DR. HOPPÁL PÉTER,
DR. HOPPÁL PÉTER,
DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, amely a két kapcsolódó törvény módosításával létrejött tervezet oroszlánrészét képezi, a legnagyobb és legkiterjedtebb kulturális intézményrendszer szabályozását szolgálja hazánkban.
(12.00)
Fontos tehát, hogy ez a törvény a folyamatos korszerűsödést kövesse, tükrözze a kulturális politika változó elvárásait és az ezekre épülő szakmai prioritásokat. Ezzel a szándékkal többéves szakmai előkészítés után új szemlélet irányába szeretnénk az úgynevezett kulturális törvényt fordítani a jelen módosítással.
A hatályos szabályozás nem tartalmazza megfelelő hangsúllyal azt a mindannyiunk számára meghatározó és irányadó megállapítást, miszerint a kulturális javakhoz való hozzáférés és a közösségben megélt művelődés az életminőséget érdemben pozitív irányban befolyásoló tényező. Annak érdekében, hogy ez a lehetőség mindenki számára elérhetővé váljon, megéljük és átéljük a kultúra emberformáló erejét, világos, közérthető és feladatszabó meghatározásra van szükség a törvényben, olyan szabályozásra, amely nyilvánvalóvá teszi az intézményrendszer társadalmi szerepvállalásának kötelezettségét. Ezt az igényt teljesíti a kulturális alapellátás fogalmának bevezetése, amely mindhárom szakterületre vonatkozóan - a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési területre értve - definiálja a feladatokat. Az átfogó célok megvalósítása csak a megfelelő eszközrendszer megteremtésével képzelhető el. Ez megköveteli a jogszabály jelenlegi módosítását.
Mivel az elmúlt időszakban a múzeumokra és könyvtári szakterületekre vonatkozó szabályozás korszerűsítése nagyrészt megtörtént, ezért a módosítás fókuszában a közművelődési feladatellátás megújítása áll. A közművelődésre vonatkozó hatályos törvényi szabályozás elavulttá vált, nem követte a társadalmi igények változásait. Mivel ma Magyarország minden településén a könyvtári ellátáshoz hasonlóan biztosítani kell a közművelődési tevékenység lehetőségét, a megújuló szabályozás minden magyar állampolgár életminőségét érdemben befolyásolhatja.
A kulturális törvény legfontosabb koncepcionális módosítási javaslata, hogy megfogalmazza a kulturális alapellátás kiterjesztésére vonatkozó törekvés törvényi rögzítését. Ez a preambulumban és valamennyi szakterület fejezetében megjelenik. A tisztelt Országgyűlés a Kulturális bizottság előtt az éves miniszteri és államtitkári meghallgatások alkalmával már tájékozódhatott a kulturális alapellátás szakmai programjáról.
A közművelődésre vonatkozó hatályos törvényi szabályozás tehát nagyon fontos, hogy mivel időközben az idő átlépett rajta, mondhatjuk, hogy elavult lett, nem követte a társadalmi igények jelentős változásait. Ma Magyarország településein tehát minden állampolgárnak szeretnénk a kiterjesztéssel lehetőséget nyújtani az életminőség javítására a kulturális eszközök által.
A kulturális alapellátás kiterjesztésére vonatkozó törekvésünkben a következő, a preambulumon kívüli lehetőségeket nyitjuk meg a törvényben.
Hangsúlyozza a módosítás, hogy a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények kiemelt célja és egyúttal közfeladata, hogy hozzájáruljanak az életminőség javításához, a társadalmi jólét biztosításához. Ennek az elvnek a szolgáltatásaikban is hangsúlyosan meg kell jelennie, amit a kulturális alapellátás kiterjesztésével tudunk megvalósítani.
Továbbá a fontos elméleti alapvetésen túlmenően több ponton pontosítja a törvény a muzeális és a könyvtári területre vonatkozó szabályozást. A közművelődési alapszolgáltatásokat a kor igényeihez igazodva határozza meg, és differenciált intézményrendszert vezet be ezen a szakterületen. Az elmúlt évtizedek társadalmi változásai, az intézményrendszer átalakulásának tendenciái, valamint a kulturális alapellátás kiterjesztésének szükséglete együttesen indokolják a közösségi művelődés jogi környezetének megújítását.
Végül, a szabályozás kitér a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok meghatározására is. Ezzel pótolja azt a szabályozási hiányt, amely a néphagyománnyal és hagyományőrzéssel összefüggő állami feladatok vonatkozásában eddig fennállt, és ez a népművészettel kapcsolatos területen a szakmai szervezetek tevékenysége során eddig problémákat is okozott.
A benyújtott módosító javaslat elfogadásával a törvényi szintű szabályozásban az alábbi rendelkezések kapnak helyet. Sorra veszem most tehát, hogy a rendeleti szint felett álló törvényi szabályozásban a különböző területeken milyen módosítások lépnek életbe.
Elsőként a kulturális alapellátás kiterjesztéséről részletesebben. A törvény hatálya alá tartozó intézmények alapfeladatai közé új elemként kerül tehát be a kulturális alapellátás kiterjesztése. A módosított jogszabály kiemeli, hogy a kulturális örökség szellemi birtokba vételét, a könyvtári ellátást, a kulturális hagyományőrzést, valamint a művelődést biztosító intézmények rendszert alkotnak a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosításában. Ez a páratlanul gazdag intézményrendszer egy olyan erőforrás, amely arra törekszik, hogy minden magyar ember hozzáférjen a társadalom emelkedéséhez szükséges értékekhez, ezáltal erősödjön a magyar identitás, kibontakozzanak a kultúra jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményfokozó hatásai.
A kulturális alapellátás kiterjesztésének bevezetése a meglévő közfeladatok hatékonyabb ellátását célozza a kulturális törvény hatálya alá tartozó intézmények, szervezetek körében. A kulturális alapellátás kiterjesztésének jogszabályban meghatározott prioritási rendjét és a szempontrendszer mentén történő megvalósítás tárgyévi támogatási összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg. Megjegyzem, az előterjesztésnek közvetlenül megjelenő költségvetési hatása nincs.
A második nagy terület a muzeális intézményeket érintő módosítások. Pontosításra kerülnek a megyei hatókörű városi múzeumok által ellátott állami feladatok. A megyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén köteles a helyszíni bejárást soron kívül lefolytatni. Ezentúl az alapító okiratra és költségvetésre vonatkozó miniszteri véleményezési jogkör az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megszűnik, ezzel is megkönnyítve az önkormányzatok intézményirányítási jogainak gyakorlását. Ezt határozottan az előkészítési fázisban kérte tőlünk a Megyei Jogú Városok Szövetsége.
A nemzetiségi kultúra jelentőségének hangsúlyozása érdekében a módosítás előírja, hogy a nemzetiségi bázisintézmény kiállításában és múzeumpedagógiai programjaiban a nemzetiségi kultúrát hangsúlyosan mutatja be.
A minőségelvű működés érdekében, részben a szakmai szervezetek észrevételeire figyelemmel, részben az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításaira figyelemmel kibővülnek a szakmai munkát megalapozó dokumentumok a stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, valamint a gyűjteménygyarapítási és revíziós tervvel. Ezekkel egészülnek ki tehát a dokumentumok.
A Miniszterelnökség kérése volt a tárgyalások során a kulturális törvény 38/C. §-ának módosítása. E módosítás lényege, hogy a kultúráért felelős miniszter csak a jogszabály alapján védett kulturális javak vagyonkezelőjét jelölheti ki, a hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak kikerülnek e szabályozási körből. A módosítás megteremti az összhangot az örökségvédelmi szabályozással, amely szerint a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos intézkedések a kulturális javak hatóságának, azaz a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a feladatai közé tartoznak.
A harmadik terület a könyvtári tárgyú módosítások köre. Kiegészülnek az Országos Széchényi Könyvtár szervezetében működő könyvtári intézet feladatai a jövőben a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálásával, képzések szervezésével, valamint a minősített könyvtári cím és a könyvtári minőségi díj adományozásának szakmai előkészítésével.
A megyei könyvtár elnevezése megyei hatókörű városi könyvtárra módosul. Ez megteremti a koherenciát a megyei hatókörű városi múzeumok elnevezésével a törvényben, másrészt hangsúlyozza, hogy e könyvtártípus feladatköre a városi könyvtári feladatokat és a megyei hatókörű feladatokat egyaránt tartalmazza.
(12.10)
A könyvtári szakmai szervezetek egy része a társadalmi egyeztetés során jelezte, hogy az elnevezés módosítása megváltoztatja a feladatellátás prioritásait. Az előterjesztő álláspontja szerint az elnevezés módosítása a jelenlegi feladatokat nem változtatja, a megye egészére kiterjedő feladatok tehát érdemben nem módosulnak.
Pontosításra kerülnek a megyei hatókörű városi könyvtárak állami feladatai. A könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapok száma évente egy alkalomról évente kettő alkalomra nő. Az alapító okiratra, szervezeti és működési szabályzatra, valamint a költségvetésre vonatkozó miniszteri véleményezési jogkör az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megszűnik, ezzel is megkönnyítve az önkormányzatok intézményirányítási jogainak helyesebb és hatékonyabb gyakorlását. A fegyveres és rendvédelmi testületek könyvtárai jelentős szerepet játszanak a nyilvános könyvtári alapfeladatok ellátásában, ugyanakkor a nyilvános könyvtárak egyik alapfeltételét, a megközelíthetőséget és használhatóságot - elsősorban biztonsági okok miatt - csak parancsnoki engedélytől függően tudják biztosítani. A javaslat a nyilvános könyvtári besorolás érdekében a fegyveres és rendvédelmi testületek könyvtárai esetében lehetővé teszik, hogy a hozzáférést távhasználat útján biztosítsák.
A kulturális törvény jelenleg sem zárja ki, hogy a nyilvános könyvtár ellátásával kapcsolatos kötelező feladatot az állam vagy az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságon keresztül lássa el. E szervezeti formára a nyilvános könyvtárak jegyzékét áttekintve jelenleg is több példát látunk. Az átlátható jogi helyzet kialakítása érdekében a területi múzeumokhoz hasonlóan a javaslat e lehetőséget egyértelműen rögzíti.
A negyedik tárgykör a közművelődési tárgyú módosítások köre. A kulturális törvény több eleme kiállta az eltelt csaknem két évtized próbáját, néhány vonatkozásban pedig ma is előremutatónak tekinthető. Ezért a szabályozás alapelve, hogy megtartsa a magyarországi közösségi művelődést európai szinten egyedülállóvá tévő szakmai alapelveket, de a szakterület szabályozásában hangsúlyosan megjelenjenek a változó társadalmi, gazdasági környezetre hatékony reflektálást lehetővé tevő normák, megvalósítva ezáltal az ágazati szakpolitika társadalompolitikai célkitűzéseit.
A módosítás meghatározza a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat. Meghatározzuk a törvényben a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével, a minősítő címek adományozásával kapcsolatos hatósági nyilvántartásban vezetett adatok körét, az azok kezelésére vonatkozó szabályozást. Szabályozzuk a közművelődési alapszolgáltatások körét, továbbá a közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító intézmény- és szervezetrendszert.
Az előterjesztés meghatározza még a különböző feladatellátási formákat - intézménytípusok - és az azokhoz kapcsolódó szakmai minimumkövetelményeket, meghatározza még a közművelődési, közösségi színtér működtetésével kapcsolatos szabályokat, valamint a közösségi színtér formáit. A módosítás fontos eleme, hogy a közösségi színteret fenntartó önkormányzat vagy működtető egyéb szervezet a feladat ellátása során középfokú közművelődési végzettséggel rendelkező szakembert köteles a jövőben alkalmazni.
A javaslat pontosítja a közművelődési megállapodásra vonatkozó szabályokat, és meghatározza, hogy a közművelődési megállapodást kötő szervezet a kulturális törvény szerint a települési önkormányzatnak delegált feladatok közül mely feladatokat köteles ellátni.
Módosul a köznevelési tanácsok elnevezése is. Az új megnevezés: közművelődési kerekasztal lesz.
A javaslat felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben jelölje ki a hagyományőrzéssel kapcsolatos állami feladatokat ellátó szervezetet, meghatározza a feladat ellátásának részletes szabályait, továbbá szabályozza a népművészeti és népi iparművészeti alkotásokra vonatkozó rendelkezéseket.
Az előterjesztés szerint felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, valamint a kulturális alapellátás kiterjesztésének prioritási rendjét és szempontrendszerét.
Tisztelt Ház! A kulturális törvényhez kapcsolódó két törvényjavaslat vonatkozásában engedjenek meg egy-egy reflexiót. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló ’93. évi LXXVIII. törvény módosításában mindössze egy szövegpontosításra kerül sor. Azt hiszem, hogy ennek a további részletezése nem szükséges.
A harmadik érintett törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása. E törvény módosításában szeretnénk a XXI. század követelményeihez igazítani a szöveget. Itt az elektronikus ügyintézés részletszabályait pontosítjuk, a megsemmisítések, a levéltári dokumentumok megsemmisítésének jegyzőkönyvi lehetőségeibe bevonjuk a hiteles elektronikus példány lehetőségét. A megsemmisítési eljárás feltételeként a hiteles elektronikus másolatot definiáljuk, illetve az elektronikus tárolásra vonatkozó szabályokat is rögzítjük. Így a papíralapú dokumentummegőrzés mellé a mai időknek megfelelően a hiteles elektronikus másolat levéltári kezelését is a törvény hatálya alá helyezzük.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy a kulturális törvény és a kapcsolódó törvények módosításának rövid összefoglalása meggyőzte önöket arról, hogy valóban előremutató, a kulturális intézményrendszer korszerű, minőségi működését elősegítő változtatásokra teszünk javaslatokat. Kérem tisztelettel önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
