1820. eszt. (Szerkesztette Thaisz András.) 12 köt. (n. 8-r. 35, 128, 128, 128, 128, 128, 132, 128, 123, 128, 128, 156 l.) Pesten,…
1820. eszt. (Szerkesztette Thaisz András.) 12 köt. (n. 8-r. 35, 128, 128, 128, 128, 128, 132, 128, 123, 128, 128, 156 l.) Pesten, Trattner János Tamás. 18.- A. E. M.
Értekezések:
Baradlai utazás 1818. eszt.-ben (1. köt.) - F. S. Kárpáti vándorlások. (2. köt.) - Lehet-e a mívek-tudományát (technologiai) bizonyos rendszerekben elő adni, és illő-e illyen tudományos előadásban azt nyilván tanítani? (2. köt.) - A magyaroknak nem die Ungarn hanem die Magyaren uj elnevezése a németek által, valóságos philologiai tévedés. (3. köt.) - H. A. Rövid értekezés egy hídvárrúl (de munimento pontis), melly a pesti Duna parton a régi római Aquincum, a mostani Ó-Budának általellenében állott, és némelly Vincentia névvel meg-külömböztetett téglákrúl, mellyek az említett hidvárnak omladékaiban találtattak. (3. köt.) - Rómának viselt dolgai. (3. köt.) - K. J. Igaz-e, hogy a magyar nyelvben két tagadás nem tészen állítást, hanem tsak tagdást? (3. köt.) Zs. J. Szombathelyről, Mursella városon keresztűl Győrre vezető hajdani római utról. (3. köt.) - Nagy Győr jelességei. (4. köt.) - G. L. Idylle. (5. köt.) - Ifj. K. I. Az oktalan állatokon való kegyetlenkedés. (5. köt.) - Lipócz fürdője s környéke. (6. köt.) - P. Sz. A. A költői figurákról. (6. köt.) - Sz. G. A hajdani munkásságról s asszonyok sorsáról. (6. köt.) - T. F. Gróf Zrinyi Miklós (a költő) pártütő nem volt. (6. köt.) - Gondolatok a régibb és ujabb nemzeteknek némely nevezetesebb vitézi költeményeiről. (7. köt.) - J. János. Egy levél Veszprém és Tolna vármegyék utazásibúl. (7. köt.) - Sz. S. T. A. P. A Champagner bor készítésére való útmutatás. (7. köt.) - Sz. K. Javallat a mester szók eránt a magyar nyelvben (8. köt.) - T. P. Astronomiai értekezés az 182. eszt. nevezetes napfogyatkozás alkalmatosságával. (9. köt.) - T. S. Mythoszi és krónikai ritkaságok. (9. köt.) - A tanítványok által való tanításról. (10. köt.) - A nemességről. (1. köt.) - Gr. Zrinyi Jánosnak Cseh országban találtató nyoma. (11. köt.)
Ágoston. Egy némelly vonások b. e. Spiegel Ignácz n. váradi kanonok életéből. (7. köt.)
Ágoston József. A szőlőmívelésről. (12. köt.)
Apulejus tüköre. (8. köt.)
Balla Károly. A Duna kőhidjai szemlélése. (5. köt.)
Beregszászi Nagy pál. A magyar nelvnek igen különös és nehezebb tulajdonságairól az igékben. (7. köt.)
Berzeviczy Albert jegyzetei, magyar hazánkat illető, és a külföldi könyvtárakban található jelességekről. (6. köt.)
Bitnicz S. P. Az égiháborúkról. (12. köt.)
Bódai Ferencz. Baranya vármegye topographiai és históriai leirása. (12. köt.)
Boros István. Hazafi-gondolatok a magyar nyelv ügyében. (?. köt.)
Cseremiszky Miklós. Retzés sáfránynak (crocus reticulatus) leirása. (12. köt.)
Gáty Károly. Az erdők régi és mostani állapotjáról, pusztulása okairól, és hogy miképpen lehetne különösen a községek, és magános személyek közös erdei pusztulásainak eleit venni? (12. köt.)
Gorové Lászuló. Szolnok várának viszontagságai. (9. 10. 11. köt.)
Gyurkovics György. Mezőlaki uradalom. Kivonás Pápa mezővárosról értekező topographiia históriának kézirataiból. (3. köt.)
Hohenegger Lőrincz. Győr ostromlásának napló könyve 1809. eszt.-ben. (2. köt.)
Horvát István. A ditső Martzibányi familia tudományos jutalom tételének fényes kiosztatása 1820. (6. köt.)
Hrabovszky György. Győrvármegyei irók, a kik nyomtatásban kisebb vagy nagyobb munkákat adtak ki. (3.) - U. a. Id. Deccard Kristóf János soproni ev. rektor élete. (10. köt.)
Kajdacsy Theresia. A meteor kövekről. (5. köt.)
Kassai József. Zemplén vármegyébenn helyheztetett a kimondás-ként ugyan Szerents; de a helyes irás szerént Szeremts várassának leiratása. (8. köt.)
Kazinczy F. Debreczeni superintendens Piskárkosi Szilágyi Sámuel élete. (8.) - U. a. Cardinális Martinúzi. (11. köt.)
Kis Bálint. A tserép-zsindellyeknek hasznos vóltokról, a gyúladások ellen és azoknak könnyű módú készitésekről s közönségessé tételekről. (10. köt.)
Koncz Ferencz. A scythákról. (1. köt.)
Kováts Sámuel. A természetben való forgás vagy keringés. (7. köt.)
Kölesy Vincze. Ujonnan felásatott római emlékkő. (1.) - U. a. Az ujonnan felfedeztetett Abaligethi barlangnak leirása. (10. köt.)
Mednyánszky Alajos. Dévén várának omladékai. Képpel. (10. köt.)
Mokry Benjamin. Egy két szó a czukkor-electricitásról. (1. köt.)
Molnár K. János érdemes élete. (9 köt.)
P. Nagy László. Javallat a tselédek és alattvalóknak neveléséről és oktatásokról. (3. köt.)
Partsch Pál és Ries János Ferencz. Az ugynevezett ketske körmökről a Balaton partján. Két értekezés. (11. köt.)
Rumy Károly György. Az esküvés valóságos megfogásáról és erköltsi betséről. (4. köt.)
Sebestyén Gábor. Péter magyar királynak származása s rokonsága felől. (2.) - U. a. A római számok. (4.) - U. a. A magyarok evezeték nevei. (12. köt.)
Sipos József. Az oktalan állatok megevéséről, haszonra fordításáról s az azokkal való bánásról nemelly gondolatok. (12. köt.)
Tóth Dániel. Egy tekintet a deák litteraturára Magyar országban. (11. köt.)
Töltényi Szaniszló. A plántáknak és gyümöltsöknek virágok által való megnemesítésük módja. (5.) - U. a. A budai hegyekben található ásványoknak leirása. (7. köt.)
Trattner János Tamás. Felelet a Tud. Gyűjt. 1828. eszt. II. köt.-ben tett kérdésre: vallyon a c. cz, és cs-el avagy a z és ts-el élés egyez e meg jobban a nyelv philosophiájának? (5. köt.)
Vizer István. A föld minéműségéről és ehez alkalmaztatott geographiai mappák készíttésérül. (2. 4. köt.)
Értekezések:
Baradlai utazás 1818. eszt.-ben (1. köt.) - F. S. Kárpáti vándorlások. (2. köt.) - Lehet-e a mívek-tudományát (technologiai) bizonyos rendszerekben elő adni, és illő-e illyen tudományos előadásban azt nyilván tanítani? (2. köt.) - A magyaroknak nem die Ungarn hanem die Magyaren uj elnevezése a németek által, valóságos philologiai tévedés. (3. köt.) - H. A. Rövid értekezés egy hídvárrúl (de munimento pontis), melly a pesti Duna parton a régi római Aquincum, a mostani Ó-Budának általellenében állott, és némelly Vincentia névvel meg-külömböztetett téglákrúl, mellyek az említett hidvárnak omladékaiban találtattak. (3. köt.) - Rómának viselt dolgai. (3. köt.) - K. J. Igaz-e, hogy a magyar nyelvben két tagadás nem tészen állítást, hanem tsak tagdást? (3. köt.) Zs. J. Szombathelyről, Mursella városon keresztűl Győrre vezető hajdani római utról. (3. köt.) - Nagy Győr jelességei. (4. köt.) - G. L. Idylle. (5. köt.) - Ifj. K. I. Az oktalan állatokon való kegyetlenkedés. (5. köt.) - Lipócz fürdője s környéke. (6. köt.) - P. Sz. A. A költői figurákról. (6. köt.) - Sz. G. A hajdani munkásságról s asszonyok sorsáról. (6. köt.) - T. F. Gróf Zrinyi Miklós (a költő) pártütő nem volt. (6. köt.) - Gondolatok a régibb és ujabb nemzeteknek némely nevezetesebb vitézi költeményeiről. (7. köt.) - J. János. Egy levél Veszprém és Tolna vármegyék utazásibúl. (7. köt.) - Sz. S. T. A. P. A Champagner bor készítésére való útmutatás. (7. köt.) - Sz. K. Javallat a mester szók eránt a magyar nyelvben (8. köt.) - T. P. Astronomiai értekezés az 182. eszt. nevezetes napfogyatkozás alkalmatosságával. (9. köt.) - T. S. Mythoszi és krónikai ritkaságok. (9. köt.) - A tanítványok által való tanításról. (10. köt.) - A nemességről. (1. köt.) - Gr. Zrinyi Jánosnak Cseh országban találtató nyoma. (11. köt.)
Ágoston. Egy némelly vonások b. e. Spiegel Ignácz n. váradi kanonok életéből. (7. köt.)
Ágoston József. A szőlőmívelésről. (12. köt.)
Apulejus tüköre. (8. köt.)
Balla Károly. A Duna kőhidjai szemlélése. (5. köt.)
Beregszászi Nagy pál. A magyar nelvnek igen különös és nehezebb tulajdonságairól az igékben. (7. köt.)
Berzeviczy Albert jegyzetei, magyar hazánkat illető, és a külföldi könyvtárakban található jelességekről. (6. köt.)
Bitnicz S. P. Az égiháborúkról. (12. köt.)
Bódai Ferencz. Baranya vármegye topographiai és históriai leirása. (12. köt.)
Boros István. Hazafi-gondolatok a magyar nyelv ügyében. (?. köt.)
Cseremiszky Miklós. Retzés sáfránynak (crocus reticulatus) leirása. (12. köt.)
Gáty Károly. Az erdők régi és mostani állapotjáról, pusztulása okairól, és hogy miképpen lehetne különösen a községek, és magános személyek közös erdei pusztulásainak eleit venni? (12. köt.)
Gorové Lászuló. Szolnok várának viszontagságai. (9. 10. 11. köt.)
Gyurkovics György. Mezőlaki uradalom. Kivonás Pápa mezővárosról értekező topographiia históriának kézirataiból. (3. köt.)
Hohenegger Lőrincz. Győr ostromlásának napló könyve 1809. eszt.-ben. (2. köt.)
Horvát István. A ditső Martzibányi familia tudományos jutalom tételének fényes kiosztatása 1820. (6. köt.)
Hrabovszky György. Győrvármegyei irók, a kik nyomtatásban kisebb vagy nagyobb munkákat adtak ki. (3.) - U. a. Id. Deccard Kristóf János soproni ev. rektor élete. (10. köt.)
Kajdacsy Theresia. A meteor kövekről. (5. köt.)
Kassai József. Zemplén vármegyébenn helyheztetett a kimondás-ként ugyan Szerents; de a helyes irás szerént Szeremts várassának leiratása. (8. köt.)
Kazinczy F. Debreczeni superintendens Piskárkosi Szilágyi Sámuel élete. (8.) - U. a. Cardinális Martinúzi. (11. köt.)
Kis Bálint. A tserép-zsindellyeknek hasznos vóltokról, a gyúladások ellen és azoknak könnyű módú készitésekről s közönségessé tételekről. (10. köt.)
Koncz Ferencz. A scythákról. (1. köt.)
Kováts Sámuel. A természetben való forgás vagy keringés. (7. köt.)
Kölesy Vincze. Ujonnan felásatott római emlékkő. (1.) - U. a. Az ujonnan felfedeztetett Abaligethi barlangnak leirása. (10. köt.)
Mednyánszky Alajos. Dévén várának omladékai. Képpel. (10. köt.)
Mokry Benjamin. Egy két szó a czukkor-electricitásról. (1. köt.)
Molnár K. János érdemes élete. (9 köt.)
P. Nagy László. Javallat a tselédek és alattvalóknak neveléséről és oktatásokról. (3. köt.)
Partsch Pál és Ries János Ferencz. Az ugynevezett ketske körmökről a Balaton partján. Két értekezés. (11. köt.)
Rumy Károly György. Az esküvés valóságos megfogásáról és erköltsi betséről. (4. köt.)
Sebestyén Gábor. Péter magyar királynak származása s rokonsága felől. (2.) - U. a. A római számok. (4.) - U. a. A magyarok evezeték nevei. (12. köt.)
Sipos József. Az oktalan állatok megevéséről, haszonra fordításáról s az azokkal való bánásról nemelly gondolatok. (12. köt.)
Tóth Dániel. Egy tekintet a deák litteraturára Magyar országban. (11. köt.)
Töltényi Szaniszló. A plántáknak és gyümöltsöknek virágok által való megnemesítésük módja. (5.) - U. a. A budai hegyekben található ásványoknak leirása. (7. köt.)
Trattner János Tamás. Felelet a Tud. Gyűjt. 1828. eszt. II. köt.-ben tett kérdésre: vallyon a c. cz, és cs-el avagy a z és ts-el élés egyez e meg jobban a nyelv philosophiájának? (5. köt.)
Vizer István. A föld minéműségéről és ehez alkalmaztatott geographiai mappák készíttésérül. (2. 4. köt.)
