HALÁSZ JÁNOS,
HALÁSZ JÁNOS,
HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat egy életszerű és aránytartó javaslat. Régóta beszélünk már arról - főleg a közösségi művelődési szakmában -, hogy szükség lenne a törvény módosítására, egy nagyobb lélegzetű módosítást lenne érdemes megtennünk, és most itt van előttünk ez a javaslat.
Azért mondom, hogy életszerű, mert követi azokat az elmúlt években történt változásokat a törvény, és jól követi, amelyekre törvényi szinten is választ kell adnunk. Azért mondom, hogy aránytartó, mert természetesen más területeket, a közösségi művelődésen kívüli más területeket is érint, ahogy nagyon jól bemutatta ezt államtitkár úr, és ott is volt néhány lépés, van néhány olyan lépés, amelyre szükség van.
Ezekkel kapcsolatosan szeretném elmondani néhány elemről a frakciónk véleményét, és azt, hogy milyen alapon, milyen hozzáállással támogatjuk, milyen gondolatokkal támogatjuk ezeket a módosításokat.
Először is az egyik alapelem a kulturális alapellátás kiterjesztése. Tudjuk, hogy az államtitkárság munkájának fókuszában az utóbbi időben ott van a kulturális alapellátás erősítése. Üdvözöljük és nagyon helyesnek tartjuk, hogy most új elemként a törvénybe is bekerül ez a fogalom, és nemcsak a döntően közösségi művelődési területen, hanem mindegyik területen, amelyet érinteni tud. Hozzá kell tennem, itt nemcsak egy egyszerű törvényi követésről van szó, vagy nemcsak arról van szó, hogy hangsúlyozzuk, hogy miért fontos ez, hanem nyugodtan megnézhetjük az előző évek költségvetési törvényeit vagy majd a most beterjesztettet, mert a költségvetés is mindig követte ezt a fajta szemléletet.
Az elmúlt években a kulturális normatíva hangsúlyainak áthelyezésével és emelésével tudtuk és tudta a kormány segíteni a kulturális alapellátás kiterjesztését. Ezt üdvözöljük, és a jövőben is, most már így törvényi szintre is emelve, nyilván folytatni kell.
(12.20)
A módosítás a muzeális intézmények területén kisebb lélegzetű. Nyilván ez azért is van, mert a korábbi években, az elmúlt öt-hat évben itt voltak a legnagyobb törvényi változások, és olyan átalakulás történt, olyan fejlesztések történtek a magyar múzeumi világban, amelyek igazolták azt, hogy szükség volt erre, igazolja a látogatószám, igazolja az, ahogy a többi intézménnyel, oktatási intézményekkel ma már együttműködnek, ahogy fejlődik ez az ágazat szakmai értelemben is. De vannak valóban olyan elemek, amelyeket érdemes most módosítanunk. Alapvetően a struktúra pontosan az marad, ami volt, de azok az adminisztratív változások, amiket a Megyei Jogú Városok Szövetsége is kért, nagyon fontos, amikor az alapító okiratra vonatkozó vagy a költségvetésre vonatkozó miniszteri véleményezés adminisztrációs terhét levesszük a fenntartók, az önkormányzatok válláról.
Ugyanakkor az nagyon fontos, hogy a vezetőválasztás kapcsán megmarad az a fajta együttműködés a tárca és a fenntartó között, ami nagyon fontos. Nem szabad elfelejtenünk azt - és ez igaz a könyvtáraknál, a városi könyvtáraknál, a megyei hatókörű városi könyvtáraknál, de erről majd később beszélek, és itt a múzeumoknál is -, hogy a múzeumok támogatásához az állam jelentős mértékben hozzájárul. Vannak olyan helyzetek, városok, ahol az állam nagyobb támogatást ad, mint a fenntartó önkormányzat. Ez azért egy fontos dolog, ezt látnunk kell, és így kell kialakítani a partnerséget az önkormányzatokkal. Az, hogy most ez az adminisztratív csökkenés van, helyes. Csak azért hozom szóba a vezető-ki-választást, hogy az egy másik káposzta, egy másik történet.
Fontos szakmai lépés az is, hogy a szakmai munkát megalapozó dokumentumok most már kibővülnek a gyűjteménygyarapítási vagy az állományvédelmi tervvel. Ezek olyan szakmai előírások lesznek, amelyek, azt hiszem, az egységes országos működést is segítik. Ezt is üdvözöljük és támogatjuk.
A könyvtári területen egy kicsit jelentősebb talán a törvénymódosítás, vagy nagyobb lélegzetű, vagy több elem került bele a törvénymódosításba, de ez is a szükségszerűségből ered véleményem szerint, és mindegyik elemet támogatjuk. Nagyon fontos az, hogy a könyvtári intézet feladatai koherensebbek lesznek, az Országos Széchényi Könyvtár berkein belül működik ez az intézmény, és a minősített könyvtár és a könyvtári minőségi díj egy nagyon fontos szakmai díj ezen a területen. S annak az alapos előkészítése, hogy itt folyik majd, szerintem egy nagyon helyes lépés, nyilván a fenntartó kormányzat, illetve a kormányzat felelős szerve, az államtitkárság odafigyelésével, de hát ez a fenntartói viszonyban természetes is. A könyvtárak területén a nonprofit szervezeti forma bevezetése vagy beemelése a törvénybe tulajdonképpen az életszerűség, amire utaltam, követi azt a gyakorlatot, ami jelen van a könyvtár világában. Magyarországon több mint 2 ezer közkönyvtár működik, a nyilvános könyvtári jegyzéken láthatunk, ahogy hallhattuk is, nonprofit szervezeteket is, de a törvényben ez eddig nem volt benne. Tehát ez is egy helyes, fontos lépés, mert éppen azon a településen, ahol ilyen formában látják el a könyvtári feladatokat, ott ez különösen fontos jelzéssel bír.
Az igazán fontos változás véleményem szerint a könyvtári területen a megyei hatókörű városi könyvtár elnevezés meghonosítása. Eddig megyei könyvtár volt az elnevezése a könyvtáraknak, de hát nem a megyék a fenntartói a könyvtáraknak. Nagyon helyes, hogy az elnevezést is változtatjuk, de ez nem elég. Nem elég csak az elnevezést változtatni, a szemléletet is változtatni és formálni kell. Tudom, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy ennek az elnevezésnek a módosítása megváltoztatja majd a feladatellátás prioritásait. Hát, a frakciónk éppen ezt szeretné. Szeretnénk, ha nagyon világos megyei ellátórendszer működne, nagyon nagy értéke a könyvtári világnak, és szeretnénk, hogy azok az intézmények, amelyek ezt teszik városi könyvtárként egyébként, ezek a megyei jogú városok által fenntartott könyvtárak megyei feladatellátó rendszerrel.
Nagyon fontos, hogy ez így legyen, és ne egy, még a korábbi rendszerben, még valamikor az ötvenes-hatvanas években létrehozott csak megyei szemléletű és a városra, a városokra, sokszor így az adott települések helyi közösségeire sem figyelő szemlélettel közelítsünk a dologhoz. A könyvtárak ugyanazok maradnak, a kollégák ugyanazok a felkészült, hozzáértő kollégák, de azok a folyamatok, amelyek a kulturális alapellátást is nagyban segítik, a kulturális alapellátás egyik pillére a könyvtári megyei munka, amit a városi könyvtáraink, most már a megyei hatókörű városi könyvtáraink látnak el; tehát üdvözöljük a névváltoztatást, és a szemléletváltást is nagyon fontosnak tartjuk. Ezzel a hozzáállással tudjuk támogatni a törvénymódosítást. Nagyon jó látni, hogy pontosan ezzel a szemlélettel terjesztette be a kormány is ezt a javaslatot.
Az igazán nagy lélegzetű változás a közösségi művelődés területén érhető tetten itt a törvényben. Nem kis lépés ez, merthogy eddig az úgynevezett kulturális törvényben a közművelődés területén működő intézmények nem voltak ilyen pontosan definiálva. Most a törvénymódosítással nagyon alapos szervezetleírás történik. Tulajdonképpen itt most a közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító intézményhálózatot írjuk körül, amikor több intézménytípust is fölsorolunk, definiálunk.
Itt szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ez persze magában hordozza azt a lehetőséget, hogy felmerül e kapcsán az a kérdés, hogy de rugalmas lesz-e így a rendszer vagy sem. Mi van, hogy ha néhány év alatt, mert ez a terület is változik, olyan új intézménytípusok alakulnak, jönnek létre, amelyek a törvényben még nem szerepelnek? Fontos lesz erre figyelnünk a következő években, és nyilvánvalóan követni ezeket a változásokat, ha a szakmában ezek a változások történnek, márpedig tudjuk, hogy ez egy ilyen szakma. De én úgy látom, hogy kellően átgondolt ez a szerkezeti-szervezeti leírás, ez a definíciórendszer, amit a törvény ad a lehetséges létező intézménytípusokra. Éppen ezért ebben a formájában támogatjuk, de könnyen lehet, hogy néhány elemében pontosítani fogja a frakciónk, és reméljük, hogy a kormánynál is majd a javaslataink elfogadásra lelnek.
A közművelődési tanácsok és a közművelődési kerekasztal elnevezése kapcsán is fölmerül egy kérdés. Üdvözöljük, hogy közművelődési kerekasztalnak fogják hívni ezután a közművelődési tanácsokat, de látjuk, hogy egy nagyon apró módosítás mellett a törvény csak egy elnevezést változtat, pedig itt is a szemléletváltozás a fontos, utalok vissza az iménti könyvtári gondolatmenetre. Jelenleg a törvény, látom, nem nyitja meg igazán a közművelődési tanácsokkal kapcsolatos ügyeket. Nem baj ez most, de úgy látom, hogy az elmúlt években ott, ahol ez jól működött, sokkal inkább valóban kerekasztalként működött, mint tanácsként, és sokkal jobb lenne, ha ez a szemlélet honosodna meg. Tehát ezt az utat kell követnünk.
Ezekkel a megjegyzésekkel és ezekkel a szakmai megfontolásokkal támogatja frakciónk a javaslatot, és a következő napra ki fog derülni, hogy még milyen módosító indítványokkal élünk, de ezek annyira minimálisak, hiszen az egész törvény szemlélete, azt hiszem, hogy valóban életszerű, szükség volt rá, és remélem, hogy a parlament is meg fogja majd szavazni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
