DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A piaci kihívások és a hatékony takarékszövetkezeti működés érdekében 2013-ban létrejött a takarékszövetkezeti integráció. Ezzel új alapokra helyeződött az akkor számos problémával küzdő, ezáltal az egész magyar pénzpiac problémájává vált takarékszövetkezeti szektor működése.
2013-at követően az integráció stabilizálódott, így alapvető modellváltásra nincs szükség. A megváltozott üzleti körülmények miatt azonban indokolt a szektor jövedelmezőségét és versenyképességét hosszú távon támogató szabályozási lépések kezdeményezése. Az integráció jövője, annak gazdasági és pénzügyi aspektusai mellett mind társadalmi, mind szociálpolitikai értelemben kulcskérdés a magyar vidék felzárkóztatása szempontjából.
A takarékszövetkezeti szektornak kiemelkedő szerepe van a vidék pénzügyi szolgáltatásokkal történő ellátásában, tekintve, hogy a nagyobb városokat kivéve, vidéken jellemzően csak takarékszövetkezetek működnek. A szövetkezeti hitelintézetek, mint a vidéki Magyarország pénzügyi rendszerének alapegységei, a helyi értékeket ismerve, nagymértékben hozzájárulhatnak a vidék fejlesztéséhez, fejlődéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat céljai között szerepel, hogy a megfelelő szemléletű döntéshozatal érdekében elkülönüljenek az integráció irányítását ellátó, két szervezet által gyakorolt prudenciális és üzleti funkciók. A törvényjavaslat számos jogkört a központi banktól áthelyez az integrációs szervezet feladatkörébe, amelynek eredményeként a jövőben kizárólag az integrációs szervezet lát el prudenciális ellenőrzési feladatokat, az integráció üzleti működését meghatározó irányítási feladatok pedig a központi bank jogkörébe tartoznak majd.
A törvényjavaslat további célja az integrációs szervezet prudenciális feladatkörének erősítése. Törvényi szintű szabályozás mondja ki a szövetkezeti hitelintézetek együttműködési kötelezettségét, az integrációs szervezet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzései során, amelyhez kapcsolódóan hatékonyabb intézkedési lehetőségek is társulnak a jövőben. Az integrációs szervezet jelenleginél szélesebb tárgykörben lesz jogosult a tagokra kötelező szabályozók, azaz szabályzatok, irányelvek, utasítások kiadására. Az intézkedési rendszer lényeges követelménye a fokozatosság és az arányosság biztosítása a belső folyamatok kontrollálásában.
Új intézkedésként nevesíti a törvényjavaslat, hogy az integrációs szervezet a szövetkezeti hitelintézethez integrációs biztost rendelhet ki, aki átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét. Fontos hangsúlyozni, hogy a garanciális szabályok érvényesülésének teret engedve, ezen intézkedés alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezettek eredményre, és a további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény a szabálytalanságok kezelésére.
(18.00)
A törvényjavaslat másik újítása, hogy a pénzügyi helyzet súlyos meggyengülése esetén részletezi a hitelintézeti szektorban egyébként alkalmazott, úgynevezett csoportszintű helyreállítási terv tartalmát a szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában. A szabályozás szerint a szövetkezeti hitelintézet önként köteles e helyreállítási tervben foglalt intézkedések megtételére olyan esetekben, amikor a pénzügyi helyzete ezt indokolja. Ennek elmaradása esetén az integrációs szervezet kötelezheti a szervezetet a szükséges intézkedések megtételére, és egyúttal lehetővé válik, hogy az integráción belüli állományátruházásokkal biztosítható legyen az ügyfelek szerződéseinek fenntarthatósága és védelme.
Ezen prudenciális ellenőrzési feladatok ellátása továbbra sem érinti a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeleti és szanálási hatásköreit. E feladatellátás továbbra is a Magyar Nemzeti Banknál marad, csak ezt a tevékenységét az integráció egésze vonatkozásában, csoportszinten látja el az uniós szabályozás adta keretek között.
Az integrációs szervezetből történő kizárás és a tagság felfüggesztésének jogintézményét a törvényjavaslat megszünteti, mivel ezek nem voltak alkalmasak az integráción belül jelentkező hibás működés kezelésére, továbbá az integráció megerősítését célzó folyamatokat és a befektetők védelmét sem támogatták.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kiemelt célja a hatékonyabb üzleti működést lehetővé tevő mérethatékony intézményi rendszer elérésének támogatása, ami az integráción belül a takarékszövetkezetek hosszú távú, biztonságos működésének egyik legfontosabb biztosítékát jelenti. Az egyesülési folyamatok eredményeként nagyobb és erősebb szövetkezeti hitelintézetek jöhetnek létre, amelyek a teljes vidéki Magyarországot hatékonyan, korszerű pénzügyi szolgáltatásokkal fedhetik le. Biztosítható ugyanakkor az országos fiókhálózat megmaradása is a vidéki lakosság szolgáltatásokhoz történő egyszerű hozzáférésének megőrzése érdekében. E cél érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi az integrációs szervezet részvételét az egyesülési folyamatok megtervezésében és végrehajtásában. Az integrációs szervezet irányelvekben rögzíti az integráción belüli átalakulásra, egyesülésre és szétválásra vonatkozó célokat és elveket, valamint ezek érvényesülését folyamatosan támogatnia és ellenőriznie szükséges.
A törvényjavaslat további lényeges eleme azon jogszabályi alapok megteremtése, amelyekkel lehetővé válik az integráción belüli hitelintézetek számára egy egységes informatikai rendszer használata. A törvényjavaslat ennek megvalósítása érdekében részletes rendelkezéseket tartalmaz a szövetkezeti hitelintézeti szektor igényeihez illeszkedő, korszerű és egyben gazdaságosan üzemeltethető közös informatika kialakítására és működtetésére vonatkozóan. A rendszer nemcsak a prudenciális megfelelés hatékonyabb biztosításában kaphat jelentős szerepet, de biztosítja az ügyfelek közös és egységes kiszolgálását a magas szintű szolgáltatások érdekében.
Az egységes informatikai rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan szükségessé válik az ügyfelekkel kötött szerződések egyes elemeinek módosítása. Ennek csak nagyon szűk körben enged teret a javaslat, amely megteremti a kapcsolódó garanciális feltételeket is. A szerződések egyes részelemei ennek megfelelően csak a rendszer bevezetésével kapcsolatos indokolt mértékben módosíthatók, mindez azonban az ügyfelek számára nem okoz, nem okozhat jelentős érdeksérelmet. A hitelintézeti törvényben foglaltak mintájára az ügyfelet természetesen megilleti a díjmentes felmondás joga.
Tisztelt Ház! A szövetkezeti hitelintézetek egyrészt az Országos Betétbiztosítási Alap általi védelemben részesülnek, másrészt az integráció önmaga is ellát intézményvédelmi funkciókat. Tehát a szövetkezeti hitelintézetek esetében az ügyfélvédelem magasabb szintje valósul meg. Ezzel összefüggésben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását indokolja, hogy az azonos intézményvédelmi célból történő tagdíjfizetés kétszeres teljesítése ne merüljön fel.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat annak a társadalmi, politikai és gazdasági célnak felel meg, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integráció tovább erősödjön, stabil, megbízható pénzügyi intézményként szolgálja ügyfeleit. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és megvitatás után támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
