1835. XIX. esztendei folyamat. Szerkeszti Horvát István. 12 köt. (n. 8-r. 128, 132, 128, 128, 128, 136, 128, 128, 128, 128, 132, …
1835. XIX. esztendei folyamat. Szerkeszti Horvát István. 12 köt. (n. 8-r. 128, 132, 128, 128, 128, 136, 128, 128, 128, 128, 132, 174 l.) Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi I. 18.- A. E. M.
Értekezések:
Legujabb tapasztalások a lőporrepesztéek körül. (3. köt.) - A hypochondriáról. (8. köt.) - Némelly észrevételek P.-nak az idei T. Gy. I. köt.-ben megjelent értekezésére a nemzeti nyelv ügyében. (9. köt.) Az emberi test önkényes megégéséről. (9. köt.) Hermes Györgynek és philosophiai uj rendszerének rövid esmértetése. (11. köt.) - V. J. Külömböző nemzeteknek anyai nyelvök melletti buzgóságáról. A skaldok poesiséről. (11. köt.) Kant Immánuel s Hermes György philosophiai rendszereiknek rövid ellenbevetée. (12. köt.) - Észrevétetek a játék erköltsi és betegséget szerző okairól és következéseiről. (12. köt.)
Böhm Károly. Az öngyilkolásról. (6. köt.)
Brankovich János. A hó és jéghegyekről s hófuvatokról. (3. köt.)
Cziráky Antal gróf beszéde a Buda és Pest között építendő állandó híd ügyében. (5. köt.)
Édes János. Önszeretet, öngyűlölet. (3. köt.)
Gegő Elek Nic. Podhradczky Jósefnek a T. Gy. jun. kötetében tett észrevételeire rövid felelet. (7. köt.)
Greskovits Ágoston. Némelly vonások az ázsiai epekórról. (2. köt.)
Gyurikovits György. A mesteremberek mivjei árának 1668. eszt.-ben Poson, Nagy Szombath, Modor, Bazin és Szent György városok által lett meghatározása. (1. köt.)
Hetyési László. Visszaemlékeztetés Bátori b. Buday Ignátz hadi pályájára. (6. köt.)
Holeczy Mihály. A szabadító háború Dunán s Tiszán innen. (6. köt.) - U. a. Herodot a Scythákról. (9. köt.)
Horvát István. Sigmond m. királynak 1406. márt. 16-án költ újajándékozású oklevele Miklós fehérvári prépost számára némelly pártütőknek s magvuk szakadott nemeseknek jószágaikról Ungvármegyei Lukaháza és Zemplény vmegyei Al-Chéb vagyis Gathal és Fel-Chéb falukban. (1. köt.) U. a. A magyar nyelv régi maradványairól. (1-3. 5-10. köt.) - U. a. Az Aba nemzetségből virágzott Chubánkafi Jánosnak, László, Samu és Dávid nevű fiai között 1301. évben az egri káptalan előtt Gyöngyösről és más örökségekről költ osztályvelél. (2. köt.) - U. a. II. Ulászló m. királynak 1502. évben a Thakaró ág számára költ oklevele (4. köt.) - U. a. Az »ív« szóról. (6. köt.) - U. a. II. Geisa és III. István m. királyoknak petsétnyomóikról és petséteikről. (9. köt.) - U. a. A kápolnai régi emlekép. (11. köt.) - U. a. Az oskolai nevelés némelly hibáiról. (12. köt.)
Takácsi Horváth János. Az ángol főiskolában való élet. (3. köt.) - U. a. A nagy erény. (5. köt.) - U. a. Örökké való tudatlanság a földön. (9. köt.) - U. a. A németekről. (9. köt.)
E. Illés Pál. A k. m. helytartó tanácsnak rendelése és utasítása a hasznos élőfáknak különösen a füzeknek ültetése és ápolása eránt. (8. köt.) - U. a. Tökrötskék az oskola-tanítói élet köréből, vagyis: Aphorismák a nyilvános nevelés tudományához. (9. köt.) - U. a. Öszveírása hazánkból származott néhány jeles férfiaknak és familiáknak a külföldön. (9. köt.) - U. a. Az elemi népoktatás legujabb állapotja Németországban. (11. köt.)
Ivanovics. A virtusról. (2. 3. köt.) - U. a. Az egészségről és ennek romlása okairól. (12. köt.)
Jankovich Miklós. Hunyadi János 1454. eszt., Fridrich tsászárhoz irt és Basel városától a m. t. társasággal közlött, most tudós észrevételekkel felvilágosított levele. (3. köt.)
Jerney János. Kétségek br. Bálintitt nemzetség, állitólag I. Lajos m. király által 1349. évben kiadott oklevelének hitelessége iránt. (2. köt.)
Kis János. Erköltsi böltselkedés elvei. (10. köt.)
Krajner Imre. A feudum elöljáró zsengéje. (4. köt.)
Kunoss Endre. A melegrül. (7. köt.) - U. a. A levegői tüneményekről. (9. köt.) - U. a. A fénylő és tüzes levegői tüneményekről. (12. köt.)
Lakatos Ádám. Értekezés a beszédről, mint az életművi és állati ingerlékenység kifejtő eszközéről. (12. köt.)
Lovász Imre. A tanulógyermekekre nézve gyakoroltatni szokott testi fenyítékről orvosi és philosophusi szempontból tekintve. (1. köt.) - U. a. Észrevételek az éghajlatnak s más természeti viszonyoknak a népek characterére való béfolyásáról. (12. köt.)
Májer István. ABCz-k tökéletesitéséről. (8. köt.) - U. a. Észrevételek a m. t. társaságnak ajánlatban lévő egyszeritett kettős mássalhangzóiról. (12. köt.)
Nagy Gábor. Magyar régiségek. (7. 10. köt.)
Podhradczky József. Ha nyelvünkön rontani nem akarunk, előbb, hogy sem rajta gondatlanul ujítsunk, a régi elvonult szovainkat szedegessük össze. (1. köt.) - U. a. Török Bálint nem Konstantinápolban, hanem Asiában halt meg. (4. köt.) - U. a. Kőszeg várának és várossának 1532-ben kiállott ostromáról. (5. köt.) - U. a. A husvéti piros tojás ajándékára tett észrevételek. (6. köt.) - U. a. Szent István estén divatozó tüzelésnek eredetéről. (8. köt.) - U. a. A »fukar« szónak származásáról és tulajdon jelentéséről. (9. köt.) - U. a. Be-felelet az idei T. Gy. IX. köt.-ben tett bétsi észrevételekre. (10. köt.) - U. a. Szelepchényi Györgynek országgyűlés alkalmával mondott két magyar beszéde és Tökölyi Imréhez irt két magyar levele. (11. köt.)
Sasku Károly. A nyelvnek tulajdonságairól. (7. köt.)
Schönherr Ferencz. Valami a fényűzésről. (5. köt.)
Sombori József. A hajdani ns székely nemzet áldozó poharáról. (3. köt.)
Szeder Fábián. A palóczokról. (2. köt.)
Szilágyi János. A selypségről. (4. köt.) - U. a. A latin C betüinek igaz hangjáról. (11. köt.)
Tatai Ferencz. A hazában tenyésző sokféle szőlőfajták rendbe szedhetéséről, elnevezhetéséről, velek való esmerkedésről, mind első lépéséről a míveltebb bortenyésztésnek: egynehány hegyközi fajok szabályozásával s választó béjegeikkel való leirásával együtt. (10. köt.)
Taubner Károl. Demosthenes három beszéde az Olynthusiakért. (3. köt.) - U. a. Egy két szó miként utánozta Horatius a görögöket. (4. köt.) - U. a. Gondolatok az emberiség előhaladó mivelődéséről. (9. köt.)
Tropp. Mezei gazdaságbeli egyveleg. (11. köt.)
Udvardy János. Az értekezésekről. (5. köt.)
Ujfalusy Nep. János. A menedékhelyekről. (11. köt.)
Vass László. Az 1789. esztendei frantzia revolutziónak okairól. (8. köt.)
Vizer István. Honi alaposb miveltséget tárgyazó s élet néhány más szükségét felsegitó intézetről: előadván alkotása okfőit, kiszámolása elemeivel. (1. köt.) - U. a. Hazánk alaposb műveltségére s jövendő boldogságára tzélzó intézet kiszámolási elemeiről, valamint a fő alapból kifejtendő s köz világi élethez alkalmazandó hasznos következményeiről. (5. köt.)
Értekezések:
Legujabb tapasztalások a lőporrepesztéek körül. (3. köt.) - A hypochondriáról. (8. köt.) - Némelly észrevételek P.-nak az idei T. Gy. I. köt.-ben megjelent értekezésére a nemzeti nyelv ügyében. (9. köt.) Az emberi test önkényes megégéséről. (9. köt.) Hermes Györgynek és philosophiai uj rendszerének rövid esmértetése. (11. köt.) - V. J. Külömböző nemzeteknek anyai nyelvök melletti buzgóságáról. A skaldok poesiséről. (11. köt.) Kant Immánuel s Hermes György philosophiai rendszereiknek rövid ellenbevetée. (12. köt.) - Észrevétetek a játék erköltsi és betegséget szerző okairól és következéseiről. (12. köt.)
Böhm Károly. Az öngyilkolásról. (6. köt.)
Brankovich János. A hó és jéghegyekről s hófuvatokról. (3. köt.)
Cziráky Antal gróf beszéde a Buda és Pest között építendő állandó híd ügyében. (5. köt.)
Édes János. Önszeretet, öngyűlölet. (3. köt.)
Gegő Elek Nic. Podhradczky Jósefnek a T. Gy. jun. kötetében tett észrevételeire rövid felelet. (7. köt.)
Greskovits Ágoston. Némelly vonások az ázsiai epekórról. (2. köt.)
Gyurikovits György. A mesteremberek mivjei árának 1668. eszt.-ben Poson, Nagy Szombath, Modor, Bazin és Szent György városok által lett meghatározása. (1. köt.)
Hetyési László. Visszaemlékeztetés Bátori b. Buday Ignátz hadi pályájára. (6. köt.)
Holeczy Mihály. A szabadító háború Dunán s Tiszán innen. (6. köt.) - U. a. Herodot a Scythákról. (9. köt.)
Horvát István. Sigmond m. királynak 1406. márt. 16-án költ újajándékozású oklevele Miklós fehérvári prépost számára némelly pártütőknek s magvuk szakadott nemeseknek jószágaikról Ungvármegyei Lukaháza és Zemplény vmegyei Al-Chéb vagyis Gathal és Fel-Chéb falukban. (1. köt.) U. a. A magyar nyelv régi maradványairól. (1-3. 5-10. köt.) - U. a. Az Aba nemzetségből virágzott Chubánkafi Jánosnak, László, Samu és Dávid nevű fiai között 1301. évben az egri káptalan előtt Gyöngyösről és más örökségekről költ osztályvelél. (2. köt.) - U. a. II. Ulászló m. királynak 1502. évben a Thakaró ág számára költ oklevele (4. köt.) - U. a. Az »ív« szóról. (6. köt.) - U. a. II. Geisa és III. István m. királyoknak petsétnyomóikról és petséteikről. (9. köt.) - U. a. A kápolnai régi emlekép. (11. köt.) - U. a. Az oskolai nevelés némelly hibáiról. (12. köt.)
Takácsi Horváth János. Az ángol főiskolában való élet. (3. köt.) - U. a. A nagy erény. (5. köt.) - U. a. Örökké való tudatlanság a földön. (9. köt.) - U. a. A németekről. (9. köt.)
E. Illés Pál. A k. m. helytartó tanácsnak rendelése és utasítása a hasznos élőfáknak különösen a füzeknek ültetése és ápolása eránt. (8. köt.) - U. a. Tökrötskék az oskola-tanítói élet köréből, vagyis: Aphorismák a nyilvános nevelés tudományához. (9. köt.) - U. a. Öszveírása hazánkból származott néhány jeles férfiaknak és familiáknak a külföldön. (9. köt.) - U. a. Az elemi népoktatás legujabb állapotja Németországban. (11. köt.)
Ivanovics. A virtusról. (2. 3. köt.) - U. a. Az egészségről és ennek romlása okairól. (12. köt.)
Jankovich Miklós. Hunyadi János 1454. eszt., Fridrich tsászárhoz irt és Basel városától a m. t. társasággal közlött, most tudós észrevételekkel felvilágosított levele. (3. köt.)
Jerney János. Kétségek br. Bálintitt nemzetség, állitólag I. Lajos m. király által 1349. évben kiadott oklevelének hitelessége iránt. (2. köt.)
Kis János. Erköltsi böltselkedés elvei. (10. köt.)
Krajner Imre. A feudum elöljáró zsengéje. (4. köt.)
Kunoss Endre. A melegrül. (7. köt.) - U. a. A levegői tüneményekről. (9. köt.) - U. a. A fénylő és tüzes levegői tüneményekről. (12. köt.)
Lakatos Ádám. Értekezés a beszédről, mint az életművi és állati ingerlékenység kifejtő eszközéről. (12. köt.)
Lovász Imre. A tanulógyermekekre nézve gyakoroltatni szokott testi fenyítékről orvosi és philosophusi szempontból tekintve. (1. köt.) - U. a. Észrevételek az éghajlatnak s más természeti viszonyoknak a népek characterére való béfolyásáról. (12. köt.)
Májer István. ABCz-k tökéletesitéséről. (8. köt.) - U. a. Észrevételek a m. t. társaságnak ajánlatban lévő egyszeritett kettős mássalhangzóiról. (12. köt.)
Nagy Gábor. Magyar régiségek. (7. 10. köt.)
Podhradczky József. Ha nyelvünkön rontani nem akarunk, előbb, hogy sem rajta gondatlanul ujítsunk, a régi elvonult szovainkat szedegessük össze. (1. köt.) - U. a. Török Bálint nem Konstantinápolban, hanem Asiában halt meg. (4. köt.) - U. a. Kőszeg várának és várossának 1532-ben kiállott ostromáról. (5. köt.) - U. a. A husvéti piros tojás ajándékára tett észrevételek. (6. köt.) - U. a. Szent István estén divatozó tüzelésnek eredetéről. (8. köt.) - U. a. A »fukar« szónak származásáról és tulajdon jelentéséről. (9. köt.) - U. a. Be-felelet az idei T. Gy. IX. köt.-ben tett bétsi észrevételekre. (10. köt.) - U. a. Szelepchényi Györgynek országgyűlés alkalmával mondott két magyar beszéde és Tökölyi Imréhez irt két magyar levele. (11. köt.)
Sasku Károly. A nyelvnek tulajdonságairól. (7. köt.)
Schönherr Ferencz. Valami a fényűzésről. (5. köt.)
Sombori József. A hajdani ns székely nemzet áldozó poharáról. (3. köt.)
Szeder Fábián. A palóczokról. (2. köt.)
Szilágyi János. A selypségről. (4. köt.) - U. a. A latin C betüinek igaz hangjáról. (11. köt.)
Tatai Ferencz. A hazában tenyésző sokféle szőlőfajták rendbe szedhetéséről, elnevezhetéséről, velek való esmerkedésről, mind első lépéséről a míveltebb bortenyésztésnek: egynehány hegyközi fajok szabályozásával s választó béjegeikkel való leirásával együtt. (10. köt.)
Taubner Károl. Demosthenes három beszéde az Olynthusiakért. (3. köt.) - U. a. Egy két szó miként utánozta Horatius a görögöket. (4. köt.) - U. a. Gondolatok az emberiség előhaladó mivelődéséről. (9. köt.)
Tropp. Mezei gazdaságbeli egyveleg. (11. köt.)
Udvardy János. Az értekezésekről. (5. köt.)
Ujfalusy Nep. János. A menedékhelyekről. (11. köt.)
Vass László. Az 1789. esztendei frantzia revolutziónak okairól. (8. köt.)
Vizer István. Honi alaposb miveltséget tárgyazó s élet néhány más szükségét felsegitó intézetről: előadván alkotása okfőit, kiszámolása elemeivel. (1. köt.) - U. a. Hazánk alaposb műveltségére s jövendő boldogságára tzélzó intézet kiszámolási elemeiről, valamint a fő alapból kifejtendő s köz világi élethez alkalmazandó hasznos következményeiről. (5. köt.)
