GULYÁS GERGELY,
GULYÁS GERGELY,
GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót.
Az 1896-os bűnvádi perrendtartással kapcsolatban a kor kiváló jogtudósa, Finkey Ferenc a következőket mondta: „A magyar bűnvádi perrendtartás az európai jogfejlődés szerves része, de nem a mintául vett nyugat-európai kódexek szolgai másolata, mivel azokat a törvény szerkesztői átgyúrták, átdolgozták, sőt, javították, és csak azt fogadták el az idegen jogokból, ami a magyar közjog alapelveinek és a magyar társadalom érdeklődésének és igényeinek megfelelő volt.”
A magyar büntetőeljárás történeti hagyománya nemcsak felelősséget ró a jogalkotóra, hanem kellő iránymutatásként is szolgál mind a kormánynak, mind pedig az Országgyűlésnek. A most előttünk fekvő T/13972. számon benyújtott, a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat eleget tesz e jogtörténetünkből fakadó kívánalmaknak is. A javaslat megőrzi a kontinentális jogrendszeren alapuló magyar eljárásjogi hagyományokat, ám elismerve a bűnözés elleni hatékony fellépés igényeit, az eljárásjogi hagyományoktól el nem távolodó, de a jogfejlődés vívmányait is kodifikáló korszerűsítéseket tartalmaz.
A javaslat meghagyja a jelenleg hatályos törvény azon értékeit, amelyek működőképesek, és amelyekkel kapcsolatosan sem a joggyakorlat, sem a jogtudomány, sem újabb külföldi tapasztalatok nem vetik fel a változtatás igényét. A hagyománytiszteleten és a korszerűsítésen túl nagyon fontos célja az előterjesztésnek, hogy alkalmas legyen az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítására. Nem vitatva azt, hogy ezen a területen az Országgyűlés döntései, legutóbbi eljárási törvényei, illetve a kormány által biztosított finanszírozási lehetőségek, illetve az Országos Bírósági Hivatal munkája az elmúlt időszakban is előrelépésekhez vezetett, látni kell, hogy ez a társadalmi igény változatlanul, és ha a nagy ügyeket nézem, akkor teljes joggal áll fenn az igazságszolgáltatás egészével szemben.
Az Országgyűlés az új büntető törvénykönyvvel és az új büntetés-végrehajtási kódexszel az anyagi és a büntetés-végrehajtási jog szabályait radikális változtatások nélkül biztos alapra helyezte. A bírósági végrehajtás és az igazságügyi szakértői rendszer reformja szintén az igazságszolgáltatással kapcsolatos közbizalmat növeli, és nem utolsósorban a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének nélkülözhetetlen elősegítője. Amíg azonban nem megnyugtatóan rendezett, hogy a bűncselekmény elkövetésétől a büntetés végrehajtásáig hogyan lehet a jelenleginél gyorsabban eljutni, addig a büntetőjog szigorának sem lehet következetesen érvényt szerezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztességes eljárásról nem beszélhetünk akkor, amikor egy ügy feleslegesen évekig vagy akár több mint egy évtizedig is tarthat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot számos alkalommal elmarasztalta a büntetőeljárások elhúzódása miatt. Természetesen az Emberi Jogok Európai Bíróságának az elmúlt években voltak egészen hajmeresztő döntései, gondoljunk csak a vörös csillag, sarló-kalapács büntethetősége kapcsán a kettős mércét ítéletbe foglaló határozatra, de az eljárások elhúzódása kapcsán a testület joggal állapítja meg az egyezmény megszegését.
A jelenlegi szabályozásban nincsenek a különösen bonyolultabb ügyekben a vontatott eljárások elkerülésére alkalmas, hatékony eszközök. Egyes kiemelt, közérdeklődésre számot tartó ügyek elbírálásában - elég csak gondolnunk a Kulcsár-ügyre, a 2006-os őszi rendőrterror folytán indult büntetőeljárásokra, vagy a vörösiszapügyre - a statisztikai adatokhoz képest is fokozott lassúság tapasztalható, így a büntetőeljárások gyorsaságával kapcsolatos társadalmi megítélés rendkívül negatív.
Az elmondottakból is következik, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény kiemelkedően legnagyobb feladata az eljárások jelentős gyorsításához való hozzájárulás. Új határidők bevezetése, a meglévő határidők szigorítása önmagában változatlan szervezeti, személyi és tárgyi feltételek mellett pusztán erőforrás-átcsoportosítást eredményezne. Azonban az új büntetőeljárási törvényjavaslat eszköze elsősorban a gyorsításra alkalmas új jogintézmények bevezetése, valamint a meglévők megreformálása és egymásra épülő, összehangolt, egyúttal tartalmilag és formailag is egyszerűbb szabályozás.
Ezen túlmenően a javaslat az új jogintézmények mellett a meglévő, de korábban határidő nélkül szabályozott jogintézményekhez is konkrét határidőket rendel. Bevezeti például az általános intézkedési határidőt, továbbá a bírósági eljárásban minden kulcsfontosságú döntés, intézkedés esetében egzakt, számon kérhető határidőket ír elő. A gyorsítás mellett hatékonysági szempontból is rendkívül előremutató, hogy a javaslat a hatályon kívül helyezések és a megismert eljárások erőforrás-pazarló gyakorlata helyett, ahogyan államtitkár úr is említette, a másodfokú bíróság reformatórius jogkörének bővítésével lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárásban szükségtelen ismétlések nélkül szülessen jogerős döntés.
(9.40)
A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatával szemben is lesz helye jogorvoslatnak, ami arra szorítja a másodfokú bíróságot, hogy a büntetőeljárás mielőbbi lezárása érdekében, amennyiben ez lehetséges, akkor maga végezze el a döntéshez szükséges bizonyítást, ahelyett, hogy hatályon kívül helyezi az elsőfokú határozatot, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra.
Így például a gyakorlatban a jövőben nem fordulhat elő, ami a már hivatkozott, eddig hat éven át tartó vörösiszapperben történt, ahol a közelmúltban a Győri Ítélőtábla utasította új eljárásra a Veszprémi Törvényszéket, így első fokon folytatódhat ismételten az eljárás. Az új büntetőeljárásban erre bizonyításbeli hiányosságok miatt csak akkor kerülhet sor, ha az ítélet teljes egészében megalapozatlan, vagy a tényállás teljes körű megállapítására vagy tényállás megállapítására sem került sor. Más esetben a másodfokú bíróság köteles megkísérelni a megalapozatlanság megszüntetését, tehát ilyen esetekben saját magának kell a szükséges bizonyítást lefolytatnia.
Szeretném kiemelni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat integrálja a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait, amelyet az egyik legjelentősebb és legmerészebb újításaként kell a tervezetnek számontartani.
A „leplezett eszközök” részben összefoglalt új szabályozás megszünteti a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés során sokszor tapasztalható bizonyítékok elvesztésének lehetőségét, egyúttal magasabb fokú garanciákat is teremt a visszaélések megelőzésére. A javaslat új, az eddiginél hatékonyabb eszközzel ruházza fel a hatóságokat, de az állampolgárokat is védi azáltal, hogy az eddigiektől eltérően egy konkrét személlyel szemben bűnüldözési célból nem folytathat tulajdonképpen korlátlan ideig bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést a hatóság. Ennek a határideje ugyanis minden esetben maximalizált, 360 napnál nem tarthat tovább.
A sarkalatos tárgykör miatt ellenzéki szavazatokra is szükség lesz a törvényjavaslat e részének elfogadásához, azonban közös cél, hogy a bizonyítékok elvesztése ne vezethessen a jövőben a terhelt felmentéséhez.
Bíróságok néhány esetben úgy kénytelenek bűnösöket felmenteni a mostani eljárási szabályok szerint, hogy a fel nem használt lehallgatási anyag alapján és a bizonyítékként nem alkalmazható lehallgatási anyag alapján pontosan tudják, hogy elkövették a bűncselekményt a vádlottak padján ülők. Leggyakrabban a perbíróság azért rekeszti ki a lehallgatási anyagot a bizonyítékok közül, mert azokat a büntetőeljárást megelőzően szerezték be, és a bűnüldöző szervek a bűncselekmény gyanújának felmerülésekor nem tettek nyomban feljelentést, amelyet a jelenlegi törvény szerint kötelezettségük lett volna megtenni. Az új rendszerben ilyen nem fordulhat elő, mert az erre jogosult szervek bűnüldözési célú titkos információgyűjtést már csak a büntetőeljárás keretein belül, ügyészi felügyelettel, előkészítő eljárásban folytathatnak, ahol a bizonyíték elvesztésének veszélye ilyenformán kizárt.
A javaslatban kialakított eljárási rendszer biztosítja annak lehetőségét is, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében, rövid határidőn belül egyfajta előzetes felderítés alkalmazható. Ezen eljárás során csak olyan leplezett vagy nyílt eszközök alkalmazására lesz lehetőség, amelyek a bűncselekmény gyanúját még nem feltételezik.
Tehát a büntetőeljárásban megjelenik egy új eljárási szakasz a nyomozás előtt: az előkészítő eljárás, amelyet az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is végezhet a nyomozás elrendeléséről szóló döntés meghozatalához szükséges információk összegyűjtése érdekében, és amely eljárás csak korlátozott ideig folytatható.
Az egyértelmű felelősségi szabályok és a funkciómegosztás következetesebb érvényesítése a tárgyalt normaszöveg egészét áthatja. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a vád bizonyítása nem a bírósága feladata - valóban, a hivatalból történő bizonyítás megszűnik -, a vádért egyértelműen a vádló viseli a felelősséget. A funkciómegosztásra épülő szemlélet a védelemtől is a bírósági eljáráshoz méltó felkészültséget követel meg. Éppen a felkészültség követelményéből is következően a javaslat a hatályos szabályozástól eltérően a bírósági szakasz kezdetén, a vádirat alapján megtehető adminisztratív intézkedésektől élesen elkülöníti a tárgyalás érdemi előkészítésének szakaszát.
Az eljárásban részt vevők, illetve azt lefolytatók alapos felkészültségét igénylő új rendszer célja, hogy érdemi és koncentrált tárgyalás-előkészítésen keresztül a vád és a védekezés tartalma, eszközei, módjai minél előbb és egyszerre rögzülhessenek, így a bírósági szakban lefolytatott bizonyítás keretei lehetőség szerint már a bírósági eljárás kezdetén tisztázódjanak. Ennek szellemében a javaslat a tárgyalás írásbeli előkészítése mellett a fő hangsúlyt az előkészítő ülésre helyezi.
A szigorú büntetőpolitika érvényesülése szempontjából szeretném kiemelni, hogy a hatályos szabályozás szerinti előzetes letartóztatás elnevezésű kényszerintézkedésnek a jövőben sem lesz felső határa abban az esetben, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény miatt folyik eljárás. Ugyanakkor jelentősen módosul az óvadék intézménye, amely a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás magatartási szabályainak megtartását biztosító eszközzé alakul át.
Az ülnökrendszer reformja szintén rendkívül időszerű; valljuk be, a kommunizmus komikus hagyományává vált az ülnöki részvétel, most már évtizedek óta teljesen feleslegesen, a büntetőeljárásokban az elsőfokú tárgyalásokon.
Szintén időszerű a videomeghallgatás lehetőségének szélesítése, melyre immáron nyomozó hatóságok számára is lehetőség lesz. A törvényjavaslat modern szemléletét jól jelzi, hogy a jövőben lehetővé válik olyan virtuális vagyonelemek lefoglalása, mint a bitcoin vagy az elektronikus pénz speciális formái.
Végezetül engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki a kodifikációban részt vevőknek, mindazoknak, akik tudásukkal és tapasztalataikkal hozzájárultak a törvénytervezet elkészüléséhez; az Igazságügyi Minisztériumnak a kodifikációs munkáért, és azért, hogy azokat az előzetes egyeztetéseket messzemenően, sőt a törvény által előírt körnél szélesebben is lefolytatta, amelyek reményt adnak arra, hogy az Országgyűlés a lehető legnagyobb többséggel, ellenzéki támogatással, a szükséges részeknél nem csupán a kétharmados többség, hanem akár ennél is nagyobb többség meglétével fogadja el az új büntetőeljárási törvényt.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi helyzetben az Országgyűlés csupán eszközöket tud az igazságszolgáltatás kezébe adni, amelyek a hatékonyabb, gyorsabb büntetőeljárást segítik elő. Úgy gondoljuk, hogy ez a tervezet ezeket az eszközöket tartalmazza, úgy ugyanakkor, hogy valamennyi alkotmányos garanciát is rögzít, amely a vádlottak jogait is biztosítja a büntetőeljárás egésze során. Erre tekintettel minden frakciót arra kérek, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
