DR. BAJKAI ISTVÁN
DR. BAJKAI ISTVÁN
DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Néhány kérdésre szeretnék visszatérni én magam is, ami elhangzott ma itt a vitában. Az egyik ennek az iránya, amit Varga-Damm Andrea képviselőtársunk is mondott - vagy leginkább ebben a körben foglalt állást -, nevezetesen az, hogy milyen törvénnyel vagy milyen jogszabállyal lehet mit és hogyan módosítani.
Sajnálatosan az ő felszólalásából azért az nem derült ki, hogy amilyen jogszabályról beszélünk, vagy amely jogszabály kapcsán indítványról tárgyalunk, azt nem Ptk.-val vagy más, hasonló rendű jogszabállyal lehet vagy kell majd módosítani, hanem a büntetés-végrehajtás szabályrendszerében kell gondolkozni (Dr. Varga-Damm Andrea: Bv-törvény? Jézusom!), és ez azért furcsa, mert ő saját maga mondta azt (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Olvasd el! - Közbeszólások. - Az elnök csenget.), hogy aktív ügyvéd korában elég sokat dolgozott a büntetés-végrehajtási intézmények képviseletében, tehát magam furcsállom, hogy egyébként a bv-törvények kapcsán Ptk.-t említett. (Dr. Varga-Damm Andrea: Micsoda?!) Hozzáteszem egyébként, hogy a jogforrási hierarchiát kell mindig figyelembe venni, amikor jogszabállyal más jogszabályt módosítunk; ez csak egy szakmai kérdés, pusztán megjegyzésként szerettem volna számára elmondani, bár néha nekem úgy tűnik képviselőtársnőmnek a megjegyzéséből, hozzászólásából, hogy egyik kijelentést követi, mondjuk, egy másik hozzászólás, ami ezt helyre teszi, vagy éppen egy államtitkári kiigazítás, aztán amikor rájön a képviselőtársunk, akkor megint módosít valamit, egy újabb érvet húz elő, vagy újabb magyarázkodást húz elő. Egy picit parttalannak tűnnek ezek a viták, vagy ilyen szempontból azt gondolom, hogy a lényeg valóban elvész.
Végrehajthatóság, jogerő, bírósági ítéletek. Itt, ebben a körben is szeretném világossá tenni mindenki számára, aki esetleg nem jogászi hivatással rendelkezik, vagy korábban ezt nem tanulmányozta részletesen, ez egy külön stúdium, hogy a végrehajthatóság és a jogerő között mi a különbség; ilyen tételek vannak egyébként egyetemi kurzusokon, illetve vizsgákon. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Nem szeretném, hogy ez összekeverésre kerüljön, mert láthatóan ebben a vitában ez nem hangzott el, vagy mintha nem lett volna felismerve, és különösen szomorú, hogy a képviselőtársnőm, aki egyébként hivatását tekintve is jogász, ezt a különbséget nem érzékelte. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jézusom! Miről beszél? - Az elnök csenget.)
Azért furcsa ez, mert a magyar jogrendszer ismeri, pontosan tudja, hogy a jogerő, tehát a jogerős ítéletekhez való eljutás is egy állami aktussorozat és jogszabályrendszernek a része, hogy ennek alkotásával, ami alkotás azoknak a jogszabályoknak a megalkotása (Dr. Varga-Damm Andrea: Borzasztó!), mint ahogy az állami alkotás része is a végrehajtási szabályok megalkotása. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez rettenetes!) Ha csak egy kicsit távolabbi példát nézünk, mondjuk, a nemzetközi magánjogban a közrendi záradék adott esetben egy végrehajthatóságot megakadályoz, vagy ha a saját példánkat nézzük, amikor a kilakoltatások ügyében a végrehajthatóság kérdésében állást foglalt és jogszabályt módosított a magyar parlament, az is egy, a végrehajthatósághoz fűződő állami intézkedés volt, ezért nem is érthető, hogy ezt a két különbséget - tehát jogerő és végrehajthatóság - nem is értelmezte a kolléganő. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez őrület!)
A másik, szintén előhozott kérdés az ügyvédi letéti számlák kérdése. Az is egy állami aktus, a parlamentnek adott esetben a hatásköre vagy feladata, hogy például az ügyvédek számára irányadó, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályokban az ügyvédek által ellátható tevékenységeket nevesítse.
(13.50)
Mikor lehet használni letétet, mikor nem? Egyáltalán milyen tevékenységre terjedhet ki az ügyvédi tevékenység? Ebben a körben sem tudom értelmezni azt a megjegyzését, hogy egyébként egy társadalmi kérdésben, amelyet szabályoznunk kell vagy szabályozni lehet, ebben miért akarja korlátozni az államnak ezt az akaratát vagy a parlamentnek ezt a hatáskörét. Bár láthatólag különbség van közöttünk filozófiában (Dr. Varga-Damm Andrea: Jogban van különbség!), hogy inkább az áldozatokra gondolunk vagy a bűnelkövetőkre, de mindenesetre azt gondolom, hogy rendkívül fontos és elgondolkodtató az, hogy a 2016-os jogalkotásban ennek az egyik iránya az úgynevezett kártérítési igényekkel kapcsolatos korlátozásoknak is a beépítése volt. Tehát azt gondolom, hogy az akkori jogszabálynak az akkori hátterét, az akkori parlamenti vitát és annak a jogszabálynak a célját nem értelmezni vagy főleg nem megfelelően értelmezni, nemcsak tévedés, hanem szándékos félremagyarázás is.
Még egy apró kérdés. Mindannyian tudjuk, hogy ügyvédi etikai szabályokba ütköznek az ügyfélszerzésnek meg nem engedett módjai. Alaphelyzetben az ügyfél fordul az ügyvédhez, és az ügyvédet keresi meg a problémájával. Ha ez fordítva történik, az tiltott ügyfélszerzésnek minősül az ügyvédi etikai szabályok szerint. (Dr. Budai Gyula: Így van! Hoppá!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
