Megemlékezés a Szociális Munka Napjáról
Megemlékezés a Szociális Munka Napjáról
Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon, november 12-én a társadalom megbecsülésének jeleként ünneplik világszerte a Szociális Munka Napját.
A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége 1997-ben kezdeményezte az emléknap bevezetését, Magyarországon először 1998-ban került sor a megünneplésére. 2016-ban a Magyar Országgyűlés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénybe emelte november 12-ét mint a szociális munka napját, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap lett.
A társadalmi szolidaritás eszméje és a szociális munkára való igény - ahogy a társadalomban együtt élő egyének természetes egymásra figyelése és segíteni akarása is - egyidős az emberiséggel. Az elesettek, szegények, betegek támogatása széles körű társadalmi összefogást igényel, hiszen még a legfejlettebb társadalmakban is mindig lesznek olyanok, akik akár önhibájukból, akár azon kívül anyagi és emberi támasz nélkül maradnak, időszakosan vagy életük végéig kiszolgáltatottá és rászorulóvá válnak. Az ő felkarolásuk és támogatásuk mindannyiunk közös emberi és társadalmi felelőssége.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális munka az egyik legnemesebb szolgálat még akkor is, ha valaki fizetett alkalmazottként végzi azt. Ehhez a munkához a szakmai ismeretek birtoklásán túl valódi elhivatottság és áldozatvállalás is szükséges, amelyet nem lehet intézményi keretek között megtanítani vagy munkatapasztalattal megszerezni, ezek a képességek az együttérző és segíteni akaró ember személyiségéből fakadnak.
Ez az emléknap alkalmas arra, hogy köszönetet mondjunk a szociális területen dolgozó több tízezer polgártársunknak, akik napi tevékenységük folyamán nemcsak a rászoruló egyéneket támogatják, hanem a társadalmi integrációt és kohéziót is elősegítik.
