TÖRŐ GÁBOR
TÖRŐ GÁBOR
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegében egy korrekció, egy adókönnyítő lépés, amely abból fakad, hogy az április 1-jén hatályba lépő jövedékiadó-változások feleslegesen kedvezőtlenül érintettek volna egy olyan területet, amely hazánkban számos beszállító vállalkozást érint.
Az új jövedéki szabályozás egy évek óta folyó jogalkotási munka eredménye, amely a várakozásnak megfelelően érdemi, tartalmi és szerkezeti változásokat tartalmaz. Most engedjék meg, hogy emlékeztetőül felidézzem az új jövedéki szabályozás néhány fontos elemét. A reform eredeti célja a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a területet szabályozó európai jogi normának való megfelelés volt, de a javaslatot időszerűvé tette a korszerűsítés, a jelenlegi szabályozás alkalmazása során tapasztalt bizonytalanságok, illetve a technikai fejlődés is. Megtalálhatók az új jogszabályban a területet érintő, az utóbbi időben hozott ítéletek konzekvenciái is. A javaslat próbálta a régi szabályozás kapcsán felmerült értelmezési kérdéseket, valamint az európai gyakorlati tapasztalatokat beépíteni a szabályozásba.
Azzal, hogy az új jövedéki szabályozás 2017. április 1-jén lép hatályba, lehetővé válik, hogy elegendő idő álljon az adóraktár-engedélyesek és a vámhatóság rendelkezésére az elektronikus adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztések és tesztelések elvégzéséhez. Ezen időpontig a hatályos jövedéki szabályok maradnak életben.
Mindazonáltal a hatályos jövedéki törvény módosításával a dohánygyártmányok vonatkozásában a gazdálkodók számára előnyös intézkedések már január 1-jétől megvalósulnak. Így a terveknek megfelelően a rugalmas ármeghatározás érdekében már január 1-jétől lekerül az ár a termékről, azzal, hogy az adójegy rendszere megmarad, és a zárjegyre történő átállás az új jövedéki törvény április 1-jei hatálybalépésével valósul meg. A jövedéki termékekkel kapcsolatos valamennyi kommunikáció elektronikussá válik, így a papír alapon vezetett nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat jövő év január 1-jétől digitálisan kell vezetni és teljesíteni.
Az adóraktári engedélyeseknek napi, a jövedéki engedélyeseknek, illetve az üzemanyagtöltő állomásoknak havi adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a NAV felé.
Az új szabályozás szerint jelentősen változnak a jövedéki engedélyezés szabályai, például átalakul az adóraktári rendszer, így a jövőben akár egyetlen adóraktári engedély keretében lehet bármilyen jövedéki terméket előállítani, tárolni, palackozni, kiszerelni.
Megszűnik a keretengedély intézményrendszere, azaz aki eddig ilyen engedély birtokában végezte az adómentes felhasználói tevékenységét, az a jövőben adóraktárként működhet tovább, vagy adóraktár-engedély hiányában adózottan tud jövedéki terméket beszerezni.
Végül pedig idézzük fel azt a rendelkezést, amely a jelen törvényjavaslatot is érinti. Az adóraktár üzemeltetésére más, egyes esetekben szigorúbb szabályok vonatkoznának az új jövedéki szabályozás szerint, amelyeknek jelenleg a keretengedélyes gazdálkodóknak kell megfelelniük. Ez a változás számos gazdálkodót érintett volna, a gyógyszeripartól egészen a bonbonmeggy-gyártókig, akik jelenleg a tevékenységükhöz adómentesen használnak fel jövedéki termékeket. A cél most az, hogy, ismétlem, az új szabályozással feleslegesen ne háruljon elviselhetetlen teher az olyan beszállító vállalkozásokra, amelyeknek az akár a működését is veszélyeztetné.
Kérem a törvénymódosító javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
