1823. eszt. (Szerkesztette Thaisz András.) 12 köt. (n. 8-r. 128 l. és gr. Teleki László arck., 132, 128, 128, 128, 128 és 8, 132,…
1823. eszt. (Szerkesztette Thaisz András.) 12 köt. (n. 8-r. 128 l. és gr. Teleki László arck., 132, 128, 128, 128, 128 és 8, 132, 128, 128, 128, 128, 160 l.) Pesten, Trattner János Tamás. 18. A. E. M.
Értekezések:
F. S. Az esküdtek székéről. (1. köt.) - B-z. A kachemiri kecskéknek Francziaországba átszállításokról és a shawi készítéséről. (1. köt.) - A philologiára egy teíntet. (1. köt.) - A görögök és azoknak dolgai. (5. köt.) - Köteles-e a recensens magát megnevezni? s helyes-e őt erre szorítani? (5. köt.) - B. K. N. Az alapos bölcselkedést érdeklő elegyes jegyzések. (5. köt.) - Az órák feltalálásáról. (6. köt.) - K. J. Magyar régiségek nyomozása. (7. köt.) - Szepes vármegyének statist. átnézése nemzeti gazdaságbeli szempontból. (8. köt.) - Rajnis József emlékezete. (9. köt.) - B. A. Az algebrai megfogások nyelvünkben előadása. (9. köt.) - M. L. J. Miképen lehessen az embernek magát az égi háborúban mególtalmazni? (9. köt.) - A amgyar nyelv miveltetésének módjárol. (10. köt.) - Istenség annyi-e mint religio? (10. köt.) - Pétzeli Jósef életírása. (10. köt.)
Ágoston János. A nagy-váradi görög szert. püspöki megyének rövid ismertetése. (8. köt.) - U. a. Szt. Andrásnak leirása. (10. köt.)
Balla Károly. A magyar nemzeti tántzról. (7. köt.)
Balogh Sámuel. Az ékesszóllásról némely jegyzetek. (8. köt.)
Bartalos József. Jegyzések Tuboly László némelly állításaira ezen kérdésre való feleletében: mikor s mitsoda környülállások közt maradtak meg sat. Jekaterinoszlavban a magyarok? (8. köt.)
Csaplovics János. Mesteremberek czéhbeli régiségeik. (6. köt.)
Egyed Antal. Bonyhád mezővárosának leírása. (5. köt.)
Endrődy János. A módiról. (8. köt.)
Fárnech Dávid. A hársfának szép és hasznos voltáról. (9. köt.)
Fejérkövy László. I. Mátyás királynak fekete serege. (3. köt.)
Gáty Károly. A kabola-polyánai savanyú-víz. (7. köt.)
Gecse Dániel. A magyar vezeték nevekről. (11. köt.)
Gyurikovits György. Keresztényi Kollár Ádámnak élete, munkáji s kéziratok gyüjteménye. (10. köt.)
Horváth Endre. A magyar nemzet nem finn származású. (2. köt.)
Horváth János. Töredék Tóközről 1822. (3. köt.) - U. a. Nevelést tárgyazó gondolatok. (12. köt.)
E. Illés Pál. Észrevétel és kérés nagy buzgalmú íróinkhoz. (10. köt.)
Jankó János. A porczellán készítésről. (10. köt.)
Jeniss János. Trentsin vármegyéről és különösen ezen vármegyének három régi: Trentsin, Beczkó és Vág-Besztercze várairól. (1. köt.)
Katona József. A kecskeméti pusztákról. (4. köt.)
Kis Sámuel. Az emberi nem rendes szaporodását előmozditó és hátráló okok. (2. köt.) - U. a. Sopron vármegyének esmértetése. (10. köt.)
Kmeth Dániel. Az Üstökös-tsillagok visgálatjának uj módjáról. (6. köt.)
Kovacsóczy Ádám. Mi az oka, hogy a külföldiek és hazánkban lakó idegenek többnyire balul itélnek a magyar nemzetről? (9. köt.)
Kováts Sámuel. Nem kell tartaniattól, hogy a mi időnkben a tudományok lejebb száljanak. (9. köt.) - U. a. Az oskolák hasznos és szükséges voltokról s a nevezetesebb nagyobb oskolák felállíttatások idejéről. (11. köt.) - U. a. A köynvekről és aoknak olvasásáról. (12. köt.)
Lassú István. I. Vilhelm orániai herczeg élete. (12. köt.)
Mihálkovits József. Töredéke Bessenyey György értekezésének a magyar nyelv kimiveltetéséről. (1. köt.)
Nagy István. Kecskemét városában született vagy lakott irók nevei és tudvalévő munkáji. (6. köt.)
A. Szopori Nagy Pál. Érdeklet a magyar nemzeti csinosodásról. (12. köt.)
Beregszászi Nagy Pál. A magyar beszédbeli hibákról. (6. köt.)
Németh Sándor. Észrevételek az ó-budai határban található római régiségek iránt. (6. köt.)
Obernyik László. Rövid barátságos mondani való Csaplovics János urnak ezen szavaira: Megnémetesednek a protest. prédikátorok, a kik mint candidatusok, a külföldi akademiákat meglátogatták. (7. köt.)
Péterffy László. A hegyek magosságának barometer által való megméréséről. (4. köt.)
Peterka. A keringő erőnek mivoltáról. (11. köt.)
Rácz József. Véleményecske miképen lehetne még a magyar nyelvet előmozdítani? (5. köt.)
Raisz Károly. Az útaknak elmés igazgatásáról egy szó. (5. köt.)
Sipos József. Az Ezópus módja szerint való mesékről, Sulzer után. (7. köt.)
Spech Lajos. Tisza Tokaj városának rövid leirása. (4. köt.)
Strázsay János. Baranya vármegyének topographiai leirása. Siklós várának rajzával. (3. köt.) - U. a. A keresztes vitézek Magyarországban. (11. köt.)
Szeder Fábián. A magyar grammaticának megállapításáról. (10. köt.)
Székely Sándor. A tanítás talptételei. (4. köt.)
Szilágyi. A mezei gazdagságról. (3. köt.)
Takáts Éva. A házasságban lévő asszonyok kötlességeikről. (8. köt.)
Thaisz András. Gr. Széki Teleki László életírása. (1. köt.)
P. Thewrewk Miklós. Kalatay Ferencz levele prépost b. Revitzkyhez, II. József császár muszkaországi utazásáról. (10. köt.)
Tóth Pál. Rövid gondolatok a zseniről. (2. köt.)
Töltényi Szaniszló. Közönséges jegyzések az állatok s plánták eredetekről. (3. köt.)
Értekezések:
F. S. Az esküdtek székéről. (1. köt.) - B-z. A kachemiri kecskéknek Francziaországba átszállításokról és a shawi készítéséről. (1. köt.) - A philologiára egy teíntet. (1. köt.) - A görögök és azoknak dolgai. (5. köt.) - Köteles-e a recensens magát megnevezni? s helyes-e őt erre szorítani? (5. köt.) - B. K. N. Az alapos bölcselkedést érdeklő elegyes jegyzések. (5. köt.) - Az órák feltalálásáról. (6. köt.) - K. J. Magyar régiségek nyomozása. (7. köt.) - Szepes vármegyének statist. átnézése nemzeti gazdaságbeli szempontból. (8. köt.) - Rajnis József emlékezete. (9. köt.) - B. A. Az algebrai megfogások nyelvünkben előadása. (9. köt.) - M. L. J. Miképen lehessen az embernek magát az égi háborúban mególtalmazni? (9. köt.) - A amgyar nyelv miveltetésének módjárol. (10. köt.) - Istenség annyi-e mint religio? (10. köt.) - Pétzeli Jósef életírása. (10. köt.)
Ágoston János. A nagy-váradi görög szert. püspöki megyének rövid ismertetése. (8. köt.) - U. a. Szt. Andrásnak leirása. (10. köt.)
Balla Károly. A magyar nemzeti tántzról. (7. köt.)
Balogh Sámuel. Az ékesszóllásról némely jegyzetek. (8. köt.)
Bartalos József. Jegyzések Tuboly László némelly állításaira ezen kérdésre való feleletében: mikor s mitsoda környülállások közt maradtak meg sat. Jekaterinoszlavban a magyarok? (8. köt.)
Csaplovics János. Mesteremberek czéhbeli régiségeik. (6. köt.)
Egyed Antal. Bonyhád mezővárosának leírása. (5. köt.)
Endrődy János. A módiról. (8. köt.)
Fárnech Dávid. A hársfának szép és hasznos voltáról. (9. köt.)
Fejérkövy László. I. Mátyás királynak fekete serege. (3. köt.)
Gáty Károly. A kabola-polyánai savanyú-víz. (7. köt.)
Gecse Dániel. A magyar vezeték nevekről. (11. köt.)
Gyurikovits György. Keresztényi Kollár Ádámnak élete, munkáji s kéziratok gyüjteménye. (10. köt.)
Horváth Endre. A magyar nemzet nem finn származású. (2. köt.)
Horváth János. Töredék Tóközről 1822. (3. köt.) - U. a. Nevelést tárgyazó gondolatok. (12. köt.)
E. Illés Pál. Észrevétel és kérés nagy buzgalmú íróinkhoz. (10. köt.)
Jankó János. A porczellán készítésről. (10. köt.)
Jeniss János. Trentsin vármegyéről és különösen ezen vármegyének három régi: Trentsin, Beczkó és Vág-Besztercze várairól. (1. köt.)
Katona József. A kecskeméti pusztákról. (4. köt.)
Kis Sámuel. Az emberi nem rendes szaporodását előmozditó és hátráló okok. (2. köt.) - U. a. Sopron vármegyének esmértetése. (10. köt.)
Kmeth Dániel. Az Üstökös-tsillagok visgálatjának uj módjáról. (6. köt.)
Kovacsóczy Ádám. Mi az oka, hogy a külföldiek és hazánkban lakó idegenek többnyire balul itélnek a magyar nemzetről? (9. köt.)
Kováts Sámuel. Nem kell tartaniattól, hogy a mi időnkben a tudományok lejebb száljanak. (9. köt.) - U. a. Az oskolák hasznos és szükséges voltokról s a nevezetesebb nagyobb oskolák felállíttatások idejéről. (11. köt.) - U. a. A köynvekről és aoknak olvasásáról. (12. köt.)
Lassú István. I. Vilhelm orániai herczeg élete. (12. köt.)
Mihálkovits József. Töredéke Bessenyey György értekezésének a magyar nyelv kimiveltetéséről. (1. köt.)
Nagy István. Kecskemét városában született vagy lakott irók nevei és tudvalévő munkáji. (6. köt.)
A. Szopori Nagy Pál. Érdeklet a magyar nemzeti csinosodásról. (12. köt.)
Beregszászi Nagy Pál. A magyar beszédbeli hibákról. (6. köt.)
Németh Sándor. Észrevételek az ó-budai határban található római régiségek iránt. (6. köt.)
Obernyik László. Rövid barátságos mondani való Csaplovics János urnak ezen szavaira: Megnémetesednek a protest. prédikátorok, a kik mint candidatusok, a külföldi akademiákat meglátogatták. (7. köt.)
Péterffy László. A hegyek magosságának barometer által való megméréséről. (4. köt.)
Peterka. A keringő erőnek mivoltáról. (11. köt.)
Rácz József. Véleményecske miképen lehetne még a magyar nyelvet előmozdítani? (5. köt.)
Raisz Károly. Az útaknak elmés igazgatásáról egy szó. (5. köt.)
Sipos József. Az Ezópus módja szerint való mesékről, Sulzer után. (7. köt.)
Spech Lajos. Tisza Tokaj városának rövid leirása. (4. köt.)
Strázsay János. Baranya vármegyének topographiai leirása. Siklós várának rajzával. (3. köt.) - U. a. A keresztes vitézek Magyarországban. (11. köt.)
Szeder Fábián. A magyar grammaticának megállapításáról. (10. köt.)
Székely Sándor. A tanítás talptételei. (4. köt.)
Szilágyi. A mezei gazdagságról. (3. köt.)
Takáts Éva. A házasságban lévő asszonyok kötlességeikről. (8. köt.)
Thaisz András. Gr. Széki Teleki László életírása. (1. köt.)
P. Thewrewk Miklós. Kalatay Ferencz levele prépost b. Revitzkyhez, II. József császár muszkaországi utazásáról. (10. köt.)
Tóth Pál. Rövid gondolatok a zseniről. (2. köt.)
Töltényi Szaniszló. Közönséges jegyzések az állatok s plánták eredetekről. (3. köt.)
