Az emlékülés megnyitása
Az emlékülés megnyitása
ELNÖK DR. LATORCAI JÁNOS: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Szép jó napot kívánok! Az Országgyűlés június 4-ei emlékülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésünket.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy felállva köszöntsük Áder János köztársasági elnök urat, valamint a nemzeti zászlót és a történelmi zászlókat. (Áder János köztársasági elnök és vendégei belépnek a díszpáholyba. A teremben lévők felállnak. A vezénylő tiszt az elnöki pulpitussal szemben lévő bejáraton keresztül bejön, és az ülésterem közepéről engedélyt kér az ülést vezető elnöktől a történelmi zászlók és a nemzeti zászló behozatalára. A fanfárok hangja mellett az elnöki pulpitus két oldalára bevonul az öt-öt történelmi zászló. A nemzeti zászlót hordozó díszőr az ülésterem közepére áll. A díszőrség parancsnoka a pulpitus előtti helyére áll. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Kérem, foglalják el helyüket.
Tisztelt Ház! A mai emléknapi ülésünkre 100 esztendővel azután kerül sor, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, a zászlókat félárbócra eresztették, az iskolákban, hivatalokban pedig gyászszünetet rendeltek el.
Ma Trianonra, a trianoni békediktátum okozta tragédiára, nemzetünk ezeréves történelmének egyik legfájdalmasabb gyászára emlékezünk, de jelenünket és jövőnket már a nemzeti összetartozás örömének jegyében formáljuk.
Nagy tisztelettel, megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Áder János köztársasági elnök urat és kedves feleségét. (Taps.) Tisztelettel köszöntöm Orbán Viktor miniszterelnök urat és a kormány tagjait (Taps a kormánypárti sorokból.), Kövér László házelnök urat (Taps a kormánypárti sorokból.), Szili Katalin asszonyt, az Országgyűlés korábbi elnökét, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának alapító elnökét (Taps.), a megjelent országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, a nemzetiségi szószólókat, Darák Péter urat, a Kúria elnökét (Taps.), Polt Péter legfőbb ügyész urat (Taps a kormánypárti sorokból.), Kozma Ákos ombudsman urat (Taps.), Domokos László urat, az Állami Számvevőszék elnökét (Taps a kormánypárti sorokból.), és mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai ünnepi ülésünket.
Külön tisztelettel köszöntöm azokat a határainkon túl élő magyarokat, akik az elmúlt száz év nehézségei és megpróbáltatásai ellenére is szülőföldjükön maradva megőrizték magyarságukat, gyarapították nemzetünket. (Hosszan tartó, nagy taps.) Nélkülük nemcsak mi, hanem a minket körülvevő államok is szegényebbek lennének.
Örömmel köszöntöttem volna itt, az ország Házában a külhoni magyarság képviselőit is, de a koronavírus-járvány sajnos nem teszi lehetővé, hogy a mai ülésünkön együtt emlékezve tekintsünk a jövőbe a nemzeti összetartozás napján. Ha testben nem is, de a ma tárgyalásra kerülő, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma által megfogalmazott politikai nyilatkozat révén lélekben velünk vannak a világban szétszóratott magyarság képviselői is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szinte napra pontosan 30 évvel ezelőtt, a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnalán Antall József, miniszterelnökké történt megválasztását követően alig néhány nappal, az MDF harmadik országos gyűlésén úgy fogalmazott, hogy lélekben és érzésben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A néhai miniszterelnök ezzel az egy mondatával lényegében kijelölte a rendszerváltás utáni nemzetpolitika irányát és legfontosabb prioritásait.
Valamivel több mint két évtizednek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy ez a gondolat beérjen és a legmagasabb szintre emelkedjen. A második Orbán-kormány előterjesztésében 2011-ben elfogadott Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország, az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva, felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért.
Ennek a felelősségvállalásnak talán a legkézzelfoghatóbb eredménye az állampolgárság 10 évvel ezelőtti kiterjesztése, s ezáltal a nemzet közjogi egyesítése. A diaszpórában élők közül 160 ezren, míg az egyszerűsített honosításnak köszönhetően a Kárpát-medencében 940 ezren lettek állampolgárok. Összesen tehát 1 millió 100 ezren váltak nemzettársainkból szavazati joggal rendelkező honfitársainkká. (Taps a kormánypártok, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és a függetlenek soraiból.) Számukra, tisztelt képviselőtársaim, sikerült valamit visszaadnunk abból, ami egykoron megkérdőjelezhetetlenül az övék volt.
A közjogi egyesítés azonban csak az alapja egy erős szellemi, eszmei közösségnek, amit a hétköznapok tetteinek kell valódi összetartó közösséggé formálnia, mert csak egy ilyen közösség képes garantálni, hogy tagjai anyanyelvüket megőrizve, kultúrájukat ápolva, szülőföldjükön családot és jövőt tervezve úgy legyenek hűségesek nemzetükhöz, hogy közben a kölcsönös tisztelet jegyében értékteremtő polgáraivá váljanak azon országoknak, amelyekben élnek.
Ez a kölcsönös tisztelet az, ami leginkább hiányzott a párizsi békekonferencián, és ez volt az, ami elvetette a békétlenség és a háborúskodás magjait hosszú évtizedekre. Cselekedeteink során ma azt reméljük, hogy a centenáriumi év megemlékezései szerte a Kárpát-medencében a tisztelet és a megértés szellemében zajlanak majd, és nem lobbantják újra lángra a hamu alatt még ma is sok helyen parázsló, magyarok elleni ellenségeskedés máglyáját. Szeretnénk, ha ez a parázs végleg kihunyna, és elődeink hitével és akaraterejével töretlenül tudnánk haladni tovább közös jövőnk felé itt a Kárpát-medencében.
(10.40)
Ezen gondolatok előrebocsátása után soron következik a nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitájának megkezdése. A Kövér László fideszes, Semjén Zsolt KDNP-s, Potápi Árpád János fideszes, Pánczél Károly fideszes, Harrach Péter KDNP-s, Kocsis Máté fideszes, Zsigmond Barna Pál és Németh Zsolt fideszes képviselők által előterjesztett politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat P/10760. számon a Ház informatikai hálózatán mindenki számára elérhető.
Most felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, ismertesse a politikai nyilatkozat szövegét. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.
