1818. eszt. 12 kötet. (n. 8-r. 136, 144, 128. 144, 144, 128, 16 és 18, 136. 146, 128, 130, 136, 160 l.) Pesten, Trattner János Ta…
1818. eszt. 12 kötet. (n. 8-r. 136, 144, 128. 144, 144, 128, 16 és 18, 136. 146, 128, 130, 136, 160 l.) Pesten, Trattner János Tamás. 18.- A. E. M.
Értekezések:
A tudományok encyclopaediaja rövid rajzolatban. (1. köt.) - Ontologiai tudományok encyclopaediája. (2. köt.) E. K. G. I. A jogászságnak ősi vagy keresményi volta be-bizonyításáról. (2. köt.) - S. Vélekedés a nyelvmívelés dolgában. (2. köt.) Mathematikai kérdés. Az öszvefoglalt mozdulás törvényeinek valósága mellett valamelly középponti rők által nógattatott mozdúlóban a vezeték fentő rajzol-e le az idővel tökéletesen egyarányosságú udarokat? (3. köt.) - P. Sz. A. Észrevételek némelly uj szók felől. (3. köt.) - Magyarország statistikai esméretére szolgáló jegyzetek. (3. 4. köt.) - V. J. Tökélyi Imre fejedelemnek 1683-ban Nagy-Szombath kir. városába tett bémeneteléről és ezen városnak arra következett elégéséről. (4. köt.) - G. H. J. Sáros Patak hajdan királyi, sokszor királynéi, most mezővárosnak történetei, (5. köt.) - Az időnkbeli prófétákról s az ő jövendöléseikről. (5. köt.) - Köteles volt-e a magyar nemesség várait s az ezekben lévő katonaságát az ország polgári alkotmánya szerént saját költségein tartani? (5. köt.) - Magyar szántóvető műszer. Rajzolattal. (5. köt.) - Régi Székes Fejérvárról jegyzetek. (6. köt.) - A conventuális minorita szerzet Szt. Erzsébeth provincziájának rövid leirása. (6. köt.) - Az ékesszóllásra egy tekéntet. (7. köt.) - Statistikai jegyzetek (7. köt.) - R. M. Megfejtése azon feltételnek, hogy lehessen három ösméretes pontoktól, a mellyek egy negyediktől a tájékon látathatnak, azt a negyediket jegyezni, vagy annak fekvését a három szöghöz kitalálni. (7. köt.) - G. L. A magyar nyelv fő törvényjeiről. (8. köt.) - Aranka György urnak élete. (12. köt.)
Beregszászi Pál. A nemzeti nyelvünk tanúlásának szükséges voltáról. (4. köt.) -
Bitnicz Lajos. Az ébrenségről, alvásról és álmokról. (9. köt.)
Clementis. Baradla barlangnak bővebb leirása. (7. köt.)
Décsy Antal. Elmélkedés a görögökről, ráczokról, macedoniai oláhokról, zsidókról, s ezeknek kereskedésekről hazánkban. (11. köt.)
Gr. Deseöffi Jósef. A magyar betűirásról (orthographiáról). (1. köt.)
Ertsey Dániel. Elmélkedés a philosophiáról és annak hasznáról. (8. köt.)
Fejér György. A m. kir. pesti universitás literaturai érdemei. (10. köt.)
Füredi Vida. A recensiókról. (6. köt.)
Gömbös Antal. E f. 1818. eszt. Tud. Gyűjt. 2. kötetjében a jószágnak ősi vagy keresményi volta bebizonyításáról közlott gondolatokra szolgáló felelet. (10. köt.)
Harlikovits istván. Ugar földeknek hasznairól és míveltetések rendjeiről. (10. köt.)
Horváth József. A hahóti apátság emlékezete. (7. köt.)
Horváth Sigmond. A magyar stylisticát tárgyazó észrevételek. (11. köt.)
Hrabovszky György. Mádai Dávid Sámuel hálai főorvos élete. (11. köt.)
K(állay) J. A évdelmeztetett nemes székely nemzet. (8. köt.)
Kazinczy Ferencz. Megczáfolása azon bitang hírnek, hogy Hunyadi János magyarországi kormányzó vad ölelésből eredett. (1. köt.) - U. a. Az erdélyi szászok. Gubernator b. Bruckenthal Samuelnek bibliothecája, kép-gyüjteménye. (8. köt.)
Kis János. Zrinyi Péternek követtie által a fővezérhez küldött postulatumi. (1. köt.) - U. a. Hogyan kell a magyar olvasó publicumot neveni. (8. köt.)
Kováts Sámuel. Igaz-e hogy a tudományok inkább rontják mint javítják az elméket s erkölcsöket. (10. köt.)
Kriebel János levele Kazinczyhoz Hunyady Jánosnak születése eránt. (1. köt.)
Kultsár István. Szóllás a magy. nemz. muzeumban Pesten nov. 23-án 1817. tartott magyar nyelv ünnepéről. (3. köt.)
B. Mednyánszky Alajos. Drágffy Jánosnak 1526-ban mohátsi táborból utolsó rendelése. (8. köt.) - U. a. Visegrádi emlék-irás. (12. köt.)
Melczer Jakab. Geographiai, historiai és statist. tudósitások Szepes vármegyéről. (11. 12 köt.)
Mihálkovics József. Várnai ütközet. (3. köt.)
Mokry Benjámin. Némely gondolatok és elmélkedések a tudósokról közönségesen. (12. köt.)
Nagy Imre. Vátznak leirása. (4. köt.)
Nyiry. A felolvadt jeges tenger tüneményeiről, ég, föld s természetvizsgálati értekezések; - egyszersmind ez oknál fogva a múlt és következendő időváltozásokra való kinézés. (7. köt.)
Peterka József. Kis Kún kerületnek, 1805-ik, és jan. 1. napjátúl kezdvén, egész az 1817. eszt. decemb. utolsó napjáig leirott statist. esmérete. (8. köt.)
Pucz Antal. Kant filosofiájának fő resultatumai. (11. köt.)
Rumy Károly György. A gazdaságbeli erőnek használásáról és igazgatásáról. Thaer és Trautmann szerint. (7. köt.)
Szemere Pál. Tárgy és nyelv a költésben. (4. köt.)
Szlemenics Pál. Kelemen Imre magyar törvényről irtt munkájának vizsgáltatásairól. (1. köt.)
Tóth László. A költőnek remekpéldáiról, különösen Pindarról s Pindarnak versmértékeiről. (6. köt.)
Tóth Pál. Mi az oka, hogy némelly nemzetek a tudományokban és szép mesterségekben más nemzetek felett felyebb emelkedtek? (9. köt.)
Virág Benedek. Észrevételek a magyar prosodiáról. Kettős beszélgetésben. (5. köt.)
Mellékletűl a 6. kötethez:
Felelet a moralis katekhismusnak azon recensiójára, melly a Tud. Gyűjt. 1817. eszt.-ben találtatik MártonIstvántól. – Viszonzás a kereszt. mor. kis katekhismus szerzőjének, Márton István urnak, saját munkájának recensiója ellen adott feleletére. (16 és 18 l.)
Értekezések:
A tudományok encyclopaediaja rövid rajzolatban. (1. köt.) - Ontologiai tudományok encyclopaediája. (2. köt.) E. K. G. I. A jogászságnak ősi vagy keresményi volta be-bizonyításáról. (2. köt.) - S. Vélekedés a nyelvmívelés dolgában. (2. köt.) Mathematikai kérdés. Az öszvefoglalt mozdulás törvényeinek valósága mellett valamelly középponti rők által nógattatott mozdúlóban a vezeték fentő rajzol-e le az idővel tökéletesen egyarányosságú udarokat? (3. köt.) - P. Sz. A. Észrevételek némelly uj szók felől. (3. köt.) - Magyarország statistikai esméretére szolgáló jegyzetek. (3. 4. köt.) - V. J. Tökélyi Imre fejedelemnek 1683-ban Nagy-Szombath kir. városába tett bémeneteléről és ezen városnak arra következett elégéséről. (4. köt.) - G. H. J. Sáros Patak hajdan királyi, sokszor királynéi, most mezővárosnak történetei, (5. köt.) - Az időnkbeli prófétákról s az ő jövendöléseikről. (5. köt.) - Köteles volt-e a magyar nemesség várait s az ezekben lévő katonaságát az ország polgári alkotmánya szerént saját költségein tartani? (5. köt.) - Magyar szántóvető műszer. Rajzolattal. (5. köt.) - Régi Székes Fejérvárról jegyzetek. (6. köt.) - A conventuális minorita szerzet Szt. Erzsébeth provincziájának rövid leirása. (6. köt.) - Az ékesszóllásra egy tekéntet. (7. köt.) - Statistikai jegyzetek (7. köt.) - R. M. Megfejtése azon feltételnek, hogy lehessen három ösméretes pontoktól, a mellyek egy negyediktől a tájékon látathatnak, azt a negyediket jegyezni, vagy annak fekvését a három szöghöz kitalálni. (7. köt.) - G. L. A magyar nyelv fő törvényjeiről. (8. köt.) - Aranka György urnak élete. (12. köt.)
Beregszászi Pál. A nemzeti nyelvünk tanúlásának szükséges voltáról. (4. köt.) -
Bitnicz Lajos. Az ébrenségről, alvásról és álmokról. (9. köt.)
Clementis. Baradla barlangnak bővebb leirása. (7. köt.)
Décsy Antal. Elmélkedés a görögökről, ráczokról, macedoniai oláhokról, zsidókról, s ezeknek kereskedésekről hazánkban. (11. köt.)
Gr. Deseöffi Jósef. A magyar betűirásról (orthographiáról). (1. köt.)
Ertsey Dániel. Elmélkedés a philosophiáról és annak hasznáról. (8. köt.)
Fejér György. A m. kir. pesti universitás literaturai érdemei. (10. köt.)
Füredi Vida. A recensiókról. (6. köt.)
Gömbös Antal. E f. 1818. eszt. Tud. Gyűjt. 2. kötetjében a jószágnak ősi vagy keresményi volta bebizonyításáról közlott gondolatokra szolgáló felelet. (10. köt.)
Harlikovits istván. Ugar földeknek hasznairól és míveltetések rendjeiről. (10. köt.)
Horváth József. A hahóti apátság emlékezete. (7. köt.)
Horváth Sigmond. A magyar stylisticát tárgyazó észrevételek. (11. köt.)
Hrabovszky György. Mádai Dávid Sámuel hálai főorvos élete. (11. köt.)
K(állay) J. A évdelmeztetett nemes székely nemzet. (8. köt.)
Kazinczy Ferencz. Megczáfolása azon bitang hírnek, hogy Hunyadi János magyarországi kormányzó vad ölelésből eredett. (1. köt.) - U. a. Az erdélyi szászok. Gubernator b. Bruckenthal Samuelnek bibliothecája, kép-gyüjteménye. (8. köt.)
Kis János. Zrinyi Péternek követtie által a fővezérhez küldött postulatumi. (1. köt.) - U. a. Hogyan kell a magyar olvasó publicumot neveni. (8. köt.)
Kováts Sámuel. Igaz-e hogy a tudományok inkább rontják mint javítják az elméket s erkölcsöket. (10. köt.)
Kriebel János levele Kazinczyhoz Hunyady Jánosnak születése eránt. (1. köt.)
Kultsár István. Szóllás a magy. nemz. muzeumban Pesten nov. 23-án 1817. tartott magyar nyelv ünnepéről. (3. köt.)
B. Mednyánszky Alajos. Drágffy Jánosnak 1526-ban mohátsi táborból utolsó rendelése. (8. köt.) - U. a. Visegrádi emlék-irás. (12. köt.)
Melczer Jakab. Geographiai, historiai és statist. tudósitások Szepes vármegyéről. (11. 12 köt.)
Mihálkovics József. Várnai ütközet. (3. köt.)
Mokry Benjámin. Némely gondolatok és elmélkedések a tudósokról közönségesen. (12. köt.)
Nagy Imre. Vátznak leirása. (4. köt.)
Nyiry. A felolvadt jeges tenger tüneményeiről, ég, föld s természetvizsgálati értekezések; - egyszersmind ez oknál fogva a múlt és következendő időváltozásokra való kinézés. (7. köt.)
Peterka József. Kis Kún kerületnek, 1805-ik, és jan. 1. napjátúl kezdvén, egész az 1817. eszt. decemb. utolsó napjáig leirott statist. esmérete. (8. köt.)
Pucz Antal. Kant filosofiájának fő resultatumai. (11. köt.)
Rumy Károly György. A gazdaságbeli erőnek használásáról és igazgatásáról. Thaer és Trautmann szerint. (7. köt.)
Szemere Pál. Tárgy és nyelv a költésben. (4. köt.)
Szlemenics Pál. Kelemen Imre magyar törvényről irtt munkájának vizsgáltatásairól. (1. köt.)
Tóth László. A költőnek remekpéldáiról, különösen Pindarról s Pindarnak versmértékeiről. (6. köt.)
Tóth Pál. Mi az oka, hogy némelly nemzetek a tudományokban és szép mesterségekben más nemzetek felett felyebb emelkedtek? (9. köt.)
Virág Benedek. Észrevételek a magyar prosodiáról. Kettős beszélgetésben. (5. köt.)
Mellékletűl a 6. kötethez:
Felelet a moralis katekhismusnak azon recensiójára, melly a Tud. Gyűjt. 1817. eszt.-ben találtatik MártonIstvántól. – Viszonzás a kereszt. mor. kis katekhismus szerzőjének, Márton István urnak, saját munkájának recensiója ellen adott feleletére. (16 és 18 l.)
