TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bocskai István vezette szabadságharc 400. évfordulójának évétől, 2004-től kezdődően november 22-e Hajdú-Bihar megye napja, a hajdúkerület létrehozásának emléknapja. Az 1609-től mezővárosi rangot kapott, akkor még Szabolcs vármegyei települések - Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló, Vámospércs - eleinte a kiváltságaik miatt szövetkeztek, de együttműködésük most, még a mai napig is tart. A Bocskai melletti kiállásukért és a haza iránti hűségükért 1605. december 12-én, Korponán az Országgyűlés 9254 hajdúvitéznek kollektív nemesi rangot adott, és ezt rögzítette törvényében.
A hat hajdúváros széles körű önállósággal bírt, egyenként gyakorolhatták a bíráskodás jogát, még a pallosjogot is. Mindegyik élén hajdúkapitány állt, akik mellé a király egy főkapitányt is mellé rendelt mint felügyelőt. 1699-től viszont a városok küldötteiből álló közgyűlés szabadon választhatta meg a hajdúkerület főkapitányát, aki mindenben képviselte a kerületet. A közgyűlés irányította a közigazgatást és megválasztotta az országgyűlési küldötteket is. Minden városban bíróság működött, ahonnan a fellebbviteli ügyek a debreceni törvényszékhez kerültek. Mentességet kaptak mindenfajta földesúri és egyházi teher alól, továbbá az adók, vámok és a harmincad alól is. Az állami adómentességért cserébe évente két hónapot ingyen, azon túl pedig zsoldért szolgálták a hazát, de csakis az országhatáron belül.
A hajdúk szabadságjogait az uralkodóház is elismerte, az országgyűlésben külön cikkelybe foglalták, ennek köszönhetően a hajdúkerület autonómiája az 1876-os megyerendezésig fennmaradt. A hajdúkerület megszüntetésére akkor került sor, amikor a Szabolcs megyei dél-nyírségi és bihari községekkel kiegészülve kialakult Hajdú vármegye, amelynek székhelye Debrecen lett.
Tisztelt Országgyűlés! A győztes szabadságharcunkat vezénylő Bocskai István első küzdelmében, egy érdekes küzdelem és érdekes történet után mindenképpen fontos megemlékezni arról, hogy mi történt, hiszen máig tartó üzenete is van. A korábbi kincstárnok, bihari főispán, majd főgenerális Erdély függetlensége és a magyar nemzet szabadsága érdekében minden eszközt megragadott. Tárgyalt a törökkel, és kereste a megoldást a Habsburgokkal is, de rá kellett jönnie, hogy ez békés úton nem sikerülhet.
A császári udvar figyeltette Bocskait, és készültek leszámolni a hajdúkkal s vezérükkel, a későbbi fejedelemmel. Tervük nem sikerült, mert Bocskai maga mellé állítva a hajdúkat, kapitányaikat, Petz tábornok seregét szétverte. Kiváló hadvezéri teljesítmény, leleményesség, fortély, halált megvető bátorság eredményezte ezt a nagyszerű győzelmet. Az álmosd-diószegi csata hírére, november elejére Bocskai mellé álltak a felső-magyarországi nagyvárosok. November 11-én Kassára is bevonult, elkergette a lakosságot sanyargató és fosztogató Bastát, és hatalma alá vonta Erdélyt és a Felvidéket.
Az erdélyi országgyűlés 1605. február 21-én, a magyarországi felkent rendek pedig Szerencsen, április 20-án Bocskai Istvánt magyar fejedelemmé választották. A fejedelem nem használta ki katonai fölényét, számára Erdély függetlensége és a királyi Magyarországon a rendi jogok biztosítása, a vallásszabadság volt fontos. 1606. június 23-án a bécsi békével mindezt elérte. Szeptember 24-én Rudolf király külön levélben biztosította a fejedelmet Erdély-Partium birtoklásáról, még akkor is, ha nincsen fiúági utóda, ezenfelül átadta és átengedte Ugocsát, Bereget, Szatmárt, a szabolcsi vármegyéket, Tokajt, Tarcalt, Bodrogkeresztúrt és Olaszliszkát.
1606 szeptemberében már súlyos beteg volt Bocskai István, és ekkor végrendeletében a nemzet egységének megtartására szólította fel híveit. Erdély és Magyarország lakóit egyezségre és atyafiúi szeretetre kérte. Meghagyta, hogy ameddig más országbeli fején van a magyar korona, addig legyen Erdélynek önálló fejedelme, de ha magyar főre kerül, akkor egységben, testvérként éljenek. Bocskai István, Erdély fejedelme, a magyarországi Részek ura, a székelyek ispánja istenfélő, jámbor emberként, a reformáció ügyéért az egyik legtöbbet dolgozó politikusként vonult be történelmünk legnagyobb alakjai közé.
Hajdú-Bihar megyében minden évben a közgyűlés más településen rendezi a megyei ünnepnapot. Az előző évben Létavértesen, előtte Derecskén, Nyíradonyban, Komádiban volt, ez évben Kabán van a megyei ünnepség. Ezúton kívánok minden Hajdú-Bihar megyeinek jó egészséget, sok sikert mindenkinek, aki a dicsőséges múltat megbecsüli, nagyszerű jelenünket erősíti, a reménytelei közös jövőben partnerünk és együttműködik velünk. Isten áldja a Hajdú-Bihar megyeieket! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(15.30)
