DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban élő problémát vagy problémákat kíván orvosolni ez az előterjesztés, hozzáteszem, nem biztos, hogy sikeresen. Tehát a szándék az dicséretes, az eszköz nem biztos, hogy kellő garanciákkal bír.
Az előttünk fekvő javaslat a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításának indokaként a részarány-földtulajdon helyének meghatározásakor kialakítandó területnagyságok egyértelművé tételét emeli ki. Ezzel szemben viszont a javaslat nem tartalmaz olyan vonatkozó garanciális szabályokat, hogy a közös tulajdonban maradó tulajdonostársak érdekei hogyan érvényesíthetők. És arra se, hogy az őket megillető tulajdoni hányadhoz tartozó terület nagysága, a kimérés után fennmaradó terület minősége - különösen a minősége - ne csökkenjen, ne érje őket hátrány. Tehát ha itt most valaki elkezdi kiméretni az osztatlan közös tulajdonból a saját területét, arra mód van, de hogy a többiek ne szenvedjenek el értékcsökkenést, arra ez az előterjesztés garanciát nem tartalmaz.
Azzal érvelnek az előterjesztésben, hogy a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása folyamán a spekulatív szándékkal benyújtott megosztásról szóló változási vázrajzok záradékolásra történő benyújtásának lehetősége szűnjön meg, mivel ezek az akadályát képezik a kimérési eljárás lefolytatásának. Ezt követően az indoklásban kifejezetten a polgári törvénykönyvre hivatkoznak, mégis valójában a Ptk.-val szemben lépnek, javaslatuk ugyanis gátolja a Ptk. szerinti osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás lefolytatását, és elsőbbséget biztosít az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárásnak, mivel a Ptk. szerinti megosztásra irányuló változási vázrajz nem használható fel, ha a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó valamennyi kérelem nem kerül visszavonásra.
(15.50)
Tehát egy valós problémát próbálnak kezelni létező, széles körű - a polgári törvénykönyvet értem ez alatt - jogi bázison, ugyanakkor meglátásunk szerint ez az egész nem biztos, hogy működőképes, lehetnek olyan esetek, amikor érdeksérelemmel jár, illetve önmagát meghiúsítja az eljárás.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését nemcsak a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló, említett 1993. évi II. törvény alapján lehet kérni, hanem egyszerűen a Ptk. alapján is. Sőt, mivel az államilag támogatott kimérés iránti igényt csak 2012. június 1-jéig lehetett benyújtani, ezért egyre inkább előtérbe fog kerülni a termőföldön fennálló közös tulajdon polgári törvénykönyv alapján történő megszüntetése.
Jelen javaslat kifejezetten szembemegy a Ptk. 583. § (1) bekezdésében foglaltakkal, ami úgy szól, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis, tehát ez gyakorlatilag megszüntethetetlen, mint a szerzői jog. A jogalkotónak inkább arra kellene törekedni, hogy a közös tulajdon polgári törvénykönyv szerinti megszüntetését egyszerűsítse, és adjon megoldást arra a termőföldtulajdon esetén igen gyakori problémára, hogy ha a tulajdonostársak között ismeretlen helyen lakó és ezért nem fellelhető, nem idézhető személy is van, a bíróságnak ne kelljen megszüntetnie az eljárást, megakadályozván ezzel az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Az ezzel kapcsolatos probléma az önök minisztériuma előtt is igen jól ismert: az ingatlannyilvántartásban számtalan olyan tulajdonos szerepel, aki már vagy nem él, vagy nem fellelhető, de az örökösök a termőföld vonatkozásában nem folytatták még le a hagyatéki eljárást, tehát a megadott címen nem is idézhetők, sőt a tulajdoni lapon gyakran a lakcím sem szerepel. Tehát itt a többi tulajdonostárs érdekének a védelme érdekében törvényi garanciát, lehetőséget kellene biztosítani véleményünk szerint a polgári törvénykönyv előírásain túlmenően, a speciális tulajdonra való tekintettel, hogy itt termőföldről van szó.
Erősen aggályos a javaslat 10. §-ában foglalt módosítás. Látszólag technikai jellegű módosításként hozzák elő azt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan vagyont érték helyett térmértékben tartsák nyilván, és ahol lehetséges, aranykorona értéken tartsa nyilván mind a tulajdonosi joggyakorló, mind a vagyonkezelő szervezet. A nemzeti vagyonról szóló 2001. évi törvény előírja, hogy a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakoroló tartja nyilván, e törvény alapján az érték nyilvántartásától viszont el lehetne tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem vagy nehezen állapítható meg. A Nemzeti Földalap esetében azonban ez a javaslat jelentős visszaélésekhez vezethet, így semmiképpen sem támogatható. Gondoljunk csak az erdőkre, amely terület értéke térmértékben nagyon kevéssé fejezhető ki. A javaslat indokolása azzal érvel, hogy a Nemzeti Földalapba számos olyan vagyonelem tartozik, amelyek értéke jellegüknél, természetüknél fogva nem állapítható meg egzakt módon, illetve értékük csak egy bizonyos jogügylet, például földcsere esetén az aktuális jogügylethez kapcsolódóan releváns. Ilyen ingatlanok az állam tulajdonában álló erdők, amelyek kapcsán nincs olyan egységes módszer, amely az értékük megállapítására alkalmas lenne. De számos más, a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan esetében sem mutat reális képet a folyamatos, értéken történő nyilvántartás az értékek gyors változása miatt.
Egy érdekes, aktuális kiegészítést szeretnék tenni. A jövő évi költségvetési tervezetükben szerepel egy bevételi sor - ezt mondom a jelen lévő néhány fideszes képviselőnek -, hogy önök az erdők értékesítéséből beállítottak költségvetési bevételt, tehát ezek szerint, amit itt látunk, hogy térmértékben akarják kezelni az erdőket, lehet, hogy egy újabb, a földosztás helyett erdőosztási fideszes akció előkészítése, mert a bevételi oldalon ezt már nem is titkolják, hogy van ilyen szándék.
Azzal együtt, hogy az MSZP képviselőcsoportja elismeri, hogy létező problémák kezelésre tesz kísérletet az előterjesztés, véleményünk szerint nem elégséges ez a megoldás, nem tartalmaz kellő garanciákat, sőt a térmérték és az erdők esetén kifejezetten úgy látjuk, hogy visszaélésekre is adhat alkalmat. Mindezek alapján nem javasoljuk a törvénynek ebben a formában történő elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Heringes Anita és Sallai R. Benedek tapsol.)
