POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor látjuk azt, hogy megjelennek a parlament honlapján a jogszabályok, hogy miről is fogunk tárgyalni, akkor én mindig megörülök, amikor a területrendezéssel, településfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályok vitájára kerül sor, hogy éppen megint mit találtak ki, és mifelé veszik az irányt. Ez nagyon-nagyon fontos, az ország érdekeivel azonosulni kellene lenni mindenkinek, hogy igen, a települések tervezése, a települések rendezése egy olyan irányt vegyen, amely mindenki számára megfelelő.
Erre, mikor megnyitom a jogszabályt, hogy nézzük meg, hogy milyen változások lesznek, hát, nem az van benne, amire mi számítottunk. Én nagyon számítottam volna arra, hogy, mondjuk, a kiemelő kormányrendeletre, amely alapján a helyi építési szabályzatokat felülírják, tesznek valamilyen utalást. Nyilvánvalóan én is tudom, hogy ez kormányrendelet, azt majd önök tudják hatályon kívül helyezni, de milyen jó lenne, ha az önkormányzatoknak megmaradna az a privilégiuma, hogy eldönthessék, hogy mi épül az adott településen. És milyen jó lenne, ha ezt nem önök határoznák meg, amikor jön egy olyan befektető, egy olyan haver, egy oligarcha, aki kiszemel egy területet, és akkor azon kénye-kedve szerint, a helyi építési szabályzatban meghatározott építménymagasságokat túllépve vagy a zöldterület-felhasználásnál kisebb mértéket meghatározva kapna engedélyeket. Hát, ez ebben a jogszabályban nem jelenik meg. Ez egy közel 50 jogszabályt módosító salátatörvény.
Nekünk, ellenzéki képviselőknek, amikor megnyitjuk ezeket a jogszabályokat, akkor rögtön az a kérdés, hogy na, vajon mi az, amit ebben elrejtettek, hol van benn az a kiskapu, amelyet megint megnyitnak saját maguknak, és valóban mi lehet ennek a jogszabálynak a célja. Aztán nézve a jogszabályt látható, hogy a legtöbb módosítási indítvány egy igekötő felcserélése: most már nem feljegyzik, hanem bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba az adatokat. Ezt vezetik át számos jogszabályon keresztül. De sokkal több mindent kellene tenni az ingatlan-nyilvántartásokkal összefüggésben, és igen, el kellene most már jutni odáig, hogy az össztársadalmi igényeket határozzák meg a jogszabályokban, és nem csak úgy koncentrálnak egy-egy lépésre, ahogy az önöknek szimpatikus.
Csak említenék pár példát, ami az elmúlt időszakban nemcsak nálunk, ellenzéki képviselőknél, hanem a helyi lakosságnál is kiverte azt a bizonyos biztosítékot. Az egyik: Balatonvilágoson a Club Aliga tekintetében döntöttek úgy, hogy felülírják a helyi építési szabályokat. Akkor, ha átmegyünk Tihanyba, ott is van egy ugyanilyen probléma és lehetőség, ahol van egy önkormányzati ingatlan, amit értékesítettek, és akkor hirtelen most már az önök jóvoltából gyakorlatilag bármi is építhető oda. Vagy nézzük, mondjuk, Szentendrét, ahová lakóparkokat szeretnének agyba-főbe építeni. Ezek mind-mind olyan beruházások, amelyeket… - szintén ebben a jogszabályban van olyan, hogy társadalmasítás és széles körű érdekegyeztetések. Hát, ezek az érdekegyeztetések mégis hol zajlanak? Merthogy ezeket a polgárokat önök nem tájékoztatják.
Látjuk azt, hogy akár a Balaton partján, de bárhol az országban, ami most frekventált és vonzó a fiatalok és családosok számára, számtalan lakópark-beruházás zajlik, és akkor meg kellene vizsgálni, hogy a közművezeték-rendszer vajon alkalmas-e arra, hogy ezt a nagyobb beruházást és az ottani többletterheket elbírja. Ez településfejlesztés és területrendezés, ezzel kellene önöknek foglalkozni, mert láthatóan ezt szeretik besöpörni a szőnyeg alá.
Mi azt látjuk, hogy olyan építési beruházások folynak az országban, amelyek egy bizonyos kör érdekeit szolgálják, és nekünk, azt gondolom, hogy minimumkérdésként kellene feltennünk, és fel is tesszük, hogy miért van erre szükség. És miért engedélyezik ezeket a beruházásokat?
Persze, nyilván a jogszabályból is egypár gondolatot és inkább figyelemfelhívást teszek: a társasházakkal kapcsolatosan egy apró módosítás van, ami, azt gondolom, mégiscsak egy fontos módosítás, ha az szmsz-üket módosítják. Azt eddig időkorlát nélkül kellett benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, most ezt 15 napban határozzák meg. Én azt gondolom, hogy ez a 15 nap rendkívül kevés, nem érthető számomra, hogy a társasházak közössége - hiszen a közösséget kötelezik ezeknek az adatoknak vagy dokumentumoknak a benyújtására - vajon fogja-e tudni teljesíteni úgy, hogy eddig ez határidő nélkül volt. Lehet, hogy célszerűbb lenne a 15 nap helyett 30 napot meghatározni.
Vagy ilyen például, ami számomra nem világos, hogy a világörökség részét képező épített és természeti környezet esetében eddig megvoltak, hogy kik azok a szereplők, akik annak a testületnek a tagjai lehetnek, akik eldönthetik, hogy mi legyen majd később, tehát döntés-előkészítő és javaslattevő testület. Önök egész egyszerűen gyakorlatilag lehúzták ezt a névsort, és most már nem tudjuk, hogy kik fognak arról dönteni, hogy mi fogja a világörökség részét képezni. Szerintem ez is egy olyan dolog, hogy egyszerűen nem látom az értelmét, vagy megint azon gondolkodom, hogy most már mindenki mindenhez is ért. Tehát miért volt baj az, hogy az UNESCO-tól és más olyan szervezetektől voltak benn tagok? Miért kell ezt kivenni ebből a jogszabályból?
Még egy dolgot szeretnék mondani, amit viszont pozitív dolognak értékelek: kitolták a határidőt a településfejlesztési koncepciók elkészítésére ’22. június 30-áról december 31-ére, és így az önkormányzatoknak van még egy kis lélegzetvételnyi lehetőségük, hogy ezt a koncepciót létrehozzák és megalkossák.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hozzáteszem, hogy most már gyakorlatilag minden önkormányzatnál alkalmazni kellene egy-egy szakembert, aki ezeket előkészíti, mert önöknek folyamatosan, gyakorlatilag egy-két évente mindig támad valami új ötletük, ami alapján új településrendezési eszközöket vagy akár integrált településfejlesztési stratégiát vagy bármilyen fejlesztési dokumentumot kell létrehozni, és az önkormányzatok gyakorlatilag semmi mást nem csinálnak, csak ezzel foglalkoznak. Ez persze akkor helyes és jó, ha ez valóban a település érdekeit és a településen élők érdekeit szolgálja, de amikor egy-egy jogszabály-módosítás miatt kell végigfuttatni a rendszeren a teljes településrendezési eszköznek a módosítását, akkor az komoly költségvetési tételeket eredményez. Elég, ha csak visszautalunk a településképi arculati kézikönyv megalkotására, amely szintén minden egyes településnek problémát okozott.
(14.00)
Persze, nyilván adtak önök hozzá egy forrást, ezt nem is tagadom, de értsék meg, hogy a folyamatos településrendezési eszközben történő módosítási felhívás az önkormányzatoknak nemcsak szakmai, hanem költségvetési teher is.
(A jegyzői székben dr. Aradszki Andrást
Földi László váltja fel.)
Földi László váltja fel.)
Azt gondolom, hogy ez a jogszabálytervezet, amely most itt a Ház előtt van, összefoglalása az ingatlan-nyilvántartási rendszeren keresztül történő átvezetésnek, és nem érdemi módosításokat tartalmaz. Sokkal nagyobb módosításokra lenne szükség. Én ezt vártam volna, sajnos most ebben ezt nem olvashattuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
