RIZ GÁBOR,
RIZ GÁBOR,
RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/15338. számú törvényjavaslat, ahogyan az elhangzott, elsősorban kisebb léptékű módosításokat, illetve technikai átvezetéseket tartalmaz.
Az első legfontosabb a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása, amelynek lényege, hogy a törölt bányászati jogok következtében jogosított nélkül maradó bányatelkek esetében a hatósági pályázat során a bányafelügyelet mérlegelési jogkörének biztosítása az eddigi kötelező pályáztatás helyett más megoldást javasol. A módosítás értelmében a bányafelügyelet a tárgyi területen fennálló bányászati jogot pályázat keretében értékesíti vagy azt felajánlja a magyar állam tulajdonosi jogkörét gyakorló MNV Zrt.-nek. A bányafelügyelet előzetes megkeresése alapján az MNV Zrt.-nek már a folyamat elején lehetősége nyílik arra, hogy az állam, tulajdonosi jogkörét gyakorolva, rendelkezzen az ásványvagyon feletti tulajdonjoggal. Ezt egészíti ki a rendeletnek azon része, amely a technikai közreműködésben részt vevő személyek esetében az eltiltás szabályait finomítja, a szabálytalanság súlyával arányosan, illetve a biztonsági szabályzatok betartása vagy betartatása mellett.
A következő fontos része ennek a salátatörvénynek az atomenergiáról szóló 1996. évi CLXI. törvény módosítása, amely elsősorban az uniós jognak való megfeleltetés jegyében zajlik. Az Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja a módosító javaslat 9. §-a, amely szerint az atomtörvény előírja az atomenergia-felügyeleti szerv vezetőjének, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmat, valamint a kizárási szabályok érvényesítését rendelje el.
A következő ugyanezen fejezeten belül, ahol egyéb módosító javaslatok is vannak, miszerint az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló, minél magasabb szintű feladatellátás érdekében az atomtörvény 6/A. §-át kiegészítő (4) bekezdés előírja, hogy az Országos Atomenergia Hivatalnál felügyelői munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő csak akkor végezhet önálló ellenőrzési és intézkedési tevékenységet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv képzési rendje szerint és az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója által kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett.
Ugyanezen körhöz tartozik még, hogy a törvény alapján már nemcsak a meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez szükséges a kormány előzetes elvi hozzájárulása, hanem a radioaktívhulladék-tárolók tulajdonjoga megszerzéséhez is.
A következő fontos tétel ebben a törvényben a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása. Ez kis léptékű módosítást javasol, elsősorban a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzattal összefüggésben. A módosítások érintik a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal nagykereskedelmi piacok vizsgálatához kapcsolódó szankcionálási jogköreit, attól függően, hogy az helyrehozható vagy nem helyrehozható jogsértés jegyében történik.
Az árszabályozási rendeletekre vonatkozóan a kihirdetés és a hatálybalépés között a felkészülésre egységesen 15 napos szabály kerül bevezetésre, ami szolgálja a jogalkotó és egyben a jogalkalmazó érdekeit is.
A következő fontos tétel a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása, amely szintén az üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásait szabályozza úgy, hogy a jövőben kizárólag a rendszerüzemeltetők honlapján lenne elérhető az a módosítási jogkörjavaslat, ami ezen a weboldalon érhető el.
A villamosenergia-törvény javasolt rendelkezéseivel összhangban módosul egyrészt a díjrendelet kihirdetésének és hatálybalépésnek intervalluma, valamint a hivatal szankcionálási jogkörei is módosulnak.
A következő tétel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása, amely a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény pontosításait tartalmazza annak érdekében, hogy ezzel megteremtse a jövedéki adóról szóló, illetve a 2016. évi LXVIII. törvény szerinti szabályozás közötti összhangot.
A közüzemi bürokráciacsökkentést érintő törvény módosításáról szól a 2016. évi CXXV. törvény módosítási javaslata, amely szerint nincs összhang az adott ágazatok működésében, valamint az ágazatokra vonatkozó további előírásokkal. Ennek jegyében eltérő a szolgáltatók leolvasási gyakorisága, különböző földrajzi területek között lényeges különbség van, eltérések vannak a szolgáltatók között, a szolgáltatók számára nem áll rendelkezésre információ arról, hogy egy felhasználójuk milyen más szolgáltatásokat vesz igénybe, és adott ágazatban mely engedélyesek végzik a leolvasásokat, valamint hiányoznak a végrehajtást szolgáló részletszabályok is.
Mindazonáltal a közös leolvasásra vonatkozó eredeti jogalkotói cél energetikai szakmai szempontból is támogatott, azonban az a nonprofit közműszolgáltatás kiépítése során az annak keretében ellátott fogyasztók vonatkozásában érhető majd el. Köszönöm szépen, elnök úr.
