DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlöm, hogy ez a téma, az állatvédelem kérdése a magyar parlamentben fókuszba került, és köszönöm mindenkinek a munkáját, aki azért tett, hogy ez megvalósulhasson. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a beszélgetés és vita, amit folytatunk, egy olyan együtt gondolkodás legyen, ami arról szól, hogy hogyan tudjuk továbbvinni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket letettek az asztalra.
Ugyanis zajlik egy tömeggyilkosság nagyjából az egész világon, ha az állatvédelemről beszélünk, ez pedig a beporzókat illeti.
(12.10)
Szeretném önöket egy kicsit sokkolni, mert a helyzet tényleg sokkoló, és nem gondolom, hogy egy korszerű magyar közéleti vita, ha állatokról beszélünk, megspórolhatja magának azt, hogy a beporzóvédelemről és a méhekről beszéljünk.
Konkrétan az ennivalónk kétharmada eltűnne, hogyha a méhek eltűnnének, és a hanyatlás fő oka a vegyipari mezőgazdaság. (Sic!) Egy kicsit próbáltam számszerűsíteni is a helyzetet. Nagyon sokan úgy gondoljuk, hogy tulajdonképpen végtelen a kár; tehát ha ők eltűnnek, akkor az behozhatatlan. De találtam egy érdekes számot még 2013-ból. Azt számszerűsítették azok az emberek, akik ezt az elemzést elvégezték, hogy a rovarbeporzás világgazdasági haszna 265 milliárd euró, tehát ennyi munkát végeznek el nekünk a méhek. És fontosnak tartom azt is elmondani, hogy Európában a termesztett élelmiszernövényeinknek a 77-80 százaléka méhbeporzású, és egészen egyszerűen innentől kezdve nem megoldható a kontinens élelmezése a beporzók nélkül.
Van egy másik, nagyon fontos magyar aspektusa is ennek a történetnek. Ez konkrétan a méztermelés. Nyugodtan mondhatjuk minden nagyképűség nélkül, hogy méznagyhatalom, méztermelő nagyhatalom vagyunk. Rengeteg olyan magyar család van, aki kifejezetten mézet termel, és nagyon régóta panaszkodnak a vegyszerek miatt, hogy egyszerűen nincsenek tekintettel a méhekre és az ő munkájukra azok az emberek, akik hagyják ezeket a vegyszereket folyamatosan létezni.
Az egyik állandó küzdelmünk a biológiai szúnyogirtással kapcsolatos. A deltametrint folyamatosan a fejünkre szórják, és nemcsak a mi fejünkre, hanem a méhek fejére is. Egyébként ez azért érdekes történet, mert elvileg európai uniós szinten most már a légből történő kiszórását tiltanák, de a veszélyhelyzet alatt valamiért ezt újra engedélyezték, egy kiskaput megtalálva. A másik, ami nagyon fontos, és amiről nagyon fontos beszélnünk, az a neonikotinoidok felhasználása. Ez egy olyan vegyszer, ami bizonyítottan károsítja a méheket élettani hatásukban, tehát nem úgy fejlődnek a méhek, gyűjtögetési szokásaik megváltoznak, egyszerűen nem tudnak úgy tájékozódni, és a táplálkozásuk is megváltozik. Tehát mindenképpen nagyon erősen károsítja őket. És egyébként az elővigyázatosság elve alapján, ha valamilyen vegyszerről bebizonyosodik, hogy az rossz az állatoknak, az tiltólistára kell hogy kerüljön, ezeket az agrokemikáliákat vagy mezőgazdasági vegyszereket egyáltalán nem szabadna használni.
Az Európai Unió meg is tette a kötelességét. Úgy tudom, 2013-ban próbálkoztak először egy szűkebb körű tiltással, ’18-tól be is tiltották. És itt van az, hogy Magyarország szégyenszemre azon országok közé tartozik, amelynek kormánya ’18 óta - és ez a Fidesz-KDNP-kormány - azért lobbizik, hogy Magyarországon ezeket a neonikotinoidokat lehessen használni a mezőgazdaságban. Ez több, mint problémás, hogy ez az iránya még mindig a magyar kormánynak. Nagyon furcsa indoklások vannak, próbáltam bevinni a Mezőgazdasági bizottság elé egy ilyen tiltást korábban, és egyszerűen olyan érveket kaptam válaszul, amelyek vagy nem igazak, vagy nem korszerűek. Mondjuk, azt mondják, hogy nincsenek kutatások Magyarországon. Egyrészt miért nincsenek? Tehát akkor legyenek! Másrészt pedig hogyha külföldön vannak, és bebizonyították, hogy a méhekre károsak, akkor mondják meg nekem, hogy milyen olyan sajátos hungarikum van itt Magyarországon, ami megvédi a magyar méheket a neonikotinoidoktól; a külföldieket nem sikerült.
Ami itt nagyon fontos, hogy külföldi országok vagy az Európai Közösségben lévő többi ország nagyon jól elboldogul e nélkül a vegyszer nélkül, nem omlott össze a mezőgazdasági termelése. Tehát itt is egy olyan rendszerhibáról van szó, amit itt cipelünk magunkkal, és nem változtatunk rajta, mert valaki ott a kormány háza táján azt gondolja, hogy a deltametrinek mellett a neonikotinoidok is kellenek nekünk ahhoz, hogy itt mezőgazdasági művelés menjen. Nem, nem kell, nem ez a helyzet!
Úgyhogy tisztelettel kérem önöket, hogy változtassanak ezen. Ha tehát állatvédelemről beszélünk - nagyon helyesen és nagyon fontosan -, akkor van ennek egy olyan szelete, amit beporzóvédelemnek nevezünk. A méhek is állatok, függünk tőlük, szükségünk van rájuk, és szerintem is van a Btk.-n túl világ, söprögessünk egy kicsit a saját házunk előtt! Azt gondolom, hogy aki a kormányban illetékes, az az ügyben lépjen.
Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy van egy kormánypárti szövetségesünk ebben az egész ügyben, ugyanis felkaptam rá a fejemet, és el is mentettem minden létező módon azt az információt, hogy Nagy István agrárminiszter aláírta azt az egyébként sikeres európai polgári kezdeményezést, ami kőkeményen kiebrudalná az ilyen méhgyilkos és sok szempontból veszélyes mérgeket a mezőgazdaságból. Nagyon helyesen, az Európai Közösségnek van is egy biodiverzitási stratégiája, ami egyébként 2030-ra 50 százalékkal a növényvédő szereket, 20 százalékkal pedig a műtrágyákat is visszafogná. Ezzel párhuzamosan negyedével emelné az ökológiai gazdálkodás arányát az Európai Közösség területén.
Néztem önöknek egy adatot, csak hogy el tudjuk helyezni magunkat, hogy hol járunk mi ökológiai gazdálkodás terén. Ez borzasztó fontos, mert a természetben minden mindennel összefügg. És akkor, hogyha védjük a méheket, az azt is jelenti, hogy olyan mezőgazdasági módokat helyezünk előtérbe, ami méhbarát vagy beporzóbarát, és visszaszorítjuk azokat, ami meg gyilkolja őket. A vetésváltás, az ökológiai területek gazdaságon belüli növelése, a biogazdálkodási módszerek támogatása csupa ilyen méhbarát módszer. Érdekes 2019-es adat az Európai Statisztikai Hivataltól: első helyen - ha ökológiai gazdálkodást nézünk a mezőgazdaságon belül - Ausztria áll, 25,3 százalékkal. Itt vannak, tőlünk nem messze, és ők az elsők. Mi megint sereghajtók vagyunk. Van egy olyan blokk, hogy 6 százaléknál kevesebb az ökológiai gazdálkodással rendelkező országok köre. Magyarország idetartozik, nálunk 5,7 százalék a részesedése az ökológiai gazdálkodásnak a mezőgazdaságból. Tényleg a skála két végén van Ausztria és Magyarország, holott szomszédos ország vagyunk. Tehát nyilvánvaló, hogy itt kormányzási problémáról van szó, nem arról van szó, hogy Ausztria egy másik bolygón lenne.
Úgyhogy én azon a véleményen vagyok mindenkivel, aki a parlamentnek ezen a térfelén ül, mert konkrétan ez a közös ellenzéki programunkban is benne van, hogy széles körű hazai programot kell indítani annak érdekében, hogy ezt a bizonyos európai uniós biodiverzitási stratégiát eredményesen végre tudjuk hajtani Magyarországon. És ebben kőkeményen benne van a gazdálkodók bevonása és az ő érdekeltté tételük, és benne van a civilekkel való együttműködés is, ami szerintem minden hatékony kormányzati vagy állami program végrehajtásának egy szükséges része.
És szeretném önöknek kézzelfoghatóvá is tenni egy kicsit ezt az egész történetet, méghozzá azzal, hogy ha most kimegyünk ebbe a gyönyörű őszbe, látjuk ezt a sokféle színt, amit például az én választókerületemben folyamatosan élvezünk - hiszen nagyon sok erdő van nálunk, és nagyon próbálunk is rájuk vigyázni -, rengeteg őszi növény van, ami gyönyörű, ezer színben pompázik. Ezeknek a vadnövényeknek a 90 százaléka a méhektől függ. Tehát még több, mint azon élelmiszerek függése, amelyeket táplálékul fogyasztunk el.
Nagyon sok méhész is él, akikkel magam is keresem a kapcsolatot, és igyekeztünk a mi javaslataink közé betenni olyan javaslatokat is, amelyek kímélik az ő méhészetüket is, egész egyszerűen azokat a méheket, akik a méztermelésen dolgoznak - információim szerint egyébként körülbelül 35 ezer magyar családról beszélünk országszerte -, hogy kíméljük a méheket a vegyszerekkel való találkozástól. Ez egy folyamatos küzdelem. Nagyon sok probléma van ezzel, és én nagyon kérem az illetékeseket, hogy hallják meg a méztermelők, méhészek segélykérő szavát. Szakmai szervezetük is van. Egyszerűen a szúnyogirtástól elkezdve, a mezőgazdasági vegyszerek használatáig itt komoly reformokra van szükség annak érdekében, hogy védjük a méheinket. A méhpopuláció Magyarországon egy becslés szerint egyharmad részben érintett. Beszéltem olyan méhészekkel, akik szerint még ennél is durvább a probléma.
Amiről még beszélni akartam önöknek, hogy még kézzelfoghatóbb legyen ez a történet, ott van az alma - mindannyian szeretjük, esszük, mondják is, hogy napi egy alma az orvost távol tartja, az egészséges táplálkozás része -, az eper, a paradicsom, a mandula. Ezek az ágazatok mind veszélybe kerülnek, ha a beporzók veszélybe kerülnek.
(12.20)
De igazából, hogyha kimegyünk a természetbe, nem nagyon tudok önöknek olyan helyet mutatni, ami úgy maradna, hogyha méhek nem lennének. Méhek nélkül csak rosszabb és még rosszabb megoldás van.
Úgyhogy én tisztában vagyok ezzel, és támogatom a törvény egészét, messzemenőkig, a módosítókkal együtt. Én azt gondolom, hogy ez egy előremutató és fontos vita vagy együtt gondolkodás. Végre megtörténik, végre fókuszban vannak ezek a történetek, amik egyébként sok magyar ember számára okoztak iszonyatos problémákat. Kérték is nagyon sokan évek óta, hogy végre legyen ez fókuszban a magyar parlamentben. Úgy látom, hogy most a kormánypártok eljutottak odáig 2021-ben, hogy végre lépjenek. De nem baj, az a fontos, hogy lépnek.
Viszont azt gondolom, hogy legyünk őszinték saját magunkkal, és legyünk őszinték a saját helyzetünkkel, mondjuk ki, hogy a szabályok pontosan annyit érnek, ami abból betartható. Tehát hogyha ezeket megszavazza a magyar parlament, reményeim szerint száz százalékkal, akkor utána tartassuk is be ezeket a szabályokat. Tisztelettel kérem önöket, hogy ne feledkezzenek meg ezekről a nagyon kicsi állatokról, a méhekről és a beporzókról, és arról sem, hogy mi a kötelességünk jogalkotóként, döntéshozóként a máért és a holnapért, hogyha méhekről beszélünk.
Szinte közhelyszerű, de el fogom önöknek mondani, hogy Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a mondást, hogy ha a méhek kipusztulnak, akkor az emberiségnek sincsen sok hátra. Klímaválság van, klímaváltozás van. Én azt gondolom, hogy nemzeti konszenzus kellene hogy legyen zöldkérdésekben, nekem ez az elképzelésem is, hogy minél inkább abba az irányba menjünk, hogy megtaláljuk egymással a hangot, hogyha zöldkérdésekről van szó, ha itt, a parlamentben ez nem is működik; a zöldre festést többet látom, mint a valódi zöldgondolkodást.
Én azt látom odakint, az emberek között, hogy a klímaválság egyszerűen ránk rúgta az ajtót, és mindenki érdekeltté válik abban, hogy végre cselekedjünk. A klímaválság megoldásában a méhek, a beporzók védelmének nagyon fontos szerepe van, ebben kérem mindenki együttműködését, és kérem, hogy támogassák azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)
