DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Köszöntöm önöket az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15376. számú törvényjavaslat általános vitája alkalmából. A törvényjavaslat hat törvény módosítását tartalmazza, ezeknek a lényegesebb pontjain szeretnék most keresztülmenni.
Az első a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosítása. A tervezet arra tesz javaslatot, hogy a felsőoktatási intézmény a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetén a magasabb fizetési kategóriába soroláshoz a korábban köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, továbbá az oktatói munkakörben eltöltött időt is vegye figyelembe. A törvényjavaslat 2018. szeptember elejéig biztosít felkészülési időt az új szabályok alkalmazására a felsőoktatási intézményeknek. Összefoglalva: ez egy olyan javaslat, amely a felsőoktatási intézményekben oktatói, kutatói és tanári fokozatban dolgozó kollégák számára előnyös módosulást jelent.
A második a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény módosítását tartalmazza. Ez egy technikai jellegű módosítás, a törvényjavaslat a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre. Az egységes rendszerben mind a magyar állami ösztöndíj, mind a közszolgálati ösztöndíj tekintetében az ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartó szerveként az Oktatási Hivatal fog eljárni.
A harmadik - idetartozik több lényegi módosulás - a köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosítására vonatkozik. Itt több olyan, az elmúlt időszakban felmerült kérdés pontosítására teszünk javaslatot, amelyek az iskolai folyamatok javítását szolgálják.
Elsőként a külföldi iskolai kirándulásokról szeretnék néhány szót szólni. Ki szeretném emelni az értelmező rendelkezések bővülését a „külföldi iskolai kirándulás” fogalmával, és ezzel kapcsolatosan egyes új szabályokat javaslunk. A fogalom meghatározása és a jogszabályban való megjelenítése kiemelt figyelmet érdemel, mivel a köznevelési törvény módosítása elengedhetetlen része és megalapozója annak a folyamatnak, amely a veronai buszbaleset kapcsán a tanulók biztonságosabb utaztatását hivatott garantálni.
A külföldi vagy a többnapos iskolai kirándulások specialitásuk és komplexitásuk miatt - elég csak az utazás távolságára vagy a szervezés összetettségére gondolnunk - eltérő szabályozás alá kell hogy essenek. A jogszabály-módosítás révén meghatározásra és pontosításra kerülnek olyan fogalmak, amelyek a többi ágazat ehhez kapcsolódó jövőbeni jogalkotási folyamatai során és intézkedéseiben is segítik a differenciálást, és lehetőséget adnak szigorúbb követelmények megállapítására.
Szintén ehhez a problémakörhöz tartozik az intézményvezető felelősségi körének meghatározása, tisztázása, továbbá ehhez hozzájárulva a külön felelősségbiztosítás kötése, amely a hallgatók biztonságát és a későbbiekben, ha sajnálatos módon egy baleset mégis bekövetkezik, az igényérvényesítés megkönnyítését biztosítja.
A Határtalanul!-programmal kapcsolatosan is van egy adatkezelési felhatalmazás, ez egy technikai jellegű dolog. A kormány számára kiemelt fontossággal bír, hogy tanulmányai során minden diák legalább egyszer vegyen részt határon túli magyarlakta területekre szervezett kiránduláson. A Határtalanul!-program keretében szervezett határon túli kirándulásokon részt vevő tanulók adatainak nyilvántartására irányul a jogszabálytervezetben szereplő adatkezelési rendelkezés.
A külföldi szakképzés lehetőségét szeretné a törvényjavaslat megteremteni annak érdekében, hogy a magyar szakképző iskolák külföldön, tehát a határon túl tagintézményt hozhassanak létre és képzést folytathassanak, amennyiben egyébként a képzés helye szerinti hazai jog, tehát az ottani ország jogrendszere ezt megengedi, vagy szerződés nem korlátozza ennek a lehetőségét.
Egy külön pontban a tranzitzónákban történő oktatásról, nevelésről szeretnénk módosításokat javasolni. A módosítással jogalapot teremtünk a tranzitzónában tartózkodó gyermekek számára ideiglenes nevelési-oktatási intézmény létrehozására, amely eltérhet a magyar köznevelési intézményekre vonatkozó előírásoktól. A hatályos törvény húsz évvel ezelőtti menekülthelyzetnek megfelelő szöveget tartalmaz a menedékesek esetében. Jelen helyzetben a tranzitzónában nem menedékesek tartózkodnak, mivel státuszuk még nincsen megállapítva.
A következő javaslati rész az utóbbi időben az egyik legjelentősebb sajtóvisszhangot kiváltó módosítás, ami a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekeket érinti. A módosítás az ő esetükben az inkluzív szemlélet terjedése érdekében lehetővé teszi, hogy bizonyos tantárgyakat nemcsak gyógypedagógusok, hanem az adott tantárgy oktatására jogosító, szakképzettséggel rendelkező tanárok is taníthassanak. Ez tehát kifejezetten az érintett gyermekek és tanulók érdekeit szolgálja. Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a szabály egy lehetőség és nem kötelezettség az intézmények számára.
Ugyancsak nagy figyelem irányult a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő - tehát nem az sni-s, a sajátos nevelési igényű - hallgatók esetén az értékelés és minősítés alóli felmentés kivezetésére irányuló javaslatunkra. Itt hangsúlyoznom kell, hogy szakmai műhelyek, gyógypedagógusok, gyógypedagógiai intézmények, pedagógiai szakszolgálatok és gyógypedagógus szakmai szervezetek kezdeményezésére került be ez a módosítás a törvényjavaslatba, hogy a jövőben a számos más kedvezmény és segítség megtartása mellett a minősítés és értékelés alóli felmentés eszközét ne alkalmazhassák az érintett tanulói körben.
Ennek az az indoka, hogy a bizonyos területeken kevésbé jól teljesítő hallgatók inkább megelőzésben és fejlesztésben részesüljenek, ne pedig tantárgyi mentesítésben, mert a tantárgyi mentesítés kevésbé kedvez az ismeretbővülésüknek és a felzárkózásuknak. A köznevelés teljes rendszerében törekvés, hogy a tanuló ne legyen megbélyegezve, ne legyen megcímkézve. A tantárgyi mentesítés következménye lehet, hogy a tanuló a tényleges képességeihez mérten is alacsonyabb készségekkel és tudással hagyja el az iskolát, ami a felsőoktatásban és a munka világában is hátrányosan fogja őt érinti.
A következő része ennek a javaslatcsomagnak a pedagógus-munkakör betöltésének képesítési feltételeit érintő módosulások. A törvényjavaslat reagál a pedagógushiány enyhítésére, ennek érdekében a pedagógus-munkakör betöltésének képesítési feltételein könnyít kizárólag azokban az esetekben, amikor bizonyíthatóan nem találnak a tantárgynak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógust az iskolában. A módosítások egyébként a köznevelési kerekasztal és munkacsoportjai, elsősorban a pedagógusfoglalkoztatási munkacsoport, különböző szakmai szervezetek, például az autisták szakmai munkacsoportja és a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatára kerültek kialakításra, aminek révén a jelenleg fennálló pedagógushiány enyhítése volt az elsődleges célkitűzésünk.
Egy évtizedek óta fennálló, nem új keletű problémáról beszélünk, amelyet valójában az állami fenntartás hozott a felszínre, bizonyos tantárgyak esetében ugyanis soha nem állt rendelkezésre mindenhol az országban megfelelő pedagógus szakképzettséggel rendelkező szakember. A tervezet az egyes területeken mutatkozó pedagógushiány enyhítése érdekében a pedagógus-munkakör képesítési előírásain könnyít.
A módosításnak az a célja, hogy ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettségű foglalkoztatottal nem tölthető be, ebben az esetben öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vagy a tantárgynak megfelelő szakmai tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik - nagyon fontos, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, tehát itt nem a képesítés nélküli, korábban érettségivel rendelkező pedagógusokról beszélünk -, vagy felsőfokú végzettséggel és a felsőoktatásban természettudományi területen szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy pedig alapfokú művészeti iskolában a művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és előadóművész szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy megfelelő tanári szakképzettséget fog szerezni.
Tehát nagyon fontos újra kiemelni, hogy itt a döntést aközött kell meghozni, hogy az adott ügyben egyáltalán ne legyen pedagógus, vagy pedig időlegesen olyan tanárokkal tudjuk betölteni ezeket az állásokat, akik más területen rendelkeznek ezzel a tudással. Azt gondolom, erre a válasz valószínűleg egyértelműen az, hogy inkább akkor tanítsuk a gyerekeket, foglalkozzunk velünk, mint hogy ezt ne tegyük azért, mert éppen az a szakképzett pedagógus nem áll rendelkezésre.
Néhány példa: mondjuk, ha nincs kürttanár, akkor valószínűleg a trombitatanár is bizonyos ideig tudja tanítani a kürttel való zenélést, vagy egy vegyészmérnök, aki egyébként a Műszaki Egyetemen szerzett mérnöktanári diplomát, valószínűleg kémiát is fog tudni tanítani egy középiskolában. Azt gondolom, ezek teljesen észszerű és gyakorlatorientált módosítások, amelyek a mindennapi életet könnyebbé teszik, és megpróbálnak megoldást találni az adott problémára. Természetesen itt a végső megoldás majd az lesz, amikor minden ilyen munkakörben megfelelő végzettségű pedagógust tudunk biztosítani.
(19.20)
Ez mindenképpen cél. Ha megnézzük a felsőoktatásban a releváns területeken a jelentkezettek és a felvettek számát, 2012 óta ez folyamatosan emelkedik. Én bízom abban, hogy hamarosan ezt a szintet el fogjuk tudni érni.
Az utolsó javaslati rész alapvetően a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására vonatkozik. Itt tulajdonképpen technikai módosulásokról van szó. Néhányat említenék ezek közül. Az egyik a szenátus működésére vonatkozik, itt az új rendelkezés azt mondja, hogy a szenátust négyévenként kell megújítani. Ennek valóban technikai indoka van. Biztosítja a kancellár igazgatási jellegű közreműködését a tanártovábbképzések szervezésében, a Semmelweis Egyetem egyedi működési feltételeiről rendelkezik, ennek is ismert indoka van, illetve rendelkezik arról, hogy a felsőoktatási intézményben aki tanársegéd, és egyébként megszerezte a doktori fokozatát, őt három éven belül kötelező átsorolni adjunktusi munka-kör-be. Jelen pillanatban csak a követelményt támasztottuk, de nincs arra vonatkozó kényszer a felsőoktatási intézményben, hogy valaki tanársegédből adjunktus legyen. Itt ennek a kötelezettségét teremtettük meg. Tehát azt gondolom, ezekre a kollegákra ez mindenképpen pozitív és előnyös helyzetet fog teremteni.
Azt gondolom, hogy az összes többi, azt talán nem is sorolnám föl, ezek valóban technikai jellegű módosítások. Talán még egy-két példa: pontosításra kerül a felsőoktatási intézmény döntéseivel szemben biztosított hallgatói jogorvoslati eljárásrend. A törvénymódosítás javasolja, hogy a német kultusz-miniszteri konferencia által létrehozott DSD II., Deutsches Sprachdiplom II. fokozatának nyelv-vizs-ga-bizonyítványa honosítása ingyenes legyen.
Van még egy fontos pont, ez a felsőoktatási intézmények struktúrájának a változására vonatkozik a Semmelweis Egyetem és a Pető András Főiskola szenátusainak egybehangzó döntése alapján. Ők integrációs tárgyalásokat kezdtek, ilyen értelemben, amennyiben ez lezáródik, és ez néhány héten belül meg fog történni, akkor a Pető András Főiskola 2017. augusztus 1-jével beolvad a Semmelweis Egyetembe, és ott folytatja megfelelő garanciák megléte mellett egyébként a tevékenységét. Ennek az indoka, a két intézmény megállapodásának a lényege tulajdon-képpen az, hogy azt a módszert, ami unikális, Magyarországon fejlesztett módszer, a Pető-módszer, ezt egy orvosi egyetembe, egy más környezetbe helyezve tovább tudjuk fejleszteni és meg tudjuk védeni abban az értelemben, hogy kevéssé legyen lemásolható, és ez a módszer továbbra is Magyarországhoz kapcsolódjon.
Köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy ezeket a javaslatokat szavazzák meg. (Taps a kormánypártok soraiban.)
