DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állatok jóléte is fokmérője a társadalom jólétének. Én is a beszédemnek az elején szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen meg fogjuk szavazni ezt a javaslatot, ám tényleg rendkívül megkésett javaslat, és nem én szeretnék lenni a századik, aki ezt elismétli. Ám azért kell ezt megtennünk, mert akkor, amikor önök átvették a kormányzást, mondhatták, hogy esetleg nem ez a legégetőbb probléma, amit meg kell oldani, nyilván minden kormánynak mások a prioritásai. Az persze sajnálatos, hogyha ez a téma nincsen közötte, de önök ezt mondhatták.
Ám azóta nagyon sok minden történt, most azon túl, hogy egyébként eltelt tizenegy év. De hogyha egy kormánynak ez nem prioritása - ez a jelenlegi ellenzék esetében biztos, hogy nem így lesz, számunkra ez prioritás lesz -, de hogyha önöknek nem az volt, akkor is legalább azok a társadalmi figyelemfelhívó jelek, események és egyébként tragédiák, amik történtek, oda kellett volna hogy vezessenek, hogy korábban cselekedjenek.
Így például emlékeztetnék, hogy több szörnyű és tragikus eset nyomán 2016-ban egy hatalmas állatvédelmi tüntetés volt civil szervezetek összefogásával, tényleg állampolgárok, politikusok, civil szervezetek, érintettek, rengetegen részt vettek ezen az eseményen. Elindult egy kidolgozó munka, amiben egyébként részt vettek kormánypártiak, részt vettek ellenzékiek és rengeteg civil szervezet. Számos törvényjavaslat készült, ami konkrétan le lett téve az önök asztalára - mindent lesöpörtek. Tehát, ha más nem, ezeken a pontokon mindenféleképpen lépni kellett volna.
Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert lehetnek olyan témák, aminél ezt egyébként meg tudják tenni korábban. Én javaslom, hogy ne várjanak eddig, mert igen, ahogy Kocsis-Cake Olivio képviselőtársam is említette, nem tudhatjuk, hogy egyébként mennyi állatnak az élete múlt ezen. Reméljük, hogy kevesebbé, de sajnos én sokkal negatívabban állok ehhez a dologhoz, és sokkal szomorúbban látom.
Szeretnék idehozni még egy szempontot. Kutatások garmadája bizonyítja, hogy azoknak az embereknek, akik állatokat bántalmaznak, a jó része ugyanúgy bántalmazza a kiszolgáltatott embertársait is. Elsősorban sajnos ez a családban tapasztalható, tehát a kisebb gyermeket, a fogyatékossággal élő gyermeket vagy családtagot, vagy az idős, kiszolgáltatott szülőt sokkal nagyobb eséllyel bántalmazzák ezek az emberek. Tehát nyilvánvalóan még a legelején kell ennek megálljt parancsolni, és a legelején kell a legeslegszigorúbb büntetést kiróni.
Ahogy Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes asszony is említette, az LMP-nek volt konkrét kidolgozott csomagja, egyébként rengeteg módosítást is beleépítettünk ebbe az évek során, hiszen még Sallai R. Benedek képviselőtársunk volt az, aki kezdeményezte ennek a kidolgozását, és azóta tényleg rengeteg munka van ebben. Ennek a módosítócsomagnak is az elemeit be fogjuk nyújtani ehhez a javaslathoz, és természetes, hogy a közös ellenzéki programnak is, amivel ez teljesen koherens, a képviselőtársaim által már ismertetett elemeit be fogjuk nyújtani.
Tehát amennyiben tényleg valós a szándék, hogy itt érdemben legyen változás, és egyébként még egyszer hangsúlyozva, hogy igen, kell a szigorítás, sőt, egyébként, ha rajtam múlna, akkor meg is duplázhatnánk ezeket a büntetési tételeket, és a határ tényleg a csillagos ég, mert ezeket az embereket nem szabad hagyni egyszerűen a társadalomban változatlan körülmények között, büntetés nélkül, akik ilyen tragikus eseményekhez vezető cselekményeket csinálnak.
Viszont ha önök komolyan gondolják, akkor befogadják ezeket a javaslatainkat, amiket teszünk, hiszen, ahogy említették képviselőtársaim, itt van szigorítás, és ez nagyon helyes, végre, viszont nem egy komplex csomagot látunk még a mai napig, és tényleg mindig az számít, hogy egy törvényből mennyit lehet betartatni. Nagyon sok esetben most is problémát jelent az, hogy ha ilyen állatkínzási eset van vagy tömeges mérgezés vagy más tragikus eset, akkor egyszerűen nem kapják meg a megfelelő vagy akár most kiszabható büntetést azok a személyek, akik elkövetik ezeket.
Tehát mindenféleképpen az intézményrendszert fejleszteni kell, mind az ombudsmannal, mind pedig magának a végrehajtás rendszerének az átvizsgálásával és nagyon szigorú ellenőrzésével, mind pedig az adott lépcsőfokokon eljárókat érzékenyíteni és képezni kell.
A rendőrségen belül egyértelműen szükség van az állatrendőrségre. Nyilvánvalóan ezzel a rendőrség állományát, annak egy részét is megfelelően képezni lehet ezeknek az eseteknek a felismerésére és kezelésére, és ugyanígy egyébként az igazságszolgáltatás területén is, mint ahogy más, például a családon belüli erőszakkal szemben fellépő komplex programok is egyértelműen javasolják és alaptételnek említik ezeknek a nagy rendszereknek a felkészítését, hogy egyébként a látencia minél jobban csökkenhessen, és a büntetési tételek pedig ténylegesen megvalósulhassanak és a törvény betartatható legyen.
Egyértelműen a felelős állattartásra való nevelést be kell emelni mind az alaptantervbe, de a társadalmi közbeszédbe is. Ez egy elvárás kell hogy legyen az embereknek egymással szemben. Nyilván ebben is szemléletformáló kampányra van szükség, és itt a kampány szót nyilván alapvetően a technikája miatt említem. Nyilván ez egy hosszas folyamat, tehát itt évtizedes kampányra van szükség, nem pedig egy egyszeri alkalomra, egy egyszeri összeg ráfordítására. Egyértelmű, hogy érdemi védelmet kell adni mind a társállatok számára, mind pedig a haszonállatok esetén is.
Számos probléma és jelzés érkezik be hozzánk is. Tapasztaltunk olyat is, hogy egyrészt jelezték, hogy nagyon kevés kutya van ahhoz képest csipezve, amennyi állatot még csipeztetni kellene, nyilván ebben is lépni kéne. De ezeket a csipeket le is kellene olvasni, tehát hogyha befognak egy állatot, akkor nyilván ez is alapvető fontosságú kell legyen. Nyilván ha annak az állatnak és a gazdinak szerencséje van, akkor olyan állatvédő szervezet és civil szervezet találja meg azt az állatot, vagy olyan rendőr, aki egyébként ebben abszolút képben van és nagyon tisztességgel jár el; szerencsére rengeteg ilyen eset van, viszont sajnos találkoznak az emberek más példákkal is.
Itt szeretnék kitérni a szervezetek támogatására, a civil szervezetek támogatására, a menhelyek támogatására. Hiszen amilyen számokat Ovádi képviselő úr említett, hogy kicsit több mint 140 millió forintot osztottak szét 67 állatvédő szervezet között, ez körülbelül kétmillió forintos összeg szervezetenként. Nagyon sok helyen, ha csak 50-60 állat elhelyezéséről beszélünk, ami már egy nagyon szép szám egyébként, ott egyébként ez a körülbelül kétmillió forint van, hogy az állatok egyhavi ellátását nem fedezi.
(12.30)
Tehát egyébként nagyon jó minden egyes forint, amit erre fordítottak, de azt kell mondjam, hogy ez a XXI. században Magyarországon egy alapvető dolog kell legyen, viszont ezeket a forrásokat egyértelműen növelni kell, és ugye, már el is mondtuk, hogy ebben mit tartunk megoldásnak.
A kötelező ivartalanítás kérdése számos alkalommal jön velünk szembe. Lehet erről vitatkozni, hogy ezt kötelezővé kell tenni, vagy pedig bizonyos kampányok folytatásával, állami támogatással, vagy egy állami szervezet vagy akár az állatorvosi lehetőség biztosításával olyan emberek számára, akik számára ez nem megfizethető, nem elérhető a jelenlegi körülmények között. Hogy így kell egyébként végezni az ivartalanítást, vagy pedig ezt kötelezővé kell tenni, ezen is lehet egyébként vitát folytatni, de a probléma újratermelődését, tehát azt, hogy rengeteg állat kerül naponta, hetente, évente utcára, és folyamatosan újratermelődik a probléma, azt mindenféleképpen meg kell oldani, meg kell akadályozni. Az államnak egyébként ebben is rengeteg tennivalója van, és lévén, ugye, a legtöbb forrás az államnál található, azt gondolom, ezeket a feladatokat nem lehet az önkormányzatokra testálni.
Beszélnünk kell a gyepmesteri telepekről is, hiszen van, ahol nagyon-nagyon tisztességgel működnek, és sajnos sok hely van, ahol pedig egyáltalán nem. És egyébként egy pillanatig fel sem merülhetne senkiben az, hogy egy teljesen egészséges állatot tényleg csak a férőhely hiányának okán elaltassanak, és kioltsák az életét, tehát mindenképpen érdemi lépés kell ebben. Ezt sem lehet, azt gondolom, az önkormányzatokra bízni, hiszen rengeteg feladatuk van, nagyon kevés forrásuk van, borzasztóan túlterheltek, és itt nem a szándékukat vonja senki kétségbe, hiszen ők is megteszik az erőfeszítéseket, ám sem humán, sem pedig anyagi kapacitás nincsen arra, hogy ezek sok esetben megfelelően kerüljenek üzemeltetésre, vagy az a cég, amelyik üzemelteti, ezt nem teszi meg megfelelően. Úgyhogy ebben is mindenképp lépni kell.
Most tehát ez a törvényjavaslat egy nagyon fontos lépés, végre megvannak ezek az alapvető szigorítások. Ezúton is nagyon kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot egészítsék ki az ellenzéki javaslatokkal, amelyekre egyébként furcsa azt mondani, hogy ellenzéki javaslatok, merthogy ebben, ezek kidolgozásában egyébként korábban rengeteg civil szervezet részt vett, sőt volt, amikor a kormánnyal történt egyeztetés ennek a kidolgozásában, tehát ezek abszolút nem idegen dolgok; ezeket építsék be! És ami rendkívül fontos lesz, és sajnos a törvények 90 százalékánál elmarad, hogy meg kell nézni, hogy a normaszöveg, amely elfogadásra került, hogyan néz ki a végrehajtásban, és annak milyen problémái, milyen anomáliái vannak, ami nem pártpolitikai kérdés, mert miután ez megszavazásra kerül, és tényleg mindenki meg fogja szavazni, utána bizonyára nem a Fidesz bűne lesz az, hogyha az X. Y. éppen nem olyan büntetési tételt kap, vagy ha nem úgy történt a felderítése egy adott esetnek akkor, ha ez egy komplex javaslat, tehát hogyha önök kiegészítik, mert, ugye, azért még sok minden hiányzik belőle.
Tehát pontosan ezért kérem, hogy nézzék meg ennek a végrehajtását, hogy ez jól működik-e, és ha nem, akkor korrigáljanak. Nyilván hogyha ez áprilisig történik, akkor is mondhatom, hogy számíthatnak a támogatásunkra ebben, hogy korrigálják, és még nézzük meg, hogy hogyan lehet ezt jobbá tenni, és nyilván az ezt követő időszakban sem lesz ez pártpolitikai kérdés. Az, hogy egyébként ez valakinek prioritása vagy nem, na, az pártpolitikai kérdés, ez volt az, amit én az elején kifogásoltam.
Az állatorvosok bevonására pedig azért is szükség van, mert nagyon sok esetben azért a látencia itt is tényleg hatalmas mértékű, tehát nagyon sok állatkínzási eset, felelőtlen állattartási eset nem kerül napvilágra. Az állatorvosok azok, akik közvetlenül az állatot látva azonnal meg tudják mondani, hogy az a szegény pára tényleg leesett a második emeletről, és a felelőtlen állattartás okán szenvedte el azt a sérülést, vagy pedig egy iszonyatosat belerúgtak, és emiatt. Ezt egy állatorvos azonnal meg tudja mondani. Óriási szükség van tehát rájuk, és igen, arra az állatorvosi ellátásra is szükség van, amely a szegénységben élő emberek, de egyébként tisztességben az állatával együtt élő emberek esetében tud számukra ellátást biztosítani.
Szeretném tehát kérni, hogy támogassák az ellenzéki javaslatokat, ez alapvetően egy előremutató dolog, és tényleg akár közösen monitorozzuk, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban ez a javaslat. A civil szervezeteknek pedig mindenféleképpen növeljük az anyagi támogatást és a rájuk irányuló figyelmet is, hiszen egy olyan Covid-helyzetben vagyunk megint, ahol az elmúlt másfél évben ők is rengeteg dolgot tapasztaltak. Rengeteg ember volt, aki nagyon tévesen kidobta az állatát azért, mert elterjedt egy pletyka, hogy ők terjesztenék a Covidot, ami természetesen nem igaz. Olyan esetekkel szembesültek, amikor egyrészt nekik is csökkentek a bevételeik, ámde sokkal több állatot kellett ellássanak, és egyelőre sajnos úgy néz ki, hogy ez a helyzet nem javul, hanem folyamatosan romlik, tehát nagyobb támogatásra és nagyobb figyelemre lesz szükség ott is. Köszönöm szépen. (Taps az LMP, a DK és a függetlenek soraiban.)
