjteményének ismertetése. (3. köt.)
Szabó István. A thermopylaei csata. Karancs-tájéki palócz nyelven. (2. köt.)
Vári Szabó Sámuel. Honi részleges rajzolatok. (3. köt.)
Szegvári. Szent István király Salamon nevéről. (6. köt.)
Szelle Beniamin. A földnek formájáról és fordulásának okairól. (10. köt.)
Szilágyi János. Az öszvekötő analysis elemei. (4. 10. köt.)
Tropp. Mezei gazdaságbeli egyvelgek. (2. 4. köt.)
Ujfalusy Nep. János. A házassági társaságról. (4. 12. köt.)
Vállas Antal. Toldalékul a társasági számvetéshez. (12. köt.)
Vass László. A foredításokról. (9. 10. köt.)
Vecsei József. A mindenistenítés története. (2. köt.)
Waltherr László. Maróth. (9. köt.)
