1827. eszt. (Szerkesztette Thaisz András.) 12 köt. (n. 8-r. 128, 128, 128 l. és gr. Festetits Julianna arck., 128, 128, 128, 128 …

Teljes szövegű keresés

1827. eszt. (Szerkesztette Thaisz András.) 12 köt. (n. 8-r. 128, 128, 128 l. és gr. Festetits Julianna arck., 128, 128, 128, 128 l. és 1 éremtani tábla, 128, 128, 128, 128, 158 l.) Pesten, Petrózai Trattner Mátyás. 18.- A. E. M.
Értekezések:
A franczia országi akademiákról vagy tudós társaságokról. (1. köt.) - A. J. A nemzetiség és kultura. (2. köt.) - A budai várban talált régi sirboltról, és benne hihetőleg helyheztetett Katalin királyné Podiebrad leánya teteméről. (2. köt.) - A. J. A nyelvnek eredete, kifejlése s elágozása. (3. köt.) - B. S. Rövid rajzolatja a paraszt lakodalomnak Gömörben. (3. köt.) - B. P. Kir. tanácsos Stettner Gábor élete s művészmunkájinak esmértetése. (4. köt.) A juhok legeltetéséről. (4. köt.) A bodaiki ásványos ferdőnek orvosi leirása és ajánlása. (5. köt.) - Barátságos tudósítások külföldről. (6. 7. 8. köt.) - Venzel magyar királynak tulajdonítható, mind eddig meg nem határozott és esméretlen pénzeiről. (7. köt.) - S. S. A földkerek népesetlenedéséről. (8. köt.)
B. P. A magyar nyelv pallérozásáról való észrevételek. (9. köt.)
Ágoston János. Ötsödnek leirása. (2. köt.)
Antal József. Jász-Apáthi várossának leirása. (12. köt.)
Antal Mihály. Gondolatok honni magyar nyelvünk terjesztésének némelly eszközeiről. (8. köt.)
Balogh Sámuel. A poezis ideája. (11. köt.)
Bárány Ágoston. Klobusitzky György n.-váradi kanonok biographiája. (10. köt.)
Bartsik Márton. Jász-Berény városának esmertetése. (4. köt.)
Boér Sándor. A »Nagy« nevezet. (3. köt.)
Császár Ferencz. Nagy Hunyady János. (8. köt.)
Ferenczy. Némelly észrevételek a férjfi gyermekek házi nevelésökről a tapasztalásból. (8. köt.)
Fodor Gábor. A mezei gazdaság. (11. köt.)
Grynaeus Aloyz. Az udvariságnak és józan manérosságnak szükséges voltáról. (4. köt.)
Guzmits Iszidor. Philosophiai levelek a gondviselésről. (7. köt.)
Gyurikovits Sámuel. A magyar emlékezetes irományok közléséről. (4. köt.)
Holéczy Mihály. Mozárt élete. (9. köt.) - U. a. A francziák Pozsonynál 1809-ben. (10. köt.)
Hrabowszky Dávid. Néhány levelek Balatonról és Balaton mellyékről. (10. köt.) - U. a. Függelékl Füredről s Tihanyról. (12. köt.)
E. Ilés Pál. Magyar parasztok lakodalmi szokásaik. (12. köt.)
Kiss Károly. Magyar alvitézek hőstettei az újjabb időszakban. (12. köt.)
Kiss Sámuel. Miben van még a magyar hátra leginkább? (2. köt.)
Kossits József. Vannak-e Magyarországban vandalusok. (6. köt.)
Győri Kováts György. Magyarországot illető okleveles gyüjtemények szerzésében fáradozó hazánkfijai. (3. köt.)
Kováts Sámuel. Az ember élete, bölcsőjétől fogva koporsójáig. (1. köt.) - U. a. Halhatatlan Péczelink mellett egy-két védszó. (5. köt.) - U. a. A föld minden élő állatoknak ugyan, de különösebben az embereknek lakóhelyök. (6. köt.) U. a. A mohammedánusok theologiájáról. (12. köt.)
Köteles Sámuel. Az erköltsiség és a vallás. (5. köt.)
Krizsán János. Verőcze helységének historiai, topographiai, statisztikai leírása. (9. köt.)
Beregszászi Nagy Pál. Europa herczeg asszonyról. (8. köt.)
Péterfi László. Toldalék a barométerrel való magosságmérésről. (5. köt.)
Podhradczky József. Budának mellyik részében lakott Nagy Lajos király? (10. köt.)
Podhradczky József. A mult század elején Posony városában dühösködött pestisról. (8. köt.) - U. a. Mikor számláltattak a szab. kir. városok közé Debreczen, Karpona, Szeged és Trentsin városok? (12. köt.)
Róthkrepf Gábor. Széchenyi Juliána grófné. szül. Tolnai Festetits grófné. (6. köt.)
Simon Flórent. Egy szót a klavir-melletti és éneklés közötti mozdulatról. (6. köt.)
Szabó József. Értekező észrevételek a székelyek eredetéről. (1. köt.)
Szeder Fábián. A birtokot jelentő szavakról. (7. köt.)
Szentgyörgyi Gellért Pittacus élete leirása. (5. köt.)
Szetsődy János. A magyar nyelvmívelők között lábra kapott selypségről. (3. köt.)
Szivonyáné. Szózat napnyugatról. (2. köt.)
Szuhányi Márton. Az orvosi tudományt illető rövid értekezés. (5. köt.)
Tessedik Ferencz. Magyar Diogenes Párisban. (11. köt.)
Tokody János. Az elme szikra. (10. köt.)
Tuskó Simplicius. A literaturai kritikás folyóírásokról. (7. köt.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem